Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXV. évf. 176. szám 1970. július 29. SZERDA Ara: 90 fillér Az egy százalék nyomában Cél: a termelékenység emelése Megyénk egyre több üze- I munkásosztályunk öntuda- me csatlakozik a plusz egy I tosan veszi ki részét az or- százalék mozgalomhoz. Ezt szág nehézségeinek leküz- jelzi egyben azt is, hogy I déséből. Hiánycikkek gyártása A Bajai Vas- és Fémipari Ktsz az árvíz okozta károk, illetve az emiatt kiesett nemzeti jövedelem pótlásá­hoz éves tervének egymillió forintos túlteljesítésével kí­ván hozzájárulni. 1970-es évi terve — 83 millió forint — 20 millióval több mint a tavalyi volt. A ktsz dolgo­zóinak és vezetőinek nagy erőfeszítéseket kell tenni, jzt valóra váltsák. A .obblettermelés keretében az országszerte hiánycikk­ként jelentkező egészség­ügyi zománcozott áruk füstcsövek és zománcozott fémszövetek gyártását vál­lalták. Most ehhez ajánlot­tak fel még egymilliós túl­teljesítést. A ktsz dolgozói és vezetői arra törekednek, hogy a feszített tervet munkaerőfelvétel nélkül termelékenység-növeléssel teljesítsék. Az első félév eredményeinek ismeretében a szövetkezet kollektívája bízik abban, hogy amit vállalt azt teljesíteni is tudja. A piactól függően A Kiskunsági Ruhaipari Vállalatnál Posszert Gyula igazgató adott tájékoztatót. — Vállalatunk az idén 54 millió forintos termelési tervet kíván teljesíteni, amelyre 4 millió forint nyereséget terveztünk. Ez a terv az elmúlt évihez vi­szonyítva annyira feszített, hogy a lehetőségeket maxi­málisan ki kell használ­nunk és a piaci helyzetet figyelemmel kísérnünk, ha teljesíteni akarjuk. A nem­zeti jövedelem egyszázalé­kos növelésére mindemel­lett is 300 ezer forintos többletnyereség elérését vállaltuk, amit teljesíteni fogunk. Értékesebb áru — Ami már megtörtént, — válaszolta Hegedűs Menyhért, az Alföldi Cipő­gyár igazgatója — a veszély óráiban 50 dolgozónk in­gyen adott vért; az egész kollektíva egy külön mű­szak bérét adta az árvízká­rosultaknak; a gyár a fej­lesztési alapból 250 ezer fo­rintot juttatott a károk helyreállítására. Mindemel­lett természetesen a nem­zeti jövedelem 1 százalékos növeléséhez is hozzá kívá­nunk járulni. A párt-, a szakszervezet, a KISZ és a gazdaságvezetés megtár­gyalta a lehetőségeket. Cé­lul tűztünk 2,5 millió fo­rintos termelési terv és 700 ezer forint vállalati nyere­ségelőirányzat-túlteljesítést. A kongresszusi versenyt toldottuk meg ezzel a vál­lalással, amit a kecskeméti, kiskunfélegyházi és tatai gyáregységeinkben a dolgo­zók megtárgyaltak és vég­rehajtására vállalkoztak. Gondoltunk az anyagi ösztönzésre is. A kongresz- szusi versenyben a leg­jobb gyáregység címet el­nyerő üzemünknek 50 ezer forintot, a legjobb műszak első helyezettjének 20 ezer, a másodiknak 15 ezer fo­rintot fizetünk jutalom­ként. A nemzeti jövedelem emelésének legfontosabb tényezője természetesen a vállalati nyereség növelése. Ezt áruink minőségének javításával, az anyagfel­használás-csökkentés és olyan termékek gyártásá­val érhetjük el, amelyek nagyobb termelési értéket; jelentenek. Erre elsősorban a tőkés országokkal folyta­tott kereskedelemben van lehetőség. Jelenleg folyik a piackutatás, s már néhány típusra megrendelést is kaptunk — fejezte be tájé­koztatását Hegedűs elvtárs. KSH-,'e/entés jj f|>j|jj||jí$ fői adatai 1970 első felében A Központi Statisztikai Hivatal összegezte az első félév gazdasági fejlődésé­nek főbb adatait. Eszerint a szocialista ipar nyolc szá­zalékkal termelt többet, mint tavaly az első hat hó­napban, a termelés vala­mennyi fontosabb iparcso­portban nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A vegy­ipar termelése 15 százalék­kal nőtt, nagyobb mérték­ben, mint a harmadik öt­éves tervidőszakban eddig bármikor. A gépipar fejlő­désének üteme is elérte az előző évek legmagasabb szintjét. Elsősorban a tex­tilruházati ipar termelésé­nek élénkülése nyomán jelentős, hét százalékos volt a könnyűipar termelé­sének növekedése. Az állami iparban (élel­miszeripar nélkül) 1970 jú niusában 1200-zal, vagyis 0,1 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint tavaly jú­niusban. Mivel az első öt­havi létszám is csak kis­mértékben haladta túl az egy évvel korábbit, az első félév átlagos foglalkoztatá­si szintje mindössze 0,5 szá­zalékkal, az élelmiszer- iparral együtt 0,9 százalék­kal volt nagyobb az 1969 első félévinél. Ezen belül több ágazat — például a bányászat, kohászat, építő anyagipar —, létszáma nem érte el a tavalyi első fél­évi szintet. A szövetkezeti iparban 3,5, az egész szo­cialista iparban 1,3 száza- kékkal dolgoztak többet, mint 1969 első félévében. Mivel a létszám csak kis mértékben nőtt, az állami ipar termelésének többlete 87 százalékban a termelé­kenység növekedéséből adódott. Ugyancsak az ál­lami iparban az egy főre jutó termelés az első hat hónapban 5,8 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az idén az első félévben a lakosság bevételei a főbb forrásokból elérték a 68 milliárd forintot, és ezzel 8 százalékkal túlhaladták a tavalyit. A munkabérek — elsősorban az átlagkerese­tek erőteljesebb növekedése nyomán — 7,5 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi forga­lom — folyó árakon szá­mítva — 11,2 százalékkal haladta túl a tavalyi első félévit. Viszonylag mérsé­kelten, 6,5 százalékkal emelkedett az élelmiszerek és a vendéglátás forgalma. A ruházati cikkek eladása 10 százalékkal nőtt. A múlt évi viszonylag szerény nö­vekedés után az idén is­mét a vegyes iparcikkek forgalma emelkedett a leg­nagyobb mértékben, 19,4 százalékkal. A megnöveke­dett forgalmat a kereske­delem kedvezőbb feltételek mellett bonyolította le, mint tavaly. Az idén minden hónap­ban lényegesen több árut szerzett be, mint 1969 azo­nos hónapjaiban, a fél év egészében 29 százalékkal több árut vásárolt, mint a múlt év első felében. Külö­nösen az importáruk be­szerzése nőtt. 1970. június 30-án a belkereskedelmi készletek értéke 27.9 mil­liárd forint volt, 4,4 mil- liárddal több, mint tavaly ilyenkor. Folytatódnak a szovjet- nyugatnémet tárgyalások Kedden folytatódtak a tárgyalások Andrej Gromi- ko szovjet külügyminiszter és Walter Scheel az NSZK külügyminisztere között. Gromiko villásreggelit adott Scheel tiszteletére. A villásreggelin részt vett Egon Bahr, az NSZK kan­cellári hivatalának állam­titkára. Paul Frank kül­ügyi államtitkár. Helmut Allardt a Német Szövetsé­gi Köztársaság moszkvai nagykövete és több más nyugatnémet hivatalos sze­mélyiség. Szovjet részről Vlagyi­mir Novikov, a miniszter- tanács elnökhelyettese, Nyikoláj Patolicsev külke­reskedelmi miniszter, Alek­szander Taraszov gépkocsi- I a villásreggelin, amelyen ipari miniszter, külügymi- j Andrej Gromiko és Walter niszterhelyettesek és más j Scheel mondott pohárkö- személyiségek vettek részt I szöntőt. A belkereskedelem munkájáról és terveiről Keserű Jánosné belke-1 reskedelmi miniszterhelyet- J tes kedden a Gellért Szál- i lóban tájékoztatta a me- ! gyei tanácsok vb-elnökhe- lyetteseit és kereskedelmi : osztályvezetőit a belkeres- I kedelem eredményeiről é. az ágazat negyedik ötéves tervének koncepcióiról. A tanácskozáson szóba került a boltok nyitvatartá­si rendje is, amelynek mó­dosítására a kormány, a belkereskedelmi miniszter előterjesztésére irányelve­ket adott ki­Cázfákli/ák fémjénél Amint mondani szokás, a gázfáklyák az olajbányá­szok mécsese. A, vékony vascsövekből magasba csa­pódó lángok Szánk térsé­gében is esténként vörös színűre festik az égboltot. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgázkitermelő Vállalat szanki üzemében tavaly kí­sérleti földgázüzemet léte­sítettek, amely naponta egymillió köbméter gázt dolgoz fel. Az év végére a nagy földgázüzem is elké­szül, s így lehetővé válik, hogy a jövőben naponta 2 és fél millió köbméternyit értékesítettek, s gondoskod- szállítsanak a regionális J tak a tojóállomány frissí- távvezetékeken az ipari és | téséről: huszonkétezer to- kommunális létesítmények- j jó-hibridet neveltek fel az hez. A IV. ötéves tervben a ; állomány gyarapítására. Há- i szénhidrogén-felhasználás j rommillió forintot költöt- j jelentősége az ország ener- j tek a batériás rendszerű to- ; aia—ellátásában tovább no- ! jóüzem kialakítására. Je- 5 vekszik. j lenleg' egy négyzetméter­■Lfi'ásaior Zoltán faivétele.) i nyj. területen negyvennyolc A közös vállalkozás sikere A kecskeméti termelő- szövetkezetek baromfineve­lő önálló közös vállalkozá­sának igazgató tanácsa kedden ülést tartott. Érté­kelték a telep féléves ered­ményeit, s tanulmányozták a rekonstrukció eddigi állá­sát. Megállapították, hogy a nyolc év óta működő tsz- közi baromfitelep az idén is jól gazdálkodik. Eddig több mint egymillió tojást ' tyúktól gyűjtik a tojást, automatikus rendszerű to­jás-szállító szalagokra. A nagy hozamú tyúkoktól az idén ötmillió tojást értéke­sítenek. Az árutojás egy részét exportálják, a töb­bit pedig Kecskemét ellá­tására továbbítják. A tyúkfarm kiegészítő üzemágaként tésztafeldol­gozót rendszeresítettek. A kis melléküzemben évente egymillió forint értékű tésztát készítenek a hazai kereskedelem részére. A tanácskozás után, a tagszövetkezetek küldöttei megnézték a telepet, s meg­állapodtak abban, hogy to­vább fejlesztik a jól jöve­delmező üzemágat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom