Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

2. oldal 1970. július 25. szombat AZ ELMÚLT órák- i ban érkezett, hírügy-1 nökségi jelentések nagy-nagy diplomáciai I aktivitásról számol­nak be. Varsóban már ötödik szakaszban tár­gyalnak a lengyel és a nyugatnémet dele­gáció vezetői, s a most j kezdődött szakaszban | Losonczi Pál Somogybán A VDK küldöttségének látogatása rátérnek a konkrét tanácskozásokra. Ez annyit jelent. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság nemzet­küldöttsége, megtekintette j amely Hoang Van Hoan- munkákat. A 1 nak, a Vietnami Dolgozók Losonczi Pál, az Elnöki | fogadták az Elnöki Tanács Tanács elnöke, Somogy elnökét, aki^ a vendéglá- megye országgyűlési kép- ; tokkal az időszerű gazda-, viselője pénteken Somogy ! sági kérdésekről beszelge- i megyébe látogatott. A me-; tett, majd gye és a járás vezetőivel az aratási . .. , hogy kezdetét veszi azoknak a pontoknak a hivatalos i folytatott rövid eszmecsere [ délutáni órákban Losonczi j Partja Political Bizottsága után Losonczi Pál a me- j Pál a társasagában levő tagjanak, a nemzetgyules gyei pártbizottság titkárá- | megyei és kaposvári járási | állandó bizottsága elnök- nak és a kaposvári járás | vezetőkkel együtt a Bárdi­párt. és tanács vezetőinek j büki Állami Gazdaságot társaságában — felkereste! kereste fel, ahol az igaz- a kaposfői termelőszövet- 1 Q Vl“lvhp1' termelő­kezetet. Itt a közös gaz­daság és a község vezetői rögzítése, amelyekben a korábbi négy megbeszélés során egyetértésre jutottak a tárgyaló felek. Lényegében arról van szó tehát, hogy Varsó és Bonn képviselői rátérhet­nek a két ország között megkötendő egyezmény megszö­vegezésének nehéz és minden bizonnyal elég hosszú munkájára. A MÁSIK ugyancsak nagy érdeklődéssel kísért tár­gyalássorozatra a jövő héten kerül sor, amikor Moszk­vában ülnek le a szovjet és a bonni külügyminisztérium vezetői. Az eddigi moszkvai megbeszéléseket nyugatné­met részről Egon Bahr államtitkár vezette, s az a kö­rülmény, hogy a tárgyalások most már protokollárisán magasabb osztályba léptek — Scheel külügyminiszter vezeti az NSZK küldöttségét — egyúttal tartalmi minő­sítést is jelent. Az erőszakról való kölcsönös lemond,, kétségtelenül közelebb került a megvalósuláshoz. Nem mondható ez el az olasz kormányválságból való kibontakozásról. Kétheti tárgyalássorozat után még min­dig nincs kormánya Olaszországnak. Saragat olasz köz- társasági elnök szombaton újabb tanácskozásba kezd azokkal a politikusokkal, akiktől várja az újabb kor­mányalakítási megbeszélések megindítását. Vasárnap vagy hétfőn már ismeretes lesz, hogy a köztársasági elnök kit jelöl ki miniszterelnöknek. Római körökben nem tartják kizártnak, hogy ismét Andreotti kap meg­bízást a kormányalakításra, de ezúttal más céllal. Való­színűleg csupa kereszténydemokratákból álló kormányt kellene alakítania, amelyet a középbal forma pártjai kívülről támogatnának. A WASHINGTONBAN tartózkodó Kekkonen finn ál­lamelnök folytatta megbeszéléseit. Nixon elnökkel és Rogers külügyminiszterrel. Az eszmecseréken főképpen az összeurópai biztonsági konferenciáról volt szó, mely­nek összehívását célzó in­dítvány nyugaton is jelen­tős támogatásra talál. A washingtoni megbeszélések­ről annyi máris kiszűrő^ dött, hogy az Egyesült Ál­lamok „elvben helyesli” a javaslatot. NÉHÁNY napos tanács­kozás után megszakadtak, majd október második he­tében miniszteri szinten fölytatódnak a megbeszélé­sek Angliáköibk piaci be­lépéséről. A hírek szerint október 16-a az első meg­jelölt dátum, amiben a kö­zös piaci tagállamok kül­ügyminiszterei megegyez­tek. Az angolok azonban gyorsabb ütemben, még szeptember hónap folya­mán szerették volna foly­tatni a brüsszeli megbeszé­léseket. Szeptember máso­dik felében azonban a Kö­zös piac képviselői a be­lépést kérő három másik ország, Dánia, Írország és Norvégia külügyminiszte­reivel kezdik meg külön- külön a tárgyalásokat. Ezek ugyanis nem olyan bonyo­lultak, mint az angolokkal folyó megbeszélések. Csou En-laj fogadása Csou En-laj, a kínai ál­lamtanács elnöke pénteken délután fogadta Halász Jó­zsefet, a Magyar Népköz- társaság pekingi nagyköve­tét, aki rövidesen távozik állomáshelyéről, és baráti beszélgetést folytatott vele. Jelen volt Li Lien-csing, a kínai külügyminisztérium a Szovjetunió és a kelet­európai országok ügyeivel foglalkozó osztályának he­lyettes vezetője, valamint Han Hszu, a külügyminisz­térium protokoll osztályá­nak helyettes vezetője. GYILKOLT A HALA LBRIGÄD K. A. Alfredo Búzáid brazil igazságügyminiszter csütörtöki nyilatkozatában bejelentette, hogy a kormány végezni akar az úgynevezett „halálbrigáddal”, amely állítólagos bűnözők százait likvidálta az utóbbi két évben. Senki­nek sincs joga kisajátítani az igazságszolgáltatást — hangoztatta a miniszter. A kormány által létesített „emberi jogok bizottsága” augusztus 4-én ül össze, hogy megtárgyalja a „halálbri­gád” ellen foganatosítandó intézkedéseket. Garcia de Almeida Sao Paoló-i főbíró szerdán kijelentette, hogy a város rendőrei élet és halál uraivá váltak, és korlátlan önkényuralmat gyakorolnak Sao Paolo lakossága felett. Újabb áldozataikat Sao Paolóban találták meg. gató és a helybeli termelő szövetkezet elnöke tájékoz­tatta a gazdaságaik mun­kájáról, terveiről, majd a vendégek megtekintették az aratási munkákat. helyettesének vezetésével tartózkodik há&ánkban — Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, az országgyű­lés elnökének társaságában — pénteken délelőtt ellá­togatott a Medicor Művek Váci úti törzsgyárába. A vendégeket Láng Gé­za vezérigazgató üdvözölte, majd rövid tájékoztatót adott a gyár munkájáról nemzetközi üzleti kapcso­latairól és a fejlesztési tervekről. Egyebek közt el­mondotta, hogy az utóbbi négy esztendőben Vietnam­ba a magyar orvosi mű­szeripar 3—3,5 millió rubel értékben szállított árut. A forgalom évről évre emel­kedik, s várhatóan az idei szállítások értéke már meghaladja az X 700 000 ru­belt. A szovjet—nyugatnémet párbeszéd AZ ÓRIÁSGÉP, Scheel külügyminiszterrel és négy­száz újságíróval a fedélze­tén, vasárnap ereszkedik le a moszkvai Seremetye- vo-i repülőtérre és július 27-én a szovjet fővárosban megkezdődnek a hivatalos szovjet—nyugatnémet meg­beszélések. A tárgyalások közvetlen célja egyezmény kötése a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztár­saság között az erőszakról való lemondásról. A tét azonban nemcsak konti­nensünk e két országát érinti, hanem egész Euró­pát. Ha Ugyanis megszü­letik ez a diplomáciai tár­gyalásokkal oly hosszasan előkészített egyezmény, a bonni állam nemzetközi jo­gilag elismeri az európai realitásokat, kontinensünk status quóját. Ezzel új sza­kaszt nyit a nyugatnémet állam politikájának, s ked­vező helyzetet teremt a to­vábbi lépésekhez. A KÖZELGŐ tárgyalá­sok jelentősége, s a már említett, egész Európát érintő — tét nagysága — sokféle erőt hozott moz­gásba, elsősorban az NSZK- ban. A csaknem tíz hónap­ja hivatalban levő Brandt- kormány kétségtelenül je­lentős lépéseket tett a rea­litások elismerésére. Noha nem hozott konkrét ered­ményt, létrejött a két né­met állam kormányfőjének erfurti és kasseli találko­zója, megindultak a len­gyel—nyugatnémet, s a most külügyminiszteri szintre emelt szovjet—nyu­gatnémet megbeszélések. A Brandt kormány eddigi lé­pései számunkra nem egy­szer tétovának tűnhettek, de azokat túlságosan gok­nak és „veszélyesnek” tar­tották bonni ellenfelei. Annyira, hogy mint isme­retes, Brandt kancellárt a „német érdekek kiárusítá­sával” vádolták, s amikor a közelmúltban nyilvánva­lóvá vált, hogy megterem­tődnek az erőszakról való lemondásra vonatkozó szer­ződés lényeges feltételei — a jobboldali Springer-kon- szern lapjai példátlan mó­don nyilvánosságra hozták az ezzel kapcsolatos fo­galmazványokat. Az úgyne­vezett titkos Bahr-papírok célzatos szellőztesse része volt annak a széles körű kampánynak, amit a ta­valy ellenzékbe szorult CDU-CSU intézett a szoci­áldemokrata-liberális koa­líció megbuktatására. STRAUSS, a bajororszá­gi CSU elnöke vállalta en­nek a kampánynak vezér- ségét, hadat üzenve az európai enyhülésnek és a Moszkvában megkötésre váró egyezménynek. A nyugatnémet jobboldal most Franz-Josef Strauss körül gyülekezik, s mint Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke minapi rostocki beszédé­ben figyelmeztetett, a ha­talmas hadfelszerelési mo­nopóliumok által támoga­tott és Nyugat-Berlinre is kiterjedő jobboldali moz­galom ma a legfőbb ve­szély Nyugatnémetország­ban. Ilyen körülmények között figyelemre méltóak Walter Ulbrichtnak a Brandt kormányzatra vo­natkozó megállapításai. Az NDK államfője üdvözölte az erőszakot kizáró egyez­mény megkötésére tett lé­péseket, amelyeket úgy ér­tékelt, mint a realitások bonni részről való elisme­résének jelét — ha ezt az egyezményt Moszkvában aláírják. Ebben az eset­ben további előrehaladás­ra lehet számítani az NSZK é® az NDK közötti érintkezésben, s mint mon­dotta, valamelyest meg le­hetne rövidíteni a gondol­kodási szünetet, vagyis 3 kasseli és a legközelebbi NDK—NSZK találkozó kö­zötti időszakot. A BONNI koalíció —■ nyilvánvalóan az ellenzék lecsendesítésére is — igye­kezett magát „lefedezni”- nyugati szövetségeseinél, il­letve támogatást szerezni keleti politikájához. Ennek érdekében repült néhány nappal ezelőtt Scheel kül­ügyminiszter Londonba és Washingtonba, (Párizs egyetértését Pompidou el­nök fejezte ki Bonnban) ahonnan visszatérve hang­zatos nyilatkozatokat adott a vezető NATO-hatalmak támogatásáról. Hogy ennek milyen árat szabtak, arra következtetni lehet azok­ból a nyugatnémet sajtó­hangokból, amelyek újólag összekötik a szovjet—nyu­gatnémet tárgyalásokat a nyugat-berlini probléma rendezésével. Még Brandt is az NSZK „nyugat-ber­lini érdekeiről” beszélt egy hétfőn megjelent interjú­ban. Washintgton és Lon­don felemás — a részlete­ket elkerülő — támogatá­sa nem csendesíti, hanem bátorítja a Strauss vezette ellenzéket és újabb nehéz­ségeket helyez Scheel moszkvai útipoggyászába. Teljes siker Thor Heyerdal világhírű norvég kutató, aki 1947- ben „Kon-Tiki” nevű hajó­jával a Csendes-óceánt, most pedig Rá—II. papi­ruszhajójával az Atlanti­óceánt szelte át, csütörtö­kön sajtókonferenciát tar­tott New Yorkban. A „Rá— II.” útját mind a hajózás, mind az emberi kapcsola­tok szempontjából teljes siker koronázta — hang­súlyozta Heyerdahl. — A hajó fedélzetén tartózkodó 8 fő — egy norvég, egy amerikai, egy szovjet, egy olasz, egy mexikói, egy egyiptomi, egy japán és egy marokkói állampolgár — 57 nap alatt szelte át az Atlanti-óceánt. Heyerdahl kijelentette: ami a 8 ál­lampolgárnak a hosszú út alatti kapcsolatait illeti, a nemzetiségi, ideológiai, politikai vagy vallási kü­lönbségek semmiféle sze­repet sem játszottak. _ K alföldi aleidoszkóp Minden ember legalább öt percig ostoba egy nap. A bölcsességet az jelenti, ha ezt az öt percet nem hosszabbítjuk meg. * Állítólag a japán parla­ment tagjai veszekednek a leghangosabban. A japá­nok, akik fegyelmezett em­ber hírében állnak, mihelyt képviselőként belépnek a parlamentbe, azonnal meg­feledkeznek a jó modor­ról. • A tehetségtelenség — akárcsak a tehetség — nem mutatkozik meg azonnal. • Indiában valamennyi mozdonyt a születésszabá­lyozás propagáló jelszavak­kai borítanak el. A jelszó: két vagy három gyermek — elég! * A betegek nagy részét az orvosok a rossz szaká­csoknak köszönhetik. Még több beteget adnak azon­ban a — jó szakácsok. Es ez nem vicc, hanem igaz. * Íme, így vélekedik egy átlagos amerikai a papok­ról: a mi papjaink nagy­szerűek lennének, ha leg­alább olykor szóhoz enged­nék az istent is. Az egyik nagykövet vé­leménye szerint a diploma­tát egyetlen módszerrel le­het félrevezetni: ha az igazat mondjuk neki. Soha­sem fogja elhinni. Hűholdak BRÜSSZEL (MTI) Megegyezés született csü­törtökön a IV. európai űr- ! kutatási értekezleten ar­ról, hogy a résztvevők ] sürgősen tárgyalásokat j kezdenek az Egyesült Álla- ! mokkái mind az Apollo- j program utáni terveket, 1 mind pedig azt illetően, hogy kész-e az Egyesült Államok minden politikai feltétel nélkül kereskedel­mi használatra távközlés: európai műholdak fellövé - sére. A fentieket Théo Le- fevre, az értekezlet elnöke közölte az újságírókkal, s hozzátette, hogy „a brit küldöttség közölte, ha az amerikaiak válasza elutasí tó lenne, Nagy-Britannir felülvizsgálná álláspontja az „Európa—3” rakétává kapcsolatban”. Az „Európa —3” rakétát Franciaország és az NSZK közösen építi, i G. úr és az aranyak Varsóban eleinte kiváló embernek ismerték Jean G, urat, aki a General Electric cég osztályvezetőjeként, gyakorta utazgatott üzleti ügyekben Lengyelország és Franciaország között. Egyszer azután a varsói Bristol szálló alkalmazottai­nak feltűnt, hogy G. úr túlságosan gyakran mutatkozik a hotel környékén őgyelgő közismert alvilági figurák j üzérek és valutázók társaságában. így történt, hogy G. urat igazoltatták, s felkérték, hogy nyissa ki óriási ak­tatáskáját. Az aktatáskában 100 grammos aranytöm­böket találtak ezzel a felírással: „Credit Suisse 100 g. Feingold 999,9”. G. úr szobájában ugyancsak aranyat találtak: összesen 15 kilogramot. A derék üzletember hamarosan vallomást tett, és elárulta, hogy „pályafu­tása” során mintegy 50 kilogramm aranyat csempé­szett be Lengyelországba. A briliánsok és a drágakö­vek is érdekelték: azokat viszont kiszállított* as ©?- szagból. Az ügyészség megállapítása szerint Jean G. úr (tet­szésén 4 millió zloty vám fizetéséről feledkezett el. , Bűnügyét a varsói járásbíróság tárgyalja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom