Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! VErttflTiePE ALISTA M'U'N K ÁS PÁR T 8 Á C S*- KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Magyar párt­ós kormányküldöttség utazott Kubába A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kubai forradalmi kormány meghívására magyar párt- és kormányküldöttség utazott Havannába, a július 26-i nemzeti ünnepre, a küldöttség vezetője, Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. Soós Lőrinc a Magyar Népköz- társaság havannai nagykövete a helyszínen csatlakozik a küldöttséghez. Fock Zala megyében Fock Jenő, a magyar for-l a vendégeket. Láng Róbert radalmi munkás-paraszt! tájékoztatója után a mi- kormány elnöke, az | niszterelnök megtekintette MSZMP Politikai Bizottsá-1 a gyárat. Fock Jenő miniszterelnök, a magyar olaj- és gázipar vezetőinek társaságában, az ortaházi szénhidrogén­lelőhely egyik kútjánál. (MTI-foto — Vigovszki Ferenc felvétele — KS) Kodály-intézet, homoki gyűjtemény A megyeszékhely népművelési célkitűzései gának tagja pénteken Dél- Zalát kereste fel. Varga Gyulának, a megyei párt- bizottság első titkárának társaságában meglátogatta a három község határában elterülő szepetneki Egyet­értés Termelőszövetkezetet. Söjtör János, a nagykani­zsai járási pái-tbizottság tit­kára, dr. Bedő János, a já­rási tanács vb-elnöke, Komjáthi Mihály, a ter­melőszövetkezet elnöke, Burcsi János, a helyi párt- szervezet titkára és Nagy József, a közös községi ta­nács végrehajtó bizottsá­gának elnöke fogadta a vendégeket. Ezt követően a kétnaposj Zala megyei látogatás be fedezéseként felkereste a Kanizsa bútorgyárat, — ahol Tollár József igazga­tó ismertette a gyár törté­netét, gazdasági tevékeny­ségét, — majd a minisz­terelnök a délutáni órák­ban visszautazott a fővá­rosba. (MTI) Tegnap ülést tartott az MSZMP kecskeméti végre­hajtó bizottsága. A vb tag­jai megvitatták és jóvá­hagyták azt a jelentést, amely a megyeszékhely népművelési helyzetéről és ennek a negyedik ötéves terv során megvalósítandó legfontosabb célkitűzéseiről készült. Melyek ezek a fel­adatok? A közművelődés vala­mennyi ágában arra kell törekedni, hogy fejlesszük a szocialista tudatot. Ennek azonban csak akkor tud eleget tenni Kecskemét, ha megfelelő anyagi beruházá­sokkal megteremtik az alapját a további, átfogóbb és mindenképpen tartalma­sabb munkának. A negye­dik ötéves terv során ko­moly előrelépést tesz a vá­ros annak érdekében, hogy elérje a célt; a „kiművelt emberfők sokaságát.. Az elképzelések között máris igen sok, dicséretes gondo­latot találunk. Ilyen pél­dául az, hogy 1972-ben. Ko­dály Zoltán születésének 90. évfordulóján — a tíz esztendővel ezelőtti zenei napok mintájára — ünnep­ségsorozatot szerveznek. Tovább folytatja a városi tanács az Aranyhomok Kis­könyvtár sorozatot: prózai antológia, esszégyűjtemény és egy újabb verseskötet lát* napvilágot 1971—75 között. A teljesség igénye nélkül említjük meg a további elképzeléseket is. Ilyen mindenekelőtt az, hogy Kecskemétnek való­ban azzá kell válnia, ami: vagyis a megye központjá­vá, amely nemcsak közigaz­gatási, hanem kulturális centrumot is jelent, tartal­mi értelemben is. Hogy ezt elérjük, követ­kezetesen érvényesíteni kell a megyei pártbizottság ál­lásfoglalását ebben a kér­désben. Főleg ami a kultu­rális beruházásokat illeti. A szóbanforgó, tegnap tár­gyalt jelentés már tovább mutat a negyedik ötéves terv időszakán is és figye­lembe veszi a fejlődés kö­vetkező 10—15 éves távla­tait is, amikor a progra­mot elemzi. Mi azonban maradjunk a következő tervidőszaknál, az 1971-től az 1975-ig terjedő eszten­dőknél. A negyedik ötéves terv során Kecskeméten meg­kezdi munkáját az új mű­velődési központ, az új me­gyei könyvtár, átadják ren­deltetésének a széchenyivá- rosi klubkönyvtárat. Meg­nyílik továbbá a technika háza, jobb, méltóbb elhe­lyezést kap az állami zene­iskola, létrejön a Kodály- intézet, képző- és iparmű­vészeti bolt nyílik, bővül a Katona József Múzeum, továbbá megteremtik a ho­moki gyűjtemény alapjait. Mindezek elengedhetetlen anyagi alapjai annak, hogy Kecskemét kisugárzó ha­tással legyen a megyére a népművelés, a kultúra te­rületén is. Szó van továbbá arról, i hogy klubkönyvtárakat ! építenek a város peremke­rületein — Borbás, Belső­nyír, Törökfái, továbbá a Kertvárosban, a Hunyadi­városban stb. Külön örül­hetünk annak, hogy a ne­gyedik ötéves terv célkitű­zései között szerepel mű­vészlakások építése is. G. S. i XXV. évf. 173. szám 1970. július 25. P SZOMBAT Ara: 90 fillér MA: 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet A mi otthonunk (7. oldal) Az utóbbi évek legnehezebb aratása Erik a szőlő Jól hasznosul a meleg a A termelőszövetkezet köz-1 szőlőkben. A rendszeres ponti irodájában Komjáthi I csapadéktól mindig friss Mihály, a közös gazdaság elnöke ismertette a csak­nem 6000 holdas termelő- szövetkezet gazdálkodását és termelési eredményeit. A tájékoztató után a kor­mány elnöke megtekintette a tsz központi szarvasmar­hatelepét, majd a falu szé­lén arató komplexbrigád munkáját. Fock Jenő zalai prog­ramjának következő állo­mása a nagykanizsai üveg­gyár volt. A gyár bejára­tánál Gál Róbert, a nagy­kanizsai városi pártbizott­ság titkára. Pagonyi Gyu­la, a városi taflfi>cs vb-el- nökhelyettese és Láng Ró­bert gyárigazgató fogadta homoki szőlőkben erős a hajtásnövekedés, s a dús lombok szépen fejlett für­töket takarnak. A növény jelenlegi fejlődési szaka­szából ítélve az idén a szü­[ rálynéja például 60—70 de- kás fürtöket érlel. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti ! Mathiász János telepén — | ahol egymást váltva érnek ] az újonnan nemesített hib- [ ridek — megkezdték a je- í löltek minősítését. Most rét is késik. A legkorábbi í még a tőkén szemlézik a fajta, a Csabagyöngye bo- i termést, de érés után vá­gyói ugyan már „üvege- lamennyi fajtajelölt labo- sednek", s érik az olimpia j ratóriumba kerül. Több is, de még mindig várni j mint tizenkét szempont kell piaci .megjelenésével, i szerint értékelik az ú jabb Csak tartós meleg esetén! csemegeszőlő hibrideket. A számíthatnak július végű legfontosabb kívánalom a szüretre a kelebiai szőlős- j kitűnő íz- és zamatanya- kertekben. Általában jó gon kívül, hogy a fürt la­termést ígérnek az étkezési szőlőfajták. Óriásra nyúl­tak a fürtök, s a bogyók is „duzzadtabbak” mint máskor. A szőlőskertek ki-. za szerkezetű legyen, s a bogyók egyenletesen óriás­ra nőjenek. Szállítási szem­pontból a bogyók t-eherbí- róságát is mérik. Az elmúlt néhány nap-! ban teljes erővel megin-1 dúlt az aratás, a betaka­rítás azonban így is leg­alább három hetet késik — mondotta Rékai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigaz­gatója pénteki sajtótájé­koztatóján. A kedvezőtlen téli időjárás, valamint az ár- és belvízkárok miatt azonban legalább 200 ezer holdon kipusztult a ter­més. Annyi máris biztosra vehető, hogy az idei ter­més alatta marad az el­múlt évi rekordnak, de az ! is kétségtelen, hogy ennek j ellenére kenyérgabonából többet takarítanak be, mint amennyi az ország szük­séglete. Ha idei gabonák keveré- kesebbek a tavalyinál, fő­képpen azért, mert a késői kitavaszodás miatt a gyom­irtással nem tudtak időben, elkészülni a nagyüzemek. Az idei aratás, mindent egybevetve, lényegesen ne­hezebb, mint az elmúlt években bármikor volt. Főképpen a gyomok okoz­nak gondot. Az aratáson közel 13 ezer kombájn dol­gozik és eddig 30 ezer va- gonnyi kenyérgabonát ta­karítottak be, ami azonban lényegesen kevesebb a ta­valyinál (az elmúlt évben ilyenkor már 150 ezer va- gonnyi gabonát vettek át a felvásárlók). Előkészületek a mezőgazdasági kiállításra Á legtöbb gazdaság megyénkből jelentkezett Az országos mezőgazda- sági és élelmiszeripari ki­állításra történt jelentkezé­sek során az országos szak­maközi bizottság Bács-Kis- ku.n megyéből ötven ker­tészkedéssel foglalkozó gazdaság részvételét fogad­ta el. Százhatvan termék­kel vesznek részt ezek a gazdaságok a nagyszabású bemutatón. Ezenkívül 24 gazdaság 75 növényi ter­mékkel reprezentálja a megyét. Az előbbiekből kitűnik, hogy megyénk a legna­gyobb résztvevő. A kerté­A képünkön látható korszerű. 400 köbméteres gabo­natárolót a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat mutatja majd be. szeti témákkal kapcsolatos eredmény bemutatókon 3 többi megye jóval kever sebb gazdasággal jelentke­zett. Még a legnagyobb megyékből sem éri el a résztvevők száma a har­mincat. A kiállítás iránt igen nagy az érdeklődés, a szak­mai rendezvényekre márig csaknem háromezer jegyet igényeltek a megye mező- j gazdasági üzemeiből. Nagy i létszámú résztvevőre szá- j mítanak a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaságban rende­zendő szőlőtermesztési be­mutatóra. A háztáji gaz- ; dálkodással kapcsolatos be­mutatóra 34 megyei üzem j kért részvételi lehetőséget. Diákok és üzemi KISZ- fiatalok szervezett utazá­sokat terveznek a kiállí- ; tásra. A mezőgazdasági \ üzemekből az előzetes je­lentkezések és igénylések alapján 20—22 ezer sze­mély utazik szervezetten vonattal és autóbuszokon a mezőgazdaság és élelmi­szeripar nagy seregszem­léjére. Az utolsó napon, szep­tember 20-án Bács-Kiskun megyei napot rendeznek a kiállításon. Gazdag prog­ram várja majd a látoga­tókat. Többek között fel­lépnek a megye legkivá­lóbb kultúr- és tánccso­portjai»

Next

/
Oldalképek
Tartalom