Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

1970. Július í, szerda S. oldal (Folytatás az 1. oldalról.) szerint a dunavecsei járás­tól kilenc község: Apostag, Dunaegyháza, Dunatetét- len, Dunavecse, Harta, Solt, Szalkszentmárton, Tass és Üjsolt a kalocsai járáshoz csatolódik, 24-re növelve a járás községeinek, és 65 670-re a járás lakossá­gának számát. Ugyanakkor négy község: Kunszentmik- lós nagyközség, Kunadacs, Kunpeszér és Szabadszállás a kecskeméti járáshoz ke­rül. Végezetül dr. Varga Jenő megszüntetettnek nyil­vánította a dunavecsei já­rást. Ezt követően Erdősi Jó- *sef mindenekelőtt a me­gyei pártbizottság és annak végrehajtó bizottsága nevé­ben mondott köszönetét a járási pártbizottságnak, a járási tanácsnak, s e tes­tületek vezetőinek az évek hosszú során át kifejtett nagyon eredményes tevé­kenységért. Majd a köz- igazgatási átszervezésről szólva hangsúlyozta: Rend­kívül gondos előkészületek, vizsgálatok előzték meg az elhatározást, annak végre­hajtását, s az alapvető célt ebben a lakosság érdekei jelentették. — Jónéhányunknak meg- deresedett a haja azóta, amióta együtt dolgozunk. Tíz évvel korábban a járás sajátos helyzete, elmara­dottsága szabta meg a célt: felzárkózni a megyei át­laghoz. Ezzel szemben ma elmondhatjuk: számos vo­natkozásban ezen a célon túl is lépett a dunavecsei járás. Teljes biztonsággal számíthatunk rá, hogy tel­jes erővel, lelkesedéssel és optimizmussal működnek az elvtársak az új területen — mondotta végül Erdősi elvtárs, sok sikert, jó egész­séget kívánva a két testü­let tagjainak. Az együttes ülés további részében a megszűnő járási pártbizottság tagjai nevé­ben Boza József, a járási tanács testületé nevében Horváth József vb-elnök tett hitet a további odaadó, lelkes munka mellett, s mindketten kinyilvánították a testületek köszönetét a megyei pártbizottságnak és a megyei tanácsnak a du­navecsei járás fejlesztésé­hez nyújtott támogatásért. * Tegnap délután utolsó, együttes ülést tartott Kis­kunfélegyházán a Kiskun­félegyházi Járási Tanács és az MSZMP Kiskunfél­egyházi Járási Bizottsága is. Az ülést dr. Laczkó Tibor. a járási pártbizottság első titkára nyitotta meg, s üdvözölte a jelenlevőket, közöttük Erdősi Józsefet, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Varga Jenőt, a i megyei tanács vb-elnökét, Somogyi néplap Segítenek... Az árvízkárosultak iránt megnyilvánuló segítőkész­ség egyre több millió forint formájában testesül meg az e célra szolgáló csekkszámlán. Alig akad, aki ne járult volna még hozzá az újjáépítéshez, a helyzet normalizálódásához. Megyei lapjainkban tallózva, most néhány intézményes, a szokásostól némiképp eltérő jellegű támogatási formát ismertetünk. __ _ A Somogy-Zala megyei SB Tégla- és Cserépipari Vál­lalat dolgozói 20 millió ...........i™«..1»!'*.tégla gyártására tettek ígé­retet. Szükség szerint sza­bad szombatjaikon és a vasárnapokon is teljes erővel végzik majd a gyártást. A II. sz. téglagyár dolgozói éves tervükön felül húsz, kétszoba-összkomfortos csa­ládi házhoz elegendő — összesen félmillió — téglát gyártanak. A balatonkeresztúri álta­lános iskola úttörőcsapata 3 ezer forintért ruhaneműt és közszükségleti cikkeket vásárolt a Balaton partjára érkezett árvízkárosult pajtásoknak, akik számára gazdag, változatos progra­mot is szerveztek. — A marcali járás három tégla­gyárában vasárnaponként nyolcvan KISZ-fiatal dol­gozik társadalmi munkában. mm — — - _ Az AKÖV e célra biato­M^IMäßSOth különjáratán huszon­ff BM-MJI öt gyerek érkezett Kisarról Gyöngyösre. Egy hónapot az ottani napközis táborban töltenek. A városi tanács százezer forintot fordít arra a célra, hogy váltott cso­portokban vendégül lássa a Mátrában az árvíz súj­totta vidék fiataljait. ~ - A nemzeti jövedelem nö­vetésére irányuló kezde­ss U'&'iX ■*■*» a»“«**«<5/»/w ményezéshez egyemberként csatlakoztak a Tatabányai Szénbányák XV/c aknájának dolgozói. A napi elő­irányzatuk 114 vagon szén, de ezt a tervet rendsze­resen túlteljesítik. A második negyedévi előirányzat eddigi „mutatója”: 106,3 százalék. — A MŰM eszter­gomi 317. sz. intézetéből hamarosan száz fiatal indul az árvíz sújtotta terület újjáépítési munkáihoz. — A szomódi általános iskola tanulói burgonyabogarat szed­tek a tsz földjén. A munkabér fejében kapott több mint 1800 forintot már el is postázták az árvízkáro­sultak csekkszámlájára. A hét elején szállító jár­műveik karavánja indult a sárvári járásból Csegöldre. Odafelé takarmányféléket úsznék az eleséggel alig rendelkező tsz-nek, visszafelé Dedig állatokat hoznak, hogy itt etessék, gondozzák 5ket. Ez jóval könnyebb és egyszerűbb megoldás, mint i takarmánynak több száz kilométerre való rendszeres szállítása. — A kemenesaljai Űttörő Tsz egy traktort ajándékoz a csegöldieknek, három másik vasi köz­ségből pedig villany- és gépszerelők indulnak a baj- oajutott községbe, illetve a termelőszövetkezetbe. . dr. Cseh Lászlót, a meg­szűnő járási tanács vb-el­nökét, dr. Dobos Ferencet, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács V. B. elnökét és Hegedűs Ferencet, a városi pártbizottság titkárát. Laczkó elvtárs rövid be­vezetőjében néhány szóval vázolta azt a fejlődést, amit a járás a felszabadu­lást követő 25 esztendő alatt elért. Külön kitért a járási tanács húszéves te­vékenységére, s ismertette az elért eredményeket. Bevezetője után dr. Varga Jenő elvtárs mondott be­szédet, tájékoztatva . az együttes ütés résztvevőit az Elnöki Tanács azon ha­tározatáról, amelynek ér­telmében 1970. június 30- ával megszűnik a kiskun­félegyházi járás, mint köz- igazgatási egység, s az ed­dig irányítása alá tartozó községek közül Alpár és Tiszaújfalu a kecskeméti járáshoz, a kiskunhalasi járáshoz pedig Kiskunmaj- sa, Csólyospálos, Jászszent- lászló, Kömpöc, Szánk ke­rül. Ugyanaikkor a kiskun­félegyházi járási jogú vá­rosi tanács irányítása alá kerül négy község: Gátér, Kunszállás, Pálmonostora és Petőfiszállás. Beszéde további részében a megyei tanács vb-elnöke megköszönte a megszűnt járási tanács dolgozóinak, vezetőinek eddigi munká­ját, s új munkahelyükön hasonló eredményes tevé­kenységet kívánt nekik. A megyei pártbizottság hasonló értelmű köszönetét és elismerését tolmácsolta rövid felszólalásában a két testületnek Erdősi József elvtárs. Az együttes ülés dr. Cseh László köszönetével és zárszavával ért véget. • • Ünnepség a Magyar Sajtó Házában Az illegális KMP heti folyóirata, a Proletár meg­jelenésének 50. évfordulója alkalmából a Fiatal Újság­írók Klubja és az MUOSZ sajtótudományi bizottsága rendezésében bensőséges ünnepséget tartottak a Ma­gyar Sajtó Házában. Meg­jelentek a lap egykori szer­kesztői és terjesztői közül: Bagaméri Ferenc, Bezák Ferenc, Csurgó Béla, De- mény Pál, Diósi Kálmán, Ek Sándor, Kálmán István, Klémens Béla, Lukács György, Markos György, Mihala Gyula, Nagy Ru­dolf, Radics Árpád, dr. Po- lacsek László, Szántó Zol­tán és Weisinger Mihály. emlékek Diocletiánus palotájának bejárata. Az Arany kaputól a parkba felvezető lépcsők felett emelkedik a horvát-glagolita egyházi nyelv nagy har­cosának, Nini Gergelynek hét méter magas szobra. Mestrovies alkotása. A peristilium, a palota előcsarnoka. A hangulatos ká­véházi terasz mellől boltíves oszlopsoron át jutunk az egykori császári mauzóleumhoz, a jelenlegi dómhoz. Omistól északra fekszik az Adria egyik híres kikö­tőhelye, Split A 80 ezer la­kosú város Dalmácia köz- igazgatási, ipari és kulturá­lis központja. Igazi idegen- forgalmi gyűjtőhely. Dioclé- tiánus egykori római csá­szár palotája ma is meg­van. A sok látnivaló közül ez a legjelentősebb. A ké­sői római építőművészet ki­emelkedő alkotása. Érdemes a méreteiről szóink Keleti és nyugati oldalán 215, északon 175, délen pedig 181 méter hosszú épület­tömb, melynek északon 16, délen 23 méter magas és két méter vastagságú fa­lait számos torony, bástya védelmezte annak idején. Az építkezések során a palota árkádjait betöltötték a város házak A feltárás nem fejeződött be. Hat-hét méter magas pincéit még mindig nem ásták ki min­denütt A magyar turistákat saját történelmünk emlékei ér­deklik elsősorban, a dóm melletti harangtorony épí­tése Magyarországi Mária, V. István magyar király lánya nevéhez fűződik. II. Károly nápolyi és szicíliai király felesége volt. Ö kezd­te meg az építtetést a XIIL században, majd Róbert Károly királyunk felesége 'folytatta. A dóm főkapuja fölötti timpanon párkányzata is magyar vonatkozású emlé­ket rejt A dísztelen kőko­porsó IV. Béla király két lányának, Katalin és Mar­git királylányoknak földi maradványait zárja magá­ban. Igen szűkszavú a ko­porsók latin nyelvű felira­ta; „Bélának, Magyarország királyának lányai nyugosz- nak itt, akik a tatárok előli menekülés idején, 1242. március 13-án hunytak el.” A tengerparti pálmasorok alatt a sétányon igen nagy a forgalom. A kikötő is mindig tele van jövő-menő hajókkaL Ami legjobban megraga­dott bennünket hogy a pa­lota keleti főkapujához ve­zető utcákat még mindig a régi római kőlapok borít­ják és a házaknak is még a római utcaburkolat adja az alapot A mauzóleum mellett cso­dálatos szép a virágpiac. A virágok mellett tömegével kínálgatták alkalmi árusok a farmernadrágokat is. Ta­lán valamivel olcsóbban, mint az üzletekben. (Folytatjuk) ; Kereskedő Sándof 1 Külföldi „törzsvendégek” a Balatonon A Balaton-parti szállo­dák, motelek, sátortáborok vezetőinek tapasztalatai sze­rint az idén tovább növe­kedett a tópartra ismétel­ten visszatérő külföldi tu­risták száma. A már „törzs­vendégnek” számító nyara­lók ragaszkodnak megszo­kott pihenőhelyükhöz. A ti­hanyi kempingben például meghatározott szám szerint kérik a sátorhelyeket. A keszthelyi motelt 8 éve ke­resi fel minden szezonban egy bécsi turistacsoport, ötödik éve utazik Keszt­helyre húsz nyugatnémet család. Balatongyörököd több mint harminc házat bérelnek ki egész szezonra a minden évben visszatérő osztrák turisták. Hévízre huszonnégy utazási iroda küld vendégeket, többnyi-, re autóbusszal. Az irodák; vezetőinek véleménye sze-, rint a hévízi tónak is meg-j vannak az állandó látogat tói, ami elsősorban a jóhar tású gyógyvíznek köszönhe­tő. Tihanyt szép fekvéséért keresik fel a külföldied. Az idén olyan eset is elő­fordult, hogy több vendég más országbeli üdülőhely­ről visszatért a magyar ten­ger partjára. A pálmafa, a mediterrán adriai tengerpart jellegzetes növénye Megszűnt a dunavecsei és a kiskunfélegyházi járás Végig az Adrián Történelmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom