Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-21 / 247. szám
i. oldal 1970. október 21, szerda Ára van a fejlődésnek... Népesedés és foglalkoztatás Ladánybenén Nem cikket, inkább tanulmányt érdemelne annak kiderítése: egy község népesedése miként reagál a korok változásaira. Ladány- / bene ilyen szempontból — a főváros és Kecskemét kettős vonzásában — igen érdekes falu. kezeti gazda, aki a nyári időszakban családjával együtt a tanyára költözik. Mindezek hátterében a megjavult foglalkoztatási lehetőségek állnak. S ezek a három közös gazdaság, Az aprócska tanyás te- [ a Rákóczi Tsz, az Erdei és lepülés 1907-ben nyerte el ja Hunyadi Szakszövetkezet a községi rangot. Az év- ! szorgos öntevékenysége, le- század első népszámlálá- ! leményessége folytán ala- sáig, az 1910-es 2400 lakos- , kultak ki. A Rákóczi Tsz ról adott számot. Az ezt j területe csekély, 800 holdkövető fél évszázadban j nál nem több, s a fölös emelkedés alig következett | munkaerő rendszeres fogbe: 1960-ban két és fél ezer lelket számláltak Ladánybenén. És ez volt a „csúcs”! Mert az elmúlt évtized első fele rohamos csökkenést okozott, s 1965 táján úgy látszott: a falu az elnéptelenedés riasztó útjára lépett. Szerencsére ez nem következett be, sőt a folyamat némiképp megfordult, s ennek köszönhető a legújabb, az 1970-es nép- számlálás 1740 ladánybe- nei lakost tart nyilván. — Az elmúlt öt évben 70—80 családdal gyarapodott a község népessége — adja tudtomra Csábi Dezső tanácselnök. — A fiatalok elvándorlási folyamata lelassult. Itt telepednek meg közülük sokan, remélhetőleg egyre többen, itt alapítanak családot, ennek következtében az évi születések száma mostanság . már harminc körül jár, s ez j alkatrészeit,^ az ^Ononnal kétszerese a korábbi évek arányának. Érthető, ha a népesedésnek ezek a változásai leginkább a tanyavilágra vannak hatással. A 60-as évek lalkoztatását a tíz hold zöldségkertészet sem teszi lehetővé. Nemrég segédüzemet létesítettek, ahol egyelőre nyolc asszonyt, lányt foglalkoztatnak. Pótkocsik megvilágításához készítenek vontató-csatlakozókat. A foglalkoztatási gondok enyhítését, egyszersmind a gazdasági megerősödést a Hunyadi Szakszövetkezet a szőlő- és gyümölcstermesztésre alapozta; 180 hold kajszi-, illetve borszőlőültetvénnyel rendelkezik. De leginkább az Erdei Szakszövetkezet kezdeményezése a szembetűnő, jóllehet, a közös terület 66 holdján itt is szőlő és barackos díszük. Ugyanakkor a főutca egyik öreg épületében valóságos kis üze- j met rendeztek be, szinte j egyik napról a másikra, | s ahol már hatvanhárom nő készíti exportra a színes tv-készülékek különböző való kooperáció alapján. — Ezenkívül öntödénk is van! — újságolja Nagy András szakszövetkezeti I elnök. Itt férfiak dolgoznak, speciális fűtőtesteket készítenek a mezőtúri Vilelső felében főként a ta- , lamos és Géptechnikai nyáknak mondtak búcsút a cikkek Gyára megrendelé- fiatalok. Házépítés a belterületen ekkor szinte nem is történt. Ám az utóbbi időben évente 6—8 ház épül, s elkelt az a 74 házhely is, amit legutóbb parcelláz■ ■ a ■ Ha meggondoljuk, Izgalmas folyamat ez; ipar szü- | letik a homoki, isten háta tak. Ennek köszönhetően, mögötti> elnéptelenedésnek az elmúlt években — az arányokat tekintve — átbillent a mérleg a belterület javára. A belterületen most már ugyanis 320 házat, ezzel szemben a község határában „csak” 260 lakott tanyát tartanak nyilván. Az elhagyott tanyák kisebb részét lebontották. De van legalább 15 tanya, amely üres, elhagyott, kitéve az idő gyors pusztításának. Akad néhány, községbe települt szakszövetindult kisközségben. De, mint minden újnak, ennek is ára van. Egyre inkább úgy tűnik, a hagyományos, homoki parcellás művelés előtt végképp lezárultak a távlatok. A fiatalok érdeklődése az ipar, vagy az iparosodó mezőgazdaság: a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés felé fordul. Az idősebb emberek pedig egymásután dőlnek ki a sorból. Érthető módon ez zömmel a szakszövetkezetek gondjait szaporítja. Annál is inkább, mert a gyen] gébb minőségű földek eze- | ken a területeken találha- j tók. Az Erdei Szakszövet- | kezet földjeinek 3,74 az átlagos aranykorona értéke. Szántóföldi termesztésre szinte alkalmatlan. Rendkívül csekély a földjáradéknak az az ösz- szege, amit a felajánlott földek után lehet adni. Szociális gondok nehezednek a gazdaságok és a községi tanács vállára is. A tanács a szociális támogatás évi 7—8 ezer forintos összegét nemrég emelte fel — 40 ezer forintra. Ez is csak szűkén elegendő. ■ B ■ ■ Az Erdei Szakszövetkezetben az idén 15 idős gazda ajánlott fel összesen száz hold földet. A közös — mit tehet mást? — átveszi, s beveti somkóróval. Ez a növény zöldtakarmányt jelent, s egyúttal a talajt is javítja. Igaz, a talajjavításnak a műtrágyaadag növelése volna a hatékonyabb módja, de a szükséges anyagiak hiányában — tapintatosan szólva — ez a módszer csak mérsékelten alkalmazható. Tagsági akkumulációra a közös immár nem számíthat, hiszen a gazdák túlnyomó része adófizetési kötelezettségnek is csak nehezen tud eleget tenni. A közös fejlesztése csak a segédüzemek jövedelmezőségre támaszkodhat. Az Orion-kooperáció néhány hónapos múltra tekint visz- sza, de hasznából máris százezer forintnál többet fordítottak mezőgazdasági gépek, s más fontos eszközök beszerzésére. Ladánybenén manapság az egyik legfőbb beszédtéma a nemrég meghozott szakszövetkezeti nyugdíjrendelet. Kikre és hogyan vonatkozik majd? — kérdezgetik. Azoknak a száma, akik ettől várják sorsuk jobbra fordulását, négyszázhatvanra tehető. A község lakosságának több mint az egynegyede. H. D. Új sertéstelep Tompán Az idén kezdte meg a tompái Kossuth Termelőszövetkezet építőbrigádja a 720 férőhelyes sertéstelep építését. Három épület műszaki átadását a napokban már meg is tartották és az egész létesítményt a jövő évben adják át rendeltetésének. Bács-Kiskun a statisztika tükrében II. A megye gazdasági helyzete és fejlődése Bács-Kiskun megye je- százalék volt, míg a harlenlegi területének gazdasági jellegét a felszabadulás előtt és után is a me-» zőgazdaság határozta meg. Az összesből a mezőgazda- sági terület aránya az utóbbi húsz év átlagában 80 százalékot képvisel. Az 1950-es évek elején az ország iparosítása során a megyében kisebb méretű ipartelepítés történt. A szocialista átszervezés után meggyorsult a mezőgazdaság termelésnövekedése, a termelőerők az eddigieknél nagyobb mértékben fejlődtek. A mező- gazdasági termelés területi elhelyezkedésében is lényeges változások kezdődtek, főként a nagyarányú gyümölcsös és szőlőtelepítések, valamint az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése során. Az elmúlt tíz év alatt a korábbinál nagyobb lendületet kapott a Duna—Tisza közének iparosítása is, ennek ellenére a megye megmaradt iparosodó mezőgazdasági jellegűnek. Az ország egyes területei között fennálló differenciáltságot a felszabadulás óta eltelt időszak fejlesztési politikája sem változtatta meg egyértelműen. A gazdasági fejlettség színvonalát tekintve 1966-ban Bács-Kiskun megye a 17. helyen állt az országban. Ugyanakkor a megye mezőgazdaságának a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása a népességhez viszonyítottan a legnagyobb volt a megyék között. Hz ipari termelés növekedésének összetevői I960 után a megye iparosodása nagymértékben meggyorsult. Az ipari foglalkoztatottak száma több mint megkétszereződött. A második ötéves tervidőszak alatt a növekedés évi átlagos üteme majdnem 10 madik ötéves tervidőszak első négy évében 7 százalékra mérséklődött az ütem. A társadalmi szektor arányai a minisztériumi ipar előretörését mutatják. 1960-ban a létszámnak fele, 1969-ben 64 százaléka tartozott ehhez a szektorhoz. Az állami ipar körébe tartozó nehézipar súlya 36 százalékról 42 százalékra nőtt. Az iparoso- dottság fokának növekedését mutatja, hogy a megyében 1969-ben 10 ezer lakosra 1013 ipari foglalkoztatott jutott, 80 százalékkal több, mint 1960-ban. A növekedés üteme háromszorosa az országosnak, ennek ellenére értékben mélyen az országos átlag alatt van. Alacsony a technikai felszereltség A szocialista ipar állóeszközeinek értéke 1960 és 1968 között évi átlagban 13 százalékkal növekedett, amely 4 százalékkal gyorsabb, mint a foglalkoztatottak számának emelkedése. Az állóeszközök anyagi-műszaki összetételét az ingatlanok magas hányada jellemzi, a gépek, üzemi berendezések és felszerelések az értéknek csak egyharmadát képezik. A nagyüzem; termelés fejlődésének elengedhetetlen Turbánban A feleségem így szólt nozzám: — A meghatalmazást sürgősen alá kell íratnod Feri bácsival, mert holnap korán reggel jönnek érte. Ott van a kredencen, vidd el a kórházba. Első emelet tizenhetes. Az utcán jutott eszembe, hogy kedd van, és tudvalévőén csak szerdán, pénteken és vasárnap van látogatás. Hogyan jutok be? Igaz, minden trükköt ismerek, de bíztam leleményességemben. Eszembe jv hogy a gégeosztályon Belezned az alorvos. Erélyes léptekkel siettem be a kapun: — Beleznai doktorhoz megyek — szóltam magabiztosan a portáshoz, és hozzátettem: — Vár engem ... A portás elém állt: — Az alorvos úr csak holnap jön meg vidékről. Valami tévedés lesz a dologban. Megszégyenülten somfor- dáltam el. Ha nem teszem hozzá, hogy Beleznai „vár engem’’, akkor talán bejutok a helyetteshez, de így nyilvánvaló volt, hogy trükkel „dolgoztam”. Bementem a közeli presz- szóba, és kávét rendeltem. Megpillantott az egyik barátom és átült hozzám, 'losszasan elbeszélgettünk, és amikor fizettem, akkor vettem észre, hogy öt óra van. Bizonyára már másik portás lesz szolgálatban, és A presszóból felhívtam a talán könnyebben megy. kórház sebészeti osztályát, és a jelentkező ápolónőtől megkérdeztem: — Bocsánat, Elekes doktor úr az inspekciós? — Nálunk nincs Elekes. Forgács doktor úr az inspekciós. — Bocsánat! — mondtam, és letettem a kagylót. Szóval Forgácsra kell hivatkoznom. Vettem egy borítékot, leragasztottam, és amikor a kórházba értem, felmutattam a portásnak. Lelet Forgács doktor úr részére — szóltam magabiztosan, és tovább akartam menni. — Tessék csak itt hagyni. Majd odaadjuk az ápolónőnek. Megint nem sikerült... A Röltexben vettem egy fehér törülközőt, azután a papírboltban vörös tintát vásároltam. Kalapomat betettem a presszó ruhatárába. A közeli kapu alatt rá- öntottem egy kis tintát a törülközőre, azután becsavartam a fejem. A kirakatok tükrében szemlét tartottam: szánalomra méltó sebesültnek néztem ki, akinek vére átüt a kötésen. A portás kalapban látott — gondoltam —, alig pillantott rám, nem ismerhet meg a nagy turbánban. — Ambulancia — mondtam, és a kapu alatt meggyorsítottam lépteimet. A portás bólintott. Végre sikerült! Büszkeség töltött el. A fordulóban levettem a törülközőt a fejemről, és a kerten keresztül akartam sietni a bácsi- kámhoz. A kertben azonban szembe találkoztam ve^ le. Sétált a derült időben, üdvözöltem, érdeklődtem hogyléte felöl, azután aláírattam vele a meghatalmazást. Egy kicsit beszélgettünk, azután elbúcsúztam. Kifelé menet csodálkoztam, hogy egyre-másra érkeznek a látogatók, és irigykedve gondoltam arra, hogy biztosan jobb trükkel jöttek be, mint én. A kapuban a portás megállított; — Tessék mondani, miért tette a fejére a vöröstintás törülközőt? — Hát észrevette, és mégis beengedett? — Miért ne? Hisz’ szerda van. látogatási nap. Mindenki bejöhet, akár kalap, akár törülköző van a fején. Palásti László feltétele a villamos motorok és erőgépek számának növelése. 1960 és 1968 között a megye szocialista iparában végzett beruházások eredményeként az állóeszközök bruttó értékének növekedése 59 százalékkal, a hajtóerő 78 százalékkal, a felhasznált villamosenergia mennyisége 109 százalékkal haladta meg a foglalkoztatottak számának növekedését. Az ipar technikai felszereltségének mutatója még így is lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál, s ez összefügg a könnyű- és az élelmiszeripar magas arányával. A megye iparának fejlődését alapvetően meghatározta a beruházások volumenének gyors ütemű növekedése. 1960 és 1968 között Bács-Kiskun megye iparának fejlesztésére 3,5 milliárd forintot fordítottak. A növekedés évi átlagos üteme 18 százalék volt, az országosnak több mint három és félszerese. Míg 1961-ben a megyében az összes beru iázásnak 13 százalékát teljesítették az iparban, és ez az ország ipari beruházásának egy százalékát sem tette ki, 1968-ban a megyei beruházások több mint egynegyede ipari jellegű volt, és az országosnak majdnem 3 százalékát képezte. Tíz év a!a;t megkétszereződött A termelőerők fokozott ütemű fejlesztése Bács- Kiskun megyében az ipari termelés nagymértékű növekedését eredményezte. A szocialista ipar termelése 1960 óta évente átlagosan 12 százalékkal növekedett — 5 százalékkal meghaladva az országos átlagot —, így 1969-re csaknem megkétszereződött. A növekedés üteme a második ötéves tervidőszak alatt gyorsabb volt, mint az utóbbi években. A megye ipara által előállított termékek nagy része országos viszonylatban is számottevő, pl. 1968-ban az országban előállított fürdőkád 77, a magnetofon 93, a fűszerpaprika-őrlemény 51 százalékát a megye ipara adta. Ugyanezen cikkek 45, 78, illetve 57 százaléka került exportra. Az elmúlt kilenc év folyamán a megye szocialista iparának termelékenysége nem növekedett a kívánt mértékben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mindössze 35 százalékkal, az országosnál 8 százalékkal alacsonyabb mértékben emelkedett. Az j egy órára jutó termelés j alapján számítva a terme- ; lékenység az utóbbi év'/k- I ben kedvezőbben alakult. I A termelékenység alakulá- | sát kedvezőtlenül befolyásolta a nagyarányú munkaerő-vándorlás, a korszerűtlen termelőberendezések magas hányada, az egyes üzemekben fellelhető szervezetlenség, a munkaerő-vándorlással összefüggő fegyelmezetlenség. (Következik: A megye mezőgazdaságának 25 éve)