Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-04 / 155. szám
1970. július 4, szombat S. oldal Ülést tartott a megyei tanács A szövetkezők ünnepe I az átlagterméseket akarják számottevően növelni, másrészt a jövedelmező ágazatok arányán szándékoznak javítani. Egri Andor, a homokhasznosítás lehetőségeit elemezte. Magony Imre szintén a Homokhátság gondjairól tett említést. Ismertette a szakszövetkezetek gazdálkodásának számos problémáját. Balt Ferenc szóvá tette, hogy az idei aratást nehezíti az elavult géppark, az alkatrész- hiány. Az alkatrészellátás rosszabb, mint az előző esztendőben volt. Végvári István, a Kecskeméti Konzervgyár helyzetét ismertette. Hangoztatta, hogy csak a gyár rekonstrukciójával érhető el a termelékenység emelése, a minőség javítása, ezért korszerűsíteni akarják a paradicsom, később a zöldbab és az uborka feldolgozását. Vásárhelyi György, a hűtőipar fejlesztésére tett javaslatot. Vállalta, hogy az Országos Hűtőipari Vállalat bajai üzeme ajánlásokat tesz korszerű hűtőtárolók építésére és egyúttal segítséget nyújt hűtőipari szakemberek képzésében. A vitában felszólalt dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter. Dr. Dimény Imre felszólalása A vitában felszólalt dr. Dimény Imre. szágos célkitűzésekhez. Számos olyan kezdeményezés született itt, amelyet érdemes másutt is követni az országban, — állapította meg a miniszter. (Folytatás az 1. oldalról.) sabb ütemű fejlődés várható. Az anyagot, amelyet előzőleg megkaptak a tanácstagok, dr. Glied Károlynak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének referátuma egészítette ki. Hangoztatta, hogy eddig elért termelési eredményeinket pártunk helyes, a gyakorlat által igazolt általános politikai irányvonalának és jó agrárpolitikájának köszönhetjük. A harmadik ötéves tervidőszak alatt megteremtődtek a még gyorsabb termelésfejlesztésnek és a gazdaságosabb munkának a feltételei. Az új gazdasági mechanizmus növelte a kezdeményező erőket a termelő üzemekben. Az anyagi érdekeltség általában helyesen érvényesül a megye állami gazdaságiban és termelőszövetkezeteiben. Parasztságunk szorgalmas munkája megfelelő anyagi és társadalmi elismerésben részesül. Az eredmények azonban nem vonhatják el figyelmünket a jelentkező gondokról, illetve fogyatékosságokról. A beruházási eszközök piacán mutatkozó feszültség, egyes anyagok beszerzése körüli nehézségek, a vállalatok közötti együttműködés hiányosságai, a melléküzemi tevékenység torzulásai, a tudomány eredményeinek esetenként nagyon lassú elterjedése a gyakorlatban, a közgazda- sági szemlélet nem kellő érvényesülése a gazdálkodásban, a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésében mutatkozó fogyatékosságok, mind olyan problémák, amelyeket meg kell oldanunk. Figyelmünket ezekre kell jelenleg és a közeljövőben is összpontosítani, hogy mezőgazdasági termelésünk továbbfejlesztésének útjából elhárítsuk az akadályokat. Mezőgazdaságunkban az egyes ágazatok fejlődését sokféle sajátosságok határozzák meg. A két fő ágazat közül a növénytermesztésben valamivel gyorsabb ütemű, egyenletes a fejlődés, míg az állattenyésztésben, ismert okok miatt, éppen csak tartani tudtuk a már elért színvonalat. Az általános fejlődést tekintve — éppen szocialista nagyüzemeink megerősödésének eredményeképpen — alapvető változások következtek be, illetve várhatók a negyedik ötéves terv időszakában. A korábbi évtizedekben jelentkező mező- gazdasági termékhiány megszűnt, helyette az értékesítés gondjai lépnek előtérbe. Ebből eredően a megye mezőgazdasága csak úgy tudja versenyképességét fenntartani, ha csökkenti a termelési költségeket, fokozza a gazdaságosságot. Tudomásul kell venni, hogy termékeinkre csak akkor van szükség, ha azokat elfogadható áron tudjuk előállítani és értékesíteni. Ez a következő évek egyik legfontosabb feladata mezőgazdasági üzemeinkben. Bőséges tennivalója van még e tekintetben a forgalmazó, feldolgozó, kereskedelmi és élelmiszer- ipari vállalatoknak is. A negyedik ötéves terv agrárpolitikai célkitűzései világosak. A megvalósítás módszere is egyértelmű: a gazdasági reform még következetesebb végrehajtása. Agrárpolitikánk központi kérdése az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek erősítése, gazdálkodásuk korszerűsítése, — hangoztatta a továbbiakban. Ezzel ; összefüggésben szólt a kedvezőtlen adottságú nagyüzemi gazdaságokról. E szövetkezetek megkülönböztetett állami támogatását fenn kell tartani, mert enélkül nem tudják fejleszteni gazdálkodásukat. A későbbiekben beszélt a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fontosságáról. Részletezte a tanácsok szerepét a termelés szervezésében. Végezetül az idei esztendő várható eredményeiről és a legsürgősebb feladatokról szólt, melyek közül kiemelte a gabonabetakarítás jó megszervezését. Dr. Glied Károly kiegészítőjét termékeny vita követte. Sarok Antal, a kenyérgabona-termés kilátásairól szólt. Dr. Gajdócsi István, a bácskai körzet távlati elképzeléseit ismertette. A járási párt- és állami vezetés a tudományos kutató intézetekkel, valamint a mezőgazdasági üzemekkel együttesen kidolgozta a következő ötéves tervidőszakokra szóló fejlesztési terveket. Egyrészt — Következetes és jól átgondolt a megyei párt és a megyei tanács végrehajtó bizottságának vezetése. Korszerű gondolkozásmód jellemzi az irányítást. Ebben a megyében volt talán a legtöbb vita arról, miképpen lehetne a fejlesztési célkitűzéseket a leghatékonyabban megvalósítani. A megyei párt- és államvezetés mindig következetes volt a tervek, célkitűzések megvalósítóban. A harmadik ötéves tervet jól megalapozta az előző tervidőszakban elért fejlődés, az akkor végzett szőlő- és gyümölcstelepítés. Ugyanez állapítható meg most is, amikor visszatekintünk a harmadik ötéves tervidőszak alatt elért eredményekre. A fejlődés eddigi dinamizmusa elősegíti, hogy jó alapokról indítBk a következő ötéves tervet. A megye gazdaságpolitikája jól illeszkedik az orA későbbiekben rámutatott: — A negyedik ötéves tervidőszakra kitűzött célok szintén a megalapozottságot, a nagyfokú felelősséget jelzik. A megyei elképzelések is ugyanazt tükrözik, mint az országos koncepciók. Az újabb tervidőszak alatt az egyre növekvő igények fokozódó kielégítésére, a gazdaságosságra, a jövedelmek növelésére, a minőség javítására törekszünk az élelmiszer-gazdaságban. A sok gond és probléma ellenére bízhatunk a fejlődés további gyorsulásában. A mezőgazdaság ágazataiban műszaki és technikai forradalom zajlik napjainkban. Jelentős tartalékokat tudunk feltárni a következő esztendőkben. Üzemeinkben a termelés jobb megszervezésével, a kihasználatlan épületek igénybevételével, valamint a háztáji gazdaságok segítésével is növelhetjük a termelést. Lényeges, hogy az élelmiszer-gazdaságon belül megvalósuljon a termelés, feldolgozás és értékesítés egysége. A következő években mindinkább előtérbe kerül az iparszerű termelés, a szakosodás. Ez a folyamat a megyében is jelentkezik, elsősorban az átgondolt, megalapozott vezetés hatásaként. Már egy évtizede a három nagy termelési körzet a Duna-mente, a Bácska és a Homokhátság figyelembevételével differenciálták az irányítást. Ezután a gazdasági reform eddigi eredményeiről szólt. Rámutatott, hogy a közgazdasági szabályozók alapvető változtatására nincs szükség. Néhány intézkedés azonban szükséges, a szabályozókat finomítani kell. A mostoha körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek segítése a következő éveknek is feladata. Elmondta, hogy tovább differenciálják a földadót és a következő ötéves tervidőszak alatt az eddigi hat helyett 11 adóskálát alkalmaznak. Tovább csökkentik az alacsony aranykorona tiszta jövedelmű területek adóját. Ugyanezt teszik a jövedelemadóval kapcsolatban. Az eddigi egységes 6 százalék helyett 2—14 százalékig terjedő adórendszert vezetnek be. A Homokhátságon gazdálkodó termelőszövetkezetek helyzetének megköny- nyítésére számos kötöttséget feloldanak a jövőben. — Ha a megyei vezetés továbbra is ilyen összehangoltan irányít, bízhatunk abban, hogy célkitűzéseinket meg tudjuk valósítani — fejezte be felszólalását dr. Dimény Imre. Csaknem félévszázados hagyomány, hogy a szö- ^ vetkezeti tagok milliói szerte a világon minden esztendő júliusának első vasárnapján megünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. Az idei megemlékezésnek külön hangsúlyt ad, hogy ebben az évben ün- neplik a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége fennállásának 75. évfordulóját is. Ez a szervezet, amely 1895. augusztus 19-én alakult, ma már hatvan ország szövetkezeteinek több mint 255 millió tagját tömöríti soraiba. Az idei 48. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából a szövetség nyilatkozatot adott ki, amelyben emlékeztet valamennyi megalakulása óta hozott békehatározatára. Megerősíti, hogy a világ legsürgetőbb problémája a béke megszilárdítása, amely nélkül az emberiség fennmaradását veszély fenyegeti, a társadalmi és gazdasági fejlődés akadályokba ütközik. Felhívja a kormányokat, hogy tartózkodjanak a békét veszélyeztető egyoldalú akcióktól és támogassák azokat a törekvéseket, amelyek a feszültség tárgyalások útján való enyhítését célozzák. A szövetkezeti mozgalom hazánkban is évről évre ** erősödik. A korszerű szövetkezetpolitikai elvek érvényesítésének szellemében az utóbbi időben jelentős változások történtek a mozgalomban. Az általános fogyasztási és értékesítő-, a takarék- és a lakásszö- vetkezetek. valamint a kisipari termelőszövetkezetek az elmúlt év végén, illetve az idei esztendő elején elkészítették új alapszabályukat. A megyei irányító szervek tevékenysége is megváltozott. Jobban érvényesül a demokratizmus, az önálló vállalati gazdálkodás feltételeinek elősegítése. A MÉSZÖV és a KISZÖV javaslattevő és érdekvédelmi szervvé vált. Ez a folyamat a termelőszövetkezeteknél már előbb elkezdődött, amikor megalakultak a területi szövetségek. Tevékenységük eredményeként máris sokat léptek előre a megye közös gazdaságai. Szinte minden falusi családból valaki tagja vala- melyik szövetkezetnek. Az általános fogyasztási-, a takarék-, valamint a lakásszövetkezetek taglétszáma meghaladja a 170 ezret. A termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek gazdáinak száma felül van a 120 ezren. A kisipari termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak száma 52 százalékkal nőtt az utóbbi években. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek bonyolítják le a megye kiskereskedelmi forgalmának mintegy felét. A megye községeiben a lakosság áruellátásának megszervezése nagyrészt az ő kezükben van. A takarékszövetkezetek betétállománya meghaladja a 300 millió forintot. Az elmúlt esztendő végén csaknem 100 millió forint volt az általuk kiadott kölcsönállomány összege. A termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek ter- ** melési értéke az elmúlt esztendőben megközelítette az 5 milliárd forintot. Egyre inkább korszerű mezőgazdasági nagyüzemekké válnak, termelési eredményük évről évre számottevően gyarapszik. Nagy fejlődést értek el a kisipari termelőszövetkezetek is. Szolgáltató tevékenységük az utóbbi években 70 százalékkal nőtt. A harmadik ötéves terv időszakának végéig, tehát ez év decemberéig 2500 lakást építenek fel. Termelési értékük az idén eléri az egymilliárd-kétszáz millió forintot. A nemzetközi szövetkezeti napról megyeszerte bensőséges ünnepségeken emlékeznek meg. K. S. A vita utolsó felszólalója Vukovári Attila volt, alti a megye vízrendezéssel kapcsolatos gondjairól szólt. A következő években megvan a lehetőség, hogy csökkentsük a belvízkárokat. Az állam vízrendezés céljaira több segítséget ad, mint az előző időszakban. A vita tanulságait dr. Glied Károly foglalta ösz- sze. A következőkben a tanácsülés elfogadta a megyei tanács, a végrehajtó bizottság, valamint a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1970. második félévi munkatervét és tudomásul vette a bejelentéseket. Az ülés két interpellációval zárult. Fazekas Béláné Tiszakécske új ipari üzemének létesítéséhez kért megyei támogatást. K. Szabó Sándor pedig az izsáki Kolontó vízszabályozásával kapcsolatos problémákat terjesztette elő. A délutáni órákban dr. Dimény Imre és kísérete a megye vezetőivel együtt ellátogatott a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe, ahol a tudományos munkát tanulmányozták. Elsősorban a tri- ticálé nemesítésben elért eredmények iránt érdeklődtek. Hz első négyszáz lakóház Egyre nagyobb méretekben bontakozik ki az építkezés a felső-tiszai árvíz sújtotta területen. A vállalatok és ktsz-ek többsége már felvonult a területre, s néhány község kivételéírói minHpníitt. mpp'kprrlődött a munka. A legfrissebb adatok szerint pénteken estig a különböző kivitelező szervek 412 lakóház alapozását kezdték meg, jó néhányat pedig már tető alá is hoztak. •• Ötnapos munkahét Csehszlovákiában A csehszlovák kormány legutóbbi ülésén megvitatta a munkaidő csökkentésének és az ötnapos munkahét bevezetésének gazdasági és társadalmi hatásait. Megállapította, hogy lényegében befejeződött az áttérés az ötnapos munkahétre. A munkaszüneti napok száma egy év alatt 125-re emelkedett, s a heti átlagos munkaidő a népgazdaságban 41,5 órára csökkent. A kormány úgy határozott, hogy gazdasági szankciókkal kell sújtani azoknak a vállalatoknak a vezetőit, akik nem teljesítették a munkaidő csökkentésének és az ötnapos munkahét bevezetésének feltételeit. Intézkedéseket I hozott továbbá a munka- 1 idő, a munkafegyelem és a munkaszünet időtartamának betartására, a munkaerővándorlás ellenőrzésére, gyűlések és a vállalati képzés munkaidőn kívül történő lebonyolítására, a túlórázás korlátozására. A kormány végül foglalkozott a bűnözés alakulásával. Intézkedéseket léptetett életbe a bűnüldöző szervek munkájának hatékonyabb összehangolására, a szocialista törvényesség biztosítására, a vezető beosztású személyek kötelezettségeinek következetes teljesítésére, valamint a bűnüldözés hatékonyságának és gyorsaságának fokozására az antiszociális elemekkel szemben,
