Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
! 4. oldal 1970. július 1. szerda 1 • • üvegekbe átmentett zamatok Ez a harmadik nyár, amikor a nagyközség szélén a karcsú vaskémény újra eregetni kezdi fekete füstjét. Jelezvén, hogy Tisza- kécskén megkezdte szezonját a Tisza menti Tsz-ek Terméktartósítója. „Minikonzervgyárnak” is nevezhetnénk, bár az elnevezés ellep az itteniek tiltakoznak leginkább, hangsúlyozva, hogy nem kívánnak a vetélytárs szerepében tetszelegni az igazi, a „nagy” konzervgyárak mellett. De azért halkan hozzáteszik: ez nem jelenti azt, hogy a vetélkedésről, a fogyasztók kegyeinek megnyeréséről is lemondanak. Sőt, elsősorban erre törekednek. *** üde cseresznyeillat terjeng a ventillátorkavarta levegőben. E bogyós gyümölccsel „indultak” az idén. A legtöbb cseresznye a lakiteleki Szikra és a ti- szakécskei Béke Tsz-ből érkezik. A megfelelő előkészítés, a csumázás, forróvizes „húzatás” után töltik a különböző méretű üvegekbe. Az ötliteresek a legnagyobbak; tömött rendben, mozdulatlanul hevernek bennük az eredeti színüket megőrzött, hamvas cseresznyeszemek. Fehér köpenyben járókéi a gépek, tartályok, üveghegyek között a műszakvezető fiatalasszony, Korom Lászlóné. Érdeklődésemre elmondja: jelenleg egy műszakban dolgoznak, s ötliteres üvegekben számítva az egységet, 1300—1500 készül naponta. Ügy számítják, cseresznyéből megközelítőleg 800 mázsát tartósítanak. De érkezik már a meggy is, amelyből szin- , tén hasonló mennyiséget dunsztolnak. És utána a sárga- és az őszibarack, a fűszer- és a fehérpaprika következik. És készül majd a paradicsom-ivólé, NDK megrendelésre. *«» Ez évben 110 vagon termés kerül tartósításra és értékesítésre. Milyen bevételt hoz ez? — Ügy számítjuk, legalább 15 millió forintot — adja tudtomra Meggyesi Mihályné főkönyvelő. — Már tavaly is meghaladtuk a tízmilliót. Ebből majdnem egymillió volt a tiszta haszon, vagyis a nyereség. Aztán hozzáteszi, hogy az idei eredményesség végeredményben attól függ, hogy lesz-e elegendő fel- dolgoznivaló. A felkészülés arra vall, hogy számítanak a szükséges hozamokra. Még arra is, hogy az üzem télen se álljon le teljesen. Ezért a helybeli vegyiművek gyárától 300 hektós tartályokat vásároltak, amelyeket majd a téli feldolgozás céljaira uborkával, paprikával töltenek meg. A korábbiakhoz képest a másik technológiai előrelépést a már most is működő csu- mázógép jelenti. Ezt a kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz-től vásárolták és nagyon dicsérik. Műszakonként! teljesítménye 40— 60 mázsa, s ezzel 20—30 személy munkáját helyettesíti. ••• Tipikusan női üzem a terméktartósító: az itt dolgozó 110—120 személy kilenctized része lány és asszony. Helybeliek valamennyien és nagyon kedvelik az üzemet. Most kapnak új munkaruhát, hozzá fehér kötényt és gumicsizmát. Ebben az üzemben a manuális munka dominál, ami a termelékenység szempontjából hátrányos .ugyan, ám ezt jól ellensúlyozzák azzal, hogy a minőségre helyezik a fő hangsúlyt. A cél az, hogy az eredeti ízekből minél többet átmentsenek. Épp ezért nincsenek is értékesítési gondjaik; idei összes termékükre szerződésük van. Megállapodásuk van a Bács, Csongrád, a Békés, a Szolnok megyei és a budapesti FÜSZÉRT-tel. Egyre inkább odafigyelnek az export-lehetőségekre is. Nemcsak az ivóié, hanem a barackbefőtt iránt is van külföldi érdeklődés. Erre tekintettel bővítik a választékot is. Az idén olajban elrakott, úgynevezett marinált paradicsom- paprikát tartósítanak. Jelenleg jugoszláviai partnerekkel tárgyalnak, hogy ezt az árut tízkilós csomagokban szállítsák déli szomszédunknak, ugyanakkor a megrendelő féltől kapnák meg a szükséges gépi berendezést a technológiával együtt. *«* Ez az üzem, amely szinte a semmiből jött létre, máris megtalálta helyét a megye élelmiszer- gazdaságában. De ahhoz, hogy ezt a posztot megszilárdítsa, továbbra sem mondhat le a választék bővítéséről, s az ezzel járó piackutatásról. Ilyen tekintetben legkevésbé a laikus kívülálló élhet javaslattal, így csak félve kockáztatnám meg az ötletet: a piacról hiányzik a szénsavval dúsított szőlőlé. Igaz, ennek készítéséhez elengedhetetlen a szénsavdúsító berendezés, ami eléggé drága, belekerül egy félmillióba is. De végül is csak számítások kérdése, hogy megéri-e vagy sem. . Mellesleg most értem meg igazán, miért nem tartják szerencsésnek a konzervgyár elnevezést. Ha itt ugyanazzal próbálkoznának kicsiben, mint a nagyüzemek, biztos a bukás. De megértették, hogy ha létezni akarnak, itt mást kell nyújtani. Eredetit. H. D. Hófehér sereg A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin—Rákóczi Termelőszövetkezet, a helyi hagyományokhoz híven, az idén is élen jár a libanevelésben. A tavasszal előneveléssel foglalkoztak, s több mint 55 ezer 3 hetes kislibát adtak át a társgazdaságoknak. Ezt követően megkezdték a májliba hizlalását. Az első 2400 darabos szállítmányt már átadták a BOV kecskeméti gyárának, s a tervek szerint az év végéig összesen 62 ezer 838 — jelentős exportcikknek számító — májliba hoz jövedelmet a közös gazdaságnak. Opauszky László felvétele. Szeged már a 25. ipari vásárra készül Szeged minden nyáron több hétig az országos közvélemény érdeklődésének előterében áll. Az ünnepi hetek időszakában tízezrek keresik fel a Tisza-parti várost, hogy megtekintsék a Dom téren a szabadtéri játékok előadásait. Az idén a szokottnál hamarabb kezdődött a város iránti fokozott érdeklődés, a Maros, majd a Tisza teremtett figyelemre méltó helyzetit Sok ezer ember és gép segített elhárítani az árvízveszélyt. Szeged pedig védekezett és egyben készült az ünnepi hetekre. Néhány napja megkezdígy készült a terv II. Mertünk választani Miután a párt Központi Bizottsága kijelölte a tervezés gazdaságpolitikai irányait, a konzultációk sora kezdődött újból. A tervkészítés központjának, az Országos Tervhivatalnak egy-egy szakterületi előadója, s egy-egy vállalat között személyes konzultatív kapcsolatok alakultak ki: lényegében az elméleti elképzeléseket mérték meg a kisebb gazdasági egységek gyakorlati tapasztalatain. Szélesebb konzultációkat is szerveztek — 50 —100 vállalat bevonásával, s itt már nem egyszer konstruktív vita is kerekedett. Ezekben a kapcsolatokban most már egy régóta várt, új vonás is megjelent: a vállalati véleményekből, beszámolókból eltűnt a „félelem”, hogy tervutasításként esetleg visszakaphatják az „őszinteséget”. Ez arra utal, hogy immár széles körben megszületett jelenlegi irányítási rendszerünk lényegének, szellemének megértése: csak egyetlen dolog kötelező — tessék gondolkodni, kalkulálni. Legfej ebb ez a kalkuláció ad majd „parancsot” valamilyen cselekedetre, magatartásra a vállalatoknál. Az összhang nem körlevelekben, hanem szabályozókon keresztül érvényesül, gezek nyújtják a kalkulációhoz is a pluszok és mínuszok egy részét is. Az ágazati minisztériumok is részletesen válaszoltak a kérdésre: mi lelesztési iránya. Ezt igyekeztek indokolni is, megjelölve hozzá a forrásokat, eszközöket. Igaz, persze, hogy pl. az egyedi nagy beruházásokra így beérkezett javaslatoknak a fele sem került be, nem kerülhetett be a tervbe, amely — hiába — a népgazdaság egészének, egészséges egyensúlyát kell, hogy vigyázza, különben egy-egy tervidőszak programja könnyen elveszthetné minden realitását. A Pénzügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, az Anyag- és Árhivatal, a bankok, a Munkaügyi Minisztérium is új módon segítette a tervezők munkáját. Korábban ezek a hatóságok nem is nagyon vettek részt a nép- gazdasági tervkészítésben, legfeljebb a manuális részét, a számításokat végezték el, miután a terv elkészült. Most, menet közben az elemző, értékelő alternatívák sokaságát „zongoráztak” végig — keresve a legmegfelelőbb irányt, a legkedvezőbb hatásokat kiváltó közgazdasági szabályozó módszereket. Minthogy az egyensúllyal kapcsolatos követelmények, vagy az életszínvonallal, életkörülményekkel kapcsolatos elképzelések csak akkor valósulhatnak meg, ha a termelés hatékonyságában, a kereslethez való '■'Vaimazkodás- ban jelen =z a változás, s m ezek csak akkor Ieh ^ sek, ha a gyen egy-egy ágazat fej-1 műszaki fejlődés felgyorsul — így az OMFB (az Országos Műszaki—Fejlesztési Bizottság) lett az egyik legfőbb partnere a tervezőknek: tanulmányaival, számításaival a műszaki fejlesztésre, a struktúra változtatására az egyes ágazatokon belüli és közötti kapcsolatok fejlesztésére vonatkozóan. A gyors műszaki fejlődés alapkérdés a IV. ötéves tervben — számottevően nagyobb összeget is szánunk rá, mint a korábbi ötéves tervidőszakban tettük. 1969 őszén pedig belépett a tervkészítés menetébe a legkorszreűbb technika : megkezdődött a népgazdaság; terv lineáris programozási modelljének összeállítása. Hazánkban eddig ez a legnagyobb modellmunka. Felkeltette — méretei, módszerei miatt — a programozó szakmai világ érdeklődését is. A modell ma már szinte pillanatok alatt képes kiadni a nemzeti jövedelem, vagy a társadalmi termék mérlegét a IV. ötéves terv kategóriáiban. A tíz fő ágazat optimumszámításai (az adott lehetőségek és követelmények mellett a legkedvezőbb megoldások keresése) lefutottak már a Pé''ek~n. s a napokban el- v*-T«>t ez ágazatok közölt. eg.Tittes optimum- szán* (i.'s is. Mi az optimum, a legkedvezőbb meg- j oldás — fejlesztésben, , gyártásban, kereskedésben — jelenlegi adottsá- 1 gainkhoz, lehetőségeinkhez képest? A gépipari ágazatokra például 3 alternatíva szerint számítottak optimumot: milyen legyen a termelés szerkezete, a külkereskedelem szerkezete, s a ráfordítással arányos gyártási volumen — ha: maximális nyereséget akarunk; ha: a tőkés viszonylaté kedvező devizaegyenleg a cél; és ha: a szocialista viszonylaté pozitív egyenlegének legelőnyösebb maximumát akarjuk. A mezőgazdaságra viszont pl. már nyolc ilyen „ha-t” fogalmaztak meg. Ezek a‘ számítások pontos választ adnak arra, hogy milyen termékek gyártását, termesztését érdemes fejlesztenünk, milyen mértékben, s melyeket nem. Mit érdemes importálnunk, s honnan, s mit exportálnunk, s hova a legelőnyösebb. Ezekkel a számításokkal most tovább finomíthatok a ' tervjavaslat egyes fejezetei. A tervkészítés menete a lehetőségek közötti választások sorozata lényegében. Választani kell, rangsorolni. Ezek a választások a koncepció kidolgozásakor elkezdődtek már, s a IV. ötéves tervjavaslat kialakítását talán az teszi minden eddiginél figyelemreméltóbbá — hogy mertünk választani valamennyi kérdésben. A bizony jócskán kínálkozó, különböző megoldások között, mertünk rangsorolni a szükségletek és a szükségességek között. A jóváhagyásra váró IV. ötéves terv nem ígéretes terv — hanem munkaprogram. Tisztek, szorgos, tervszerű munkával valameny- nyi célja elérhető. G. F. ték a Szegedi Ipari Vá-j sár előkészületeit. A belváros épülettömbjeiben a hagyományos vásárterületen sorra ürítik ki as iskolatermeket, a művelődési otthonok előadótermeit, a Képcsarnokot, hogy helyt adjanak az ipari kiállítóknak. Már több héttel ezelőtt lezárták a jelentkezéseket, s most is — mint már a múlt évben — több vállalat kérésit vissza kellett utasítani helyhiány miatt, pedig több nagy iskolaépülettel bővült a vásárterület. 1968-ban még csak 2700 négyzetméter, egy évvel később 2800 négyzetméter fedett terület állt a kiállító rendelkezésére. Az idén már 4580 négyzetméter fedett területen mutatják be termékeiket. A vá-i sárhoz tartozó nyitott te-' rületen, iskolaudvarokon, utcákon mintegy 2 ezer négyzetmétert foglalnak ei a bemutatott termékek. A 25. jubileumi Szegedi Ipari Vásár nemcsak a szocialista ipar fejlődésének szemléltetője, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar, a ke-; reskedelem és fogyasztók nyári találkozója, hanem a határmenti árucsere vására is lesz. A legnagyobb számmal á vas- és fémipari cikkeket előállító vállalatok szerep pelnek. Ezt követi a tex-' tilipar, a fa- és bútoripar,' az élelmiszeripar. Először jelennek meg termékeikkel a többi között a szegedi vásáron a Férfi Fehéme- műgyár, a Mekalor Mechanikai Művek, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat a Magyar Édesipar, és a Magyar Likőripari Vállalat. A jugoszláv vállalatok között ma már nemcsak a vajdaságiak szerepelnek. Szinte egész Jugoszlávia területéről képviseltetik magukat a szegedi vásáron, a fogyasztási cikekket gyártó vállalatok, hogy felajánlják a kishatármenti forgalom kiszélesítésére termékeiket. Lenesi fácánröptető a vadászati világkiállításon Az erdészetek is készül-’ nek már az 1971-ben megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Vadászati Kiállításra. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság nemcsak képviselteti magát a bemutatón, híres rezervátumában vendégeket is fogad majd. A kiállítás területén pedig megépítik a lenesi fácánröpte- tőt, amelyben négyfajta fácánt mutatnak majd be. Az érdeklődők Lenesre is ellátogathanak, ahol az idén is kétezer fácánt tenyésztenek a volierekben. és csaknem 30 ezer fácánt keltettek ki a hazai apróvadállomány gyarapítására. Ezenkívül a társgazdaságoknak, vadásztársaságoknak közel 30 ezer fácántojást adtak el. Egyébként eddig 120 ezer tojást gyűjtöttek össze a zárt fácánkertben. A gemenci erdőben is készülnek a világkiállításra. Erre az alkalomra trófeakiállítás nyílik majd. s kis vadaskertben mutatják be a Duna menti erdők vadállományát.
