Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
I oldal 1970. szeptember 1, kedd Kongresszusra készülve A KÖZPONTI BIZOTTSÁG irányelvei a párt X. kongresszusára a többi között megállapítják; „a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak egyre inkább betöltik szerepüket, tevékenységi területükön kezdeményezéssel és nagy felelősséggel dolgoznak”. Az irányelvekben a tények tömör sűrítéseként áll ez a mondat, a mindennapok ugyanakkor a részletek gazdag tárházát is megnyitják. A részletek olykor azonban ellentmondóak. Mint azon a beszámoló taggyűlésen is, amelyen a pártvezetőség dicsérte ugyan a KISZ-eseket aktivitásukért, bátor kezdeményezéseikért, de el is marasztalta őket, mondván, „nem mindig támaszkodhatnak’’ az ifjakra. A megállapításból vita kerekedett Voltak, akik azt is kétségbe vonták, amit a vezetőség beszámolója elismerően rögzített, mások viszont azt firtatták, mit jelent valójában a tömegszervezetekre támaszkodás? ÉLVEZETES és tanulságos vita volt. Élvezetes, már-már nyers őszinteségével, s tanulságos, mert kiderült, belőle, hogy hol till gyakorlatias, hol túl elvont a támaszkodás követelménye. A pártvezetőség — mondotta felszólalásában a többség derültségétől kísérve a KlSZ-szerve- zet titkára — hol udvart takarítani küld bennünket, mert reggel látogatóba érkezik a felügyeletet gyakorló miniszterhelyettes, hol meg arra ösztökél, hogy vitatkozzunk külpolitikai kérdéseken. Nem vagyunk csodagyerekek — folytatta a titkár —, akik egyik pillanatban a gyűlésterembe rohangálnak a székekkel, meg a térítőkkel, a másikban meg udKettős vartakarítástól szurtosan vitatják a kambodzsai eseményeket. a fölszólalást sokan nagy tapssal fogadták. de akadtak, akik azt mondták, a KISZ-titkár tiszteletlen volt. Vizsgáljuk meg tehát; miben és hogyan támaszkodjon a pártszervezet a tömegszervezetekre? A TÖMEGSZERVEZETEK és tömegmozgalmak feladatait sajátos szerepkörük határozza meg. A szakszervezeti feladatokat nem láthatja el az ifjúsági szervezet, a nők problémáival aligha birkózna meg egymagában a Vöröskereszt, hiszen azoknak csak speciális részét vállalhatja magára, például az egészségügyi felvilágosítást. A sajátos szerepkör egyben arra is utal, hogy a párt — a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták segítségével — a tömegszervezetek útján kapcsolódik a legszélesebb nyilvánossághoz, folytat szüntlen párbeszédet kis és nagy dolgokról, gondokról, tervekről, teendőkről. Ez a támaszkodás lényege, értelme, s felelet arra is, miben támaszkodjék a pártszervezet a tömegszervezetekre. Ugyanakkor választ ad a hogyanra is; a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták útján. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN a munkahelyeken éppúgy, mint a településeken, megélénkült, sokrétűbbé vált a tömegszervezetek élete. Jó példa erre az. amit a különböző népfrontbizottságok nyújtottak a település- fejlesztési tervek kidolgozásához, megvitatásához, s végrehajtásához adott segítséggel. vagy amit a szak- szervezeti bizottságok, vállalati szakszervezti tanácsok, műhelybizottságok kapocs tettek a legutóbbi két évben a dolgozók érdekvédelméért. A tömegszervezeti tevékenység élénkülése, az aktivitás hőfokának emelkedése kedvező lehetőségeket teremtett arra, hogy mind a pártszervezetek, mind a pártmegbízatásként tömegszervezeti munkát végző kommunisták gazdagítsák kapcsolataikat, ne elégedjenek meg azzal, hogy közvetítik a párt politikáját, hanem gyűjtsék és továbbítsák a visszhangot, a véleményt. A KEDVEZŐ lehetőségekkel rosszul sáfárkodnak ott, ahol még ma is csupán másodrendű teendőket bíznak a tömegszervezetekre, ahol nem igénylik kezdeményezéseiket. A tömegszervezeti munka — amint ezt az egyik taggyűlésen szellemesen megfoglalmazták — nem a pártfeladatok egy részének „albérletbe adása”, hanem olyan sajátos, önálló tevékenységi terület, mely végső eredményeiben a párt feladatainak, s politikájának maradéktalan teljesítését, érvényesülését szolgálja. A tömegszervezetekben. tömeg- mozgalmakban. jelölésükhöz illően valóban tömegek tevékenykednek. Ha a munkahelyi, területi párt- szervezetek nemcsak támaszkodnak a tömegszervezetekre, hanem igénylik az ott összegyűlt tapasztalatokat, véleményeket is, ha nemcsak a politikai munka eszközét látják azokban, hanem egyben emberformáló iskolákat is, akkor olyan kettős kapcsot hoznak létre, mely szorosan összefogja, s a közös érdekek, célok szolgálatába állítja kommunisták és pártonkfvühek szavait és cselekedeteit. M. O. Az új nagyközség új arca Néhány napja került Izsák község vezetőinek, közvetve pedig a lakosság egészének tulajdonába a megyei tanács vb elismeréI sét, a községfejlesztési eredmények igazolását jelentő, s egyben további tettekre is serkentő nagyköz- ■ ségi alapító oklevél. A fényképezőgép lencséjével és toliunkkal azt kutattuk: milyen jelei találhatók ma Izsákon a nagyközséggé válásnak. íme a válasz! Az új nagyközség belterületét díszíti az általános iskola hétközi tanulóotthona Túl azonban küllemének esztétikai szépségén, a tágas, korszerűen berendezeti helyiségeken, legfőbb jelentősége abban áll, hogy a külterület, a távoleső tanyavilág 120 felsőtagozatos növendékének nyújt otthont, ad módot a nyugodt, elmélyült ismeretszerzésre. Nem hagyható említés nélkül az a tény sem, hogy az otthon létrejötte az állami, tanácsi és társadalmi szervek hatékony támogatása mellett a lakosság, a tsz-ek, a nőtanács széles körű összefogásának is köszönhető. Az Izsáki Állami Gazdaság és az OTP messzemenően támogatja a nagyüzemben dolgozók otthonépítési szándékát A már korábban tető alá került többszintes családi házakon kívül most a fürdő tőszomszédságában valóságon kis „ÁG-lakótelep” nő ki a földből. Máris negyven család él itt korszerű szép otthonban. Budapest után - Kecskeméten I A harmadik ötéves • tervidőszakban több vállalat települt Budapestről Kecskemétre és környékére. Városunkban elsősorban a munkaerőkínálat kedvező az ipari termelés szempontjából. Az élőmunkával való ésszerű gazdálkodás a következő tervidőszak egyik legfontosabb célkitűzése. Korábban, 1965-ben a Vízgépészeti Vállalat települt Budapestről Lajosmi- zsére. A Szerszám- és Gépelem Gyár Kecskeméten épült fel 1967-ben. A gyár központja Budapesten van. Terjeszkedési lehetőség a fővárosban nem volt, így az említett gyáregység vidéken létesült. Hogyan alakult e gyárak gazdálkodása a letelepedés óta? Biztosított-e a fejlődés? Tudnak-e élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek alapján ide települtek? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ, amikor Kecskeméten Gulyás Gyulát, a Szerszám- és Gépelem Gyár főkönyvelőjét, Lajosmizsén pedig Kiss Józsefet, a Vízgépészeti Vállalat gyáregysége igazgatóját kerestük meg. Mindketten szeretettel beszéltek munkájukról, és szívesen adtak részletes tájékoztatást. A Szerszám- és Gépelem Gyár — említettük 1967- ben kezdte meg a letelepülést Kecskemétre. A termelés csak a múlt év decemberétől folyamatos, s jelenleg is folyik még építkezés. A vállalat sűrített levegővel üzemeltetett munkaszerszámokat, olajnyomású gépeket és lengéscsillapító szerkezeteket gyárt. A vésők, bontók, fúrók, ipari metszőollók, munkahengerek, emelő szerkezetek gyártása szintén a vállalat profiljába tartozik. A gyártmányok egy része beépíthető és mint dömperre, gépkocsira, s egyéb erőgépekre szerelt berendezés működtethető. A termékösszetétel azért szerencsés, mert a népgazdaság technikai bázisának szüntelen fejlődése állandó szükségletet teremt a vállalat gyártmányai iránt. A termelés megfelel a piaci igényeknek, így a negyedik ötéves terv célkitűzéseivel egyértelmű tevékenységet folytat a gyár. Az üzem szükségletre termel. A lengéscsillapító szerkezetek gyártására az angol Girling-cégtől vásárol lí- cencet és gyártó gépsorokat az üzem. A járművekbe beépített szerkezet feladata a rázkódás tompítása. A gazdasági kapcsolat során felmerült fizetési kötelezettségeket gyártmányokban teljesítik. A termelés beindulása után a termékekből jelentős angol export várható. A vállalat ilyenképpen valuta készleteinket növeli, ugyanakkor fizetési kötelezettségeit termékben rendezi, így a ki- egyenlítések nem okoznNt , külföldi fizetőeszközökben csökkenést. Ez az üzletbonyolítás megfelel az új gazdaságirányítási rendszer szellemének. A vállalat partnereit találjuk még az NDK-ban, Kubában. Törökországban, Romániában. A teljes termelés 40 százaléka kerül exportra, mintegy 40 miliő forint értékben. Szólnunk kell a fejlődésben mutatkozó elentmon- dásokról is. A műhelyekben a szakmunkások egész sora hiányzik, ötven-hat- van maróst, esztergályost tudna még fogadni a gyár. Az ötszáz főnyi dolgozó létszámban igen nagy a hullámzás, az első félévben 149-en léptek ki. A belépők száma ugyanekkor 139 volt. Tehát a létszám 30 százaléka volt mozgásban. A munkaerővel kapcsolatos gondok okai főbb- félék. A vállalat tevékenysége nem eléggé ismert. A realizálódó nyereségtömeg nem biztosít olyan szintű béreket, mint a régebben üzemelő vállalatoknál. Üj üzem alapítása — szokványostól eltérő terheket jelent. A megvalósított létesítmények felértékeltebbek. mint a régebben termelő vállalatoknál, ahol az építmények és más állóeszközök értékét használt állapotuk figyelembevételével, átértékeléssel állanították meg. Az új üzemnél az állóeszközök értéke maximális és az értékcsökkenés számítása ezután történik; így nagyobb költségterhei viselnek, mint más vállalatok. A létesítményeket gyakran építik hitelből. Egy egész gyár felépítése szintén nagyobb hitelösszegeket kíván, mint a már meglevő telep valamilyen kisebb kiegészítése. Az új üzem kamatterhe általában nagyobb, mint a régi gyáré. A Szerszám- és Gép- elemgyár beruházásai 150 millió forintba kerültek, ennek egyévi értékcsökkenése 1,5—2 millió forint. A teljes bekerülésből 60 millió forint volt a hitel. A kamat 3.6 millió forint. A folyó évre tervezett nyereség 17 millió forint. A terv feszített. A gyár nem tudja teljesíteni. Az 1970. évi teljes termelési érték 100 millió forint, ezt a vállalat szintén csak részben éri el. Az említett összes tényezőt tekintetve véve a Szerszám- és Gépelem- Gyárnál 6 százalékos bér- fejlesztésre volna lehetőség. Legközelebb arról szólunk, hogy mik a kilátások az üzem teljes beindulása után, ugyanakkor — a la- josmizsei Vízgépészeti Vállalat példáján érzékeltetjük. milyen utat fut be egy új gyár — rövid idő alatt —. amikor a Szerszám- és Gépelemgyáréhoz hasonló kezdeti, s átmeneti neh-^ségeken túljutott. Herczeg Kiss Béla A szőlőtelepítés Izsákon csaknem két évszázadod múlttal büszkélkedhet. A nagyközség határában a termőterület jó egynegyedét teszi ki a szőlőkultúra. A Sárfehér Tsz majorjában már hozzákezdtek a nagyüzemi ültetvények gazdag termésének a szedéséhez. , Ottjártunkkor éppen a Pannónia Kincse zamatos, tömött, nemegyszer több kilós fürtjeit osztályozták, csomagolták, rakták ládákba. A szövetkezet manipuláló részlege mintegy harminc—negyven dolgozó számára jelent állandó foglalkoztatási alkalmat. Jóba—Pásztor Úttörők mozgalma az árvízkárosult iskolákért Az „Üttörők az árvízkárosult iskolákért” elnevezéssel induló mozgalom feladatainak rögzítésére, s az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására került sor hétfőn délelőtt a MÉH tröszt vezérigazgatóságán. Az országos méretű úttörőakció szeptember 15-től november 15-ig tart. i A mozgalomban részt vevők, j több mint 4 ezer úttörő- csapat pajtásai nagyarányú hullladékgyűjtési akciójuk, valamint iskolai rendezvényeik bevételeivel, segítik majd a tönkrement Iskolai felszerelések pótlását, az ' árvízkárosult iskolák úttö- I rőcsapatait.
