Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-06 / 209. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? Ne A KISZ Központi Bi- ** zottsága az árvíz sújtotta községek helyre- állítására Szabolcs megyében hét építőtábort létesített. Bács megyéből 1100 diák vett részt az ottani munkálatokban. Elsőként a 607-es Szakmunkásképző Intézet tanulói jelentkeztek. örvendetes, hogy az egyik legjobb munkacsapatot éppen a kecskeméti szakmunkás tanulók alkották. Nemsokkal hazajövetelük után a MÁV Vezérigazgatósága kérésére 160 tanuló egy hétre visszautazott Csengerre. ps megszólaltak az ^ iskolák csengői... A tantermekben újra és újra felidéződnek a nyári emlékek: munka és szórakozás. A szavakból kicsendül: „Jövőre ismét ott leszünk ...” Addig viszont a könyvek birodalma várja őket. T. la. Fiatalok számvetése í/iny kották kapuikat 11 az iskolák, a hét elején megkezdődött az új tanév. Tanár és diák előtt egyaránt már-már íratlan szabály, hogy az első osztályfőnöki óra témája: a vakáció, a kirándulások, s a nyári táborozások élményeinek felidézése. Immár kilenc év alatt szerzett tapasztalat bizonyítja: az önkéntes nyári ifjúsági építőtáborozás közkedvelt, nagyon hasznos, jó mozgalom. Elsősorban az építőmunka megbecsülésére, s arra neveli a fiatalokat, hogy a közös cél csakis közösen érhető el. {fevelő hatása mellett az építőtáborozás népgazdasági fontosságú mozgalom. Bács-Kiskun megye 15 nyári táborában az idén 10 ezer diák segített a mezőgazdaságnak. Tíz megyéből és Budapestről az építőtáborokba érkező középiskolások és szakmunkás-tanulók jól, becsületesen dolgoztak. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságára beérkezett adatok is ezt bizonyítják: a KISZ-esek több mint 100 ezer munkanapon 2000 holdon végeztek növény- ápolást, megközelítőleg 160 vagon őszibarackot, több száz mázsa cseresznyét, meggyet szedtek le. A kunfehértói építőtábor budapesti középiskolás lakói például mintegy 60 ezer forinttal túlteljesítették a tervüket. A Bács megyei fiatalok közül 400 fiú vasutat épített a nagymarosi építőtáborban, a lányok pedig Balatonbog- láron szedték a gyümölcsöt. A 6 órás munkaidő után az építőtáborok megyei bizottsága által készített színes, változatos program várta a fiatalokat. A táborlakók szellemi vetélkedőkön, sportversenyeken, s különböző játékokon vettek részt. Szüret az Aranyliomokon Megnyílt a megyei élelmiszergazdasági kiállítás Borongós idő köszöntött szombaton Kecskemétre. Többször kapott záport a Széktói Stadion melletti pavilonfalu, a megyei élelmiszer-gazdasági kiállítás színhelye. A termékeket minősítő bíráló bizottságok már reggel megkezdték a munkát és bizony többször megzavarta őket az eső. A kiállítás időpontjára azonban készen lett a minősítések összesítése. A délelőtt 11-kor kezdődő eseményre szép számban összejöttek a kiállító élelmiszeripari üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek képviselői, a vendégek és számos érdeklődő. Jelen volt Erdősi József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára, a megyei, járási, városi párt- és tanácsi szervek vezetői, számos közéleti személy. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot dr. Tompa Béla osztályvezető képviselte. Dr. Maár Andrásnak, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének üdvözlő szavai után dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke mondott ünnepi megnyitót. Dr. Varga Jenő beszéde — Ma már hosszú évekre visszatekintő hagyományunk, hogy a Szüret az Aranyhomokon rendezvénysorozat keretében számot adunk megyénk szocialista mezőgazdaságának eredményeiről. Az idei élelmiszergazdasági kiállítás az eddigieknél jelentősebb, hiszen a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár szerves része. Reméljük, hogy fokozatosan országos kertészeti kiállítássá fejlődik. A bemutatók jól reprezentálják megyénk mező- gazdasági nagyüzemeinek, illetve az ezekben dolgozó szorgalmas parasztságnak eredményes munkáját. Ezen a kiállításon, a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerének szellemében, az alapvető mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó állami vállalatok és kereskedelmi szervek is felsorakoznak. A nyers és feldolgozott termékek széles skálája bizonyítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar tényleges, szerves egységét. A korszerű táplálkozási igények, általában az urbanizálódás folyamata, egyre nagyobb mértékben követeli a nagyüzemi feldolgozás bővülését, azaz a termelés, a feldolgozás és a forgalom teljes egységének megteremtését. A háziasszony éléskamrájának szerepét mindinkább a korszerű élelmiszerkereskedelem veszi át. A kialakuló új helyzet egyben a minőség javulását és a választék bővítését is szükségszerűen megköveteli. Kiállításunk egyik fő célja számot adni arról, menv- nyiben felel meg a növekvő követelményeknek az élelmiszergazdaság, továbbá jelezni a még megoldan dó feladatokat. A mezőgazdaság szocia lista átszervezése megyénkben alig egv évtizeddel ezelőtt fejeződött be és rr- már nyugodtan elmondja' juk. hogy az elmúlt év- gazdálkodási er edm énminden korábbi elképzel' sünket felülmúlják. Jól érzékelteti a gyökeres változásokat néhány adat. Tíz év alatt a nagyüzemi mezőgazdasági termelés 46 százalékkal, az árutermelés 68 százalékkal, az összes felvásárlás 1,6 milliárd forintról 3 milliárd forintra növekedett. Ebben az időszakban vált az ország kenyérgabonából önellátóvá, melyhez megyénk gazdaságai is jelentősen hozzájárultak. Míg 1960-ban csak 7 ezer, 10 év után már 16 ezer vagon árugabonát értékesítettek. A hústermelés növekedése is számottevő. 1960-ban 3500, az elmúlt évben már 5300 vagonnal vásároltak fel. A szocialista nagyüzemek szőlő- és gyümölcs- telepítései ezekben az években fordultak termőre. Ennek eredményeként az 1960. évi 600 ezer hektoliterről 1 millió hektoliterre nőtt a felvásárolt bor mennyisége. Nem mondhatjuk, hogy minden szempontból sikerült az igényeket kielégíteni, de úgy vélem, hogy ezek az eredmények feljogosítanak bennünket arra a kijelentésre: legjobb úton haladunk a zavartalan ellátás, az árubőség megteremtéséhez. A gazdaságirányítás korábbi rendszere nem tudta kielégíteni a fejlődés igényeit. Az 1968. január 1-én bevezetett reform megteremtette a szövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodásának feltételeit, ezzel újabb lendületet adott a mezőgazdaság fejlődésének, megteremtette az élelmiszergazdaság teljes skálája kialakulásának lehetőségeit. A múlt héten nyitotta kát. E bemutatón szakembereink megismerhetik egymás teljesítményeit'és a jó módszerek elterjesztésével hasznos munkát végezhetnek saját gazdaságuk, megyénk, az egész társadalom javára. A közelmúltban megyei ipari és kereskedelmi kiállításon mutattuk be eredményeinket. Most számot adunk élelmiszergazdaságunk helyzetéről. E két kiállítás méltóképp«! bizonyítja megyénk 25 év alatt elért fejlődését. Hosszú időn keresztül az elmaradottak között nyilXXV. évf. 209. szám 1970. szeptember 6, j VASÁRNAP Ara: 1 forint Heti világhíradó \ \ (3. oldal) Kalocsai pingálók sikere (4. oldal) Művelődés, irodalom, művészet (6. és 7. oldal) 9. oldal A megnyitás ünnepélyes pillanata. meg kapuit az ország élelmiszergazdaságát bemutató kiállítás. Ezen megyénk sok szép díjat nyert és jó helyezést ért el. Ügy ítéltük meg helyzetünket, hogy hasznos lesz megyei kiállításon is bemutatni élelmiszergazdaságunvántartott megyénk termékei a negyedszázados fejlődés eredményeként ma már országosan elismertek, sőt, határainkon túl is elismerést vívtak ki. A későbbiekben utalt a gondokra. Többek között szólt arról, hogy az idei esztendő különösen most»-' ha volt, elsősorban a kertészetet sújtotta. Minden reményünk megvan azonban arra, hogy a megye lakosságának szorgalmas munkája a lehető legki{F oly tatás a 2. oldafem) Borsodi Miklós, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója átveszi az I. dijak Vas megyei vendégek Bács-Kiskunban Pénteken érkezett megyénkbe az a Vas megye párt- és tanácsi vezetőiből álló, mintegy ötven főnyi delegáció, amely Bács-Kiskun megye vezető személyiségeinek ez év tavaszán a nyugati országrészben tett látogatását viszonozza. A vasi vendégeket — élükön Kovács Antallal, a megyei pártbizottság első titkárával és dr. Gonda Györggyel, a Vas megyei Tanács V. B. elnökével — Kalocsán, a Fűszerpaprika- ipari Vállalatnál ünnepélyesen fogadták. Ezután a Fém- és Villamosipari Vállalatnál tettek látogatást, majd a népművészeti házban és a kalocsai művelődési otthonban ismerkedtek megyénk folklorisztikus és kulturális életével. Délután Baján városnéző sétán tekintették meg a folyóparti város nevezetességeit. Tegnap a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. vezetői rendeztek fogadást, s adtak tájékoztatást a járásnak és székhelyének gazdasági és kulturális eredményeiről. A vendégek ezután Petőfi szülőházában rótták le kegyeletüket a nagy költő emléke előtt, délután pedig megyeszékhelyen tettek ismerkedő sétát. Ma a Szüret az Aranyho- mokon rendezvényein való részvétellel vesznek búcsút Bács-Kiskun megyétől Vas megye párt- és tanácsi vezető tisztségviselő^
