Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

4. olda' 1970. augusztus 18, kedd Eredményekről és gondokról, önkritikuson PÁRTTAGGYULES A FÜSZÉRT-NÉL Valahányszor az új­ságírónak alkalma van részt venni egy-egy üzemi, vállalati pártalapszervezet taggyűlésén — új meglátá­sok, élmények, benyomások sokaságával a jegyzetfüze­tében búcsúzik vendéglá­tóitól. Minden egyes ilyen összejövetel „ablak” a kö­zösség kommunistáinak életére, munkájára, problé­máira. S amíg ismerke­dünk — ha csak egy-két órán át is — örömeikkel és gondjaikkal, ugyanak­kor bepillantás nyílik szak­májuk rejtelmeibe is, és új tapasztalatokkal meggazda­godva foghatunk később a látottak-hallottak summá- zásához. Az a taggyűlés, amely­nek néhány napja a Cson- grád—Bács megyei Élel­miszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat kecs­keméti lerakatánál része­sei lehettünk, annyival szé­lesebb horizontot nyitott az ismerkedésre, mivel a napirend főpontja a kong­resszusi előkészületeket megelőző, az elmúlt két évet értékelő pártvezetősé­gi beszámoló volt. A vizsgált időszak köz­tudomásúan a gazdaságirá­nyítási reform kibontakoz­tatásának jegyében telt el. örvendetes, hogy az ered­mények mögött minden esetben ott tudhatjuk a vállalat kommunistáinak helytállását. A párt- és gazdasági ve­zetés együttesen vizsgálta a kereskedelmi munka korszerűsítésének lehetősé­geit. Az alapszervezet ve­zetősége több ízben beszá­moltatta a gazdasági veze­tőket, s főként a piackuta­tást szorgalmazta hatéko­nyan. Kommunisták és pártonkívüliek egyaránt derekasan helytálltak a mostoha téli napok szállí­tási nehézségei közepette, s az árvíz rendkívül próbára tevő napjaiban is. A beszámoló a hibák­ról sem hallgatott. Bírálta a helyenként tapasztalható tétovázást, s őszintén tárt fel több hiányosságot. Gyö­keres átszervezésre vár például — a költségek aránytalanul magas növe­kedése miatt — a szállítási tevékenység, s a vagyonvé­delmet illetően is akad tennivaló. Javult viszont a politikai nevelő munka. Bízvást szá­mítani lehet a feladatokból mindenkor részt vállaló pártonkívüli aktivistákra. ] Eredményesek a politikai jellegű tanfolyamok is. A jövő hónapban a fiók dol­gozóinak részvételével mar­xista—leninista középisko­lai oktatás indul majd. A púrtsajtó, a propaganda­anyagok terjesztésében a tervezetthez képest évről évre mintegy négyszeresek az eredmények. Hiba viszont, hogy párt­feladattal általában csak egy szűkebb, már kipró­bált, agilis réteget bíznak meg. A jövőben ezt a kört szélesíteni kell, kísérletez­ni az új erők bevonásával. Formális az szb munkája, mint a vita során kitűnt, az előbbihez hasonló okok miatt. Itt is többeket kell a munkával megbízni és nemcsak egy-két funkcio­náriusra számítani, azokat foglalkoztatni i Az utóbbi két évben mozgékonyabbá, rendszere­sebbé és politikusabbá vált a KISZ-munka. Aktív a szervezeti élet, következe­tes és alapos a pártmegbí­zatások teljesítése. A ha­sonlóképp eredményes szo­cialista munkaversenyben a jövőben ugyancsak jóval több dolgozóra számít a vezetőség. A beszámolót követő vita arról tanúskodott, hogy a kommunisták magukénak érzik a vállalat gondjait, fáradoznak a közös prob­lémák megoldásán. Szóba- került egyebek közt a fluktuáció, amelynek csök­kentésére mindent el kell követni; a vagyonvédelem, a telep még alaposabb őr­zése. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a jövőben a szakmunkáskép­zésre. Ami a piackutatást illeti, így fogalmaztak: jó dolog, hogy új vevőket ke­resünk, de vigyázzunk, ne­hogy közben a régieket el­veszítsük! A fiók igazgató­ja hangsúlyozta: több kö­zös akcióra van szükség párt- és szakszervezet kö­zött, ez növelné a munka eredményességét. A kislét- számú — 22 tagú — alap­szervezet felvilágosító, mozgósító, agitatív tevé­kenységéhez feltétlenül szükség van a szakszerve­zet hasonló jellegű munká­jára, támogatására is. A taggyűlésen ke­rült sor két új tag felvé­telére is. Az ajánlások, s a munkatárs-kommunisták véleményének, jellemzései­nek elhangzása után az új Felemelték a vöröshagyma felvásárlási árát A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium — az Országos Anyag- és Ár­hivatal rendelkezése alap­ján — közzétette a szerző­déses vöröshagyma új fel- vásárlási árát. Eszerint az I. osztályú hagymáért má­zsánként a korábbi 220 fo­rint helyett 240 forintot, a másodosztályúért 170 forint helyett 195 forintot fizet­nek. Az új árak — ame­lyek a fogyasztói árakat nem érintik — az 1970. évi termésből származó vörös­hagymára érvényesek. A vöröshagyma az lrány­s az illetékes hatóságok a körülményektől függően legfeljebb 15 százalékkal emelhetik vagy csökkent- hetik az árat. Ezúttal, el­sősorban az árvíz sújtotta területek rosszabb termése, s még inkább a gyenge minőség miatt határozták el a felvásárlási ár eme­lését, hogy ezzel is kár­pótolják a termelőket. Az áremelés mindkét osztály­ban az előírt 15 százalékon belül van; de mert a minő­ségromlás nagyobb arányú, a II. osztályú hagymánál párttagok meghatottan mondtak köszönetét a bi­zalomért és tettek ígéretet vállalt kötelességeik mara­déktalan teljesítésére. A szeptemberben esedé­kes vezetőség-újjáválasztó taggyűlések tisztségviselői­nek megválasztása előtt többen hangsúlyozták a fe­lelősséget, amelyet az új- jáválasztás valamennyi kommunistára ró. Elvhű­ség és következetesség a párt politikájának megva­lósításában: ez legyen a mérce! Jóba Tibor Például egy talajmaró A kertészetben a munka- műveleteknek hozzávetőle­gesen 65 százaléka van gé­pesítve. Ezen belül is van­nak olyan gépek, amelyek javítják ugyan a statiszti­kát azáltal, hogy léteznek, de gyakorlatilag használha­tatlanok. Ilyen volt példá­ul az MRH—145 jelű olda­lazó talajmaró. Az említett típus az ala­csonytörzsű gyümölcsösök­ben a korona alatti rész talajművelését hivatott megoldani. Ez a munka egyre nagyobb gondot okoz a kertészetekben, mivel az évekkel ezelőtt gyártott gép a lazább talajokon' — már­pedig a talajmarót kizáró­lag csak a szerkezet nél­küli homoktalajokon cél­szerű használni — csak két traktor vontatásával képes dolgozni, a különféle olda­lazó tárcsák pedig nem irt­ják ki tökéletesen a gyo­mot. A homoktalajokon a talaj mrróé az elsőbbség. Az MRH—145-ös azonban nem tudja bizonyítani ezt a té­telt. Van olyan, amelyik bizo­nyítja. Csak éppen nem gyártják, nincs gazdája, ki­Lajos bácsi fogadott fiai Fehérgyarmat. A maka­dámúitól a portát mély árok választja el, amely­nek túlsó partján csiko­rogva, forog a malterkeve­rő. Az új ház betonalapjá­ra húzott fal vörösessár­gán magasba emelkedve gőgösen bámul le a ha­zük alá dolgozó kecske­méti középiskolás fiúkat Arca kisimul, szemében huncut fény villan, ami­kor felkiált hozzájuk. — Cigarettaszünet nem lesz? — kérdezte, de ez­zel már nyúlt a zsebébe, mert ő az, aki megkínálja szóra várt volna Halmi Pista, lekiabált az áll­ványról. — Papa, mondja meg a mestereiknek: munkára, mert lemegy már a nap... Az udvar csenevész aká­cai alatt hűsölő Schitt Ist­ván, Varga Tibor, Heime­lomba rakott terméskőre, téglára, gerendákra. A fal tövében az új ház leendő gazdája Pótfi Lajos lapá­tolja a homokot, amelyet a traktorosok gépeikkel szétszórtak, amikor a tég­lát hozták. Ennek a 64 éves embernek minden mozdulatában benne vib­rál a szabolcsi emberek talán évszázados takaré­kossága, a csekélyke érté­kek megóváának szándé­ka, hiszen a föld, a sors mostoha volt hozzájuk egy életen át. Az őszbecsava- rodott, barázdákkal szán­tott arcú ember a szavak­kal nem fukarkodott, ami­kor beszélt, szemében még szomorúság ült, ráncai mé­lyebbre vésődtek. — Életen át kuporgat- tunk a kis házra, amelyet úgy sodort el az ár, mint a pelyhet... Esteledett, amikor csak úgy, ahogy voltunk felkapaszkodtunk egy traktor pótkocsijára. Zötyögtünk az éjszakában, itt maradt mindenünk' a ház, a hízók, az asszony csibéi. Sírtunk mindketten. Négy gyermekünk van, kettő a közeli faluban la­kik. Amikor elmúlt a ve­szély, akkor tudtam meg, hogy a két Fiú derékig vízbe gázolva mentette ki a hízókat, szegényes holminkat... Emlékezés közben fel­a fiúkat. — Halmi Pistát, Márta Jóskád Ferenci La' cit. Túrái Jóskát — már aki elfogadja —, s közben beszél nekik, tréfálkozik velük, s néha úgy atyaian rájuk kiált, évődik. — Olyanok ezek a fiúk mint az ördögök. — Int fe­léjük fejével. — ök hajt­ják a kőműveseket, bár azojc is becsülettel dolgoz­nak". Nem akarnak se pi­henni, se gyümölcsöt en­ni, egyre csak azt duru­zsolják nem nyaralni, épí­teni jöttek. Megáll az em­ber esze, nem foghatom fel mi serkenti őket?... Nem vagyok művelt em­ber, kocsis voltam világ életemben, onnan is men­tem nyugdíjba. Nagyon szeretnék szép szavakat mondani róluk, de nem telik tőlem. Szívből jön­nek a szavak: büszkék le­hetnek a fiúk szülei... Négy gyermeket neveltem fel, úgy ahogy tőlem tel­lett, mind becsületes, mun­kásember. Hogyan tanítot­ták ezeket, magam sem értem, hiszen hólyagos te­nyérrel. fájó karral, fel­horzsolt lábbal olyan vi­dáman cipelik a maltert, rakják a téglát, emelik a gerendát, mintha csak az ő, s nem az én házamat építenék. Esvre csak inte­nek: „papa” — így ne­veznek — „maga csak pi­emeli a fejét, a házat né- benien”. de ki tudná meg­áras kategóriába tartozik, az irányártól nagyobb arányban tértek el zi. az állványokon sürgő- j ä^ni, őket látva... I lődő kőműveseket, a ke- j S mintha csak e vág­ói István, a kaposvári vil­lanytelep kőművesei han­gosan nevettek, s nem áll­ták szó nélkül a sürgetést. — Hamar a körmödre égett a csikk, nem kell ilyen mohón szívni... A fiú elértette a tréfát, s úgy vágott vissza, hogy még az öreg Lajos bácsi­nak is könny szökött a szemébe a kacagástól. — Nemcsak a csikk, a munka is a körmünkre égett... Dolgozunk, vagy beszélgetünk? — Gyerünk fiúk — in­tett Schitt István —, mert mindjárt kikapunk a srá­coktól ... A tréfa csattanóit el­nyomta a munka zaja, a malterkeverő nyikorgása, a kalapácsok kopogása. A makadámúton néha meg- megállt egy járókelő, né­hány percig nézte az egy­re magasabbra törő ház­falakat ... Gémes Gábor vitelezője. Az elgondolás az volt, hogy a középrehúzó talajmaró egyes fődarabjai­ból kell kialakítani az ol­dalazó típust is. Így ol­csóbb, így célszerűbb. Az­tán néhány lelkes szakem­ber meg is valósította az elképzelést. Botschner Já­nos tervei alapján Skul- téti István lajosmizsei gép­szerelő elkészített három mintapéldányt Mindhárom üzemel, az egyik a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnél, a má­sik a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezetben, a har­madik egy magánkézen le­vő gyümölcsösben. Láttuk dolgozni az olda­lazó talaj marót Egyetlen UE—28-as traktor vontatta, óránként kb. hat kilométe­res sebességgel — és töké­letes munkát végezve. Egyetlen maró, csak a koronák alatti megművelt részt véve alapul naponta három holdon irtja ki az egynyári és évelő gyomot. És még egy igen fontos té­nyező. Gyümölcsöseink egy részében bizony túlságosan is alacsony törzsűre sike­rültek a fák, olyannyira, hogy szinte lehetetlen a ko­rona alatti művelés. Már­pedig az itt kifejlődő gyo­mok kedvezőtlen mikroklí­mát teremtenek és ezt nem lehet olyan egyszerűen helyrehozni, mint a túlsá­gosan alacsony törzs másik hátrányát, a homokkal szennyezett gyümölcsöket. Ez utóbbi megoldható egy­szerű tisztítással — persze jelentős többletmunkaerőt és költséget ráfordítva — az előbbi feladat viszont bonyolultabb. Az új oldalazó talajmaró munka közben alig negy­ven centire magasodik ki a földből, egy terelőlemez­zel kiegészítve a legalacso­nyabb törzsek alatt is kiirt­ja a gyomot, anélkül, hogy a fát vagy a termést káro­sítaná. A gép súlya mindössze 400 kilogramm, az ára aa előzetes kalkulációk sze­rint állami támogatás nél­kül kb. 30 ezer forint le­hetne. Lehetne ha . 1. Ha valaki gyártani kezdené. A terve­ző, Botschner János úgy nyilatkozott, hogy nem nyújtja be az újítását. „Nem teszem tönkre az ide­geimet, lesz ami lesz.” — mondta. Nem biztathattam jó lel­kiismerettel, mert távo­zóban felsorolt néhány gépet A közönség ezek közül legjobban a görgősökét is­meri. ! i ift Üt". - B. P. 170 DARAB ANYAJUH (I. oszályú minőség.) ELADÓ Ladánybene. Erdei Mg. Szakszövetkezet GARANT Phänomen csukott tehergépkocsi eladó 1,8 tonnás Érdeklődni lehet: kecskeméti Cipész Ktsz. Horváth Döme u. 24. számú telephelyén. 1112

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom