Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

i. oldal 1970. október 21, szerda Ára van a fejlődésnek... Népesedés és foglalkoztatás Ladánybenén Nem cikket, inkább ta­nulmányt érdemelne annak kiderítése: egy község né­pesedése miként reagál a korok változásaira. Ladány- / bene ilyen szempontból — a főváros és Kecskemét kettős vonzásában — igen érdekes falu. kezeti gazda, aki a nyári időszakban családjával együtt a tanyára költözik. Mindezek hátterében a megjavult foglalkoztatási lehetőségek állnak. S ezek a három közös gazdaság, Az aprócska tanyás te- [ a Rákóczi Tsz, az Erdei és lepülés 1907-ben nyerte el ja Hunyadi Szakszövetkezet a községi rangot. Az év- ! szorgos öntevékenysége, le- század első népszámlálá- ! leményessége folytán ala- sáig, az 1910-es 2400 lakos- , kultak ki. A Rákóczi Tsz ról adott számot. Az ezt j területe csekély, 800 hold­követő fél évszázadban j nál nem több, s a fölös emelkedés alig következett | munkaerő rendszeres fog­be: 1960-ban két és fél ezer lelket számláltak Ladány­benén. És ez volt a „csúcs”! Mert az elmúlt évtized el­ső fele rohamos csökkenést okozott, s 1965 táján úgy látszott: a falu az elnépte­lenedés riasztó útjára lé­pett. Szerencsére ez nem következett be, sőt a fo­lyamat némiképp megfor­dult, s ennek köszönhető a legújabb, az 1970-es nép- számlálás 1740 ladánybe- nei lakost tart nyilván. — Az elmúlt öt évben 70—80 családdal gyarapo­dott a község népessége — adja tudtomra Csábi Dezső tanácselnök. — A fiatalok elvándorlási folyamata le­lassult. Itt telepednek meg közülük sokan, remélhető­leg egyre többen, itt ala­pítanak családot, ennek következtében az évi szü­letések száma mostanság . már harminc körül jár, s ez j alkatrészeit,^ az ^Ononnal kétszerese a korábbi évek arányának. Érthető, ha a népesedés­nek ezek a változásai leg­inkább a tanyavilágra van­nak hatással. A 60-as évek lalkoztatását a tíz hold zöldségkertészet sem teszi lehetővé. Nemrég segéd­üzemet létesítettek, ahol egyelőre nyolc asszonyt, lányt foglalkoztatnak. Pót­kocsik megvilágításához ké­szítenek vontató-csatlako­zókat. A foglalkoztatási gondok enyhítését, egyszersmind a gazdasági megerősödést a Hunyadi Szakszövetkezet a szőlő- és gyümölcstermesz­tésre alapozta; 180 hold kajszi-, illetve borszőlő­ültetvénnyel rendelkezik. De leginkább az Erdei Szakszövetkezet kezdemé­nyezése a szembetűnő, jól­lehet, a közös terület 66 holdján itt is szőlő és ba­rackos díszük. Ugyanakkor a főutca egyik öreg épü­letében valóságos kis üze- j met rendeztek be, szinte j egyik napról a másikra, | s ahol már hatvanhárom nő készíti exportra a színes tv-készülékek különböző való kooperáció alapján. — Ezenkívül öntödénk is van! — újságolja Nagy András szakszövetkezeti I elnök. Itt férfiak dolgoz­nak, speciális fűtőtesteket készítenek a mezőtúri Vil­első felében főként a ta- , lamos és Géptechnikai nyáknak mondtak búcsút a cikkek Gyára megrendelé- fiatalok. Házépítés a belte­rületen ekkor szinte nem is történt. Ám az utóbbi idő­ben évente 6—8 ház épül, s elkelt az a 74 házhely is, amit legutóbb parcelláz­■ ■ a ■ Ha meggondoljuk, Izgal­mas folyamat ez; ipar szü- | letik a homoki, isten háta tak. Ennek köszönhetően, mögötti> elnéptelenedésnek az elmúlt években — az arányokat tekintve — át­billent a mérleg a belte­rület javára. A belterüle­ten most már ugyanis 320 házat, ezzel szemben a köz­ség határában „csak” 260 lakott tanyát tartanak nyil­ván. Az elhagyott tanyák ki­sebb részét lebontották. De van legalább 15 tanya, amely üres, elhagyott, ki­téve az idő gyors pusztítá­sának. Akad néhány, köz­ségbe települt szakszövet­indult kisközségben. De, mint minden újnak, ennek is ára van. Egyre inkább úgy tűnik, a hagyományos, homoki parcellás művelés előtt végképp lezárultak a távlatok. A fiatalok érdek­lődése az ipar, vagy az ipa­rosodó mezőgazdaság: a nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcstermesztés felé for­dul. Az idősebb emberek pedig egymásután dőlnek ki a sorból. Érthető módon ez zöm­mel a szakszövetkezetek gondjait szaporítja. Annál is inkább, mert a gyen­] gébb minőségű földek eze- | ken a területeken találha- j tók. Az Erdei Szakszövet- | kezet földjeinek 3,74 az át­lagos aranykorona értéke. Szántóföldi termesztésre szinte alkalmatlan. Rendkívül csekély a földjáradéknak az az ösz- szege, amit a felajánlott földek után lehet adni. Szociális gondok nehezed­nek a gazdaságok és a köz­ségi tanács vállára is. A tanács a szociális támoga­tás évi 7—8 ezer forintos összegét nemrég emelte fel — 40 ezer forintra. Ez is csak szűkén elegendő. ■ B ■ ■ Az Erdei Szakszövetke­zetben az idén 15 idős gaz­da ajánlott fel összesen száz hold földet. A közös — mit tehet mást? — át­veszi, s beveti somkóróval. Ez a növény zöldtakar­mányt jelent, s egyúttal a talajt is javítja. Igaz, a ta­lajjavításnak a műtrágya­adag növelése volna a ha­tékonyabb módja, de a szükséges anyagiak hiányá­ban — tapintatosan szól­va — ez a módszer csak mérsékelten alkalmazható. Tagsági akkumulációra a közös immár nem számít­hat, hiszen a gazdák túl­nyomó része adófizetési kö­telezettségnek is csak ne­hezen tud eleget tenni. A közös fejlesztése csak a segédüzemek jövedelme­zőségre támaszkodhat. Az Orion-kooperáció néhány hónapos múltra tekint visz- sza, de hasznából máris százezer forintnál többet fordítottak mezőgazdasági gépek, s más fontos eszkö­zök beszerzésére. Ladánybenén manapság az egyik legfőbb beszéd­téma a nemrég meghozott szakszövetkezeti nyugdíj­rendelet. Kikre és hogyan vonatkozik majd? — kér­dezgetik. Azoknak a szá­ma, akik ettől várják sor­suk jobbra fordulását, négyszázhatvanra tehető. A község lakosságának több mint az egynegyede. H. D. Új sertéstelep Tompán Az idén kezdte meg a tompái Kossuth Terme­lőszövetkezet építőbrigádja a 720 férőhelyes sertéste­lep építését. Három épü­let műszaki átadását a na­pokban már meg is tar­tották és az egész létesít­ményt a jövő évben adják át rendeltetésének. Bács-Kiskun a statisztika tükrében II. A megye gazdasági helyzete és fejlődése Bács-Kiskun megye je- százalék volt, míg a har­lenlegi területének gazda­sági jellegét a felszabadu­lás előtt és után is a me-» zőgazdaság határozta meg. Az összesből a mezőgazda- sági terület aránya az utóbbi húsz év átlagában 80 százalékot képvisel. Az 1950-es évek elején az or­szág iparosítása során a megyében kisebb méretű ipartelepítés tör­tént. A szocia­lista átszerve­zés után meg­gyorsult a me­zőgazdaság ter­melésnöveke­dése, a terme­lőerők az eddi­gieknél nagyobb mértékben fej­lődtek. A mező- gazdasági ter­melés területi elhelyezkedésé­ben is lényeges változások kez­dődtek, főként a nagyarányú gyümölcsös és szőlőtelepítések, valamint az ön­tözéses gazdál­kodás kiterjesz­tése során. Az elmúlt tíz év alatt a koráb­binál nagyobb lendületet ka­pott a Duna—Ti­sza közének iparosítása is, ennek ellenére a megye megmaradt iparosodó me­zőgazdasági jellegűnek. Az ország egyes területei kö­zött fennálló differenciált­ságot a felszabadulás óta eltelt időszak fejlesztési politikája sem változtat­ta meg egyértelműen. A gazdasági fejlettség szín­vonalát tekintve 1966-ban Bács-Kiskun megye a 17. helyen állt az országban. Ugyanakkor a megye me­zőgazdaságának a nemzeti jövedelemhez való hozzá­járulása a népességhez viszonyítottan a legna­gyobb volt a megyék kö­zött. Hz ipari termelés növekedésének összetevői I960 után a megye ipa­rosodása nagymértékben meggyorsult. Az ipari fog­lalkoztatottak száma több mint megkétszereződött. A második ötéves tervidő­szak alatt a növekedés évi átlagos üteme majdnem 10 madik ötéves tervidőszak első négy évében 7 száza­lékra mérséklődött az ütem. A társadalmi szektor arányai a minisztériumi ipar előretörését mutatják. 1960-ban a létszámnak fe­le, 1969-ben 64 százaléka tartozott ehhez a szektor­hoz. Az állami ipar köré­be tartozó nehézipar sú­lya 36 százalékról 42 szá­zalékra nőtt. Az iparoso- dottság fokának növekedé­sét mutatja, hogy a me­gyében 1969-ben 10 ezer lakosra 1013 ipari foglal­koztatott jutott, 80 száza­lékkal több, mint 1960-ban. A növekedés üteme há­romszorosa az országos­nak, ennek ellenére érték­ben mélyen az országos átlag alatt van. Alacsony a technikai felszereltség A szocialista ipar álló­eszközeinek értéke 1960 és 1968 között évi átlagban 13 százalékkal növekedett, amely 4 százalékkal gyor­sabb, mint a foglalkozta­tottak számának emelke­dése. Az állóeszközök anyagi-műszaki összetéte­lét az ingatlanok magas hányada jellemzi, a gépek, üzemi berendezések és fel­szerelések az értéknek csak egyharmadát képezik. A nagyüzem; termelés fej­lődésének elengedhetetlen Turbánban A feleségem így szólt nozzám: — A meghatalmazást sür­gősen alá kell íratnod Feri bácsival, mert holnap ko­rán reggel jönnek érte. Ott van a kredencen, vidd el a kórházba. Első emelet tizenhetes. Az utcán jutott eszembe, hogy kedd van, és tudva­lévőén csak szerdán, pénte­ken és vasárnap van láto­gatás. Hogyan jutok be? Igaz, minden trükköt isme­rek, de bíztam leleményes­ségemben. Eszembe jv hogy a gégeosztályon Be­lezned az alorvos. Erélyes léptekkel siettem be a kapun: — Beleznai doktorhoz megyek — szóltam maga­biztosan a portáshoz, és hozzátettem: — Vár en­gem ... A portás elém állt: — Az alorvos úr csak holnap jön meg vidékről. Valami tévedés lesz a do­logban. Megszégyenülten somfor- dáltam el. Ha nem teszem hozzá, hogy Beleznai „vár engem’’, akkor talán beju­tok a helyetteshez, de így nyilvánvaló volt, hogy trükkel „dolgoztam”. Bementem a közeli presz- szóba, és kávét rendeltem. Megpillantott az egyik ba­rátom és átült hozzám, 'losszasan elbeszélgettünk, és amikor fizettem, akkor vettem észre, hogy öt óra van. Bizonyára már másik portás lesz szolgálatban, és A presszóból felhívtam a talán könnyebben megy. kórház sebészeti osztályát, és a jelentkező ápolónőtől megkérdeztem: — Bocsánat, Elekes dok­tor úr az inspekciós? — Nálunk nincs Elekes. Forgács doktor úr az ins­pekciós. — Bocsánat! — mond­tam, és letettem a kagylót. Szóval Forgácsra kell hi­vatkoznom. Vettem egy bo­rítékot, leragasztottam, és amikor a kórházba értem, felmutattam a portásnak. Lelet Forgács doktor úr részére — szóltam maga­biztosan, és tovább akar­tam menni. — Tessék csak itt hagy­ni. Majd odaadjuk az ápo­lónőnek. Megint nem sikerült... A Röltexben vettem egy fe­hér törülközőt, azután a papírboltban vörös tintát vásároltam. Kalapomat be­tettem a presszó ruhatárá­ba. A közeli kapu alatt rá- öntottem egy kis tintát a törülközőre, azután becsa­vartam a fejem. A kiraka­tok tükrében szemlét tar­tottam: szánalomra méltó sebesültnek néztem ki, aki­nek vére átüt a kötésen. A portás kalapban látott — gondoltam —, alig pillan­tott rám, nem ismerhet meg a nagy turbánban. — Ambulancia — mond­tam, és a kapu alatt meg­gyorsítottam lépteimet. A portás bólintott. Vég­re sikerült! Büszkeség töl­tött el. A fordulóban le­vettem a törülközőt a fe­jemről, és a kerten keresz­tül akartam sietni a bácsi- kámhoz. A kertben azon­ban szembe találkoztam ve^ le. Sétált a derült időben, üdvözöltem, érdeklődtem hogyléte felöl, azután alá­írattam vele a meghatal­mazást. Egy kicsit beszél­gettünk, azután elbúcsúz­tam. Kifelé menet csodál­koztam, hogy egyre-másra érkeznek a látogatók, és irigykedve gondoltam arra, hogy biztosan jobb trükkel jöttek be, mint én. A kapuban a portás meg­állított; — Tessék mondani, miért tette a fejére a vöröstintás törülközőt? — Hát észrevette, és mé­gis beengedett? — Miért ne? Hisz’ szer­da van. látogatási nap. Mindenki bejöhet, akár kalap, akár törülköző van a fején. Palásti László feltétele a villamos moto­rok és erőgépek számának növelése. 1960 és 1968 kö­zött a megye szocialista iparában végzett beruhá­zások eredményeként az állóeszközök bruttó értéké­nek növekedése 59 száza­lékkal, a hajtóerő 78 szá­zalékkal, a felhasznált vil­lamosenergia mennyisége 109 százalékkal haladta meg a foglalkoztatottak számának növekedését. Az ipar technikai felszerelt­ségének mutatója még így is lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál, s ez összefügg a könnyű- és az élelmiszeripar magas arányával. A megye iparának fejlő­dését alapvetően megha­tározta a beruházások vo­lumenének gyors ütemű növekedése. 1960 és 1968 között Bács-Kiskun megye iparának fejlesztésére 3,5 milliárd forintot fordítot­tak. A növekedés évi átla­gos üteme 18 százalék volt, az országosnak több mint három és félszerese. Míg 1961-ben a megyében az összes beru iázásnak 13 százalékát teljesítették az iparban, és ez az ország ipari beruházásának egy százalékát sem tette ki, 1968-ban a megyei beru­házások több mint egy­negyede ipari jellegű volt, és az országosnak majd­nem 3 százalékát képezte. Tíz év a!a;t megkétszereződött A termelőerők fokozott ütemű fejlesztése Bács- Kiskun megyében az ipari termelés nagymértékű nö­vekedését eredményezte. A szocialista ipar termelése 1960 óta évente átlagosan 12 százalékkal növekedett — 5 százalékkal megha­ladva az országos átlagot —, így 1969-re csaknem megkétszereződött. A nö­vekedés üteme a második ötéves tervidőszak alatt gyorsabb volt, mint az utóbbi években. A megye ipara által előállított ter­mékek nagy része orszá­gos viszonylatban is szá­mottevő, pl. 1968-ban az országban előállított fürdő­kád 77, a magnetofon 93, a fűszerpaprika-őrlemény 51 százalékát a megye ipa­ra adta. Ugyanezen cikkek 45, 78, illetve 57 százaléka került exportra. Az elmúlt kilenc év fo­lyamán a megye szocia­lista iparának termelé­kenysége nem növekedett a kívánt mértékben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mindössze 35 szá­zalékkal, az országosnál 8 százalékkal alacsonyabb mértékben emelkedett. Az j egy órára jutó termelés j alapján számítva a terme- ; lékenység az utóbbi év'/k- I ben kedvezőbben alakult. I A termelékenység alakulá- | sát kedvezőtlenül befolyá­solta a nagyarányú mun­kaerő-vándorlás, a korsze­rűtlen termelőberendezé­sek magas hányada, az egyes üzemekben fellelhe­tő szervezetlenség, a mun­kaerő-vándorlással össze­függő fegyelmezetlenség. (Következik: A megye me­zőgazdaságának 25 éve)

Next

/
Oldalképek
Tartalom