Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
4. OLDAL, A IV. ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI vábbi szilárdítását kell megvalósítani; — tervszerű jövedelemkibocsátás mellett az igényeknek megfelelő összetételben — hazai termelésből és import útján — növelni kell a fogyasztási javak kínálatát; — a pénzügyi politika elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával és ezen keresztül a hatékonyság fokozásával törekedjen a pénzügyi egyensúly megszilárdítására, hogy az állami költségvetés folyó és felhalmozási kiadásai — az észszerű takarékosság érvényesítése mellett — az állami bevételekkel megalapozott lehetőség és a tervben meghatározott fogyasztás arányában emelkedjenek. A felhalmozáson belül az állóeszközök korszerűsítésére, bővítésére fordított eszközök arányát növelni, a készletállomány növekedését mérsékelni kell. A tervidőszakban biztosítani kell a beruházási tevékenység egyenletességét és hatékonyságának javítását. Az iparban a fejlesztési eszközök nagyobb részét a meglevő kapacitások hatékonyabb működését biztosító rekonstrukciókra és a technológia korszerűsítésére: a mezőgazda- sági nagyüzemi gazdaságokban pedig a korszerű technológiai eszközök bővítésére kell fordítani. A beruházásokon belül gyorsabban kell növelni a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító építkezéseket. elsősorban a lakás- és az ehhez közvetlenül kapcsolódó közműépítés részarányát. A beruházások területén meglevő hiánygazdálkodás felszámolása, az építési munka minőségének javítása érdekében, a tervidőszak során az építési-szerelési tevékenységet a népgazdaság átlagos fejlődését meghaladó ütemben kb. 41—43 százalékkal kell növelni. Magasabb fokra kell emelni az építőipar technikai felszereltségét, teljesítőképességét, a munka termelékenységét és csökkenteni kell az építkezések megvalósítási idejét. A beruházások gyors és hatékony kivitelezése megköveteli a technológiai szerelési tevékenység erőteljes fejlesztését. Az építmények jobb karbantartása korszerű fenntartási, építési kapacitások és szervezetek létrehozását teszi szükségessé. 4 Az iparpolitika alap- ■ vető célkitűzése; a termelés növelése mellett az intenzív fejlesztés kibontakoztatása, a hatékonyság fokozása. Ezt az alkalmazott technika és technológia korszerűsítésével, a termelésszerkezet differenciált fejlesztésével, az automatizálásnak elsősorban a dinamikusan fejlődő ágazatokban történő fokozásával, a munka termelékenységének javításával. a nemzetközi munka- megosztásba való aktívabb bekapcsolódással, a nemzetközi versenyképesség fokozásával, valamint a szervezés és a vezetés színvonalának emelésével kell megvalósítani. Biztosítani kell a progresszív ágazatok dinamikus növekedését és a gazdaságtalan tevékenységeik megszüntetését, illetve korlátozását. A szénbányászatban — az energiastruktúra korszerűsítésével összhangban — fejleszteni kell a népgazdaság energiaellátásában továbbra is fontos szerepet betöltő gazdaságos széntermelést, fokozatosan leállítva a gazdaságtalan bányaüzemek termelését. A vil- lamcrenergia-termelésnek és az importnak biztonságosan ki kell elégítenie a népgazdaság gyorsan növekvő villamosenergia-igé- nyét. A vegyipari- termékek iránt gyorsan növekvő igények jobb kielégítése érdekében a vegyipart az ipar átlagát meghaladóan, az építőanyagipart pedig a beruházási feladatok teljesítése érdekében az építőiparnál gyorsabban kell fejleszteni. A gépiparban a fő feladat a termelési szerkezet korszerűsítése, a gyártmányok nemzetközi verseny- képességének fokozása. A kohászatban a termelés gazdaságosságának javítása és adottságainknak jobban megfelelő termékstruktúra kialakítása a követelmény. Az élelmiszeriparban a lakosság színvonalasabb ellátása. a háztartási munka megkönnyítése, valamint az exportlehetőségek fokozottabb kihasználása érdekében növelni kell a magasabb feldolgozási fokú. előre csomagolt, konyhakész termékek termelésének arányát. A könnyűiparban a lakossági és az exportigényekkel összhangban a tervidőszak során a fő feladat; növelni a korszerűbb, jobb minőségű termékek arányát. Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket az előző tervidőszakban megkezdett és a távlati gazdaságfejlesztési céljainkkal összhangban levő következő fő strukturális célok megvalósítására: — az energetikai struktúra korszerűsítésének folytatására, a födgázprogram megvalósítására, a szénhidrogének felhasználásának gyors ütemű elterjesztésére, ami biztosítja az energiatermelésünk gazdaságosságának. számottevő javítását, a népgazdaság más ágazataiban a hatékony energiafelhasználást, s hozzájárul a kultúrált életkörülmények kialakításához; — az alumíniumipar további fejlesztésére ami a népgazdaságnak korszerű minőségű és választékú alumínium félgyártmányból, késztermékből való jobb ellátását biztosítja és a kiviteli lehetőségek bővítése révén kedvező befolyást gyakorol a fizetési mérleg egyensúlyára; — a korszerű közúti járművek és szállítóeszközök fejlesztésének folytatására, ami a hazai és a nemzetközi termelési kooperáció mellett gazdaságilag előnyös és nélkülözhetetlen az áru- és személyforgalom modernizálásában, kedvező hatást gyakorol több gépipari ágazat versenyképességére : — az építőanyagipari bázis fejlesztésére, a korszerű építési móddal készült épületek, épületszerkezetek gyors elterjesztésére, ami előfeltétele az építőipari termelékenység növelésének, a beruházások kivitelezési ideje csökkentésének, az építőipari tevékenység színvonala és hatékonysága emelésének: — a kőolajtermékek vegyipari feldolgozása alapjainak megteremtésére, ami a népgazdaság jövőbeni kemizáiásához szükséges; — a ruházati ipar rekonstrukciójára, az elavult gépek helyett modern termelőeszközök üzembe állítására, ami a lakossági igényeik jobb kielégítése és az export fokozása érdekében bővíti a termelő kapacitásokat, javítja azok hatékonyságát és elősegíti a változó keresletnek megfelelő divatos termékek gyártását; — a számítástechnikai eszközök alkalmazására és gyártására, ami feltétele a népgazdaság különböző területein a termelés és értékesítés magas színvonalú szervezésének, irányításának, és egyúttal a gépiparban új, a nemzetközi versenyképességhez nélkülözhetetlen termelési kultúra kifejlesztését eredményezi. A vállalatok fejlesztési eszközeinek felhasználásában a szabályozással és szelektív hitelpolitikával ösztönözni kell a fő ipar- fejlesztési feladatok megvalósítására, a beruházások építési arányának mérséklésére, a gépesítés fokozására, az elavult gépek gyorsabb kicserélésére és a technológia korszerűsítésére. A vállalati eszközök koncentráltabb és hatékonyabb felhasználása érdekében fejleszteni kell a vállalatok közötti fejlesztési- beruházási együttműködést. C Az agrárpolitikában a soron következő években a fő feladat a stabil húsellátás feltételeinek megteremtése, a termelés egyenletesebb emelése. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerű anyagiműszaki bázisának továbbépítése mellett a hatékonyságot javítani, a vezetés színvonalát emelni kell az egész élelmiszer-gazdaságban. Az állattenyésztés fejlesztését meg kell gyorsítani, a mezőgazdaság össztermelésében emelkedjék az állattenyésztés részaránya. A belföldi húsellátás javítása és az export növelése érdekében meg kell szüntetni a hústermelésben meglevő ingadozásokat. Különösen fontos feladat a sertéshústermelés növelése. Ennek érdekében a nagyüzemi állattenyésztést — főként gazdaságos, gyárszerű telepek létesítésével — jelentősen fejleszteni kell. Egyidejűleg a kisüzemi — mindenekelőtt a háztáji — gazdaságok termelési lehetőségeit jobban ki kell használni. Az állattenyésztés magasabb termelési színvonalát az állomány létszámának növelésével, valamint az intenzív termelésre képes A IV. ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI 5. OLDAL állatfajtáik elterjesztésével és korszerű férőhelyek létesítésével kell elérni. Az állatállomány növelése és az állati termékek termelésének fokozása érdekében bővíteni kell a takarmánybázist és javítani a takarmány-felhasználás gazdaságosságát. A növénytermesztés fejlesztésében a terméshozamok növelése a legfontosabb feladat. Az ország kenyérgabona-szükségletét a jövőben is hazai termelésből kell biztosítani. A műtrágya- és növény- védőszer-ellátás javításával biztonságosabbá kell tenni a növénytermesztést és emelni kell a hozamokat a szántóföldi és kertészeti termelésben. Folytatni kell a növénytermesztésben a munkaműveletek gépesítését, a nagyüzemi, korszerű technológiák elterjesztését. A belterjesség fokozása érdekében növelni kell az öntözhető területet, fokozni kell a talajvédelmet és a talajjavítást. A mezőgazdasági szövetkezetek és vállalatok fejlesztési eszközeinek jobb hasznosítása, a termelékenység fokozása érdekében elő kell segíteni az üzemek feldolgozó és kiegészítő tevékenységét, továbbá a közös vállalkozásokat és az ] üzemek közötti együttműködést a termelésben és a forgalmazásban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlesztésével biztosítani kell a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízszükségletének kielégítését, a racionális víz- gazdákodás feltételeinek javítását, vízkészleteink minőségének, tisztaságának védelmét. A tervidőszakban be kell fejezni a Tisza völgye gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából nagy jelentőségű létesítmény — a kiskörei vízilépcső — építésének első szakaszát, s meg kell tenni az előkészületeket a víz hasznosítására. Az ár- és belvízvédelem biztonságának fokozása céljából bővíteni és korszerűsíteni kell a védelmi létesítményeket. A szállítás és forgalmazás arányos fejlesztése és korszerűsítése növekvő jelentőséget foglal el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában és az ellátás javításában. A közlekedés fejlesztésével és korszerűsítésével biztosítani kell a népgazdaság növekvő áru- és személy- szállítási szükségleteinek kielégítését, a távlati közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően a közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás előnyeinek kihasználását. A tervidőszak végére a vasút korszerűsítésében be kell fejezni a vontatás villamosítását és dieselesítését, és folytatni kell a záhonyi átrakókör- zet fejlesztését. A közúti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell fejleszteni. A gépkocsi-közlekedés gyors növekedését az utak korszerűsítésével és a szervizhálózat bővítésével kell elősegíteni. A városi tömegközlekedésen belül kiemelt feladat a budapesti közlekedés javítása. A hírközlés területén a távbeszélőhálózat bővítése és korszerűsítése, a nemzetközi távbeszélő összeköttetés fejlesztése, az országon belül a rádió és televízió adás-vételi lehetőségeinek javítása, a második televíziós adás bevezetése és a színes adást sugárzó televízióhálózat kialakításának megkezdése a feladat. | A népgazdaság minden ágában fejleszteni és korszerűsíteni kell a tárolási feltételeket, s ezzel előmozdítani a veszteségek csökkentését, a termékek minőségének megóvását és a fogyasztó jobb kiszolgálását. Az áruforgalmazás költségeinek csökkentése érdekében a termelőeszközök forgalmazásában meg kell szüntetni a feleslegesen közbeiktatott közvetítő tevékenységet és bővíteni a kis- és középvállalatok közvetlen raktárról történő kiszolgálását. A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítása érdekében a fejlesztés céljára rendelkezésre álló eszközökből a hálózati egységek, boltok technikai ellátottságának javítását, kapacitásnövelését kell biztosítani. Az új létesítményeknél a racionális telepítésre kell törekedni és általában a koncentráltabb, gazdasá- gasabb üzlettípusok kialakítását kell előtérbe helyezni. A meglevő hálózat kapacitásának jobb kihasználásával. a munkaszervezés javításával, rugalmasabb boltnyitvatartási munkarenddel kell javítani a vevők kiszolgálást. A gazdaságfejlesztési ■ célkitűzések megvalósítása érdekében a tervidőszakban mind a szocialista, mind a tőkés országokkal bővíteni és jelentősen hatékonyabbá kell tenni a külgazdasági kapcsolatokat. A jövőben is alapvető a szocialista országokkal való együttműködés mind szélesebb kibontakoztatása. Népgazdaságunk dinamikus fejlesztése megköveteli, hogy a szocialista és a tőkés piacokon egyaránt gazdaságos és versenyképes termékek gyártását és exportját fokozzuk. Az importpolitika tudatosabb alkalmazásával fokozni kell a behozatal szerepét mind a lakossági igények kielégítésében, mind a hazai iparral szembeni verseny erősítésében. Törekedni kell előnyös közép- és hosszúlejáratú fejlesztési hitelek felvételére. A KGST-országokkal és elsősorban a Szovjetunióval az árucsere gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárására és a munkamegosztás szélesebb körű fejlesztésére. A termelési együttműködést tovább kell fejleszteni az energiagazdaságban, a kohászatban, a járműgyártásban, a számítástechnika területén, valamint a Népgazdaság mindazon ágaiban, ahol a hatékony fejlesztés csak nemzetközi együttműködéssel hajtható végre. További erőfeszítéseket kell tenni a szocialista importlehetőségek feltárására. A fejlődő országokkal a gazdasági kapcsolatok bővítése mind gazdasági, mind politikai szempontból érdekünkben áll. Erőteljesebben kell támaszkodni ezeknek az országoknak a piacaira mind a növekvő nyersanyag és féltermék, illetve fogyasztási cikk importigényeinek kielégítésében, mind a feldolgozó iparunk — elsősorban gépiparunk termékeinek — exportjában. A fejlett tőkés országokkal minden olyan esetben indokolt a gazdasági kapcsolatok szélesítése, amikor az gazdasági érdekeinknek megfelel és nem jár politikai hátránnyal. Törekedni kell a műszaki fejlődésünket elősegítő és a piaci kapcsolatainkat javító kooperáció bővítésére. A tőkés országok viszonylatában alapvető követelmény a nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. F oglalkoztatás-poli- ■ tiltunk fő célkitűzése a teljes foglalkoztatás fenntartása növekvő termelékenység mellett. A gazdasági fejlődés fontos feltétele, nogy a vállalatoknál nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő átkerüljön a jövedelmező termelési ágakba. Arra kell törekedni, hogy a vállalatoknál a munkatermelékenység műszakilag és anyagi eszközökkel megalapozható emelkedését ne akadályozza a helyenkénti „kapun belüli munkanélküliség”. A kapacitások jobb kihasználása és az egyenletes termelés biztosítása érdekében — különösen az építés, szerelés és szállítás területén — szélesebb körben kell alkalmazni a folyamatos munkarendet. A létszám az iparban, a korábbi éveknél mérsékeltebb ütemben növekedjen. Azzal kell számolni, hogy a gépesítés, a munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményeként a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább csökken. A munkások és az alkalmazottak életkörülményeinek javítása érdekében központi szabályozás keretében folytatni kell az áttérést a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők. Javítani kell a munkahelyi körülményeket. Vállalati eszközökkel is fokozni kell az egészségre ártalmas és nehéz testi munkák (anyagmozgatás, rakodás, szállítás) gépesítését. Különös figyelmet kell fordítani a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javítására. Növelni kell a nők foglalkoztatását, bővíteni a lehetőségeket rövidebb munkaidőben történő foglalkoztatásukra és az otthon végzett termelő munkára. A dolgozó gyermekes anyák helyzetének könnyítése és nevelési szempontok egyaránt indokolják, hogy tovább fej lesz- szük a gyermekintézmények — bölcsődék, óvodák, napközi otthonok — hálózatát. Ennek terheit foko-
