Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-18 / 193. szám
1970. augusztus 18, kedd S. oldal A Kiskunság Hova szívem, lelkem Mindig mindenhova vissza-visszavágyott, Üjra láttam végre születésem földét, A szép Kiskunságot! Petőfi egyik legszebb tájleíró költeménye örökítette meg számunkra a Kiskunság 120 évvel ezelőtti képét. Fő jellegzetessége még akkor is a puszta volt. Puszta van körülem, Széles, hosszú puszta .; Egyébként a kunok megszállta Duna-Tisza közötti síkságon a „Kunság” és a „puszta” fogalma évszázadokig egyet jelentett. Régi térképeink „Rumänische Heide” néven jelölik e tájat. Ma a Kiskunság már földrajzi tájfogalom. A „Dunától a Tiszáig nyúló róna” neve. így jelenik meg Petőfi: Az Alföld című versében is. Rajta a „Kiskunságnak száz kövér gulyája” kolompol. A régi Kiskunság nem jelentette az egész Duna- Tisza közének rónaságát, de mivel északnyugati sarka, Kiskunlacházánál elérte a Dunát, és a két folyó közét átlósan átszelte, egész a Tisza melléki Kiskun- dorozsmáig, földrajzilag és történelmileg egyaránt helytálló a Kiskunság területére a „Dunától a Tiszáig nyúló róna” megjelölése. A kunok már több, mint 700 évvel ezelőtti megtelepülésük idején sem teljes egészében vették birtokukba ezt a földrészt. A török hódoltság századaiban megfogyatkozott a Kunság területe. Földünk és kiváltságaik visszaváltásakor a Kiskunság a Duna-Tisza közén, a vármegyék területei között elszórt több kisebb-nagyobb szigetet jelentettek. 1745 és a redempció új fejezetet nyitott a Jászkunok életében. A kiváltságuk annyit jelentett, hogy nem ismertek földesurat, itt nem volt jobbágyrendszer, nem tartoztak vármegyéhez, hanem legfőbb bírójuk a nádor fősége alatt a „Hármas Kerület”-ben (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) saját vezetőik és kerületi kapitányaik intézték a szűkebb jászkun „Haza”, sorsát. Szabad kisbirtokos társadalmukkal Dr. Varga Jenő a kitűnt etettek egyik csoportjával beszélget. tnány napja alkalmából adományozott Kiváló dolgozó kitüntetést Az ünnepeiteket, s az eseményen a megyei pártbizottság képviseletében részt vett dr. Posváncz J^ászló osztályvezetőt Fü- löp Gyulát, a Közalkalma- (zotfcak Szakszervezete megyei titkárát a megyei ta- ■pács vb vezetőit, valamint « városi és járási tanácsok vb-elnökeit Csenki Ferenc, a megyei tanács Vb-titkára köszöntötte. Majd dr. Varga Jenő, a »negyei tanács vb-elnö-ke méltatta a közelgő ünnepet. Az emlékezés mellett a 6oronkövetkező pártértekezletek, s a X. pártkongresszus előkészületeivel kapcsolatos számadás jelentőségéről, a soronkövetzőja kitüntetések átadására. A kitüntetésben és a velejáró pénzjutalomban a következők részesültek: Antal József csoportvezető Dunavecse, Aradszky Dusán főelőadó Kiskunhalas, járási tanács, Balanyi Istvánná előadó, megyei tanács, Bogár János vb-tit- kár Baja, járási tanács, Borsik Istvánná kisegítő, megyei tanács, Csutka Jenő vb-titkár, Helvécia, Deák Istvánná adminisztrátor, Kecskemét, városi tanács, dr. Dehány Sándor vb-titkár, Soltvadkert, Farkas Balázsné előadó, Közalkalmazottak Szakszervezete, Horváth Zsuzsanna előadó, Kecskemét, városi tanács, Jámbor Antalné előadó, Baja, városi tanács, Káz- mér Béláné főelőadó, BuMolnár Lászlóné csoportvezető, Kalocsa, városi tanács, dr. Nyámádi József vb-titkár, Kalocsa, városi tanács, Ottoványi Ferencné főelőadó. Kiskunhalas, városi tanács, dr. Papái Sándor csoportvezető, Kiskunfélegyháza, városi tanács, Pálfi Lászlóné előadó, megyei tanács, dr. Sahin Tóth István csoportvezető és dr. Sántha László vb-titkár, Kecskemét, városi tanács, Schramm Gábor vb-titkár, Foktő, Seres Mihály vb-tit- kár, Gara, Somogyi Tibor- né vb-titkár, Kunszállás, Túri Antal vb-elnök, Tataháza és Vad Antal csoport- vezető, Baja, járási tanács. A kitüntetettek nevében Bogár János, a Bajai Járási Tanács V. B. titkára mondott köszönetét az elismerésért HA zai TÁRlat HORTOBÁGYI HÍDIVÁSÁR Augusztus 19—20-án rendezik meg a régi hagyományokat felelevenítő hortobágyi hídivásért. Az első napon megnyitják a csárdával szemben levő egykori szekérállásban berendezett pásztoimúzeumot, a Hortobágy folyóra épített víziszínpadon pedig a püspökladányi népi együttes ad műsort. Augusztus 20-án egésznapos pásztortalálkozót rendeznek a Hortobágyon. A puszta legöregebb csikósai, juhászai, kanászai találkoznak a nemrég szakmunkásvizsgát tett fiatalokkal, s meghívnak vendégeket az ország más vidékéről is. NEMZETKÖZI BÉLYEGKIÁLLÍTÁS A Savaria 70 rendezvény- sorozat egyik kiemelkedő eseményeként rendezik meg Szombathelyen, augusztus 20—28. között négy ország hat városának bélyegkiállítását Savaria fila 70 címmel. Ljubljana, Zágráb, Graz, Trieszt, Nagykanizsa és Szombathely filatélistái- nak gyűjteményeit állítják ki a művelődési és sportházban. A kiállításon alkalmi postahivatal működik különleges bélyegzővel. Erre az alkalomra levélzáró bélyeg, valamint művészi kivitelű képeslap is készült, amely a kiállításon részt vevő hat város címerét az Isis szentélyt és Szombathely látképét ábrázolja. MIBŐL LESZ A PÁVASZEM Az állatkerti rovarház látogatóinak nem mindennapi látványban lehet részük. Az egyik inszektáriumban háromszáz nappali pávaszem hernyó bábozódik. Az állatok a nézők szeme láttára — ideghormonális hatásra — alakulnak át hernyóból aranyosan csillogó bábokká. A bábokból augusztus végén kelnek ki a pompás színű pávaszem pillangók. VIRÁGKÖTŐ VERSENY Nagy érdeklődés mellett rendezték meg vasárnap délelőtt a debreceni virág- kedvelők és virágkötők versenyét. 30 magángyűjtő és intézmény mutatta be legszebb, legkülönlegesebb virágait, kompozícióit, helyszínen kötött csokrait. Az első díjat megosztva a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikus kertje és Szabó Ferencné virágkötő nyerte. A legszebb gyűjtemények tulajdonosai és a legszebb csokrok készítői oklevelet és jutalmat kaptak. ÁRVÍZMŰSZAK A TÉGLAGYÁRBAN A Somogy-Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyárai több mint tizennégy millió téglát gyártanaik az árvíz sújtotta területeken rombadőlt lakások felépítéséhez. Ezért a vállalat 32 üzemének dolgozói elhatározták, hogy szabad szombatjaikon és vasárnaponként felváltva árvízműszakot tartanak. RÉGI ÉKSZEREK MÁSOLATAI KRÓM ÖTVÖZETBŐL A keszthelyi múzeum gazdag régészeti gyűjteményében számos olyan 1000 évesnél régebbi ékszer látható, amely hasonlít a mai modern ötvösművészek alkotásaihoz. Ez adta az ötletet a Keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársainak, hogy a leletek másolataival gazdagítsák a turisták által gyakran keresett jellegzetes ajándék- tárgyak választékát. A keszthelyi múzeum javaslatára az Állami Pénzverő ezüsthatású krómötvözetből elkészítette számos érdekes régészeti lelet másolatát. Keszthelyen ma már a legmodernebb ékszerekkel együtt viselik a több ezer éves dísztárgyak másolatait. A múzeumban látogató turisták is szívesen vásárolnak „római kapcsolótűt”, „avar karperecét” és „lon- gobárd ékszereket”. DÉLSZLÁV TALÁLKOZÓ Letényen megnyílt a Zala megyében élő délszláv ajkú lakosság hagyományos nemzetiségi kulturális találkozója. A hét nemzetiség lakta község képviselőinek összejövetelén 3 helyi, egy jugoszláv, a Csáktornyái — népi táncegyüttes, továbbá a kaposvári modern táncegyüttes valamint a Zala megyei KI- SZÖV együttese is bemutatkozik. Vasárnap a változatos sportműsoron kívül hat amatőr táncegyüttes szórakoztatta a nemzetiségi kulturális találkozó részvevőit. MŰVÉSZLEMEZ Újdonságok A zene mindenkinek sorozatban az idén tíz lemez jelenik meg, s ebből hét — köztük olyan népszerű művek, mint Beethoven C-dúr szimfóniája, a D-dúr hegedűverseny, vagy Bartók Fából faragott királyfi című táncjátéka — már kapható az üzletekben. Az őszi hanglemezpiacon megjelenik Beethoven V. szimfóniája, s az Egmont nyitány Ferencsik János és az Állami Hangversenyzenekar előadásában. Nagy az érdeklődés a Bartók összkiadás iránt is. Ebből eddig 14 lemez jelent meg, de az év folyamán még újabbak következnek. összeállította: K. A. Augusztus 20-án adják át egy évszázaddal megelőzték a magyarországi jobbágyfelszabadítást. A Kiskunságot a redempció idejétől a Jászkunság önállóságának 1876-ban történt megszüntetéséig nyolc kiváltságos kiskun mezőváros és 34 puszta jelentette. A puszták legtöbbjén a későbbi évtizedekben önálló községek alakultak. A 8 kiskun város a következő volt: Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kis- kunmajsa, Kiskundorozsma, az úgynevezett alsó járásban és Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Kiskunlacháza a felső járásban. 1876-ban a Kiskunság legnagyobb részét Pest—Pilis—Solt megyébe egyesítették (Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye), Kiskundorozsmát pedig Csongrád megyéhez csatolták. 1950-től a Kiskunság területén túlnyomó része Bács-Kiskun megyéhez tartozik. Pest megyében megmaradt Kiskunlacháza, Csongrád megyében pedig Kiskundorozsma. Hazámban című első „nagy” versében Petőfi is még kiskun hazájának „aranykalásszal ékes rónaságát” köszönhette. A kiskun „hazához” való tartozás érzése olyan erős volt e területek lakosságában, hogy a nem idevalósiakat már „külföldi” jelzővel illették a kiváltságos helyzet fennállása idején. Kiskunfélegyháza vezető szerepet töltött be a régi Kiskunságban. 1753-tól kezdve itt székeltek a kiákun kapitányok, hivataluk innen intézte a kerület ügyeit, itt volt a kiskun kerület bírósága. A kiskun kapitányi székház ma is fennáll, benne a Kiskun Múzeum működik. Ott, ahol a múlt század közepén még egyetlen ipari vállalkozásként a sziksó-seprés és ebből a szódafőzés jelent meg, a kiskun pusztákon (Ul- lés, Szánk) ma olajmezők terülnek el. Jelentős ipari üzemek, fejlett mezőgazdaság jellemzők ma már a régi pusztákra. Az 1970-ben megrendezésre kerülő félegyházi kiskun napok alkalmából azáltal, hogy az egykori kiskun városok (mind a 8 kiskun helység elnyerte a redempció utáni évtizedekben a városi rangot) is bekapcsolódnak az ünnepségek és rendezvények so- zatába, a régi kiskun-múltat és hagyományait idézzük, arra emlékezünk Dr. Mezősi Károly Tanácsi dolgozók kitüntetése Már a világítást szerelik a Madaras és Vidéke Takarékszövetkezet új szikházában. Az ízléses épületben a hivatali helyiségeken kívül egy lakást is átadnak az építők. Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap délután Kecskeméten a megyei tanács székháza. A megye számos helységéből ezúttal harmincegy ünneplő ruhás tanácsi dolgozó gyűlt ösz- sze, hogy átvegye a szorgalmas és eredményes munkája elismerését, az 1960 óta immár hagyományosan augusztus 20-a az alkotkező tervek, tennivalók fontosságáról szólt a tanácsok továbbfejlesztésével összefüggésben. Méltatva a tanácsi dolgozók áldozatos közhasznú munkásságát üdvözölte Varga elvtárs az ünnepeiteket, s általuk a megye valamennyi tanácsi dolgozóját. Ezután került sor az Államigazgatás kiváló dolgogac, Kiss Jeremiás vb-elnök, Géderlak, Király La- josné előadó, Kiskunhalas, Knipfer Anna előadó, Kiskunfélegyháza, városi tanács, Lamperth János főelőadó, Baja, városi tanács, L ehoczky Imre gondnok, Solt, Kali-major, dr. Ma- hács Gábor osztályvezető, megyei tanács, Magó Ferenc vb-elnök, Orgovány, i
