Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

6. OLDAL

A IV. ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI

zottabban meg kell osztani a vállalatok, a szövetkezetek, a helyi tanácsok és az állam között.

Q A IV. ötéves terv- időszak alapvető élet- színvonal-politkai célja a növekvő munkateljesítményekkel, a gazdasági lehetőségekkel összhangban a dolgozók jövedelmének emelése, a szociális, egészségügyi ellátás javítása, valamint kedvezőbb feltételek teremtése a művelődéshez, a szakképzéshez, a pihenéshez és az egyéni képességek kibontakoztatásához.

a. A dolgozók keresetének növelése az eddigieknél következetesebben kapcsolódjon a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 16 •—18 százalékkal növekedjen. A kialakult béraránytalanságok csökkentése céljából egyes szakmákban, foglalkozási ágakban részleges központi béremelésre van szükség. A keresetek növelésében jobban kell érvényesíteni a teljesítmények szerinti differenciálást.

A munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó, a pénzbeni társadalmi juttatásokat is magába foglaló reáljövedelmének növekedési üteme legyen azonos, öt év alatt mintegy 25—27 százalék. A termelőszövetkezetek közötti jövedelem-differenciálódást

— az adó- és pénzügyi rendszer útján — mérsékelni kell.

b. A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelemkülönbségek mérséklése a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. Időszerű, hogy a munkaképtelen öregek és a gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekedésével fokozatosan többet vállaljon magára. Ez a családi pótlék és a nyugdíjrendszer fejlesztését is igényli.

Az egészségügyi ellátás fejlesztésében az előtérben álló feladat mindenekelőtt

— a területi és speciális feladatokat ellátó nagy intézmények korszerűsítésével és fejlesztésével — a fekvőbeteg-ellátás feltételeinek további javítása. Csökkenteni kell az ellátás területi aránytalanságait.

C. Az áruellátás a lakosság minden rétege számára fejlődjön. A kiskereskedelmi forgalom 38—40 százalékkal növekedjen. Javítani kell a lakosság áruellátását főleg tartós fogyasztási javakból, húsból, korszerű ruházati cikkekből, építőanyagokból. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére elsősorban a textiltisztítás, a lakáskarbantartás, valamint az elektromos és híradástechnikai háztartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatások kapacitásai bővüljenek.

d- 400 000 lakás felépítésével meg kell gyorsítani a lakáshelyzet javítását. Fő feladat a városi lakosság, elsősorban a munkások lakáshelyzetének javítása, ezért állami erőforrásokból mintegy 180—200 ezer lakás épüljön meg. A program megvalósítása szükségessé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszközeinek nagyobb mértékű bevonását.

Jelentős fejlődést kell elérni a lakosság közműellátottságában. Ennek érdekében az új építés mellett gyorsítani kell az elavult hálózat rekonstrukcióját is. Fontos feladat a községek egészséges ivóvízellátásának fejlesztése. A -lakosság tüzelőfelhasználásában jelentősen növelni kell a gázfogyasztás arányát.

A társadalmi-gazda- ■ségi fejlődés, a technikai és tudományos haladás fontos feltétele a népesség általános műveltségének és a szakmai ismeretek színvonalának növelése. Az oktatás fejlesztésében ezért az eddigieknél jobban előtérbe kell állítani az általános iskolai képzés színvonalának emelését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését. A középfokú oktatásban mérsékelni kell a gimnáziumok és emelni a szakközépiskolák arányát. A tehetséges munkás és paraszt fiatalok továbbtanulásának elősegítése érdekében tovább kell növel, ni a diákotthoni férőhelyek számát. A felsőfokú oktatásban a képzést tovább kell közelíteni a gyakorlati követelményekhez.

A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazása,’ valamint a társadalmi átrétegződés szükségessé teszi az általános és szervezett továbbképzés és átképzés rendszerének fejlődését.

A gazdaság intenzív fejlesztése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkás- képzés korszerűsítésére, az ipari és mezőgazdasági dolgozók szakmai ismereteinek bővítésére és a korszerű technika alkalmazásához nélkülözhetetlen szakmai kultúra megteremtésére és elterjesztésére.

A vidéki művelődési központok fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, művészeti intézmények és a közkönyvtárak hálózatát. Emellett a meglevő intézmények működési feltételeit is javítani kell. A tervidőszakban az ifjúsági mozgalom intézményeinek hálózatát bővíteni és korszerűsíteni kell. A sportintézmények fejlesztését szolgáló eszközökből elsősorban az oktatási intézményekkel együtt megvalósuló testnevelési létesítmények valamint a

tömegsportintézmények számát kell növelni és jobb működésének feltételeit biztosítani.

A műszaki-technikai haladás gyorsítása érdekében a tudományos kutatási munkák finanszírozására fordított összeget a nemzeti jövedelem növekedési üteménél gyorsabban, az előző tervidőszakhoz képest mintegy 60 százalékkal kell növelni. A kutatási kapacitások hatékonyabb hasznosítása érdekében a kutató és fejlesztő tevékenységet távlati célkitűzéseinkkel összhangban koncentrálni kell, különösen a számítástechnikai, kémiai és biológiai kutatásokra, valamint a tudományos és technikai haladással összefüggő társadalmi problémák vizsgálatára.

Növelni és korszerűsíteni kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszereltségét. Jelentősen csökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének időtartamát, közvetlenebb kapcsolatot teremtve a kutatás és a termelés között. Az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni az üzemi és

egyetemi kutatómunka feltételeit. A tudományos munkában az eddigieknél jobban kell hasznosítani a nemzetközi munkamegosztásból adódó lehetőségeket.

Területfejlesztési ■ politikánk a jövőben kettős feladat megoldását követeli:

— biztosítani kell a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét;

— a területek foglalkoztatottsági és termelékenységi, valamint a települések ellátottsági színvonalának további közelítésével el kell érni az egyes területek népességének

anyagi és kultúrális színvonalában meglevő különbségek fokozatos mérséklését.

Termelő üzemek általában ott települjenek, ahol működésük feltételei a leggazdaságosabban biztosíthatók. Budapest és környékének iparát a foglalkoztatott munkaerő bővítése nélkül intenzívebben kell fejleszteni és intézkedéseket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapesti koncentrálódásának mérséklésére.

Az Alföld a kőolaj, a gázipar és a vegyipar fejlesztése révén az ország iparilag leggyorsabban fejlődő területe. Észak-Ma- gyarország ipari szerkezetében kedvezőbb arányokat eredményez a szénbányászat rekonstrukciója és a vegyipar gyors ütemű fejlesztése. Észak-Dunántúl fejlődését a meglevő ipari bázisokhoz kapcsolódó fejlesztési programok — alumíniumipar, járműgyártás — határozzák meg. Dél- Dunántúlon erőteljesen fejlődnek az építőanyagipar, gépgyártás és a könnyűipar egyes ágai.

A mezőgazdasági területeken elsősorban a mező- gazdasági termelés színvonalának emelésével és a kiegészítő tevékenység bővítésével kell biztosítani a lakosság jövedelemszintjének emelését.

A kedvezőtlen természeti adottságú és a fejlődésben elmaradt területeken a termelés fejlesztését a központi területfejlesztési

A IV. ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEI

3. OLDAL

bontakoztatásának kell teret engedni;

— az anyagi javak fogyasztásának magas — a mainál célszerűbb és választékosabb színvonalát, és a mai értelemben vett lakásprobléma megszüntetését kell elérni;

— a mainál teljesebb körű kulturális ellátást és fejlettebb szociális, egészségügyi gondoskodást kell kiépíteni.

A következő másfél • évtized központi kérdése számunkra a tudományos-technikai fejlődés vívmányainak jobb hasznosítása lesz, mert ez a feltétele annak, hogy meggyorsuljon a termelőerők fejlődése, mind újabb és újabb termékek és vállalatok érjék el a világ legjobb színvonalát és ezúton népgazdaságunk általános színvonala közel kerüljön a gazdaságilag fejlett országokéhoz. Mindezek érdekében:

— növelni kell a dolgozók készségét a korszerű technika, valamint a hatékony szervezési-vezetési módszerek elsajátítására és alkalmazására. Ennek feltételeként az oktatás színvonalát emelni, a továbbképzés rendszerét fejleszteni és a vezetés korszerű technikával való ellátottságát javítani kell;

— ezzel összhangban, a központi bizottság irányelveit hatékonyabban érvényesítve, olyan káderpolitikát kell folytatni, amely a szocializmusért felelősséget érző tehetséges szakembereket a gazdasági irányítás különböző vezetői posztjaira juttatja;

— a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra és technikai fejlesztésre fordított erőforrásokat növelni kell, a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra koncentrálva felhasználásukat. A hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását meg kell gyorsítani ;

— a termelést és a szolgáltatást egyre inkább olyan struktúrában kell fejleszteni, hogy hazai adottságainkat a nemzetközi együttműködés keretében jól hasznosíthassuk, kijelölve a strukturális fejlődés döntő előfeltételeit képező távlati fejlesztési célokat és megoldásra váró műszaki feladatokat.

3 Távlati orientációnk ■ a KGST-országokkal való szocialista gazdasági integráció megteremtése. Továbbra is intenzíven részt kell venni a gazdasági integráció programjának kidolgozására irányuló munkálatokban. Az integráció kifejlődését elő kell mozdítani az együttműködés elmélyítésének valamennyi lehetséges formájában, a tervegyeztetés fejlesztésével. a közös érdekeket szolgáló fejlesztések együttes megvalósításával, a termelési kooperáció bővítésével, a kereskedelmi módszerek, a valuta és a hitel funkcióinak korszerűsítésével. Az integrációs lehetőségek révén képesekké kell válnunk a magas szintű technika kifejlesztésére, hatékony alkalmazására és

a nemzetközi versenyben való helytállásra.

Adottságainkkal ossz- | ■ hangban szélesíteni kell kapcsolatainkat valamennyi európai országgal, ! amellyel ez lehetséges, továbbá a világ más részeivel. Bővíteni kell a fejlődő országokkal, továbbá fejlett tőkés országokkal való termelési-tudományos, technikai együttműködésünket, a kölcsönös előnyök és a politikai szuverenitás alapján.

C Társadalmunk fejlő- dését továbbra is olymódon kell irányítani, hogy az ország területeinek gazdasági fejlettsége a specializálódás és a munkamegosztás elvét követve, fokozatosan kiegyenlítődjön. Ennek megfelelően:

— a nagyipari jellegű központokat ott kell kialakítani, ahol a telepítés a legnagyobb gazdasági hatékonyságot eredményezi;

— a mezőgazdasági területeken és megyékben a

gazdasági struktúrát agrárcentrikus jelleggel kell fejleszteni;

— mindenütt lehetőséget i kell teremteni a helyi adottságokat hasznosító kis- és középüzemek gazdaságos működésére, beleértve a nagyiparral való termelési kooperációt;

— a megyék és egyes területek népességének jőve- j delmi viszonyait a foglalkozási struktúra szerint kell fejleszteni, az általános életkörülményeket közelíteni kell egymáshoz.

A IV. ötéves tervtörvényt a fenti elvekkel összhangban kell elkészíteni és az országgyűlés elé terjeszteni.

Irányelvek a IV. ötéves tervtörvény elkészítéséhez és megvalósításához

A IV. ötéves terv politikai céljául a Központi Bizottság a szocialista társa-, dalom építésének előbbre- vitelét jelöli meg, s ennek megfelelően: a szocializmus anyagi-technikai bázisának továbbépítését; a szocialista tervgazdálkodás fejlesztését, a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával; a munkások, parasztok és értelmiségi

dolgozók életszínvonalának további emelését; az ország védelmi képességének biztosítását.

A Központi Bizottság a politikai célokból kiindulva szükségesnek tartja, hogy a IV. ötéves terv összpontosítsa népünk erőfeszítését:

— a munka termelékenységének gyorsabb növelésére;

— az ipari termelés korszerűsítésére és nemzetközi versenyképességének javítására;

— a lakásépítés jelentős fokozására, különösen a városokban;

— a hústermelés fellendítésére, az ellátás és az export egyidejű fejlesztésére.

A Központi Bizottság e célokkal összhangban határozza meg a gazdaság fejlesztésének irányára, ütemére és fő arányaira vonatkozó tervcélokat, melyek meghatározzák az országgyűlés elé terjesztendő végleges tervjavaslat gazdaságpolitikai jellegét.

| Az 1971—1975. évi

■■ időszakban a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedését kell előirányozni. Az arányos és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében törekedni kell a növekedés egyenletességére.

A nemzeti jövedelem növekedését alapvetően a gazdasági hatékonyság javításával kell megalapozni. A jövőben is összehangolva kell fejleszteni az ipart és a mezőgazdaságot. Az ipar hatékonyságának javításával el kell érni, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása — a termelés 32—34 százalékos mennyiségi növekedésénél gyorsabban — kb. 40—42' százalékkal emelkedjen. A termelés növekedésének 75 —80 százalékát a munka termelékenységének emelésével kell elérni A mező- gazdasági termelést az előző öt évhez képest 15—16 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzáiá- rulását 13—Ti százsakkal kell növelni úgy, hogy a termelékenység a termelést meghaladó mértékben növekedjék

Minden területen javítani kell a termelés alkalmazkodó képességét a fogyasztók és megrendelők fokozódó igényességéhez.

O A népgazdaság fejlő- désének fő arányait úgy kell tervezni és szabályozni, hogy a népgazdaság tartós egyensúlyának fő feltételei biztosítva legyenek. Ennek érdekében:

— a nemzeti jövedelemből a fogyasztás részarányát 75—77 százalékra, a felhalmozásét pedig 25—23 százalékra kell tervezni és törekedni kell a tervezett arányok stabilitására;

— meg kell teremteni az egyensúlyt a beruházási javak kereslete és kínálata között;

— a versenyképesség fokozásával, a külkereskedelmi áruforgalom tervszerű alakításával, valamint a közép- és hosszúlejáratú hitelek felvételével tovább kell szilárdítani a nemzetközi fizetési helyzetünket; to-