Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-04 / 155. szám
8. oldal 1970. július 4, szombat 1 'x/uyuf? LOSONCZI Pál Mongóliában magas kitüntetést kapott. POMPIDOU francia köztársasági elnök Bonnba érkezett és négyszemközt tanácskozott Willy Brandt kancellárral. HATNAPOS látogatásra Genfbe érkezett U Thant ENSZ-főtitkár, hogy részt vegyen az ENSZ 25 éves jubileuma alkalmából rendezendő ünnepségeken. CSEHSZLOVÁK pártküldöttség utazott Ulánbátorba, a Mongol Népi Forradalmi Párt meghívására. BRUNO KREISKY osztrák szövetségi kancellár háromnapos hivatalos látogatásra tegnap Svájcba utazott. NYUGAT-EURÓPAI körútjáról visszaérkezett Tel Avivba Abba Lban izraeli külügyminiszter, aki Londonban az új kormány külügyminiszterével tárgyalt és kereskedelmi egyezményt írt alá Luxemburgban Izrael és a Közös Piac kapcsolatairól. DIPLOMÁCIÁI eseményektől zsúfolt volt a pénteki nap. Elég csak pillantást vetni a fenti felsorolásra. A közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel az indokínai és a közel-keleti válság megoldására irányuló kezdeményezéseket, akciókat kíséri nagy figyelemmel. Nixon csütörtök hajnali tv-nyilatkozatában elhangzott bejelentése az indokínai és a közel-keleti helyzetre, egyáltalán nem azt igazolják, mintha az Egyesült Államok törekednék a gyors megoldásra. Lapunkban már hírül adtuk, hogy az amerikai elnök David Bruce, veterán demokratapárti diplomatát, Washington korábbi bonni és párizsi nagykövetét nevezte ki a párizsi Vietnam-konfereneián részt vevő amerikai küldöttség vezetőjévé. Más körülmények között talán üdvözölni lehetne ezt a gesztust. Az előzmények ismeretében azonban nem csoda, ha ez a régóta aktuális döntés elég mérsékelt visszhangot keltett világszerte. A megállapítás mind a hosszabb, mind a rövidebb távú előzményekre vonatkozik. A HOSSZABB távú előzmény: Nixon azzal az Ígérettel lett az Egyesült Államok elnöke, hogy mielőbb befejezi az indokínai háborút. Ezzel szemben nem befejezte, hanem még jobban kiszélesítette az USA délkelet-ázsiai beavatkozását. Választási kampány-beszédei során Nixon azt is megígérte hogy a korábbinál nagyobb súlyt helyez a Párizsban folyó Vietnam-konferenciára. Az elnök ezt az ígéretét is a visszájára fordította, nem a zöld asztalra, hanem a katonai megoldásra helyezte a fő súlyt, tehát pontosan arra, amibe elődje, Johnson belebukott. Az a tény, hogy leváltottak egy küldöttségvezetőt és kineveztek helyébe egy másikat, önmagában még nem kezdeményezés, hanem a legmindennapibb dolog. A lényeges ezzel szemben az, hogy Nixon változtassa meg a politikáját, vessen véget agressziójának, pozitívan válaszoljon a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány tízpontos javaslatára, gyorsan és minden feltétel nélkül vonja ki az USA és a csatlós országok csapatait Dél-Vietnamból és mondjon le arról, hogy fenntartsa a háborús párti, korrupt, árulókból álló saigoni bábrezsimet. K.A. Kontinensünk egysége A KONTINENSÜNK nyugati felén született „Euró- pa-gondolatok" soha nem szolgáltak semmiféle egységet, nyugalmat, biztonságot, hanem ellenkezőleg: új feszültségek forrásai, vagy legalábbis kifejezői voltak. Az a bizonyos Európai Egyesült Államok, amelyről Churchill egykoron a zürichi egyetemen beszélt, a rossz emlékű 1946. márciusi, fultoni szónoklatában úgy konkretizálódott, hogy „Európa határvonala valahol a kontinens közepén húzódik”. Szerinte a szocializmus útjára tért államok „kiszakadtak az európai közösségből”. A BUDAPESTI felhívás érdeme, hogy elsőként a történelemben olyan európai eszmét vetett fel, amely a kontinens valamennyi állama számára nemcsak elfogadható, de létkérdés is. Ennek a gondolatnak a lényege olyan biztonsági rendszer megalkotása, amely az egyenjogúság, az államok belügyeibe való be nem avatkozás, a szuverenitás, a fennálló határok sérthetetlensége tiszteletben tartásának elvein alapszik. A LEGUTÓBBI fejleményekre való tekintettel hadd jegyezzük meg elöljáróban, hogy a Varsói Szerződés országai mindig is különválasztották az európai biztonsági konferencia és az európai biztonsági rendszer kérdését. Álláspontjuk szerint az értekezlet előkészítésén akkor is munkálkodni kell, ha az adott pillanatban még nincs konkrét lehetőség az európai biztonsági rendszer megteremtésére. A VARSÓI Szerződés államainak nézete szerint egyelőre csupán arról van szó, hogy 32 európai, illetve Európában katonailag érdekelt állam — tehát, ha óhajtják, az Egyesült Államok és Kanada is — képviselői üljenek le egy közös tárgyalóasztal köré. E tárgyaláson szabadon fejtsék ki véleményüket arról, hogyan képzelik Európa jövőjét, milyen biztosítékot látnak szükségesnek ahhoz, hogy a két szembenálló tömb, a Varsói Szerződés és a NATO között, vagy akár két vagy több állam között ne törhessen ki háború; mik a feltételei a vitás kérdések mindenkori békés, tárgyalásos rendezésének. AZ ÉRTEKEZLET gondolatával mindeddig nyíltan egyetlen európai kormány sem helyezkedett szembe. Ez, úgy véljük, természetes. Hiszen el sem lehet képzelni, milyen érvekkel igazolhatná bármely kormány is a szem- behelyezkedést a saját és a világ közvéleménye előtt. Losonczi Pál mongol kitüntetése Pénteken délelőtt Losonczi J?ál és kísérete a Mongol Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézetébe látogatott el. A vendégek megtekintették az új állatfajták tenyésztésével, oltóanyagok előállításával foglalkozó intézet laboratóriumait. Losonczi Pált egy városszéli jurtában látta vendégül Zs. Szambu, a mongol és magyar vezetők kötetlen baráti beszélgetést folytattak, majd Zs. Szambu egy gyönyörűen felkantározott mongol paripát ajándékozott a magyar államelnöknek. Kora délután ünnepélyes aktusra került sor. A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének határozata értelmében Losonczi Pált a legmagasabb mongol állami kitüntetéssel: a Szuhe Bátor Érdemrenddel tüntették kii „a béke és szocializmus megszilárdításában, a mongol— magyar testvéri kapcsolatok fejlesztésében szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként”. A magyar—mongol barátsági nagygyűlés után a hivatalos baráti látogatás utolsó estéjén a mongol vezetők fogadást adtak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tiszteletére. A program szerint Losonczi Pál és kísérete szombaton délelőtt helyi idő szerint 10 órakor utazik el a mongol fővárosból Omszkba, ahonnan másnap reggel indul tovább Budapestre. Végei éri az SZKP m ülése Az SZKP Központi Bizottságának plénumán pénteken tizennégyen szóltak hozzá Leonyid Brezsnyev beszámolójához. Az ülés végén záróbeszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. A plénum egyhangúlag határozatot hozott „a párt soron levő mezőgazdasági feladatairól”. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma ezzel befejezte munkáját. Bemutatjuk finn barátainkat A finn—magyar barátsági hét alkalmából hazánkba érkezett politikai delegáció vezetője, Jiakko Numminen oktatásügyi miniszter 42 éves. 1951-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1957- ben pedig a magister címet nyerte el. Külföldi tanulmányútjai után az állami tervbizottság kutatója lett, majd különböző kulturális és oktatásügyi posztokat töltött be. 1966-ban nevezték ki oktatásügyi tanácsosnak és megbízták az oktatásügyi minisztérium főiskolai ügyekkel foglalkozó hivatalának vezetésével. Az 1970. május 14-én megalakított hivatalnokkormányban az oktatásügyi tárcát kapta. Jaakko Numminen több jelentős mű szerzője. Könyvet írt a finn ifjúsági egyesületek mozgalmának történetéről, a finn kulturális igazgatásról, a tartományi politikáról, valamint a finn idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Első ízben két évvel ezelőtt járt hazánkban. A küldöttség helyettes vezetője, Anna-Liisa Tiek- so 1929-ben született, és ugyancsak fiatalon került magas vezető pozícióba. Politikai pályafutását a finn demokratikus ifjúsági szövetségben és a finn demokratikus nőszövetségben kezdte, majd a parlament külügyi bizottságának elnöke volt. 1968-tól 1970-ig a finn kormány szociális és egészségügyi minisztere volt. 1970 májusában választották a finn nép demokratikus uniójának alelnökévé. Tiekso asszony legutoljára 1969- ben, mint a finn egészség- ügyi küldöttség vezetője járt hazánkban. A delegáció egyik kiemelkedő személyisége Ed- vin Salonen, a szakszervezeti mozgalom és a finn~ magyar barátság régi harcosa. Fiatal kora óta a szak- szervezeti mozgalomban tevékenykedik. Hosszú ideig volt a legerősebb finn szakszervezeti szövetség, a vasas szakszervezet titkára, majd 1968-ban második elnökké választották. Részt vett a Finn—Magyar Társaság megszervezésében és több mint két évtizeden át jelentős szerepet vállalt annak munkájában. Salonen, aki a Finn—Magyar Társaság alelnöke, több ízben volt már Magyarországon és széles körű, eredményes tevékenységet fejt ki a két nép barátságának fejlesztése érdekében. Moszkva fogadta a Szojuz—9 űrhajósait Magyar vendégek Helsinkiben Moszkva a hagyományokhoz illően meleg szeretettel és forró lelkesedéssel várta a Kozmosz új szovjet hőseit, a szovjet főváros dolgozóinak képviselői pénteken este a Kreml palota György-termében nagyszabású fogadáson találkoztak Nyikolajevval és Szevasztyjanovval, a Szojuz—9 kozmonautáival, akik a csaknem 18 napos Mégis, mindeddig nem sikerült megegyezni az értekezlet időpontjában, habár már 23 kormány nyilvánította egyetértését azzal, hogy ha lesz értekezlet, akkor hajlandó elfogadni Finnország ajánlatát; a színhely Helsinki legyen. SEMMIKÉPPEN sem szerénytelenség, ha a szocialista országok hozzájárulásáról szólva külön teszünk említést a magyar kormány tevékenységéről, hiszen Magyarország adott otthont a kezdeményező tanácskozásnak, a magyar diplomácia vállalta annak idején a javaslat hivatalos eljuttatását az érdekelt kormányokhoz, s közismert Péter János külügyminiszterünk imponáló aktivitása : Moszkvától Stockholmig, Varsótól Brüsszelig, Berlintől Oslóig megannyi európai fővárost utazott be, nem utolsó sorban azért, hogy egyengesse az összeurópai értekezlet megtartásához vezető utat. A szocialista országok külügyminiszterei legutóbbi budapesti értekezletén elfogadott memorandumot ugyancsak a magyar diplomáciai apparátus nyújtja át — az esetek többségében értékes kétoldalú eszmecserék kíséretében — a NATO-hatalmaknak és az európai semleges országok kormányainak. SENKI sem tagadhatja, hogy a kontinens biztonságának megteremtése ügyében mindmáig a szocialista országiké a kezdeményező szerep. Az a rekord időtartamú űrrepülés után hosszabb időt töltöttek különleges csillagvárosi pihenőhelyükön, ahol alapos orvosi vizsgálaton estek át. A két űrhajós, miután már teljesen „visszaszokott” a földi viszonyokhoz, hatezres közönség előtt számolt be kozmikus útjának tapasztalatairól. sajátos helyzet állt elő, hogy a kétoldalú megbeszéléseken némely, a NA- TO-hoz tartozó ország kormánya, amikor saját nevében kell a felelősséget vállalnia, sokkal reálisabb hangot használ, mint amikor tagjai nevében a NATO nyilatkozik a konferencia problémájáról. A TAVALY decemberben Brüsszelben megtartott NATO miniszteri értekezlet tett először kísérletet arra, hogy kollektív választ fogalmazzon meg a szocialista javaslatokra. A válasz lényege: „Igen, de. ..” Pedig akkor már a NATO asztalán feküdt a szocialista országok külügyminiszterei novemberi, prágai értekezletén megszületett első napirendi javaslat, amely két témát irányzott elő: 1. az európai biztonság megteremtése, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolataiban; 2. az európai államok közti politikai együttműködést szolgáló* az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok kiszélesítése. Azt is hozzáfűzték* hogy végeredményben a konferenciának kell döntenie a napirendről; a Varsói Szerződés országai készek bármilyen más javaslatot megvizsgálni és megtárgyalni. EZT a készségüket a Pénteken megérkezett a finn fővárosba a magyar- finn barátsági hét 30o főnyi magyar csoportja. A repülőtéren ünnepélyesen fogadták a népes társaságot és azt a politikai küldöttséget, amelyet Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az ország- , gyűlés elnöke vezet. Kaariszocialista országok a múlt heti újabb budapesti találkozón bizonyították, amikor — válaszul a NATO májusi római értekezletére — a napirendi javaslat újabb ponttal gazdagodott: a szocialista országok indítványozzák az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozását, amely egyebek között foglalkozhatna az európai államok területén levő idegen fegyveres erők csökkentésének problémáival is. A budapesti memorandum arra is rámutat, hogy az első értekezlet sikere utat nyithat az értekezletek sorozatának, amelyeken megvizsgálhatnak más európai problémákat is, s a résztvevők eljuthatnának a kontinens szilárd biztonsági rendszerének létrehozásához. AZ ÉRTEKEZLETEKNEK ez a sorozata, perspektivikusan hatalmas anyagi és emberi tartalékok felszabadítását is lehetővé tenné, hiszen — mint a Pravda rámutatott — már most lehetne beszélni transzkontinentális olaj- és gázvezetékek építéséről, egységes hajózási rendszer és összeurópai energiahálózat létesítéséről, a magenergia együttes békés felhasználásáról, a rák- és szívbetegségek elleni közös küzdelemről ... Kontinensünk nyugati felén a sor, hogy ezekre a pozitív kezdeményezésekre kellő komolysággal válaszoljon. (Sz. L, I.) na Virolainen asszony, a Finn—Magyar Baráti Társaság elnöke köszöntötte szívélyes szavakkal a vendégeket; s megjelentek a barátsági cserelátogatás szervezésébe bekapcsolódott különböző finn pártok vezető személyiségei. i A látogatás első napján a magyar politikai delegáció, élén Kállai Gyulával — megkezdte találkozásait és megbeszéléseit vezető finn politikusokkal. Szombaton a főváros nevezetességeivel ismerkednek a Finnországban tartózkodó magyar vendégelt. Waldeck Rochet kórházban Ismét kórházba szállították Waldeck Rochet-t, a Francja Kommunista Párt főtitkárát, akit betegsége az utóbbi hónapokban már távol tartott a politikai élettől. Az Humanité pénteki számában tájékoztatott errőí. Hozzáfűzte a lap, hogy a kommunista vezető betegágya mellett ugyanaz az orvoscsoport tevékenykedik odaadóan, mint betegségének kezdetén. Iá kiinduló alap Conrad Ahlers, a bonni kormány szóvivője a minisztertanács ülését követően nyilatkozatot tett a Bahr-papírok közzétételéről. A szóvivő kijelentette, a nyugatnémet vezetők úgy vélik, hogy a Bahr államtitkár és Gromiko szovjet külügyminiszter között lefolyt tanácskozások eredményei jó kiinduló alapot szolgáltatnak a Moszkvával megindítandó hivatalos tárgyalásokhoz.
