Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-16 / 217. szám
8. oldal 1970. szeptember 16, szerda Á választójogi törvény módosítása elé Amikor az országgyűlés összeül, mindig országos figyelem kiséri munkáját, hiszen mindannyiszor a politikai vagy a gazdasági életnek valamelyik fontos területével kapcsolatban hoz döntést a népi államhatalom legfelső szerve, Törvényeket alkotnak a nép képviselői, az ország minden polgára számára kötelező erejű jogszabályokat. S amikor a javaslatokat törvényerőre emelik, az egész nép, valamennyi választójuk nevében adják le szavazatukat. Törvény alkotására készül most is az országgyűlés. Legközelebbi ülésén — a párt Központi Bizottsága és a Miniszter- tanács áprilisi együttes határozata értelmében — valamennyi választópolgárt érintő törvényjavaslat kerül megtárgyalásra. A javaslaton ma még dolgoznak a szakemberek, részletei éppen ezért nem kerülhettek eddig nyilvánosságra. De az áprilisi határozat és vezető államférfiak több, azóta elhangzott beszéde, nyilatkozata nyomán egyre fokozódik az érdeklődés országszerte a készülő törvényjavaslat iránt. Hiszen ezúttal a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének egy igen fontos mozzanatáról lesz szó: a választójogi törvény módosításának javaslata kerül az országgyűlés elé. Csaknem négy év telt el azóta, hogy legutóbb a választásokról tárgyalt az országgyűlés. 1966 novemberében fogadta el „Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról” szóló törvényt. Ez is jelentős előrelépés volt a szocialista demokrácia kiterjesztésének útján, hiszen ennek értelmében váltotta fel a korábbi lajstromos választókerületi rendszert az egyéni választókerületek rendszere. Ez pedig már azt jelentette, hogy a választók valóban az általuk személyesen is megismert jelöltre adhatták voksukat, s a megválasztott képviselő vagy tanácstag meghatározott körzet választóinak tartozik felelősséggel, azok előtt kell beszámolnia tevékenységéről. Lehetőséget adott a négy éve törvényerőre emelkedett választási rendszer arra is, hogy egy-egy körzetben több jelöltet állítsanak, vagyis — valóban választhassanak a szavazópolgárok. A gyakorlatban azonban ez a rendszer még további javításokra szorult, mert ha a szavazólapot a választó változtatás nélkül dobta az urnába, az automatikusan az első helyen szerepelt jelöltre adptt szavazatnak számított. Ilyen módon a második helyen feltüntetett jelöltnek vajmi kevés esélye lehetett a megválasztásra. (A számok is ezt mutatják: a legutóbbi választásokon összesen 752 választókerületben állították két vagy három jelöltet, a képviselői és tanácstagi választókerületek nem egészen egy százalékában, de a második helyen szereplő jelöltet mindössze 119, a harmadik jelöltet pedig csupán egyetlen egy tanácstagi körzetben választották meg.) A megvitatásra és elfogadásra váró törvénymódosításnak — többek között — ezt a helyzetet is meg kell szüntetnie, egyenlő esélyt adva minden jelöltnek arra, hogy megválasszák. Akár országgyűlési képviselő-, akár tanácstagjelöltekről legyen szó, mindegyiküknek egyforma lehetőséget kell adni arra, hogy találkozzanak, beszéljenek választóikkal, mindegyikük számára egyformán lehetővé kell tenni, hogy a szükséges propagandaeszköz rendelkezésükre álljon. S még egy, ami nem elhanyagolható: minden jelölt érdekében csak úgy szabad agitálni, hogy az ne legyen sértő a lasztásokon, az elképzelések szerint, csak azokat a szavazatokat lehet érvényesnek elfogadni, amelyeken — több jelölt esetén — világosan meghatározta a szavazó, hogy melyik jelöltet választja. A Központi Bizottság és a kormány határozata alapján meg kell növelni a jelölőgyűlések jelentőségét is. A módosító javaslatok törvényerőre emelkedése esetén jelöltet állíthatnak a nagyobb munkahelyek, gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek stb. A Hazafias Népfront illetékes területi bizottsága tesz javaslatot a jelölt személyére, de közvetlenül is jelölhetnek a munkahelyi kollektívák, a társadalmi szervezetek, sőt magánszemélyek is. A választójogi törvény módosításával kapcsolatos tervek azt bizonyítják: a párt és a kormány tisztában van azzal, hogy a magyar dolgozó nép szilárdan áll a szocializmus talaján, érti és kívánja a szocialista demokrácia erősítését. Olyan embereket kíván a legfelső törvényhozó szervbe és a helyi tanácsokba választani, akik ott választóik bizalmára méltóan fognak dolgozni. Méa folynak az előkészítő munkák, ma még csak tervek és javaslatok vannak, ezek egyeztetéséből születik meg majd a választójogi törvény módosítására irányuló jogszabálytervezet, s újabb mérlegelések, tanácskozások várnak az országgyűlési bizottságokra, majd az országgyűlés ülésére, hogy a sok tervből és javaslatból törvény szülessék. Annyi azonban már ma is bizonyos: e törvényalkotás újabb erőrelépés lesz a szóMint egy család a határon Régi vágyam volt, hogy néhány órát töltsék el egy határőr-őrsön, hiszen sokszor hallottam, egy ilyen alegység a maga erejével meglehetősen hosszú szakaszon védi államhatárunk sérthetetlenségét. Az itt szolgálatot teljesítők állandó harckészültségben vannak, s bármennyire egyszerűnek tűnik feladatuk, mégis bonyolult, hiszen a lakossággal széles mandátumáért versenyző . cialista demokrácia kibon- többi jelölt számára! Ami takoztatása útján, a párt pedig a választási admi- kongresszusi irányelveinek nisztráció lebonyolítását il- szellemében. leti, a jövőre esedékes váVárkonyi Endre Bartus Péter határőr-alezredes a pai őrs parancsnoka. körben kell együttműködniük, emellett óvniuk kell saját objektumaikat, a katonai titkot, el kell fogniuk a határsértőket, bűnözőket. S e fontos feladatok mellett ezernyi apró ügyben kell türelmesen, barátian intézkedniük. Bartus Péter határőr-alezredes a tompái őrs parancsnoka úgy fogadott, mintha nem akkor, de legalább évekkel ezelőtt ismerkedtünk volna meg. Nyugodt, magabiztos férfi, s olyan jóakaratú, mint egy apa. — A mi őrsünk hatósugarában nagyon gyakori a határsértés, amely főleg a terep adta lehetőségekkel függ össze. Üt vezet a határig, sok az erdő, s ezért nagyon aktív munkát kell kifejtenünk, hogy a határsértőket elfogjuk. A határőröknek nagyon sok segítséget nyújt a technika, de a legnagyobb erőt mégis a lakosság képviseli. Hétéves tapasztalatából — ennyi idő óta parancsnoka ennek az őrsnek —, ezernyi példát tudott volna mesélni, ám én mégsem erre voltam kíváncsi, hanem arra, hogy a határőrök, akik az ország különböző részeiből kerülnék ide, hogyan fűzik szorosra a lakossággal kapcsolataikat — Több módja van ennek — mo- solyodott el Bartus Péter tom- határőr-alezredes. — A járőröző határőrök ismeretséget kötnék a határban dolgozókkal, elbeszélgetnek velük ügyeikről, gondjaikról, s ha szükséges, segítenek neNincs ra pénz: Szeptember 4. Béli fél | hogy áll műszakilag a gép? ^ P.mi lc.nrii.l őnnr ny. __ 7\T^ «• + '7, „ < T extiliparunk • •• rr • joYoje A textilipar jelentős szerepet tölt be a magyar népgazdaságban; lényegében ellátja az ország lakosságát és emellett számottevő exportot is lebonyolít; termékeinek mintegy 40 százaléka külföldön értékesül. Míg az európai fejlett országokban 1965- ben az egy lakosra jutó textilfelhasználás 15 kilogramm volt, hazánkban egy lakosra csupán 11 kilogramm jutott, most pedig mintegy 13 kiló. Az export nagy aránya miatt a hazai vásárlóknak jutó mennyiség ennél kevesebb. A számítások szerint a következő öt év alatt a textilruházati cikkek forgalma mintegy 40—42 százalékkal, az export mintegy 50 százalékkal emelkedik. Ehhez a termelést 40—44 százalékkal kell növelni. A felhasznált alapanyagoknál 31 százalékról 45-re emelkedik a vegyiszálak arányi*, egy körül jár az idő. Hivatalos útról — Kiskunhalasról — tart a megyeszékhely felé, személy- kocsiban, Székely Árpád megyei munkavédelmi felügyelő. Mintegy kilométernyire Soltvadkerttől pótkocsis vontatóval találkozik. A pótkocsin két ember áll. A jármű ugyancsak zötyög, „hánykolódik”. A munka- védelmi felügyelő a hivatásával járó felelősségérzettel integet fel az álló kocsikísérőknek: „Üljenek le!” — Veszélyes így utazni. Azok azonban csak — néznek, s állnak tovább. A személygépkocsi előre hajt, s távolabb bevárja a vontatót. Megáll az is. A felügyelő kérdezősködik. A vontató a Kunfehértói Állami Gazdaságé, a vezetője Jancsó András. Miért nem figyelmez— Ne is tessék nézni. Nincs fék a pótkocsin. — Hogy mer így járni? — Dolgozni muszáj. — De nem mindenáron. A munkavédelmi felügyelő jegyzetet készít. Hivatalból megkeresi az állami gazdaság igazgatóját, a szabálytalanság, a balesetveszélyes műszaki hibák ügyében. Sajnos, egy hét alatt is tucatjával lehetne feljegyezni hasonló párbeszédet. A két — megyei munkavédelmi felügyelő, Gróf István és Székely Árpád Jánoshalma, Kiskőrös, Császártöltés, Pirtó környékén mintegy harminc vontatót ellenőrzött ily módon. Valamennyinél szabálysértési feljelentéssel kellett élni. Műszakilag — nem egy esetben hajmeresztőén hibásak voltak a jármüvek. Nem működött sem a fék, teti a két kísérőt, hogy ül- 1 sem az irány jelző-készülék. A rakomány nem volt lekötözve. Baj volt a kormánnyal Nem beszélve arról, hogy egy-egy ilyen szabálysértés ezer—kétezer forintokat — de még háromezret is! — kivesz a zsebből, — s vajon kinek a pénzéből. jenek le a pótkocsin? Veszélyes; szabálytalan így menni. — Nincs mire leülniök. — Miért nincs? — Az állami gazdaság nem tud adni. Nincs rá pénz.-- Ntincs? ... Nézzük, fizetik ki a bírságot? —, minősíthetetlenül felelőtlen álláspont — rossz gépeket közúti forgalomba engedni. Azért mert „ilyenkor nagy a hajtás”, nem lehet „kicsiségek” miatt szállító járműveket kivonni a munkából. Amelyik vezető ilyen érvekkel takarózik, bármennyire is a tervteljesítést, a megtermelt javak gyors betakarítását helyezi minden elé, s üzemi, népgazdasági érdekeket emleget, — „csak” az emberről feledkezik meg. Azokról, akiket (alkatrészhiányra hárítva a műszaki ellenőrzés elmulasztását kivonulás előtt) „lepra” járművekkel küld, enged munkába, s azokról az emberekről, akik akár gyalog, akár járművel közlekedve kerülnek ezek útjába ... Ha úgy összeadnánk, hogy a — sajnos — mindennapi rendőrségi hírekben hányszor szerepel a a baleset okaként ez a sztereotip kitétel: „A balesetet műszaki hiba okozta ...” Ezek jórészét a hibás mezőgazdasági gépjárművek számlájára írhatnánk. Tóth István parancsnoknak, aki mindenért felelős, mindenről tudnia kell. Bartus Péter határőr-alezredesnek nem túlzottan sok ideje jut családjára, mert ha otthon is van, fél szemmel az őrsre tekint, s bizony éjszakáit is feláldozza a szolgálatért Valóban csak akkor érzi jól magát ha itt lehet benn az őrsön katonái, fiad között. — Ügy élünk, minit egy nagy család, ahol az apáé a legtöbb gond. Igaz, a fiúk sokat segítenek, van étkezőbizottságunk, tíz napra előre meghatározzák az étrendet, néha ugyan közbe kell szólnom, nehogy tíz napig mákostésztát egyenek. Kulturális munkában KISZ-szervezetürtk nagyon tevékeny, s a hét több napján közös rendezvényeket szerveznek a községi KISZ-fiatalokkaL Az őrs legénységi, iroda- és konyhaépületei között vastag gyepszőnyeg zö4- dell. Itt találkoztunk Jobbágy József határőrrel, aki Lajosmizséről, a Vízgépészeti Vállalattól vonult be, s Homoki Szabó Józsefiéi, aki korábban Kiskunfélegyházán volt vízvezetékszerelő. — Erről a köt Bács me-' gyei határőrről a legjobbakat tudom mondani. Fegyelmezettek, szorgalmasak, jól látják el munkájúkat. Jobbágy határőrnek már három dicsérete van, Homoki Szabó Józsefnek pedig — aki speciális fék- adatot lát el — hat dicséretet vezettek be személyi lapjára. Sokszor beszélgetek velük, nemcsak a szolgálatról, a családról, a menyasszonyjelöltről, őszinBaráti beszélgetés a pa rancsnok, Jobbágy József és Homoki Szabó József határőr között. kik. A másik módja ennek a kapcsolatnak az őrs kollektív munkája. Történjen bármi a faluban, esküvő, házépítés, disznótor, verekedés, családi perpatvar, gyors orvosi segítség, mi mindig a helyszínen, kéznél vagyunk. A lakosság megszokta már ezt, s éjjel vagy nappal mindig felkeresnek bennünket akár segítségről, akár meghívásról van szó. E rendkívül sokrétű feladat ellátásához aligha elég 24 óra, különösen a ték, szívesen mondják ei gondjaikat... Teljesült a vágyam, néhány órát eltölthettem egy határőr-őrsön, s megvallom, nem okozott csalódást ez a látogatás. Amit eddig hallomásból ismertem, arról magam győződtem meg. Ezen és valamennyi határőr-őrsön egy fegyelmezett, szolgálatkész, fáradságot nem ismerő család tevékenykedik, védi a Magyar Népköztársaság biztonságát. Gémes Gábor Gázkitörést fojtottak el Szerencsés kimenetelű gázkitörést sikerült minden különösebb baj nélkül elfojtani Hajdúszoboszló határában. Az emlékezetes nagyhegyesi gázkitörés színhelyétől alig 500 méterre keletkezett az újabb kitörés, amikor az egyik gázkúton a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói a berendezést javították. Az iszappal feltöltött kút eddig ismeretlen okból beindult és a csőelzáró szerelvény a kiépítés alatt álló termelőcsőről leszakadt. A kitörés elfojtását nyomban megkezdték. s az sikerült is. A műszaki baleset körülményeinek kivizsgálását a szolnoki kerületi bányaműszaki felügyelőség megkezdte»
