Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

4. oldal 1M0. szeptember 5, siombat Egymásért vállalt felelősséggel AzSZMT Munkavédel­mi Bizottságának vezetője, az öt munkavédelmi felü­gyelő igen elfoglalt ember. Ha csak munkájuk egy te­rületét, a balesetek körül­ményeinek roppant körül­tekintő, lelkiismeretes ki­vizsgálásait, az ezzel já­ró intézkedéseket tekint­jük is sajnos, sok a tenni­valójuk ... Váratlan és halasztást nem tűrő fela­datok ezek. Esti műszakban szerencsétlenség történt egy üzemben. Telefon. Men­ni kell. Mert embert ért a baj, s míg a felelős­séget, az okot megállapít­ják, nagyon sok motívu­mot fel kell deríteni. Kezd­ve a gépekre, berendezé­sekre vonatkozó műszaki összetevőktől a, balesetet szenvedett — sőt környe­zete — magatartásának, cselekvéseinek rugóiig. Azért is igen tiszteletre méltó és értékes az a mun­ka, amit — a fentebb ér­zékeltetett lekötöttség mel­lett Gróf István megyei munkavédelmi felügyelő végzett. Szinte szenvedélyes hivatásszeretete— szigorú­an következetes humánuma — vezette, amíg szívós adat­gyűjtés-csoportosítás ered­ményeként összeállított egy statisztikát tíz év üzemi baleseteiről. Tulajdonkép­pen adat- és esetgyűjte­mény ez a statisztika, s ge­rince lehet sokoldalú elem­zéseknek, további részta­nulmányoknak. Szemléltetésül áll­janak itt a legelgondolkoz- tatóbb. adatok, megállapít- tások. Bács-Kiskun megyé­ben 1960. január 1-től 1970. augusztus 18-ig — tehát 10 év alatt — 248 halálos üze­mi baleset történt. Szakmák, foglalkozási területek szerint — a gya­koriságot tekintve — ilyen a megoszlás: téeszekben, téeszcsékben 71 halálos baleset fordult elő ezidő alatt; állami, mezőgazdasági üzemekben 63; építőiparban 24; a közlekedési szakmában (MÁV, AKÖV) 19. Szembetűnő, milyen „ve­szélyes szakma” lett a me­zőgazdaság. KomOiy figyelmeztetés a következő adat is: a 248 halálos balesetből 108-nál | segédmunkás volt az ál­dozat. Tehát ebből a szem­pontból sem lehet elégszer hangsúlyozni a szakmai képzés, továbbtanulás je­lentőségét, az alapos mun­kavédelmi oktatás, ellenőr­zés fontosságát. Szakszervezeti tisztségvi­selők, gazdasági vezetők, munkapszichológusok egy­aránt sokat meríthetnek (és saját munkaterületükön hasonló vizsgálódásokat te­hetnek) a halálos balesetek életkor szerinti megoszlá­sát feltüntető adatokból. A tárgyalt időszakban: 16—20 év között tizen­hármán, 21—30 éves korú­ak negyvennyolcán, 31— 40 közöttiek hatvanketten, 41—50-esekből harmincki­lencen, 51—60 évesek har- minchatan, 61—70 eszten­dősek közül huszonketten szenvedtek halálos balese- setet. Sokszempontú felmérés, vizsgálat, elemzés kötele­zettségét rója ránk az a körülmény, hogy pont az életének legvirágjában já­rók között aratott legbő­vebben a balesetes haláL Nagyon meg kell szívlel­ni a halálos balesetek főbb okaira utaló számok figyel­meztetéseit. A legtöbb ha­láleset közvetlen oka az ittasság volt. (30­nál). Traktorok, gépkocsik felborulása következtében huszonötén vesztették éle­tüket; tizenheten gépjár­műről estek le; huszonha- tan fogathajtás, állatgondo­zás során haltak meg; ti­zennégyen magasból zu­hantak le; ugyanennyire a fal dőlt rá, illetve tetőmun­ka közben érte a végzet: vegyszermérgezés — nö­vényvédelemnél elkövetett vigyázatlanság — tizenegy ember halálát okozta; a gyorshajtás, gázolás — ti­zenötét. Egy percig se gondoljuk azonban, hogy a szomorú listát vezető ok, az ittasság csak a jelzett harminc eset­nél játszott közre a halál bekövetkezésében. Azok­nál csak a közvetlen elő­idéző volt. A többinél a felsorolt főokok mellett szintén sok esetben közre­játszott az italfogyasztás, még ha az a közvetlen ok — mondjuk műszaki hiba volt is. Mert mondani se kell, hogy kisebb szesz­befolyás alatt is csökken az éberség, a felelősségér­zet, s mindjárt könnyebben mulasztja el valaki példá­ul munkahelye, gépe tüze­tes ellenőrzését. A számok mindannyi­unkban ébresszék fel az eddiginél nagyobb felelős­ségérzetet. Mert, hogy a balesetek, a halálos szeren­csétlenségek bekövetkezésé- sének elejét vegyük, nem elég az öt megyei munka- védelmi felügyelő, a 30—40 társadalmi felügyelő, szak- szervezeti, üzemi munkavé­delmi aktivista áldozatos erőfeszítése, készenléte. Valamennyien felelősek vagyunk egymásért, hiszen mindannyiunk mögött csa­lád — szülő, feleség, gyer- rek — van odahaza. Tóth István Naposparté jegyzetek II. Hírünk barátainknál A bolgár tengerpart 378 kilométer hosszú. Termé­szeti szépségekben igen gazdag ez a vidék. A ho­mokvonulatokat erdőségek, festői tájak szakítják meg. A parton Észak-, Közép- és Kelet-Európa turistái, üdülővendégei tízezres tö­megekben élvezik a jó le­vegőt, a napfényt, a vizet. Szovjet, lengyel, cseh, né­Az asztalok között szamár­csikó és kecskegida sétál, néha odadörgölődzik a vendégekhez. A kis sza­már több adag fagylaltot képes elfogyasztani. Magyarok a Napos-parton. Háttérben az új szállodák Az Emin foktól délre ho­mokdűnék szegélyezik a partot. Erősebb, perzselőbb itt a napsütés, mint má­sutt. Ezért nevezték el ezt a részt Szlancsev-brjag- nak, Napospartnak. Ez Bulgária legnagyobb ten­geri fürdőhelye. Jelenleg is bővül, épülnek az új, korszerű szállodák. Azt tervezik, hogy néhány év múlva százezer turista számára nyújtanak korsze­rű elhelyezést a szálloda- városban. Szárazföldi embernek le­nyűgöző látvány a ten­ger. Amikor ott jártunk, az első nap haragos volt a nagy víz. Hatalmas hul­lámok tajtékoztak, felhúz­ták a parton a fekete zászlót. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor veszedelmes a ten­ger, óvatosan szabad csak fürödni. Ha erősödik a hullámzás, legjobb csak a partról nézni a vizet. Ami­kor fehér zászló leng, ak­kor biztonságos a fürdés, csendes, nyugodt, sima a víz. (108) Kloss érezte, hogy kellemetlen helyzetbe ke­rült. Az orvos túlságosan magabiztos volt már vele szemben. Hirtelen jött ötlettel befogta a telefon mik­rofonját, s úgy beszélt tovább. Nem tudhatta, hogy nincs-e lehallgató készülék beépítve a telefonba. Semmitmondó beszélgetést folytattak a továbbiak­ban. Stefán ezalatt a műtőt takarította, s nem lepődött tneg, amikor Krisztina jött be hozzá. — Befejézted az ügyeletet? — kérdezte a lány. — Igen — és kétségbeesetten lépett a fiúhoz. — Könyörgöm, ne tedd ... — Nem értelek? — nézett Stefán a lányra. — Mondd meg, ha eleged van belőlem — tört ki hisztérikusan a lány. — Viccelsz? — nézett a lányra Stefán. — Azt hi­szed, hogy te lehetsz az a mártír, aki feláldozza a fiúját a ... Krisztina félbeszakította: — Hazudsz. Most is hazudsz. Állandóan szédítettél, hogy mindent megcsináljak neked, és most... — Nyugodj meg — csókolta meg a lány nyakát Stefán és veszekedés helyett inkább nézd meg, hogy ott van-e még a német tiszt az orvosnál. — Jó — mondta a lány —, ezt még megteszem. Stefán fáradtan ült le egy székre, s tenyerébe haj­totta a fejét. Fáradt volt, s még előtte az egész éjsza­kai ügyelet. A folyosón Waclav ült, a mezőről behozott német civil mellett. Kloss egyedül volt a szobában, mert az orvos elment lefürödni. Ki1 lehet az M—18-as? — tűnődött magában, s adott volna az életéből egy-két évet. ha most hirte­lenjében megoldódik ez a kérdés. Ehelyett azonban lövés dördült odakint. Kloss felugrott, s a folyosóra rohant. Évára gondolt az első pillanatban, őt féltette az M—18-astóL Rhode ezredes szobájában Kurt feszesen ült a szé­ken. Egyáltalán nem volt ideges, s fegyelmezetten válaszolt minden kérdésre. Az imént azonban elmo­solyodott, s ez kihozta a béketűrésből Rhodet: — Hazudsz édes fiam. Hazudsz, mintha könyvből olvasnád! — nézett farkasszemet a csicskással az ez­redes. — Megmondtam, hogy ne hazudj, mert erről a beszélgetésről úgysem fog megtudni senki semmit. — Én az igazat mondtam most is, ezredes úr. Lehet, hogy tényleg igazat mondott ez a csicskás? — gondolkozott von Rhode, s felvillant benne a gon­dolat, hogy esetleg hibát követett el azzal, hogy egyik legjobb tisztjének a csicskását behozatta, s kihallgat­ja. De most már biztos akart lenni a dolgában. És ha az a lány ott Kloss lakásán azonos volt azzal, akit keresnek? Vaklárma — nyugtatta magát, de ismét eszébe ju- lott, hogy Kruchka utazásáról csak ketten tudtak itt Borzentovban, s a kiéli jelentések szerint onnan nem szivároghatott ki semmi. Aztán azzal nyugtatta magát, hogy nemcsak joga, de kötelessége is minden apró gyanút tisztázni, hiszen Kruchka eltűnt, s ez nemcsak a rangjába, de a fejébe is kerülhet. Erre az eshető­ségre ismét elöntötte a méreg: — Hazudsz, pimasz a hazugsághoz intelligencia kell. s te túlságosan ostoba vagy ahhoz, hogy követ­kezetesen hazudj. — A mi Führerünk is mindig igazat mondott, s a határokon túl nem hittek neki. Ettől azonban még igaz volt minden szava — mondta Kurt, s az ezredes meglepődött ezen a borolvaéles logikán. Kínjában el­nevette magát: — Ügyes vagy, fiú. Mondd csak, hogy is volt azzal a lengyel lánnyal? — Már mondtam ezredes úr, hogy játszadoztak. Kintről hallottam, hogy játszodoznak. Ugyanis sikon- gott a kislány. Már bocsánat, de kihallatszott. — Egyedül jött. vagy a főhadnagy úrral együtt? — kérdezte az ezredes. Nem tudom. Éppen a konyhában voltam, amikor kiáltott értem a főhadnagy úr. Akkor már bent volt a kisasszony. — És utána? Ami után én eljöttem, mi történt? — A. főhadnagy úr elkísérte. Jól marokra fogta a... re ár bocsánat, de így volt, marokra fogta a lány mel­lét. Ügy mentek el. LFolutatiukJ met és svéd turistákkal, azonkívül természetesen magyarokkal találkoztunk legnagyobb számban. A bolgárok példásan szervezik meg sok tízezer ember pihenését, üdülését. Kedves vendéglátók. Min­ket, magyarokat különö­sen szeretnek, jól ismerik történelmünket, kultúrán­kat, emlegetik közös kap­csolatainkat. Az egyik elárusító-pavi­lonban kedves asszonyka mérte a fagylaltot, osztot­ta a jégbehűtött bolgár sört. Amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, mindjárt vidámabb lett, ismételgette az általa is­mert néhány szót; Buda­pest, csárdás, paprika. S miután elmondtuk, hogy Kecskemétről jöttünk, mindjárt eszébe jutott a másik közismert kifejezés: barackpálinka. A Trák nevű hatalmas étteremben, ahol étkez­tünk, vendéglátóink min­dig megkérdezték, elége­dettek vagyunk-e. A ma­gyar ízléshez közel álló ételeket kaptunk. Nem volt okuknk panaszra. Bulgáriára azt js szokták monda­ni, hogy a mo­solygó paradicso­mok, a harmatos uborkák és a hagyma országa. Gyümölcsei mesz- sze földön híre­sek, nagy meny- nyiségben szál­lítják a nyugati államokba. Szőlő, őszibarack és dinnye nagy mennyiségben te­rem és jóízű. Igyekeznek új faj­tákkal javítani a minőséget. Erről étkezéseink során magunk is meg­győződtünk. A kalózhajó mellett Neszeber felé vezet az út. Autóbuszon egy negyed­óra alatt elérhető az ősi város. Egyetlen turista sem mulasztja el a rend­kívül érdekes település meglátogatását. Széles autóút köti össze a ten­gerrel. Több mint három évezred óta lakott hely. Először trákok telepedtek ide. Az itteni görögökkel jó kapcsolatot alakítottak ki, amit egy feliratos már­ványtábla is bizonyít. Lé­nyegében egy ősi diplomá­ciai okmány ez, amely szerint a trák törzsfő, va­lamint minden ivadéka jogot nyer arra, hogy ha­jójával kikössön a nesze- beri öbölben. Konstantinápoly kivéte­lével kevés hely van, ahol ilyen kis területen a bi­zánci művészet ennyi em­lékében gyönyörködhe­tünk. Feltárásuk jelenleg is folyik. Igen forgalmasak a vá­ros utcái. Házacskái a ré­gi, több százéves török, görög építkezési stílus je­gyeit viselik magukon. Neszeber egyik nevezed Kertészeti ter­mesztéssel foglal­kozó szakembere­ink nem egyszer meg is jegyezték; — Van mit ta­nulni barátainktól. Aki a Naposparton jár, okvetlenül felkeresi a ha­jóvendéglőt. A homokdü- nés parton, a szórakozó­hellyé átalakított kalózha­jóban marcona külsejű alakok fogadják. Félmezte­lenül, régi kalózöltözékben szolgálnak fel a pincérek. Külsejük ellenére azonban rendkívül kedvesek. Belé­péskor, miután meghúzzák a jövevény érkezését jel­ző harangot, több nyelven köszöntik a vendéget. Igen romantikus a hajó belseje. Tevék az idegenforgalom szolgálatában. tessége a bazársor, ahol a római amfórától a tengeri csigáig mindent lehet aránylag olcsón kapni. Le­tűnt korok használati tár­gyainak élethű utánzatá­hoz juthatnak a turisták egy-két leváért. * A legenda szerint a bol­gároknak hat lelkűk van és ebből ötöt barátaiknak ajándékozhatnak. Látoga­tásunk során végig azt tapasztaltuk, hogy népe­inket ezer szál köti össze. Ezek az összekötő kap­csok évről évre erősödnek. Kereskedő Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom