Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

1070. szeptember S, szombat 3. «Mal Szovjet katonák kitüntetése A IX. kongresszus határozata nyomán: Tovább nőttek a reálbérek Kiegyenlítődött a munkásság és a parasztság jövedelme közötti különbség Az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet egységek tisztjei, katonái is példamutató szolidari­tással segítettek az idei nagy árvizek okozta ve­szélyek elhárításában, az értékek mentésében, a ká­rok helyreállításában. Hő­si helytállásukat méltá­nyolta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége is, és azMSZBT aranykoszorús jelvényével, oklevéllel tüntetett ki harmincnégy harcost. Idén másodízben nyitot­ta meg kapuit hazánkban a TIT és az Országos Ide­genforgalmi Tanács által közösen szervezett Idegen­forgalmi Nyári Egyetem. Hallgatói — valamennyi­en idegenforgalmi szak­emberek, a kontinens csaknem minden részéből — a tavalyi, zömében el­méleti program után most valóban alaposan megis­merkednek a fő témával, a magyar folklórral. A növendékek programját ezúttal a téma köré cso­portosították és tíznapos kőrútjuk túlnyomó részét a magyar vidék megisme­rése teszi ki­Tizenegy országból mint­egy 30 „egyetemista” teg­nap Kecskemétre érkezett, hogy a megyeszékhely mel­lett Bugac és Kalocsa meglátogatásával ismer­kedjék megyénk idegen- forgalmi és néprajzi ne­vezetességeivel. Bács-Kis- kun megye történelméből, nevezetességeinkről a vá­rosi tanácsháza dísztermé­ben rendezett fogadáson kaptak ízelítőt. Magyarországi tartózko­dásuk során a nyári egye­tem hallgatói megismer­kednek majd Debrecen­nel, a Hortobággyal, lá­togatást tesznek Egerben. Megnyílt a hrnói nemzetközi vásár Pénteken délután tizen­kettedszer nyitotta meg kapuit a világ gépgyártá­sának keresztmetszetét és fejlődését bemutató bmoi nemzetközi vásár. Idén a vendéglátó Csehszlovákián kívül 25 ország több mint 1600 vállalata tárja a lá­togatók elé legbecsesebb gyártmányait. A vásárvárosban a szo­cialista államok közül ha­zánkon kívül Bulgária, az NDK, Jugoszlávia, Kuba Lengyelország, Románia és a Szovjetunió képviselteti magát A kapitalista vi­lágból 17 ország cégei ál­lítják ki termékeiket. Hazánk ez alkalommal is széles választékkal és számos újdonsággal ké­szült fel a nemzetközi gép­ipari seregszemlére: tizen­négy külkereskedelmi és ipari vállalat 1800 négy­zetméter területen mint­egy félezer kiállítási tárggyal ad képet iparunk teljesítőképességérői. A kitüntetések átadásá­ra két helyen, Kecskemé­ten és Baján került sor tegnap. A megyeszékhe­lyen a megyei pártbizott­ságon Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára, Baján pedig Buda Gábor, a megyei pártbi­zottság titkára mondott köszönetét a szovjet elv­társak önzetlen segítésé­ért, hősies helytállásáért, s átadta a kitüntetéseket barátainknak. részt vesznek egy mező­kövesdi lakodalmon, végül pedig a balatoni táj szép­ségeinek. illetve a göcseji skanzennek a megtekinté­se zárja a gazdag progra­mot. Világszerte megfigyelhető volt az utóbbi húsz évben az energiaszerkezet gyors átalakulása, amelynek so­rán a kőolaj és földgáz hát­térbe szorította az addig „ipar kenyereként” szá- montartott szenet. A vál­tozás, melynek során a szénhidrogének felhaszná­lása megsokszorozódott az 1950. évi 34 százalékról 1966-ig 54 százalékra emel­te részarányukat a többi energiahordozó rovására. A szénnel szemben olcsóbban termelhetők ki és szállítha­tók, felhasználásuk egysze­rűbb és gazdaságosabb, a nagyobb hatásfokuk ugyan­csak előnyt biztosít. Ipar- telepítéskor pedig eseten­ként 20—25 százalékkal is csökkentheti a beruházási költségeket a széntüzelés­sel kapcsolatos járulékos beruházások feleslegessé vá­lása. Az energiafogyasztás az elmúlt negyedszázadban az iparfejlesztés következtében hazánkban is nagy mér­Az alföldi bortermelés fejlesztéséről tanácskoztak A szőlő- és bortermelés­ben érdekelt alföldi terme­lőszövetkezetek területi szövetségeinek koordiná­ciós bizottsága pénteken Kecskeméten ülést tartott. A tanácskozást Deák Ist­ván, a bizottság elnöke, a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezet elnöke vezette. Megbeszélték a különböző szakbizottságok feladatait. Gazdaságossági számításo­kat végeznek, megállapít­ják, hogy milyen körülmé­nyek között lehet jövedel­mezően termeszteni a sző­lőt. Miként lehetne a költ­ségeket csökkenteni, növel­ni a hozamokat. Kidolgoz­zák a korszerű munkaszer­vezés, bérezés módszereit. Megállapították, hogy a szüreti kilátások az utóbbi napokban ismét romlottak, további terméscsökkenésre lehet számítani. tékben megnövekedett. Az igényeket hazai erőforrá­sokból gazdaságosan nem tudjuk kielégíteni, ezért szükségesség vált az ener­giaimport fokozása. Ennek legcélravezetőbb módja a kőolaj és földgáz vezetéken keresztül történő behoza­tala. A KGST-együttmű­ködés keretében létesült Barátság I. és az 1972-re felépülő Barátság II. kő- olajvezetéken keresztül ér­kező szovjet kőolaj hosz- szabb időszakra biztosítja a kőolajellátást. A koráb­ban jelentős részarányt képviselő romániai (kissár- mási) földgáz az alföldi földgázkincs felfedezése óta vesztett jelentőségéből. Az egyre növekvő igényeket a távlati tervek szerint évi 1 milliárd köbméter szibé­riai gáz behozatalával elé­gítik majd ki. A felhasználásra kerülő szénhidrogén mennyiség gyors szállítása és elosztása céljából épül ki az orszá­gos vezetékhálózat, amely A IX. pártkongresszus határozata utalt arra, hogy a harmadik ötéves terv időszakában az egy főre jutó reáljövedelem 14—16 százalékkal, az egy kere­sőre jutó reálbér 9—10 százalékkal emelkedik. Ki­emelte. hogy az életszín­vonal emelésében az ed­diginél nagyobb szerep jut a reálbérek növelésé­nek, s hogy az új gazdaságirányítási rendszerben az átlagos­nál nagyobb mértékben keli emelkednie a jól dolgozó, az átlagosnál többet nyújtó munkások és alkalmazottak kere­setének. A Központi Statisztikai Hivatal most helyzetképet lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az ország szinte bár­melyik pontján energiaigé­nyes iparágak telepedhes­senek meg. Ugyanakkor számos iparág: petrokémia, műanyag-előállítás, műtrá­gyagyártás stb. fellendü­lését is elősegíti. Az im- portvezetékék körül Száz­halombatta és Leninváros körzetében új vegyipari központ is kialakulóban van. A kormány szénhidro­génprogramja gondoskodik a lakosság fűtőanyag ellá­tásáról is: 1975—80 között az összes lakásállomány 70—75 százaléka részesül részleges vagy teljes szén- hidrogén ellátásban. A korszerű energiaszerke­zet kialakításával (körül­belül 1975-ben érjük el) kisebbek lesznek a fel­használt energia költségei, és az egységnyi nemzeti íövedelemre jutó energia- fogyasztás pedig mintegy 10 százalékkal csökken. készített a lakosság jöve­delmének alakulásáról, en­nek adatait kötetbe fog­lalva rövidesen közreadja. A KSH felmérése sze­rint a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 1966 és 1969 között 25 szá­zalékkal növekedett. Tehát nagyobb mértékben, mint az előző ötéves tervidő­szak teljes öt esztendeje alatt, s jóval meghaladta a kongresszusi határozat­ban jelzett szintet. Ha az 1970-es várható eredmé­nyeket is beszámítjuk, úgy a munkások és alkalma­zottak reáljövedelme öt év alatt 30—32 száza­lékkal emelkedett, az egy keresőre jutó reál­bér pedig mintegy 17 százalékkal. A kongresszusi határozat­nak megfelelően a jöve­delmek alakulásában dön­tő szerepe volt a reálbé­rek emelkedésének, lénye­gesen nagyobb, mint a ko­rábbi években. A reáljö­vedelem jelentős mértékű növekedéséhez azonban hozzájárult a nagyobb fog­lalkoztatottság és a tár­sadalmi juttatások bővülé­se is. A IX. kongresszus célul tűzte ki a szövetke­zeti parasztság életszínvo­nalának közelítését a mun­kásosztályéhoz. vagyis lé­nyegében a két alapvető társadalmi osztály közötti életszínvonalbeli különb­ség megszüntetését. Ezt a célt szolgálta a többi kö­zött a termelőszövetkezeti tagság nyugdíj- és csalá­di pótlék rendszerének je­lentős továbbfejlesztése, továbbá több mezőgazda- sági termék felvásárlási árának emelése. Az ösztönzők hatására nemcsak a paraszti jö­vedelmek növekedése gyorsult meg, de szá­mottevően fokozódott a mezőgazdaság termelé­se is. Mivel a munkásság és a parasztság személyes jöve­delme közötti különbs.ég már a IX. kongresszus előtt sem volt túlságosan nagy, a paraszti jövedel­mek gyorsabb növekedésé­vel a kongresszust köve­tő néhány év alatt a kü­lönbségek kiegyenlítődtek. Ezután — 1969-ben már ismét nagyjából egyforma ütemben emelkedett vala­mennyi főbb társadalmi réteg jövedelme. A mun­kásság és a parasztság jö­vedelmi színvonalánál kö­rülbelül egyharmaddal magasabb a szellemi dol­gozók és negyedével ala­csonyabb a nyugdíjasok jövedelme. A légutóbbi években csökkentek a jövedelmi különbségek Budapest A Borsodi Vegyikombi­nátban nagy mennyiségű dolomitot használnak fel a műtrágya „púderezésé- re”: lisztfinomságú dolo- mitporral vonják be a nitrogénműtrágya-szem­cséket, hogy azok ne ta­padjanak össze, a levegő nedvességét ne szívják ma­gukba. A dolomitörlőben a feldolgozás során egész­ségre ártalmas szilikózis és a vidék között, köze­lebb került egymáshoz a különböző megyékben élők átlagos életszínvo­nala. A legutóbbi felmérések szerint a legmagasabb, il­letve legalacsonyabb jöve­delmű Baranya, illetve Szabolcs-Szatmár megye között már csak 20 száza­lék az átlagjövedelembéli különbség, holott koráb­ban az eltérés 50 százalé­kos volt. A ország különböző te­rületei és a fő társadalmi rétegek egymáshoz viszo­nyított jövedelmi színvo­nala általában kiegyenlí­tett. egyes rétegeken be­lül, egyes családok között azonban jelentősek a jö­vedelmi különbségek. A lakosság legjobban kereső tíz százalékának jövedel­me körülbelül 4—5-ször nagyobb, mint a leggyen­gébben kereső tíz százalé­ké. Az eltérések egy ré­sze abból adódik, hogy egyes családokban viszony­lag sok a kereső és be­vés az eltartott, másoknál fordított a helyzet, bár ezt némileg ellensúlyozza a családi pótlék többszőrt emelése. A jövedelmi szín­vonal általános emelkedé­se és a családi pótlék emelése nyomán 1962 óta hazánkban ötödére csök­kent azoknak a családok­nak a száma, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a havi 600 forintot Mint a SZOT-ban el­mondottál!, a felelősségtel­jesebb, kvalifikáltabb munkát anyagilag is egy­re inkább megbecsülik. A módosított kollektív szer­ződésekben előnyben ré­szesítik a törzs gárda tago­kat, s közülük is mindé* nekelő*^ azokat, akik ked­vezőtlen munkakörülmé­nyek között becsületese» végzik feladataikat. A berek, az év végi ré­szesedések és a jutal­mak tehát, ha még nem is kellő mértékben, de egyre inkább difi ere»« dalodnak. E tendencia még határo­zottabb folytatására van szükség. Ezért mondják ki a X. pártkongresszus irány-: elvei, hogy a dolgozók jö­vedelmének emelése az ed­diginél következetesebbé» kapcsolódjék a végzett mun­ka eredményéhez, a terme­lékenység és a hatékonyság növekedéséhez; az átlagos­nál nagyobb mértékbe» emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkal­mazottak keresete, a ter­melőszövetkezeti tagok jö­vedelme. s hogy a diffe­renciálás az általános ke­reseti színvonal emelkedé­sével együtt fokozatosán mehet végbe. előidézésére alkalmas por keletkezik. így a Borsod megyei KÖJÁL javaslatá­ra a munkafolyamatokat ellenőrző dolgozókat ipari tv-kamerákkal helyettesí­tették. Most már ezekkel figyelik és ellenőrzik a gépek működését. Az ipari tv alkalmazásával a ko­rábbi kilenc helyett egy személy oldja meg ezt a feladatot. Idegenforgalmi szakemberek Kecskeméten J. T. A szónhidrogén szerepe hazánk energiagazdálkodásában Ipari tv a kőmalomban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom