Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

1970. augusztus 37, csütörtök 3. oldal A középiskolai vezetőképzésről tárgyalt a megyei KISZ vb Tegnap ülést tartott Kecs­keméten a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. Az ülés fő napirendi pontja a középiskolák és szakmun­kásképző intézetek vezető- képzésének helyzete volt. A témát elemző jelentés megállapítja, hogy rendkí­vüli fontosságú a közép­fokú tanintézetek KISZ- vezetőinek képzése, mivel a megye középiskoláiban és szakmunkásképző intézetei­ben összesen 19 630-an ta­nulnak, s közülük mintegy 12 ezren tagjai a 370 diák- alapszervezetnek. Az alap­szervezetek titkárai illetve a csúcsvezetőségek tagjai és a reszortfelelősök rendsze­resen részt vettek az elmúlt években a KlSZ-vezetőkép- zés valamilyen formáján, országos, megyei, vagy is­kolai tanfolyamokon. Kü­Egyre eredményesebb a politikai oktatás Ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága Tegnap Kecskeméten az SZMT székházéban tartot­ta ülését a Közalkalma­zottak Szakszervezetének megyei bizottsága. Elsőként a szakszerve­zeti választásokkal kap­csolatos intézkedési tervet vitatták meg. A SZOT El­nökségének határozata alapján ugyanis ez év no­vember 15. és 1971. má­jus 1. között kerül majd sor a vezető testületek és a tisztségviselők újjává- lasztására. Megyénkben a választásokat február 10- ig bonyolítják le. Az intézkedési terv jó­váhagyása után az 1970— 1971. évi politikai oktatás­ra való felkészülésről ta­nácskozott a testület. A szakszervezetek VI. kong­resszusa, valamint a me­gyei küldöttközgyűlés nyo­mán a politikai nevelő­munka az utóbbi években tervszerűbbé, hatékonyab­bá vált. Évente mintegy nyolcszáz hallgató vett részt például a Társadal­munk időszerű kérdései tanfolyamon, s a szak- szervezeti tagság többsé­ge igyekszik elvégezni a marxista—leninista közép­iskolát, vagy egyetemet. Az alapszervezetek az idei oktatási évben tíz té­mából álló előadássoroza­tot szerveznek, s ebből három téma dolgozza fel a X. pártkongresszus anyagát. A szakszervezet megyei bizottsága a jelentést el­fogadta, s a politikai okta­tással kapcsolatos intéz­kedéseket jóváhagyta, majd végezetül a bizott­ság elnökének az első fél­évi gazdálkodást ismertető szóbeli tájékoztatóját hall­gatták meg a tagok. Ionosén a nyári megyei ve­zetőképzés bizonyult haté­konynak, évenként 240-en vettek részt az egyhetes tanfolyamokon. Hasonló­képpen eredményesnek bi­zonyultak a 3—4 napos téli tanfolyamok is, amelyen az iskolai KISZ-bizottságok és a kollégiumi diáktanácsok tagjai a második félév fel­adatait beszélték meg. A végrehajtó bizottság véleménye szerint a nyári tanfolyamok időtartamának 10 naposra bővítése hasz­nára válna a mozgalmi munkának. Az iskolai ve­zetőképzés színvonalasabbá tételéhez pedig a pedagó­gus pártalapszervezetek nagyobb segítségére van szükség. ABC­áruházat épít Helvécián az UNIVER Szövetkezet. A modem be­rendezéssel és korszerű raktárral rendelkező új létesítményt központi fű­téssel is ellátják. A tag­ság igényeinek kielégítésé­re a közeljövőben az áru­ház mellé húsbolt is épül. A magyar pártkongresszusok krónikája Munkaverseny, üzemi demokrácia a helyiiparban Tegnap a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezetének me­gyei bizottsága ülést tar­tott, amelyen először a ta­nácsi vállalatok első fél­évi tevékenységét, s a szo­cialista munkaversenyt ér­tékelték. A megyei bizott­ság előtt Vágó Iván, a me­gyei tanács ipari és Sán­dor Béla, a megyei tanács építési osztályának vezető­je adott számot az elért gazdasági eredményekről. Beszámolóik szerint a ta­nácsi ipar 12,3 százalékkal, az építőipar 9,3 százalékkal állított elő magasabb ter­melési értéket, mint az el­múlt év azonos időszaká­ban. Az elért eredményekben szerepe van a szocialista munkaversenynek, amely­ről a megyei bizottság el­nöksége a napirendhez ki­egészítő jelentést készített. Eszerint 1968-ban negyven­öt, jelenleg pedig 85 bri­gád versenyez a szocialista címért. A versenyben részt vevő brigádtagok száma 493-ról 1420-ra növekedett. A megyei bizottság ez­után Szalai József igazgató beszámolóját hallgatta meg arról, hogyan fejlődött az üzemi demokrácia a Dél- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál. Végül jóvá­hagyta az elnökség má­sodik félévi munkatervét. Az MSZMP közelgő X. kongresszusa alkalmából rövid áttekintést adunk a párt korábbi kongresszu­sairól, azok főbb határoza­tairól. A Tanácsköztársaság bu­kása után a Kommunisták Magyarországi Pártja több éves illegális küzdelmet folytatott a párt újjászer­vezéséért. 1925 nyarán a KMP Béesben összehívott konferenciájával realizá­lódtak e törekvések. A kon­ferencia napirendje előtti vitában a küldöttek egy­hangúlag elfogadták Há- mán Kató javaslatát: te­kintse magát az összejöve­tel a KMP újjáalakuló kongresszusának. Ily mó­don tartották 1925. augusz­tus 18. és 22. között a párt I. kongresszusát, ame­lyen a párt a szegénypa­rasztság és a városi kispol­gárság osztályszövetséges­ként való megnyerésére a föld korábbi nacionalizálá- sa helyett agrárforradal­mat hirdetett és elismerte a polgári demokratikus köve­telések jogosultságát. Igen fontosnak nyilvánította a munkásosztály körében vég­zendő pártmunkát, s kije­lölte a párt stratégiai irány­vonalát; az ellenforradalmi rendszer megdöntését és a második proletárdiktatúra kivívását. A KMP II. kongresszusa Aprilovkában 1930. február 25. és március 15. között, a gazdasági világválság ide­jén ülésezett. Az ország belpolitikai helyzetét ele­mezve azonban túlértékelte a gazdasági válság politi­kai következményeit. A kongresszus megerősítette az I. kongresszuson kidől gozott stratégiai irányvona­lat, mivel azonban ez a szociáldemokratizmus túl­zott elítélésével párosult, nem bizonyult alkalmasnak széles demokratikus erők tömörítésére. A felszabadulás után a 650 000 tagot felölelő tö­megpárt az MKP 1946. szep­tember 28. és októberi, kö­zött Budapesten tartotta III., s egyben első legális kong­resszusát. Az elért ered­mények és a tapasztalatok alapján megszabta a mun­T3WÍ-3E7I I 2? Ötmillió bűneset abba, hogy a volt Osztrák—Magyar Monarchia területén ma szocialista államok vannak: Csehszlovákia, Ma- gyorország... Ottó neve időnként felvillan az újságok hasábjain. Hol Ausztriába akar menni, hol azt javasolja, hogy ál­lítsák vissza a „dunai birodalmat’’ előző méreteiben, hol elszántan fellép az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés ellen, amelyet több 1969-ben az Egyesült Al- tucat ország már jóváhagyott, lamokban ötmillió bűnese- Ottó azonban Nyugat-Európa egységének eszméjét tét jegyeztek fel; ezek jó szereti legszívesebben. Ottó meggyőződése szerint az részét azok követték el, egyesült Nyugat-Európa élén erős és tehetséges egyéni­ségnek, vagyis neki magának kell állnia. Habsburg Ottó nem szorítkozott egyszerűen arra, hogy ezt a gondola­tot népszerűsítse, hanem gyakorlati, bár sikertelen lé­péseket is tett. Megalakította ebből a célból a CEDI-t, az Európai Dokumentációs és Tájékoztató Központot. Ennek a CEDI-nek kellett volna, Ottó elképzelése , sze­rint előkészítenie Nyugat-Európa egyesülését, azután, isten segítségével, megváltoztani egész Európa status quo-ját, a szocialista országok rovására. A CEDI-ről, a tevékeny Habsburg legkedvesebb művéről azonban ki­derült, hogy halva szültett; nem sikerült egyesítenie Európát — de még íNyugat-Európát sem. Ottó a hozzá hasonló gondolkodásúak, a nyugatnémet revansisták között érzi magát legjobban. Amikor idén május 22-én Münchenben megtartották a „szudétané- zett a hír, hogy Ottó von met napot”, Ottó is ott volt, méghozzá nem egyszerűen Habsburgot megválasztot- mint díszvendég; a revansista szudétanémet szövetség ták a Francia Jog-, Állam- és Társadalomtudományi vezetői ünnepélyesen átadtak neki az 1970 évi „Károly- Akadémia tagjává. Azt az Ottót, aki éveken keresztül díjat”, amelyet a „német áttelepültek” érdekeinek vé- afról álmodozott, hogy visszatér az osztrák trónra. Eb- delmében szerzett érdemekért ítélnek oda. És, mint is- ből a rózsás álomból, mint tudjuk, nem lett semmi: meretes. az áttelepültekből alakulnak a revansisták Ausztria továbbra is köztársaság. Ebbe azonban a csapatai Nyugat-Németországban — írja a szovjet fo- Habsburg-sarj nehezen tudott belenyugodni, akárcsak lyóirat, mvmm akik Vietnamban járták ki a gyilkosok iskoláját — állapítja meg Jurij Zsukov, a Pravda szerdai számában, A század elejétől napjain­kig nyolcszázezer embert öltek meg az Egyesült Álla­mokban — ez a szám negyedmillióval magasabb az Egyesült Államok által viselt valamennyi háború ame­rikai halottjainak számánál. Washingtoni szakértők elő­rejelzései szerint 1970-ben minden ötödik amerikai csa­ládban valaki bűneset áldozata lesz — íria szerdai számában a Pravda. Hol érzi jól magát Ottó? kásosztály harcának fő fel­adatait, amelyeket e jelsza­vakban fejezett ki: „Nem a tőkéseknek, a népnek építjük az országot,” „Ki a nép ellenségeivel a koa­lícióból.” A kongresszus fontos nagytőke ellenes gazdasági intézkedéseket hirdetett és a stabilizáció sikerére támaszkodva sür­gette az ország újjáépítése hároméves tervének kidol­gozását. 1948 június 12—14-e kö­zött tartotta egyesülési kongresszusát a Magyar Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt, ez­zel befejezve a munkás­egységért vívott sok esz­tendős küzdelmet. Ez volt egyben a két párt egye­süléséből alakult Magyar Dolgozók Pártja első kong­resszusa, amelynek prog­ramja a következőkben összegezte a közelebbi és távolabbi feladatokat: az államgépezet teljes demok­ratizálása, új alkotmány kidolgozása, a függetlensé­gi front átszervezése, a ter­melőerők fejlesztése, a tervgazdálkodás bevezeté­se, az életszínvonal emelé­se, a volt uralkodó osztá­lyok műveltségi monopóli­umának megszüntetése. Az államosítással, az or­szág iparosításának meg­kezdésével nagyszabású át­alakulás kezdődött a nép­gazdaságban. Az MDP II. kongresszusa (1951. febru­ár 24., március 2.) kimond­ta, hogy a párt és az or­szág előtt álló döntő stra­tégiai feladat a mezőgaz­daság szocialista átszerve­zésével népgazdaságunk kettős jellegének megszün­tetése, népgazdaságunk egységes szocialista alap­jának megteremtése. E fel­adattal összefüggésben a kongresszus felemelte az első ötéves terv előirány­zatait, amiben szerepet ját­szott a tervidőszak első évi eredményeinek túlbecsülé­NOVOJE VREMJA Franciaországból érke­Az MDP Ili.kongresszu­sa 1954. május 24. és 30. közötti ülésen elhatározta a II. ötéves1 tervben elő­irányzott iparosítás ütemé­nek lassítását, a falu el­maradottságának felszámo­lását, a népgazdaság terv­szerű, arányos fejlesztését. Hangsúlyozta a tanácsok tömegszervezeti jelentősé­gét, a párt irányító sze­repének fokozását, a pár­ton belüli demokrácia erő­sítését. A helyes határoza­tok ellenére a kongresszus nem oldotta meg fő fela­datát, nem küszöbölte ki az elhajlásokat, hanem elvtelen kompromisszumon alapuló látszategységet de­monstrált. Az 1956. évi ellenforra­dalmat követően az ellen- forradalmi erők elleni szí­vós harcban 1957. első fe­lében sikerrel befejeződött a párt újjászervezése, s 1957. június 27-29. között összehívták az MSZMP or­szágos értekezletét. Az értekezlet határozatot hozott a párt további mun­kájának irányvonaláról, el­fogadta a szervezeti sza­bályzatot, kiegészítette a párt vezető szerveit, meg­szüntette a pártszervek ideiglenes jellegét. Figyelembe véve a magyar forradalmi munkásmozga­lom hagyományait, az MKP három és az MDP ugyan­csak három kongresszusát, az MSZMP Központi Bi- 1 íöfctsága 3 fcgvetkező — 1959. november 30. és de­cember 5. közötti kong­resszust a párt VII. kong­resszusának nyilvánította. E kongresszus határozatai­nak középpontjába a szo­cializmus alapjainak lera­kása került. Az itt elfoga­dott ötéves terv fő felada­ta a modern technikán alapuló iparosítás tovább­fejlesztése és a falu szo­cialista átalakítása volt. A kongresszus a történelmi változásokat vizsgálva rá­mutatott, hogy a szocialis­ta építés új fejlődési sza­kaszában a gazdasági és kulturális munka kerül előtérbe. A kommunista munkastílusról megállapí­totta, hogy azt az „elvi po­litika, a tömegek iránti bi­zalom jellemzi. A* MSZMP VIII. kong­resszusát (1962. november 20—24.) megelőzően 1962. augusztusában a párt köz­ponti bizottsága nyilvános vitára bocsátotta a kong­resszusi irányelveket és is­mertette a törvénysértő pe­rek lezárásával foglalkozó határozatot. A kongresszus a társa­dalom szocialista átalakí­tásában elért eredménye­ket összegezve megállapí­totta, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezé­sével lényegileg teljessé váltak hazánkban a szoci­alista termelési viszonyok. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását a szo­cializmus teljes felépítésé­nek korszakába léptünk. A kongresszus megállapítot­ta, hogy az osztályharoban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc ke­rült előtérbe, s hogy a párt helyesen folytatta a szövetségi politikát, ered­ményesen alkalmazta a kétfrontos harcot. Az MSZMP IX. kong­resszusa (1966. november 28 — december 3.) határoza­ta megállapította, hogy a legközelebbi négy eszten­dőben is a szocializmus teljes felépítése marad pártunk és népünk törté­nelmi feladata. A szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésének fontos eleme a helyi szervek jogkörének ki- szélesítése, az üzemi demok­rácia fejlesztése. Kimondot­ta, hogy növelni kell az or­szággyűlés szerepét. A gaz­dasági feladatok elsősor­ban az ötéves terv céljá­nak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazda­sági irányítás új mecha­nizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak. A kongresszusi határozat az életszínvonal emelésé­ben a reálbérek növelését, a szociális területeken mindenekelőtt család- és gyermekvédelmi intézke­dések szükségességét hang­súlyozta. Alapvető feladat­ként tűzte ki a nép szo­cialista erkölcsi és világ­nézeti egységének megte­remtését, kiemelte a párt vezető szerepét, A X. pártkongresz. SZHSt 1970. november 23­ra hívták össze. A közre­adott irányelvek szerint a Központi Bizottság a X. pártkongresszustól az ed­dig követett politika jóvá­hagyását kéri, s javasolja, hogy pártunk és népünk nagy társadalmi program­ja a legközelebbi négy esz­tendőben a szocializmus teljes felépítésének folyta­tása legyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom