Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

4. oldat 1970. augusztus 27, csü törtük Nyolc százalék, apróban AZ ESZTENDŐ első fe­lének hat hónapjában a szocialista ipar nyolc szá­zalékkal termelt többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Mivel 1969- ben az ipari termelés csu­pán három százalékkal ha­ladta meg az 1968. évit, s a múlt év első felében egy százalékkal emelke­dett, az idei növekedést jelentősnek ítélhetjük meg. Igaz, része van ebben a múlt évi mérsékelt telje­sítménynek is, de annak is, hogy fokozott mérték­ben kibontakoznak azok a foyamatok, melyek kedve­ző változások hordozói, s melyeket a gazdasági re­form indított el­Figyelemre méltó, hogy míg a múlt év első felé­ben jó néhány olyan ipar­ág akadt, amely nem érte el az előző esztendő ha­sonló időszakának szint­jét — így például a gé­pek és gépi berendezések gyártása, az építőanyag­ipar, a textil- és textil- ruházati ipar stb. —, ad­dig 1970 első hat hónap­jában valamennyi iparág több terméket produkált, mint egy évvel korábban. Az egész népgazdaság szempontjából egészséges­nek ítélhetjük meg, hogy túlnyomó többségben azok­ban az iparágakban nőtt az átlagot meghaladó mérték­ben a termelés, ahol a di­namikus termelésbővítés gazdasági tekintetben a legelőnyösebb. Így példá­ul a gépipar tíz százalék­kal nagyobb árumennyisé­get produkált, mint 1969 első felében, a gépiparon belül pedig néhány terü­let különösen kiemelkedő eredménnyel zárhatta 1970 első hat hónapját. A köz­lekedési eszközök gyártá­sa 23, a műszeripar 13, a híradás- és vákuumtechni­kai ipar 9 százalékkal ter­melt többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A termelés-növekedés­ben vezető helyet elfogla­lók között találjuk a vegyipart, ahol 15 száza­lékkal emelkedett a ter­mékmennyiség, a könnyű­iparon belül pedig a tex­tilruházati ipart. 16 száza­lékos áru többlettel. A ter­melés gyorsabb fejlődése — az összefüggésre éppen a korábbi évek világítot­tak rá, amikor a terme­lés mérséklődése a terme­lékenység lassúbb növe­kedési ütemét vonta ma­ga után — jótékonyan ha­tott az egy foglalkozta­tottra jutó termelés növe­kedésére is. Az emelkedés az év első felében hat százalékra rúg, s bár ér­tékéből lecsíp valameny- nyit a múlt esztendei stagnálás, a holtpontról való elmozdulás, s a föl­felé igyekvés mindenkép­pen biztató. Különösen ki­emelkedik a közlekedési eszközök gyártása, ahol 22, a kézmű- és háziipar, ahol 18, s a vegyipar, ahol 11 százalékkal emelkedett az egy foglalkoztatottra jutó termelés. A TERMELÉS növeke­dése eredményeként ja­nuár és május között a szocialista ipar 12 milliárd forint értékű termékkel többet értékesített, mint 1969 megfelelő öt hónap- j jában, s ha ezt a nagy összeget aprópénzre vált­juk, a fogyasztó számára I közvetlenül is hasznos áruhalmok között válogat­hatunk. Mert a nyolc szá­zalékos termelésnövekedés kevésbé érzékelhető a fo­gyasztó számára, mintha azt írjuk: 1970 első felé­ben 77 ezer tonna ben­zin, 141 ezer tonna fűtő­olaj hagyta el többletként a termelőegységeket. Mint ahogy tizennégy Diesel­motorvonat, 736 autóbusz, 6 109 ezer tonna nitrogén műtrágya is a múlt évhez mért többlethez számí­tódik. VÁLOGASSUNK a köz­vetlen fogyasztásra szánt termékek között. A gyá­rak, vállalatok 18 ezer tv-készüléket, 8600 magne­tofont. 27 ezer köbméter fenyőfűrészárut, 11670 hűtőszekrényt, 9435 oly na­gyon keresett gázkályhát, 35 ezer darab kárpitozott fekvőbútort készítettek többletként, mint tavaly, az első félévben. Ahogy a jobb ellátást, a bővebb választékot szolgálja az 1 845 000 négyzetméterrel több gyapjúszövet, a 2500 tonnával több sajt, s az 1695 tonnával több gyors- fagyasztott főzelékkonzerv is. ÍGY, „APRÓRA” VÁLT­VA már jóval közelebb áll hozzánk, vásárlókhoz, fogyasztókhoz mindaz, ami az ipar berkeiben törté­nik, s amit a nyolc szá­zalékos termelésnövekedés sűrít. Az 1970. évi nép- gazdasági terv az ipar ter­melésének hat százalékos növelését jelölte meg fel­adatként. Az első fél esz­tendő eredményei azzal biztatnak, hogy az ipar nem marad adósa a nép­gazdaságnak, s jó alapok­ról rugaszkodhat majd ne­ki 1971-nek, a negyedik ötéves terv első esztende­jének. M. O. Munkában a jelölő bizottság A kunszentmiklósi VÁV ismerjük a felsőbb párt­1 vezetés értékelését, illetve javaslatait. A tagokkal tör­ténő beszélgetésekkor igye­kezünk egyeztetni a véle­ményeket. Az alapszervezetünkben az eddigi tapasztalatunk az, hogy a tagság a felsőbb pártszervhez hasonlóan vé­lekedik a tisztségviselőkről. — A vezetőség összetéte­lére milyen elképzelése van a jelölő bizottságnak? — Neveket nem említ­hetek, de azt igen, hogy az öttagú testületbe várhatóan 2 fizikai dolgozót, 2 alkal­mazottat és egy szakoktatót javaslunk. Az egyik jelölt­nek 5 hónapos pártiskolai, másiknak marxista közép­iskolai, egy továbbinak pe­dig marxista egyetemi vég­zettsége van. Ketten 30 éven aluliak, egy jelöl­tünk pedig nő. Ez az ösz- szetétel felelne meg legjob­ban a pártszervezeten, s a gyáron belüli arányoknak. — Hányán maradnak ki a mostani vezetőségből? — összesen ketten. Egyi­kük nemrég nyugdíjba vo­nult s emiatt, a másik sze­mély pedig a gyár igaz­gatója. öt azért nem vet­tük számításba, mert párt­tagságunk felsőbb pártve- zető-testület tagjául aján­lotta. Egyébként komoly megbízatása van jelenleg is: a községi sportkör elnö­ke. Ügy véljük, hogy meg­hívottként a jövőben is részt vehet a vezetőségi üléseken. A beszélgetés végén Zsí­ros elvtárs az augusztusi taggyűlés jegyzőkönyvét mutatja, az egyik oldalon pirossal aláhúzott sorok. „1971-ben 40 milliós beru­házás megvalósításához kell hozzákezdeni, bővíteni kell a női zuhanyozót és öltö­zőt, a munkáslétszám 60— 70 fővel kell, hogy növe­kedjen, az igazgató a tag­gyűlésen dicsérte a KISZ- alapszervezet munkáját stb. A szobába belépő Németh István párttitkár megjegy­zi: — Nem kis feladat meg­oldása áll a gyár kollektí­Gyár kommunistái túl van­nak már az elvégzett mun­kát értékelő taggyűlésen. A beszámoló és a vita ta­pasztalatait felhasználva, most a három tagú jelö­lő bizottságon a sor. El kell dönteniük, hogy kiket java­soljanak az új vezetőségbe. A most formálódó gyár irodaépületének egyik szo­bájában beszélgettünk Zsí­ros Sándor villamosmér­nökkel, a tagság által meg­választott jelölő bizottság elnökével. — Hogyan tesznek eleget megbízatásuknak? Milyen j szempontok alapján végzik könnyűnek nem mondható munkájukat? — A jelölő bizottság tag­jai egy-egy pártcsoporthoz tartoznak. Papp Miklós a lakatos műhelyben, Cserek- lei László KISZ-titkár a szerelő részlegnél, én pedig a műszakiaknál gyűjtöm össze a véleményeket. A je­löltekre vonatkozó észrevé­teleken kívül sok minden­ről beszélgetünk a párt- szervezet tagjaival. — Például? — A Központi Bizottság kongresszusi irányelvéről, a módosított szervezeti sza­bályzattervezetről, de kér­jük a párttagság vélemé­í nyét a felsőbb pártszervek munkájáról Is. A személyi vonatkozású javaslatokat nagyon körültekintően ál­lítjuk össze, a kisebb fo­gyatékosságokat is a tag­ság elé terjesztjük, hogy a döntés reális legyen. A módszerünk: nemcsak vé­leménykutatással foglalko­zunk, hanem ha kell érve­lünk, vitázunk is a leghe­lyesebb álláspont kialakítá­sáért. — A közelmúltban a köz­ségi pártbizottság és a já­rási bizottság kifejtette ál­láspontját a jelenlegi párt­vezetőség munkájával, a titkár tevékenységével kap­csolatban. Vajon a jelölő bizottságot milyen mérték­ben befolyásolja e tény? — Nagy segítség, hogy vája előtt. Ha teljesíteni akarjuk, minden erőnkre szükség lesz... A jelölő bizottság műkö­dik, kialakulóban van te­hát a végleges személyi ja­vaslat. A döntés joga a tag­ság kezében van, de abban, hogy a feladatokhoz meg­felelő, s minden tekintetben alkalmas kollektíva kapja-e a megbízatást, nem kis fe­lelőssége van a jelölő bi­zottságnak is. Mindenesetre Zsíros elvtársék bizakod­nak, hogy a tagság megerő­síti ajánlásaikat. Szabó Attila Népművészeti kulacs és pamutkardigán A Bajai Háziipari Szö­vetkezet 1952-ben alakult. Akkor még mindössze ti­zenöt munkást foglalkozta­tott, ma már ötven belső egyaránt. A fejlesztés, a kapacitás növelése indo­kolt. A meglevő munka­erővel azonban ez már nem lehetséges, új munka­2809 darab bőrözött szőttes készül el ez évben. és háromszáz külső dolgo­zó készíti a népművészeti és háziipari termékeket: a perzsa- és torontáli sző­nyeget, a szeremlei szőttes faliszőnyeget, szádákat, bő­rözött kulacsokat, kopjafá­kat, a hímzett gyermekru­hákat, pulóvereket, kardi­gánokat. Szép kivitelű, ízléses ter­mékeiket még mindig a hagyományos módon — kézzel — állítják elő, talán ezért is nagy a kereslet irántuk bel- és külföldön (100) Hét óra előtt néhány perccel elhagyta a lakást. Már sötétedett. Egy csendőrjárőr haladt el mellette. Az egyik háznál elsuhanó árnyat vett észre. Figyelte, hogy a csendőrök is észreveszik-e a fiút. Szerencsére nem — állapította meg, s tovább ment. A Benediktus utca egyik házánál megállt. Körülné­zett, nem követik-e, aztán benyomta maga előtt a ka­put. Az egyik földszinti lakás ajtaján kopogott. Há­romszor hármat, aztán még egyet, ahogyan megbe­szélték. Béniről semmi válasz nem érkeztt. Megnyitotta a ki­lincset, de az ajtó zárva volt. Az órájára pillantott, s megállapította, hogy fél nyolc is elmúlt. Évának tehát valami baja történt. Vagy csupán közbejött valami? — nyugtatta magát, amíg kisétált az utcára. Jelentkeznie kellene Rhodenál — gondolta, hiszen ha Éva nem is jött meg, Kruchkát biztosan elkapták. S ha igen, akkor azt tudja meg, ha nem, akkor a ku­darcról értesülhet Rhodenál, aki akár ezért, akár azért, mindenképpen keresni fogja telefonon. Gyors elhatározással hazafelé vette az irányt. Végül is úgy döntött, hogy jobb, ha Rhode hívja fel, s az különösen jó, ha otthon találja. A konyhában Kurt kolbászt sütött. — Hívott valaki? — kérdezte Kloss, a telefonra nézett. — Nem — jelentette Kurt. — Pontosan nyolckor itthon voltam, ele azóta meg sem csörrent a telefon. Kloss a szobába lépett. Ledobta a sapkáját, köpe­nyét, s felemelte a telefonkagylót. Süket volt. Eszébe jutott, hogy a konyhába van kapcsolva, hát kikiáltott Kurtnak. hogy kapcsolja át a vonalat. Rhodét kereste, de az ügyeletes jelentette, hogy az ezredes nincs bent, s őt sem kereste délután. Az ügye­letes azt is megsúgta Klossnak, hogy Rhode Kruchka mérnökkel vacsorázik. Idegesen ugrott fel. Ha ez igaz, akkor nem sikerült Lisék terve, azért nem jött Éva sem, mert vagy lebuk­tak, vagy tűzharcba keveredtek, s elestek. Az ajtóban Kurt állt, tálcával a kezében; — Elkészült a vacsora, főhadnagy úr! — Jó étvágyat hozzá — mondta dühösen Kloss, s magára kapta a köpenyét. De Kurt nem tágított: — Elhül, mire vissza tetszik érni... — Hordd el magad — förmedt rá Kloss, és Kurt ki­csit álmélkodva, kicsit szégyenkezve hátrált vissza a konyhába. Nem volt hozzászokva ehhez a hanghoz. Különösen Klossnál nem. Hans mégis meggondolta magát, ledobta az ágyra a köpenyét. Marad — határozta el. Még mindig remény­kedett, hogy Éva megjön, hogy az ügyeletes tiszt csu­pán azt a tervet említette tényként, amelyet Rhode kora délután mondott. Vagyis hogy ma együtt fog va­csorázni Kruchkával. Újságot vett a kezébe, de közben az is bosszantotta, hogy sehol egy lengyel nyelvű könyv, amivel agyonüt­hetné az időt. Kurt kopogott és szinte alázatosan jelentette: — Főhadnagy úr, valamilyen lány van odakint, ön­nel szeretne beszélni. — Kicsoda? — kérdezte idegesen Kloss. — Egy lengyel lány — mondta Kurt, aki igencsak csodálkozott, hiszen Klosshoz nem szoktak nők járni. Az ő gazdáját előkelő szalonokban várják a dámák — szokta mondogatni a többi csicskásnak, ha olykor-oly­kor összejöttek beszélgetni. — Engedd be és vigyázz odakint — mondta kis vá­rakozás után Kloss. — Miért jöttél ide? — förmedt rá Évára Kloss, no­ha az első pillanatban azt hitte, hogy örömében kibú­jik a bőréből, mert végre látta, élve látta a lányt. — Hányszor mondtam már. hogy az én lakásom nem kaszinó, ide lengyel nem teheti be a lábát. Vagy azt akarod, hogy lebukiunk, hogy idő előtt a fűbe ha­rapjunk valamennyien? — támadt rá újra mérgesen a még mindig szótlan lányra. — Senki sem maradt életben — mondta végre a lány. (Folytatjuk) kulacs, 5000 négyzetméter erőt felvenni, elhelyezni a két bajai részleg zsúfoltsá­ga miatt nem tudnak. Ezért inkább bedolgozó részlegeket létesítenek a megye különböző községei­ben. Utoljára ötven kele- biai asszonyt tanítottak meg a szőnyegszövésre a bajai központban. A szövő­széket, fonalakat a szövet­kezet gépkocsija szállította ki, a kész szőnyegek be­szállításáról is ily módon gondoskodnak. ősszel kezdődik a szer­vezés a székelyek, sokácok és bunyevácok lakta köz­ségekben, mivel erről a te­rületről eddig még nagyon kevés népművészeti cikk került az üzletekbe. A bedolgozó részlegek létrehozását indokolja az is, hogy Baján nincs mun­kaerő-utánpótlás. A szövetkezet termékei­nek 50 százaléka exportra kerül, de belföldi piacon való jelentkezésük is hasz­nos. Az itt készített — szinte elnyűhetetlen — pa­mutkardigánok, pulóverek gyakran hiányoznak a bol­tokban a drága áruk mel­lől. Egyre kevesebb üzem foglalkozik gyártásukkal, márpedig a mezőgazda­ságban dolgozók változat­lanul keresik őket. A sík­kötő részleg vezetője mondta, hogy ők bizony szeretik a „sűrű fillért”, ezért készítenek inkább több olcsó, de ízléses árut. Nekik — a szövetkezetnek — is megéri, ugyanakkor a vásárló is elégedetten tá­vozik a boltból. Az első félév eredményei biztatóak. Harmincöt szá­zalékkal többet termeltek, mint tavaly. S mivel ezt a teljesítmény növelésével érték el, forintokban is ki­fejeződhetett: eddig össze­sen 300 ezer forinttal több munkabért fizettek ki dol­gozóiknak, mint az elmúlt évben. D. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom