Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
4. oldal 1970. augusztus 6, csütörtök Megyénk a népszámlálás tükrében II. Fogyás és növekedés Mint már említettük, megyénk népessége 1960 óta 13 096 fővel csökkent. A természetes szaporodás 15189 fő volt — százalékban 2,6 —, az elvándorlás, illetve a vándorlási különbözet 28 281 fő. Tehát a természetes szaporodás nem tudta pótolni az elvándoroltak számát. Itt érdemes még megemlíteni, hogy — mint országosan — megyénkben is több a nő, mint a férfi. Ezer férfira 1049 nő jut. Most pedig vegyük sorra a városok népességi adatait. Növekvő városaink Mind az öt városunk népessége növekedett az előző népszámlálás óta. Baján a tíz év előtti 30 244 helyett 34 360 embert számláltak meg, a növekedés 13,6 százalékos. A természetes szaporodás nem nagy, mindössze 69 fő, de a vándorlási különbözet — az el-, illetve bevándoroltak közötti különbség — a betelepülők javára 4047 fő. Baján egyébként országos viszonylatban is magas a nők aránya, ezer férfira 1113 nő jut. Kalocsa népessége tíz év alatt 13 630 főről 16 004-re növekedett. A természetes szaporodás 619 fő, a bevándorlás révén pedig 1755 fővel nőtt a város lakossága. Kecskemét tényleges szaporodása 11 096 fő volt — 66 388-ról 77 484-re nőtt a népesség száma. Ebből a természetes szaporodás 3 078, a bevándorlás révén keletkezett növekedés pedig 8018 fő. Kiskunfélegyháza jelenlevő népessége 34127 volt a legutóbbi népszámláláskor, 1001 fővel több mint tíz éve. Ami meglepő, hogy ez teljes mértékben az 1222 fős természetes szaporodás következménye. Félegyháza vándorlási különbözete ugyanis mínusszal zárult: 221-gyel többen mentek el, mint ahányan beköltöztek. Kiskunhalas lakossága 2221 fővel növekedett a tíz év előttihez viszonyítva, 26 226 helyett 28 447 fő volt a megszámlált népesség. A természetes szaporodás ugyan itt sem magas — 734 fő —, de az 1487 fős vándorlási különbözet ellensúlyozta ezt. A természetes szaporodás százalékosan egyébként Baján volt a legalacsonyabb a városok között (0,2), s Kecskeméten a legjobb (4,6), Kalocsa (4,5) Kiskunfélegyháza (3,7) Kiskunhalas (2,8) százalék. A lakáshelyzetről Az előzetes statisztika nem adhat teljes képet a tényleges lakáshelyzetről. A végleges eredményeket tartalmazó megyei és országos összefoglaló eredményeket ismertető füzetek 1971-től jelennek meg, s a legfontosabb kombinációkat ismertető adatok még ez évben kiadásra kerülnek. Néhány jel'.emző tény azért már ismeretes. Megyénkben az összes lakások száma 1960-ban 170 232 volt, míg a legutóbbi népszámlálás alkalmával 189 161. Tehát a növekedés 18 929, vagyis 11,1 százalék. Bármiféle összehasonlítás itt teljesen félrevezetne, de azért talán érdemes megemlíteni, hogy a százalékos gyarapodás Komárom megyében a legnagyobb (23), majd Pest, Fejér és Veszprém megye következik. S a legrosszabb a helyzet Békésben, ahol mindössze 5 százalékos növekedés volt ez idő alatt. Igen magas az egyszobás lakások száma a megyében (101841), s meglepő, hogy az ország összes lakásállományának még mindig majdnem a fele egyszobás. Ezrek a külterületen Bizonyára van összefüggés a lakáshelyzet, s a nagyszámú külterületi népesség között is. Egyelőre azonban talán elégedjünk meg annyival, hogy a városok külterületi népességének arányát említjük. Az előzetes adatok szerint Baja lakosságának 6,6 százaiéi«, Kalocsának 3,3 százaléka él külterületen. Kiskunfélegyháza népességéből viszont 24,2, Kiskunhalaséból 26,9, Kecskemét lakóiból pedig 20,3 százalék még ma is külterületen él. Abszolút számban ez Kecskeméten a legtöbb (15 556), Halason 7484, Félegyházán pedig 8256 személyt jelent A külterületi lakott helyek száma Kecskeméten 26, Kiskunfélegyházán 13, Kiskunhalason 12, Baján öt, Kalocsán négy. Ki hinné, hogy a városok közül Halasnak van a legnagyobb területe — 31 222 hektár —, s csak utána jön Kecskemét 25 680, majd Félegyháza 25 628 hektár területtel. Baja területe 17 696 Kalocsáé 5287 hektár. A népsűrűséget nem soroljuk fel. Ezek az adatok egyelőre — egyéb ösz- szehasonlítás hiányában — nem sokat mondanak számunkra. (Folytatjuk) F. Tóth Pál Kavicsfuvar, veszélyekkel Legutóbb, Szalkszent- mártonban járva, többször végighajtottam a község főutcáján, az 51-es műúti leágazástól a vasútállomásig, de nem tudnám megmondani, hány éles kanyar van a másfél kilométernyi útszakaszon. Valójában az egész út kanyarokból áll. Ez önmagában nem is volna érdekes a régi települések úthálózatát — finomítva a közismert hasonlatot — mintha az ökrök nyomán rajzolták volna ki. Átéltem azonban néhány félelemteljes pillanatot. A kanyarokból váratlan robajjal törtek elő a szóló- és pótkocsis IFA-te- repjárók, vontatók, másfajta teherjárgányok, 50—60 kilométeres sebességgel söpörtek el mellettem, kavicscsal megrakodva vagy üresen. Az egyik hajszál híján az árokba kényszerített. Egyszerre nagyon melegem lett,,. Ha pusztán egyéni élményről számolnák be, az egész szót sem érdemelne. De a községbe vetődő jövevényt nap mint nap a Álföldi amatőr-filmszemle A hét végén Gyulán, a zeneiskolában rendezik meg az első alföldi amatőrfilmszemlét. A fesztiválra az alföldi megyékből, sőt az ország távolabbai vidékeiről is 58 különböző témájú és műfajú amatőr film érkezett. Ezek közül a zsűri véleménye alapján 26-ot mutatnak be. A versenyfilmek zöme egyéni alkotás, de szerepel majd a bemutatókon egy-egy filmklub alkotógárdájának kollektív produkciója is. A nagy érdeklődéssel várt filmszemlén báb- és rajzfilmeket, portré- és útifilmeket, valamint játékfilmeket láthat majd a közönség. Nyaralnak a szakmunkástanulók Tizennyolcezer szakmunkástanuló üdül az idén az ország legszebb vidékein, egyebek között a Balaton mellett, Szegeden, Pécsett, Gyulán és Tatán. Közülük már több mint tízezren élvezhették az üdülőhelyek nyújtotta kedvezményeket és vehettek részt érdekes sport- és kultúrprog- ramokban, különböző — zenei és honismereti — szaktáborokban, kéthetes kemping, illetve gyalogos, evezős és kerékpártúrákon. Különösen nagy élményben van részük azoknak a fiataloknak, akik jó tanulmányi eredményük, kiemelkedő KISZ-munkájuk jutalmaképpen egyebek között Tallinnban, Groznij- ban — a Kaspi-tenger mellett — Rostockban, vagy a lengyelországi Sopotban, a Balti-tenger partján tölthetik nyári szabadságukat. Az idén ugyanis több mint 300 magyar szakmunkástanuló üdül külföldön. Viszonzásul csaknem ugyanennyi fiatal érkezik, — illetve érkezett — hazánkba a Szovjetunióból, az NDK-ból, Csehszlovákiából, hogy a magyar tájakkal és szakmunkástanulókkal ismerkedjenek. hozzám hasonló veszély fenyegeti. Ehhez tudni kell, hogy Szalkszentmártonnak négy—öt • éve van egy nagyon virágzó iparága: a kavicsbányászat. Ezt az ipart a helybeli két tsz, a Petőfi és a Hunyadi űzi, továbbá náluk is jóval nagyobb mértékben a Kavicsbánya Vállalat. A sódert, hogy megtöltsék vele a napi 50—60 vagont, a falu főutcáján kell végighordani. A tanácselnök tájékoztatása szerint a községen átvezető út a KPM felügyelete alá tartozik. Két éve feljavították, azaz adtak rá egy bitumenborítást, amely azóta jócskán meglazult, meggödrösödött. Tavaly a tanácselnök kérte az illetékes hatóságoktól a 30 kilométeres sebességkorlátozás elrendelését. A kérelmet kivizsgálták, s elutasították azzal, hogy a kavicsszállító járműveknek lakott területen amúgy sem szabad 40 kilométeres sebességnél gyorsabban haj- taniok. Kérdés persze, hogy a szóbanforgó járművek pilótái ezt a szabályt mennyire veszik komolyan ... Egyébként van egy földút a községben, amely szintén az állomáshoz vezet, de a kiépítéséhez kellene kétmillió forint. Ennyi pénze Szalkszentmártonnak nincs. De, amint hírlik, a kavicsszállításban érdekelt vállalatok sem tudnak áldozni ennyi összeget az említett célra. Sőt jóval kevesebbet sem. Hogy mást ne mondjunk, a MÁV is ezek közé tartozik. Az állomás előtti útszakasz például a vasúthoz tartozik. De micsoda útszakasz ez! Közvetlenül az állomás főépülete előtt hatalmas bukkanóvá mélyül az úttest. A kocsivezetők elmondták, közepes eső esetén is tengelyig merülnek a vízbe a járművek. A rossz út eszi, marja a gumikat; láttam kocsit, ame(83) — Nos, kijátszom a kártyáimat — nevetett ka- céran az asszony, s hozzátette: Igaz, hogy én csak egy egyszerű és önzetlen közvetítő vagyok, másokért játszom. Legyen hát a lehetőségek legvégső határáig nyolcezer zlotyi és száz dollár. — Maga egy tündér — udvarolt Geibel. — Magával igazán kár lenne zlotyikon vitatkozni. Legyen nyolcezer és százötven dollár. — Könyörtelen fenyegette meg mutatóujjával az aszony, s a kis faliszekrényhez lépett. Kivette a nyolcezer zlotyit és a 150 dollárt. — A gróf természetesen e héten szabad lesz — mondta Geibel, — de remélem tudja, hogy kizárólag a maga kedvéért. — Hogy lássa, mennyire kedvében akarok járni —, mondta Iréna —, ígérem, rövidesen hozzájut egy ilyen órához is. Természetesen baráti ajándékként, tőlem. Tudja — tette hozzá -r- manapság a legszebb remekművet is meg lehet kapni egy zsák krumpliért. — Egy üveg eredeti párizsi parfümmel fogom meghálálni kedvességét — mondta Geibel, és kezet csókolt az asszonynak. így talált rájuk Branner. Ez a fickó soha nem tanulja meg az illemet — villant át Geibel agyán a bosszúság. — Legalább kopogna az átkozott. Iréna zavartalanul kérdezett Brunnerre; — Hol hagyta a mi kedves Klossunkat? — Ügy látom, hogy Brunner el akarja rontani az estémet szolgálati ügyekkel — mondta Geibel. Az asz- szony megértette, hogy magukra kell hagyni őket. — Kénytelen voltam letartóztatni a fogorvost — mondta Brunner, amikor Iréna kilépett az ajtón. Idióta ez a fickó, vagy áruló? gondolta Geibel, és másodperceken át szótlanul nézett Brunnerre. — Hiszen mindössze három órája kezdték meg a fogorvos szoros figyelését, amikor Wolf, Geibel egyik legjobb ügynöke, kétséget kizáróan igazolta, hogy Sokolnicki álnéven rejtőzködő kommunista. Most, amikor már biztos volt benne, hogy a titokban kifeszített hálóba szépen besétál az ellenség egész szervezete, most jön ez a tökkelütött és jelenti, hogy Sokolnickit letartóztatta. Geibel majd felrobbant mérgében, de türtőztette magát: — Mit jelentsen az, hogy „kénytelen voltam”? Vajon azt jelenti-e, hogy megunta ezt a tespedt városi katonáskodást, s kedve szottyant néhány hónapot a keleti fronton tölteni? Sóvárog talán az orosz tél után? Vagy teljesen elment az esze, Brunner? Háromórás* figyelés után a legjobb csapdát összetörte! — Kérem hallgasson meg — szólalt meg végre Brunner. — Nem volt más kiút. Az embereim észrevették, hogy egy vak koldus egy idő óta rendszeresen a fogorvos udvarára jár. Amikor a vén kintornás elénekelte a megszokott dalt, mindig ugyanabból az ablakból dobtak ki neki egy papírcsomagot, természetesen pénzzel. A vak kísérője, egy tizennégy-tizenöt éves fiú ma délután észrevette, hogy követik őket. erre kivette az öregember zsebéből az egyik csomagot, kifejtette, s a papírszelettel rágyújtott egy cigarettára. Ruge és ón úgy döntöttünk, hogy le kell tartóztatni a vak embert és a kölyköt. — Ha mindez az utcán történt, a fogorvost hagyhatták volna békében!? — Igen, ha a kölyöknek nem sikerült volna egérutat nyernie az átjáróházaknál, a félig égett papírlapból ennyi maradt meg — mutatta Geibelnek a cetlit Brunner; — „A J—23-as jelenti, hogy a 123-as páncélos hadosztály..Most már bizonyára egyetért velem, hogy gyorsan kellett cselekednünk? Az a kölyök valamiképpen biztos értesítette volna a fogorvost, és akkor minden nyomot elveszíthettünk volna. — És az öregember? Remélem, neki nem sikerült elmenekülni? Vagy talán Ruge már a vakokat is futni hagyja? — Amikor az embereink lőni kezdtek a kölyök után, az öregember kiáltott valamit. Mire odaértünk, már halott volt. Egy törött ciánkális fiolát szorított görcsösen a markában. — Menjünk — szólt mogorván Geibel. — Meg kell ennünk a levest, amit főztünk, bármilyen forró is. Iréna nem tartóztatta őket. (Folytatjuk., lyen egyszerre három de? fektet is szereltek. A rakodóról már jobti nem is szólni. Szűk, zsúfolt, balesetveszélyes. Sok az állásidő, nem csoda, ha a pilóták a veszteséget a se-, bességen kívánják behozni, vagy legalább csökkenteni.' Ráadásul a vasút nemrég giben megszüntette a Hunyadi Tsz állatrákodóját, s a tsz most emiatt panaszkodik, a vasút meg amiatt, hogy a tsz még mindig nem bontotta el a rakodólép- csőzetet Pedig ezzel megnövelhetnék a kavicsraiko- dó felületét. Az állomáson a legnagyobb teherforgalom éjjel bonyolódik le: viszik a teli vagonokat és hozzák az üreseket. S ilyenkor az összes teendőket az egyszál szolgálattevő látja el. Éjszaka nincs váltóőr. Ezért, ha Kunszentmiklósról be- jelzik a szerelvény indítását, a szolgálattevőnek kell kibicikliznie a forgalmi irodától egy kilométerre levő váltóig. Ha eközben, neadj- isten, baleset érné, rágondolni is rossz, hogy mi történne ... Nem vitás, hogy a ka-: vicsbányászat életképes, hasznos üzemág. Népgazdasági jelentőségét felesleges itt méltatni. De nem ártana a szállítás biztonságos feltételeit megteremteni, legalább minimális mértékben. Eddig még baleset nem történt. De ki tudja, holnap, vagy holnapután ugyanezt elmondhat] uk-e ? —ni —el. I. Megjegyzés Hűtőpult?! A várva várt jövevény, sajnos, késik. Pedig illetékesek — hivatalosan, és félhivatalosan, vagy magánbeszélgetés formájában — többször célozgattak már születése dátumára. Ennek ellenére csak nem akar megérkezni. De nem csigázom tovább az érdeklődést. A dunavecseiek úgyis tudják, miről van -szó: a korszerű méretű és minőségű hűtőpultról. Valóban rendkívüli nehézségek okozója az áruellátásban az említett pult hiánya. Hiszen ma már faluhelyen Is Jogos rá az igény. Benne tárolhatók a baromfifélék, halak, mirelitáruk és egyéb élelmiszerek. A duna- vecsei boltokban különösen érződik a hűtőpult hiánya ilyenkor nyáron, amikor a jobb sorsra érdemes üzletvezető minden jóindulata ellenére sem igényelhet a tárolási nehézségek miatt kellő mennyiségű és választékú árut. Hallottunk szép tervekről, amelyek szerint Du- navecsén korszerű élelmiszerbolt, húsbolt, ÁBC- áruház épül majd. De addig is, amíg ezek létrejönnek, kérjük az illetékeseket, segítsenek, hogy végre a lakosság higiénikus korszerű körülmények között, és a kánikulában előírt megfelelő egészséges hőfokon tárolt élelmiszerekhez juthasson! X AL
