Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
«. oldal 1970- augusztus 23, vasárnap „Zöld út” az Ezerjónak Szerződéses szövegek tanulmányozása többnyire nem okoz különösebb szellemi izgalmat. Ám az, amely egy szőlőtermesztő falu, Soltszentimre paraszti lakosságának jövőjére döntő kihatással van, mindenképpen kivétel. Nem is egy, hanem két szerződésről van szó. Az első még két évvel ezelőtt, 1968 nyarán jött létre a helybeli Ezerjó, valamint a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ között A beruházási költségeket fele-fele arányban vállalták a szőlőfeldolgozó, a' pince és az évi 25 ezer hektó bor palackozásához szükséges berendezés létrehozására. A palackozó gépsor beszerzését a VOSZK vállalta magára. ííoha Soltszentimrén még jelenleg sem palackoznak, két év alatt történt egy s más: kiépült a borászati telep, 12 ezer hektós, mutatósán modern pincével, feldolgozóval, kiszolgáló és szociális létesítményekkel. Tető alá került a palackozó üzem épülete is. De közben az élet új követelményekkel állt elő. Két év alatt a szerződés, ámbár 15 évre szólóan kötötték, elavult. A tagsági termés egyáltalán nem jelentéktelen: a közös vállalkozás által palackba töltendő mennyiségnek pontosan a felét adja. A gazdák érdekeltsége ily módon eléggé közvetlenül érvényesül a társulás létrehozásában. Soltszentimrei „cégjelzéséi” palackos bor hosszú évek óta kapható az üzletekben. De ezt mindmáig nem a községben, hanem Budafokon töltik üvegekbe. A soltszentimrei gazdák nyeresége a helyi, társulási palackozás beindításáig inkább erkölcsi, semmint anyagi szinten mutatkozik. Az elmúlt hetekben jött létre az új megállapodás: az itteni Ezerjó, a csengődi Aranyhomok, másfelől a VOSZK és a MO- NIMPEX között. Eszerint a közös vállalkozás részére az Ezerjó Szakszövetkezet 15 ezer hektós tárolóteret biztosít Plusz a hozzávaló épületek, ezenkívül 3 millió forint készpénzt. A csengődi Aranyhomok ennél jóval kisebb, összesen hárommilliós értékkel „száll be”. A palackozó gépsor beszerzését hatmilliós költséggel, immár a MONIM- PEX vállalja. A szükséges devizát ehhez még az idén rendelkezésre bocsátja, de a Zeiss-művek által gyártott berendezés felszerelésére csak a jövő év elején kerül sor. Ugyancsak hatmilliós forgóalapjával a VOSZK az üzemeltetésről, továbbá az értékesítésről gondoskodik. A közös vállalkozás ösz- szesen 26 millió forintos alappal indul. Mit tesz ez lehetővé? Azt, hogy már a jövő évtől kezdve évente 40 ezer hektó bort töltenek palackokba. Ebből az Ezerjó Szakszövetkezet 28 ezer hektóval részel. A berendezés napi 40 ezer palack megtöltésére lesz alkalmas. A MONIMPEX mindebből vállalja az évi tízezer hektó palackos bor — hét- decis palackokkal számolva mintegy félmillió üveg bor — exportálását. Ez a szerződés meghatározatlan időre szól, de 8 évig nem lehet felbontani. Mindehhez Gubacsi Lászlónak, az Ezerjó Szakszövetkezet főkönyvelőjének a következő a hozzátenniva- lója: — Az előkalkulációk szerint a társulás évi több mint négymilliós nyereséggel számol. Ebből a mi szak- szövetkezetünk csaknem kétmilliós nyereséggel részel. Nemcsak a közös táblák, de a tagsági parcellák termésének értékesítése előtt is beláthatatlan időre sikerült „zöld utat” nyitni. Ennél korszerűbb hasznosabb értékesítési formát pillanatnyilag nem tudunk elképzelni. Az egységes fajtajellegű soltszentimrei szőlőkultúra szerencsés történelmi-gazdasági körülmények között alakult ki. A névadó ezerjó fajtát telepítette el az elmúlt évtizedben a szakszövetkezet is a közös 160 holdján. Ennek az ültetvénynek a növelésére, úgy látják, pillanatnyilag nincs meg a reális lehetőség; nehéz ösz- szefüggő homokterületet találni, s munkaerő dolgában is gondok vannak. A 700 holdnyi tagsági szőlőterület 688 gazda között oszlik meg. De mivel mindössze három gazdának van 5 holdnál nagyobb szőlőterülete, s a 2—5 holddal rendelkezők száma sem sokkal több; ebből adódóan egy gazdára általában egy hold vagy nem sokkal azon aluli szőlőterület jut. Ennek művelését a gazda, családi besegítéssel, gondosan, szinte dédelgetve el tudja látni. Nem is látni elhanyagolt szőlőparcellát a község határában. Sőt néhány év óta a házikerteket is sorra-rendre beültetik szőlővel, a tőkék sora immár a házak ablakáig ér. Azok az új építkezők pedig, akik a mélyebb fekvésű telkeket vásárolták meg, a homokbuckák anyagával — majdnem azt mondhatni: aranyával — töltik meg az udvarokat. Mindez rengeteg fáradsággal, vesződség- gel jár, de a soltszentim- reiek, ha a szőlőről van szó, semmilyen áldozattól nem riadnak vissza. Ám az elvándorlás tényei itt is figyelmeztetnek: a fiatalabb nemzedék nem feltétlenül lelkesedik a hagyományos, csak kézi munkaerőt igénylő szőlőművelés iránt A tagsági életkorstatisztikából kitűnik: az 50 éven felüli életkorú gazdák száma nagyobb, mint az azon aluliaké. Ráadásul a parcellák „első generációja” felett is kezd eljárni az idő, csökken a termőképességük. Ez, valamint a tagsági elöregedés a rekonstrukciós teendőkre figyelmeztet. — Távlatokban nézve a dolgot, át kellene telepíteni a község szőlőit — hangoztatja a főkönyvelő. — A gépesíthető művelés 240 centi sortávolságot követel meg. Tavaly nyáron már összeült a községi rekonstrukciós bizottság. Elhatározták, hogy 1980-ig 200 hold tagsági területen létesítenek korszerű szőlőültetvényt. Ennek kétharmada a kiöregedő parcellák helyére kerül. Az ezerjó mellett helyet kapnak más fajták is: a Hárslevelű, a Pannónia Kincse, a Kocsis Irma és a Muscat Ottonel. Szép terv, nem is eltúlzott, ám az előkészületnek még nyoma sincs. Remélhető azonban, hogy a társulás által ígért biztonságos értékesítési lehetőség mielőbb felkelti a gazdák- telepítési kedvét H. D. ŰJ ADÓÁLLOMÁS A Rádió és a Televízió műsorvételének javítására a Nagykanizsa közelében levő kerülő pusztán, a környék legmagasabb pontján, 192 méter magas erősítőállomás épül. A torony alapozását befejezték a zalai építők és átadták a munkaterületet a 31-es Állami Építőipari Vállalatnak, amelynek dolgozói a henger alakú tornyot csúszózsalus rendszerrel húzzák fel. A hatalmas betontestnek 27 méter átmérőjű alapot építettek, amelyhez 200 tonna cementet használtak fel, A betontörzs alsó átmérője 18 méter, 170 méter magasságban pedig három méter 60 centiméter lesz. A kerülj pusztai erősítő állomás 1972-ben kezdi meg működését. Eredményesen gazdálkodnak a tanácsi vállalatok Már nyolcadszor A kecelj Űj Élet Szakszövetkezetben az idén már nyolcadszor permetezik a szőlőt, köztük ezt a 39 holdas új telepítésű csemegeszőlő-táblát is. A nemrég lezajlott Bács- Kiskun megyei Jubileumi Ipari és Kereskedelmi Kiállítás nagy közönségsikere is időszerűvé teszi a közvélemény tájékoztatását a tanácsi vállalatok idei első félévi gazdálkodásáról. A tanácsi vállalatok gazdálkodását — ez időszakban — alapvetően orientálták a megyei tanács vb ez év elején adott irányelvei. Tevékenységükben ennek megfelelően számottevően érvényesültek a termelés szerkezeti átrendeződésére irányuló törekvések s a gazdasági döntésekkel járó kockázatvállalás felelőssége. Növekedett a termelés és az áruforgalom. A termelés és értékesítés nagyságrendi azonossága az eszközgazdálkodás javulását eredményezte. A megfontoltabb létszárrf- és differenciáltabb bérgazdálkodás kedvezően hatott a bértömegkiáramlás és a termelés közötti arányra. Emelkedett a nyereség, javult a lakosság ellátási színvonala; a kereskedelem készletei növekedtek, az áruválaszték bővült. A kedvező eredményességi és termelési mutatók mellett azonban arra is fel kell figyelnünk, hogy az árbevétel növekedését egyes ágazatokban nem követi azonos szinten nyereségnövekmény. Csak lassan szűkül a hiánycikkek köre. A vállalati belső ellenőrzés sem funkcionál elég hatékonyan' H termelés alakulása A Vállalatok termelő és áruforgalmi tevékenysége dinamikusan fejlődött az első félévben. A termelési érték nagysága 12,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elért volument. A termelés (áruforgalom) növekedése 1969. első félévéhez viszonyítva, népgazdasági áganként a következő: ipar 11,1, építőipar 8,7, vízgazdálkodás 7,5, kereskedelem 13,6, lakásellátás 13,7, kulturális ellátás 2,4 százalék. Az iparon belül legerőteljesebben a textilruházati, könnyűipari és a műanyagfeldolgozó ágazat termelése emelkedett — a belkereskedelem fokozódó megrendelései következtében. Az élelmiszeripari vállalatok termelése csökkent, elsősorban a kenyértermelés visszaesése miatt. Ez viszont a sütőipari készítmények forgalmában mutatkozott összetétel változás miatt következett be, mivel a lakosság igényei egyre inkább a péksütemények s egyéb édesipari termékek irányába tolódnak el. Az építőipari teljesítmény értéke a hosszú téli időszak ellenére is növekedett. A munkák téliesí- tése, tehát a felkészülés szervezettebb volt, mint előző években. Kiemelkedően bővült a kereskedelmi áru- és s ezen belül is 24,7 százalékkal az iparcikkforgalom. Örvendetes, hogy e növekedés nagyobb hányada a tartós fogyasztási cikkek forgalmára esik, ami a lakosság készpénz- bevételének — életnívójának — emelkedésére utaL Előreléptünk létszámgazdálkodásban is. Ez nem csupán a megfontoltabb vállalati politika, hanem az élőmunka hatékonyságát növelő megváltoztatott pénzügyi szabályozó érvényesülésének eredménye is. E két tényező együttes hatásának tulajdonítható, hogy míg a foglalkoztatottak száma — megyei átlagban — „csak” 5,1 százalékkal emelkedett, — ugyanakkor a termelés 12,1 százalékkal. A munkások részaránya 70,9 százalékról 70,4 százalékra csökkent. Ezt azonban nem szabad teljes egészében negatívumként értékelni. Tudvalevő, hogy a technikai színvonal szüntelen emelkedése mind több és magasabb képzettségű műszaki dolgozó munkába állítását kívánja. Helyes tehát a tendencia azoknál a vállalatoknál, ahol ez a részarányváltozás ennek a következménye. Szép és meggyőző adat: 1967-hez képest a műszaki létszám 33 százalékkal emelkedett a megyében. Ami a személyi jövedelemmel kapcsolatos változásokat illeti: a bérköltség 10,3 százalékkal emelkedett, tehát alacsonyabb szinten, mint a termelési érték növekedése. Ha a létszám és a személyi jövedelem alakulását a termeléssel összefüggésben vizsgáljuk, megyei átlagban, 1969. első félévéhez viszonyítva a következő növekedési arányokat kapjuk: a termelési értéké 12,1 százalék, a létszámé 5,1, a bérköltségé 10,3 s az átlagbéré 4,9 százalék. A növekedési ütemek egymáshoz viszonyított arányaiból tehát leszűrhetjük, hogy jelentős javulás következett be a termelékenység színvonalában; emelkedett az élőmunka hatékonysága az okszerű létszámgazdálkodás jóvoltából; s a termelési produktum növelése a személyi jövedelem arányos emelkedésével párosult. E kedvező tendenciák arra mutatnak, hogy vállalataink mar most a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai koncepciói szerint igyekeznek dolgozni. Értékesítés és áruforgalom Az értékesítés és a kereskedelmi áruforgalom 10,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elért árbevételt. Népgazdasági áganként következők az arányok: ipar 10,7 százalék, ém'tőinar 5.7. vízgazdálkodás 3 6. kereskedelem 13.6, lakáséi látás 15 és kulturális ellátás 2,5 százalék. A félévi munka értékelése Megyei átlagot meghaladóan növekedett az ipari vállalatok értékesítési tevékenysége, valamint a kereskedelmi vállalatok áruforgalma. A kereskedelmi forgalom dinamikus növekedése a vásárlóerő erőteljes emelkedését, ugyanakkor az igények fejlődését is mutatja A vállalatok árbevételeinek örvendetes változásában pedig kifejezésre jut az a törekvésünk, hogy termékösszetételüket a piaci igényeknek megfelelően alakítsák ki, s megerősítsék eddigi pozícióikat a piacon. Az eddigiekből is következően — ugyancsak az eddigi idő-összehasonlításban — 25,1 százalékkal több nyereséget értek el. A nyereségérdekeltség kedvező alakulása a részesedési és fejlesztési alapok bővülését hozta magával. Abszolút összegben kifejezve mind a részesedési, mind a fejlesztési alap öt millió forinttal növekedett, ami egyéb pozitív következmények mellett a vállalatok önállóságát, pénzügyi egyensúlyuk állandósítását erősíti, illetve biztosítja. Költségvetési kihatások A vállalatok eredményei közvetlen hatással vannak a tanács költségvetési bevételeinek alakulására is. A vállalatok befizetéseikkel hozzájárulnak a megyei költségvetésben meghatározott feladatok megvalósításához. Az eddigiekben vázolt eredmények hatására növekedhettek a vállalati befizetések is. Adónemenként a következő émelke- dési arányokról adhatunk számot: nyereségadóban 25 százalékos, illetményadóban 10, eszközlekötési járulékban 5,1, kereskedelmi adóban 12,1, ÉPSZER-adóban pedig 13,6 százalékos a növekedés. Mindez lehetővé teszi, hogy a megyei vezetés a költségvetési feladatokon túlmenően is javíthassa az ellátási szintet, többet fordítson a lakosság kommunális igényeinek és szükségleteinek kielégítésére. Az eredmények számbavételekor feltétlenül el kell ismernünk, hogy ezek elérésében jelentős része van az iparban működő 85, a három építőipari vállalatnál dolgozó 53 szocialista brigád közel kétezer munkásának, vezetőjének, akiknek igyekezetét a kongresszusi munkaverseny is fokozta. Szorgalmuk, lelkesedésük biztosítéka a második félév még nagyobb sikereinek. Az 1970. I. félévi gazda- dasági eredményeket értékelve, a végrehajtó bizottság az eredmények fokozása, a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzései- hek jó megalapozása érdekében elengedhetetlennek tartja a munkatermelékenység és a jövedelmezőség erőteljes növelését; a gyártmányösszetétel javítását, a gyártmányfejlesztés gyorsítását; a vállalati belső tartalékok feltárását; a termelés és a fizetőképes kereslet összhangjai, s nem utolsósorban a dolgozók munkakörülményeinek javítását, a szociális ellátás körének bővítését. Dr. Kőrös Gáspár a megyei tanács vb-elnökhelyettese
