Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Amikor örömmel nyugtázzuk a III. ötéves terv teljesítésében elért eredményeket, nem lehetünk elégedettek a munka termelékenységének emelkedésével, általában a termelés műszaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az ipari termelés emelkedésének — a tervezett 80 százalék helyett — csak 55 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. A vállalatok nagy részében korszerűtlen a munkaerő-gazdálkodás és sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. Gazdaságpolitikai céljaink elérésében, a terv eredményes teljesítésében kiemelkedő szerepe van a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reformnak. Készül a népgazdaság fejlesztésének 1971—1985. évekre szóló hosszútávú terve. Feladatunk, hogy a 15 évre szóló terv munkálatait másfél—két év alatt befejezzük. Tisztelt országgyűlés! A IV. ötéves tervben új vonások is megtalálhatók. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni; egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékenységben a lakosság életkörülményeit közvette- nül javító célok súlya nő. Itt mindenekelőtt a lakásépítésre, a lakásépítéshez kapcsolódó közműfejlesztésre, a lakossági szolgáltatások támogatására előirányzott állami eszközök nagymértékű növekedését hangsúlyozom. A jövőben energikusab- ban kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak felhasználását az eddiginél ésszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén. Feladatunk olyan körülmények kialakulásának elősegítése, amelyek között a népgazdasági és vállalati szintű intézkedések nyomán — mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő termelékenysége, — a gazdasági eredményeket viszonylagosan kis beruházási ráfordításokkal érik el, — a termelési és forgalmi szférában lekötött forgóeszközök növekedése nem haladja meg a közgazdaságilag indokolt mértéket, mert a termelési kooperációkat és az értékesítési folyamatokat egyre tökéletesebben szervezik meg. Figyelmet érdemelnek fejlesztéspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk teljesítőképességének növekedését. Ezek; — a termelési szerkezet korszerűsítése, — a gazdaság infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok támogatása és — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztése. A IV. ötéves tervben jelentős eszközöket irányoztunk elő az energiaszerkezet további korszerűsítésére. Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 27 százalékra növekedett, 1975-re pedig eléri majd az 55—60 százalékot. Ez a program nagymértékben érinti a lakosságot is, hiszen ez azt jelenti, hogy a tervidőszak végére a háztartások mintegy 65 százalékát tudjuk majd gázzal ellátni. Tovább folytatjuk a műanyagipar fejlesztését. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a termelési oldalon korszerű petrolkémiai ipar bontakozik ki hazánkban, a felhasználók területén viszont a költségeket csökkentő, vagy versenyképesebb termelési eljárások műanyagbázisa növekszik. Erőteljesen fejlesztjük műtrágyagyártásunkat, hogy a mezőgazdaságban tovább tudjuk növelni az egységnyi földterületre számított termelő munka eredményességét. E fejlesztések nyomán a hazánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, a műtrágyatermelésünk hatóanyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975- re 912 ezer tonnára, tehát 8p százalékkal növekszik. Az importot is figyelembe véve, az 1 hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970- es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. A korszerű gépipari termelés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, amelyet a KGST-or- szágok összefogásával a számítás-technikai eszközök termelésének és fel- használásának területén hajtunk végre. Figyelembe véve a részt vevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 9 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata. Lehetővé válik, hogy a jelenlegi 80 számít: gjppei szemben 1975-re mintegy 400 elektronikus számítógépet üzemeltessünk. A mi viszonyaink között ez már minőségi változást jelent a számítástechnika széles körben történő alkalmazásában a tudományos kutatás és a gazdaságirányítás területén. Az építőipari teljesítő- képesség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyag-iparban, valamint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kétharmaddal nagyobb, mint amennyit hasonló célra a III. ötéves terv időszakában felhasználtuk. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a könnyűiparban a ruházati termékek termelőkapacitás bővítésének és korszerűsítésének programja, valamint a pa- pír-cellulózipar fejlesztése. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmány-felhasználás hatékonysága is növekedjék. s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésinek töb^ milliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. A szükségletek változásával összhangban javítjuk a vetésszerkezetet és a technikai eszközök, valamint az agrotechnika fejlesztésével tovább kívánjuk növelni a terméshozamokat. A kenyérgabona- kérdás megoldása után a figyelem középpontjába a takarmánynövények termesztésének fejlesztése került. Az infrastruktúra fejlesztése terén világszerte az egyik legnagyobb gondot a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása okozza. Kormányunk a IV. ötéves tervben is fokozott figyelmet fordít erre a területre és a tervidőszakban 25 milliárd forint beruházást biztosít árvízvédelmi berendezésekre, regionális vízművekre, víztisztító berendezésekre, csatorna- és közműépítésre. A tervidőszakban az általános iskolai tantermi hálózat minőségének javítása érdekéljen 2500 osztálytermet építünk, és 400 osztályterem építésével bővítjük a középiskolai hálózatot. A felsőfokú oktatás fejlesztésére mintegy 2,8 milliárd forint beruházást biztosítunk. Számottevő a fejlődés az egészségügy területén is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8600-zal nő, a szakorvosi órák száma napi 6900-zal növekszik és 550 új orvosi körzet létesül. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfélszerese a III. ötéves terv időszakában felhasznált összegnek. Tisztelt országgyűlés! Népgazdaságunk viszonylag kis mérete és hazai nyersanyagbázisunk korlátozottsága mellett erőfeszítéseinket szükségszerűen koncentrálnunk kell. Ezért szorosabban kell bekapcsolódnunk a nemzetközi gazdasági életbe, tovább erősítve együttműködésünket a szocialista országokkal, de bővíteni törekszünk áruforgalmunkat a nem szocialista országokkal is. Az 1971—75-ös időszakban külkereskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül, ezen belül a forgalom fejlődése a KGSÍ-orszá goikkal valamelyest gyorsabb lesz. Tisztelt országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat és az indokolás a gazdaságfejlesztés feladatai mellett összefoglalóan tartalmazza az életszínvonalra vonatkozó előirányzatokat és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A IV. ötéves tervben életszínvonal-palitiki nk fő törekvése, hogy a társadalom javára végzett munkával összhangban, a nagyobb teljesítményekkel arányosan növekedjék a dolgozók jövedelme, tovább javuljon a szociális-egészségügyi ellátás és tovább javuljanak a feltételek a széles tömegek számára a művelődéshez szükséges ismeretek elsajátítására és a pihenésre. A nemzeti jövedelem fogyasztást szolgáló részét 30 százalékkal tervezzük növelni. A közvetlen áruellátás fejlődését kifejező kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékul nő. A nemzeti jövedelemnek nas-obb hányadát használjuk fel az. életszínvonal emelése érdekében, mint korábban. Különösen jelentős a tervnek az a célja, hogy a lakáselláfás javítására és a kapcsolódó. kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a III. ötéves tervidőszakához képest. A következő őt évben összesen min'egy 400 000, ebből állami erőforrásból 180—200 ezer lakás épül fel. A lakások több mint 60 százaléka városokban létesül. Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelem- politikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a te-rms''ésre és a termelékenységre. Ezért arra törekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyors legyen és a reáljövedelmek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főre jutó növekedését a terv 25—27 százalékban, a reálbérek növekedését egy keresőre 16—18 százalékban irányozza elő. A keresetek tekintetében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőteljesebben és differenciáltabban jusson kifejezésre a szak- képzettség, a munka jellege és bonyolultsága, és a beosztással járó felelősség. Ennek a fontos követelménynek az érvényesítése mellett életszínvonal- politikánknak továbbra js fontos elve marad az eltartottak számától függő családi jövedelemszóródás mérséklése. Ezért gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az öregek, gyermekek, betegek eltartásához az állami hozzájárulás növelésével számolunk. Egyes kategóriákban nyugdíjkorrekciót hajtunk végre és tovább növeljük a családi pótlék összegét. Emellett a bér- és árpolitika útján — feltételezve a munka hatékonyságának előirányzott javulását — garantáltan biztosítani kívánjuk, hogy a reálbérek és reál jövedelmek a tervezett mértékben emelkedjenek. Azzal számolunk, hogy a tervidőszakban folytatódni fog az áttérés a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők. Ezt fontos politikai és társadalmi kérdésnek tekintjük. Ami a fogyasztói árpolitikát illeti alapvető követelménynek az árstabilitás biztosítását tartjuk. Ugyanakkor számolunk azzal a gazdasági realitással, hogy a fogyasztói árrendszer és az árarányok nem merevíthetek meg hosszú időszakra és azokat a ráfordítás alakulása, a társadalmi megítélés, valamint a kereslet és kínálat egyensúlya alapján fokozatosan korszerűsíteni kell. Lesznek áruk, amelyek ára objektív okok miatt majd emelkedik, más áruk ára pedig csökken. Az árszínvonal és árarányok változása azonban nem sértheti a tervben előirányzott reáljövedelem és reálbér növekedést. Tisztelt országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy a tervjavaslat reálisan megítélt gazdasági va’ó-ágra épül, s benne megfelelően jut kifejezésre nAr> gazdaságunk jelenlegi fejlődési szakaszának lényege és sajátossága. Ötéves tervünk vealitá- sa szempontiából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy kölcsönösen egyeztetjük és egyre magasabb színvonalon hangoljuk össze gazdaságfejlesztési terveinket a KGST országaival Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy tervkonzultációs tárgyalásaink az országok többségével befejeződtek, vagy közvetlen befejezés előtt állnak. Különösen jelentős a Szovjetunióval közelmúltban lefolytatott tárgyalásunk, amelynek eredményeit igen nagyra értékeljük. A Szovjetunió szállításai az 1971—75-ös évekre biztosítják a magyar ipa.- és mezőgazdaság fejlesz téséhez szükséges energia és energiahordozók importjának döntő részét. Jelentős mértékben elősegítik a magyar vaskohászat fejlesztését, mezőgazdaságunk műtrágyaellátását. Fafeldolgozó iparunk, papíriparunk, színesfém- kohászatunk ugyancsak jelentős mértékű szovjet nyersanyagszállításokra alapozhatja a termelés bővítését. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való gazdasági kapcsolataink erősítése ötéves tervünk realitásának legfontosabb biztosítéka. Ez a terv többet kíván tőlünk, mint amennyit az eddig elért eredmények továbbvetítése igényelne. Kiemelném például azt a háromas követelményt, amelynek együttes érvényesítése legfontosabb feltételét jelenti előirányzott gazdasági fejlődésünk megvalósulásának. Ezek: kielégítő termelési ütem, növekvő gazdasági hatékonyság, szilárd belső és neimeiközi gazdasági egyensúly. Tisztelt országgyűlés! Szocialista társadalmunk erősítésének, a jólét további növekedésének a gazdasági fejlődés az alapja. Az ötéves terv gazdaságpolitikai céljait akkor teljesítjük sikeresen, ha a megkezdett úton járva, töretlenül fejlesztjük gazdaságunkat. További sikereink legfőbb záloga pártunk politikája, dolgozó népünk bizalma e politika iránt, amelyet őszintén magáénak érez. Kormányunk azzal a meggyőződéssel terjeszti szocialista társadalmunk építésének IV. ötéves programját az országgyűlés, dolgozó népünk elé, hogy az találkozik társadalmunk egyetértésével és elnyeri támogatását Párdi Imre nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. A szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Dr. Bognár József, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat előadója szólalt fel ezután. Elmondotta, hogy a bizottság már hónapokkal ezelőtt megkezdte a tervjavaslat országgyűlési vitájának előkészítését, megvitatta az ötéves terv főbb vonásait, számba vette a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, s különös gondot fordított a gazdasági ágazatok közötti kölcsönhatásokra, a várható egyensúly-viszonyok elemzésére, Dr. Bognár József sorra- vette a tervelökészítő bizottsági vitákban felmerült főbb kérdéseket. Részletesen elemezte, hogy a terv- javaslatban hogyan oszlanak meg a termeléssel ösz- szefüggő és a termelés szféráján kívül eső beru'r« zások. Az utóbbi területen nagy fejlődés várható, hiszen a beruházások növekedése ebben a szférában 59—61 százalékos lesz, míg a termelői ágazatban 23— 25 százalékos. Az arány- eltolódás főként az örvendetesen meggyorsuló lakás- építkezésekből adódik. Korántsem emelkednek ilyen gyors ütemben viszont a kulturális, művelődési, oktatási és közegészségügyi kiadások — ezt a bizottsági vitákban jó néhány képviselő felvetette. A különböző összefüggésekből azt a következtetést kell levonni, hogy nem szabad több anyagi eszközt a lassan amortizálódó beruházásokra fordítani, mert a gazdaság folyamatos fejlődéséhez szükséges mennyiségük radikálisan csökkenhető. Ez megengedhetetlen, mert a termelési folyamatban részt vevő állótőke és a termelés mennyisége közptt igen szoros összefüggés áll fenn. A terv- és költségvetési bizottság hosszas mérlegelés után úgy döntött, hogy nem javasolja a beruházások arányainak megváltoztathat. A kénviselők egyöntetűen helyeselték — húzta alá dr. Bognár József —, hogy a hatékonyság növelése áll a gazdaságpolitika középpontjában. Nyilvánvaló, hogy a következő években, illetve évtizedekben a gazdasági növekedést elsősorban a termelékenység emelésével és a technikai fejlődés meggyorsításával kell biztosítani. Ezzel párhuzamosan a munkaerő olyan elosztását is el kell érni, hogy a szolgáltatásokban többen. a közvetlen termelésben kevesebben dolgoznak. — Kétségtelen — mondotta —, hogy a gazdaság- irányítás reformja nagymértékben hozzájárult eredményeink eléréséhez. Gazdasági történelmünk legsikeresebb öt esztendeje áll mögöttünk, mert növekedési ütemünk egyenletes volt, csökkenteni tudtuk a készleteket, létrejött a külkereskedelmi egyensúly, s az idei esztendőben a termelékenység is jól alakult. Vitathatatlan az is, hogy a technikai fejlődés meggyorsult, noha ütemével még nem lehetünk elégedettek. Dr. Bognár József végezetül javasolta: az ország- gyűlés a beterjesztett módosítások figyelembevételével fogadja el és emelje törvényerőre a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló tervezetet Ezután megkezdődött a törvényjavaslat vitája, amelyben felszólalt Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Gácsi Miklós, a diósgyőri gépgyár vezérigazgatója. Báli Zoltán Tolna megyei képviselő, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, Csi- kesz Józsefné, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese, Gergely Lajos nyugdíjas, pécsi képviselő, Kerkay Andomé, vegyészmérnök, Fejér megyei képviselő, Galló Ernő nyugdíjas, budapesti képviselő, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Mocsári Sándor, a hajdúszováti Május 1. Tsz. elnöke, Benke Lajosné, általános iskolai igazgató és Tamás János főépítésvezető, Komárom megyei képviselő. Az országgyűlés ma folytatja munkáját
