Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-17 / 166. szám

2. oldal 1970. július 17. péntek A VILÁGOT szinte percek alatt bejárta képtávírón az a fel­vétel, amely az egyik angliai kikötőben ké­szült. Hajóból kiszál­ló utasokat ábrázol, amint maguk cipelik bőröndjeiket, csomag­jaikul, mert a dokk­munkások sztrájkja miatt a kikötői hordárok sem álltak munkába. Elég hamar beigazolódott azok jóslata, akik azt jövendöl­ték, hogy őfelsége új kormánya barátságtalan mézes­hetekkel kell, hogy szembenézzen. A brit belpolitika kétségtelenül legnagyobb gondot okozó eseménye a mintegy 40 kikötő megbénulása. A kedd óta tartó or­szágos méretűvé duzzadt kikötőmunkás-sztrájkot szer­dán a 47 ezer dokkmunkás képviseletében összeült küldöttgyűlés tette a szakszervezet vezetőinek akarata ellenére hivatalossá. A határozat után Angliában, Skóciában és Walesben még azok a kikötők is meg­bénultak, amelyekben az elmúlt két nap alatt még valamilyen munka folyt. Ez annyit jelent, hogy a dokkmunkások nem várták meg elfogadja-e a szakszervezeti vezetőség a tőkések által beígért 7 százalékos béremelést, ők látványosan tudtul adták, hogy a maguk részéről nem fogadják el. Londoni megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az ilyen fajta, úgynevezett vadsztrájk volt a legrosszabb, amitől a tory miniszterelnök környezetében féltek. A konzervatív kommentátorok máris siettek megjegyezni, hogy a dokkmunkások hangulatához még nem sok köze lehet az új kormányvezetésnek. Ez — mint írják — még a munkáspárti kabinet öröksége. Ezzel a meg­állapítással kétségkívül nehéz vitatkozni, de az előző kormánytól örökölt problémákkal mégis csak a kon­zervatív vezetésnek kell szembenéznie, és nem csu­pán a kikötők vonatkozásában. Az is igaz viszont, hogy a Wilson-kormány sok olyan gazdasági problé­mával küszködött, amelyet még a korábbi tory kor­mány hagyott rá, s melyet a Wilson-kabinet ország- lása idején nem tudott, vagy nem akart megoldani. TEGNAP összeült a brit kormány, hogy eldöntse: a dokkmunkássztrájk következményeinek enyhítésére kihirdesse-e a szükségállapotot, vagy sem. AZ alapel­vekben már szerdán este, nyomban a sztrájk kimon­dása után megállapodtak a leginkább érdekelt minisz­terek. Kétezer katonát másnap kivontak Észak-íror- szágból. A fegyveres erők több egységénél, elsősorban a haditengerészetnél, felfüggesztették a szabadságolá­sokat A kormány tegnapi ülésén jóváhagyta a szük­ségintézkedéseket, amelyek többek között a katonaság bevetését is lehetővé teszik, a 4 esztendő óta első ízben kirobbant általános kikötősztrájk letörésére. A szükségállapot kihirdetése feljogosítja a kormányt hogy katonaságot vezényeljen a kikötőkbe és felhasz­nálja a fegyveres erőket a létfontosságúnak minősített szállítmányok ki- és behajózására. A döntést Maud- ling belügyminiszter jelentette be, s II. Erzsébet ki­rálynő aláírta, aki éppen tíznapos kanadai körútjáról érkezett haza. Versenyfutás a toronyórával Mielőtt az angliai Sun- derlandban éjfélt ütne az óra a városháza tornyán, Alan Quayle, a városi ta­nács tagja, építőmester és családapa, kimerészkedik az éjszakába. S amikor az első óraütés megkondul, lélek­szakadva rohan a Fawcett street végéig. A magyarázat az, hogy Quayle — le akarja győzni a toronyórát. Gyermekkori vágya, hogy mire az óra végigüti a ti­zenkettőt, ő már diadalma­san átszakítsa a Fawcet street-i, képzeletbeli célsza­lagot. Eddig mindig az idő győzedelmeskedett. Az utca 370 méter hosszú, a torony­óra 45 másodpercig üti a tizenkettőt, és a sunder- landi távhoz legközelebb eső 400 méteres távon 43,8 másodperces teljesítmény a világcsúcs. És hogy miért nem nap­pal próbálkozik? Délben — mondotta a Daily Mirror tudósítójának ■— túlságo­san nagy a forgalom. Potsdam NEGYEDSZÁZADDAL ez­előtt, 1945. július 17-én ült össze a Berlin melletti Pots­damban a hitleri Német­országot legyőző három nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormány-, illetve államfője, hogy ki­utat keressen Németország és végső soron egész Euró­pa számára abból a tragi­kus káoszból, amelybe a fasizmus döntötte konti­nensünket. Olyan politikai megoldást kellett keresni, amely komoly és tartós biztosítéljfl lett volna Né­metország demokratikus újjászületésének, az impe­rializmus és a militarizmus kiirtásának német földön. Nem kisebb jelentőségű fel­szelleme adat volt azoknak a bizton­sági intézkedéseknek a ki­dolgozása, amelyek Német­ország szomszédainak bé­kéjét és területi integritá­sát voltak hivatva garan­tálni. POTSDAMBAN még úgy tűnt — a megkötött egyez­mények is ezt tanúsították, — hogy a nagyhatalmak tanultak a történelmi lec­kéből. Elhatározták, hogy Európa térképén csakis olyan egységes, demokra­tikus Németország jelenhet meg, amelyben sem a mo­nopoltőke, sem a porosz militarizmus nem játszik többé vezető szerepet, rész­letekbe menő intézkedések­ben állapodtak meg Német­ország nácitlanítására. Az Scheel Moszkva előtt Londonban, Washingtonban tanácskozik Walter Scheel bonni kül­ügyminiszter csütörtökön Londonba utazott, ahol Douglas-Home brit külügy­miniszterei küszöbön álló moszkvai tárgyalásairól kí­ván tanácskozni. Pénteken Scheellel Washingtonba utazik tovább, hogy ugyan* erről a témáról Rogers amerikai külügyminiszter­rel folytasson megbeszélést. A külügyminisztert szom­batra várják vissza Bonnba. Egon Bahr államtitkár, aki Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel az előzetes eszmecserét folytatta, és ] aki a Scheel vezette tár­gyalóküldöttségnek is tag- I ja lesz csütörtökön a Bon­ner Rundschau című lap­nak adott nyilatkozatában a többi között kitért azok­ra a híresztelésekre is, ame­lyek szerint a megkötendő egyezmény, anyagi áldoza­tokat igényel a nyugatné­metektől, mert a Szovjet­unió jóvátételt követel. Bahr hangoztatta. hogy ezek a híresztelések telje­sen légből kapottak. A szovjet kormány egyetlen kopeket sem követel. Ha azonban az egyezmény lét­rejön, előreláthatólag foko­zódik a gazdasági együtt­működés az NSZK, s a szo­cialista országok között Ez az együttműködés esetleg olyan nagyarányú lesz, hogy a magántőke mellett állami eszközöket is igény­be kell venni. Ez természe­tesen tisztára üzleti vállal­kozás lenne és semmiféle,' áldozattal, sem járna, el­lenkezőleg hasznot hozna — mondotta Egon Bahr. Moszkva—Lima inieusszai Csütörtökön Moszkvából Limába indult egy Anteusz óriás repülőgép, hogy segít­séget vigyen a földrengés sújtotta perui lakosságnak. A . repülőgép egyebek kö­zött kórházi berendezést és különböző gyógyszereket visz Peruba. „Ez lesz a leghosszabb út, amelyet valaha is megtett az Anteusz” — mondotta indulás előtt Vlagyimir Ja- lin elsőosztályú pilóta a gép parancsnoka. Véget értek a szovjet —egyiptomi Emelkedő deficit Horovitz, az Izraeli Ál­lami Bank vezetője ismer­tette a knesszettel (parla­ment) a bank évi beszá­molóját, amely megállapít­ja, hogy Izrael fizetési mérlege 1969-ben 894 mil­lió dollár deficittel zárult, ami 24 százalékkal több mint 1968-ban. A fizetési mérleg deficitje 1970 első négy hónapjában elérte a 76 millió dollárt, vagyis 58,5 százalékkal emelkedett az előző év hasonló idő­szakához viszonyítva. A la­kosság kiadásai 1969-ben 9 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a jövedelmek csupán 6 százalékkal nőt­tek, a fogyasztási cikkek pedig 2,5 százalékkal drá­gultak. Izrael kereskedelmi mér­lege 1970 első negyedében 204 millió dollár deficittel zárult — a múlt év hason­ló időszakában 130 millió dollár volt ez a deficit Az import értékét 460 millió dollárban szabták meg, szemben az előző évi 378 millió dollárral. A fizetési mérleg defi­citjéhez döntően hozzájá­rult az új amerikai Phan­tom és Skyhawk repülő­gépek beszerzése. Dajan izraeli hadügymi­niszter csütörtökön kije­lentette, hogy véleménye szerint „az izraeli—arab konfliktus következő for­dulója nem a tárgyalóasz­talnál, hanem ismét csak a csatatéren zajlik le”. Da­jan kénytelen volt beis­merni, hogy amint múlik az idő, Izrael ellenfelei egyre erősebbé válnak, s ez különösen megmutatko­zik a Szuezi-csatoma fe­lett folyó légiháborúban. Olaszországi helyzetkép RÓMA (MTI) A Róma közelében levő Ariccában összeült az Olasz Általános Szakszer­vezeti Szövetség (CGIL) igazgató bizottsága, s a töb­bi között megvitatta az ál­talános belpolitikai helyze­tet. Luciano Lama, a CGIL főtitkára komolynak és ve­szélyesnek minősítette a kormányválság kirobbantá­sa következtében előállt po­litikai helyzetet. A CGIL szerint — folytatta — en­nek egyetlen módja a dol­gozók érdekeit szolgáló, re­formpolitika következetes megvalósítása. Andreotti kijelölt minisz­terelnök csütörtökön puhgr tolózó tárgyalásai kereté­| ben egyórás megbeszélést . tartott Gronchi volt köztár- | sasági elnökkel. Egyes ér­tesülések szerint Andreotti hozzálátott az esetleges új középbal koalíciós kormány összeállításához. Reggio di Calabria váro­sában — amely az elmúlt napokban ismételten súlyos incidensek színhelye volt — csütörtökön délelőtt több­száz ember vonult fel a Piazza Italian, hogy tüntes­sen, amiért Catanzarot, a „rivális várost” tették meg a tartomány fővárosává, nem pedig a jóval nagyobb Reggio di Calabriát. A szerdai zavargásoknak — egy halotton kívül 90 sebesültjük volt. tárgyalások Csütörtökön a Kremlben véget értek a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke, valamint Gamal Áb- del Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és miniszterelnöke, az Arab Szocialista Unió elnöke között. Gamal Abdel Nasszer az SZKP Központi Bizottsá­gának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksé­gének és a szovjet kor­mánynak a meghívására június 29-e óta tartózkodik baráti látogatáson a szovjet fővárosban. BRIDGETOWN Heyerdahl norvég kuta­tó a Rá—II. fedélzetén meg­tett útján kívül újabb bi­zonyítékokkal rendelkezik ahhoz, hogy az egyiptomiak négyezer évvel ezelőtt ha­jóikon elérhették Dél-Ame- rikát. Heyerdahl Martini­que szigetéről egy kiásott pénzdarabot kapott. A pá­rizsi numizmatikai intézet megállapítása szerint a pénz a második vagy har­madik egyiptomi dinasztia idejéből való. WASHINGTON Az amerikai űrhajózási hivatal bejelentette, hogy személyzetét kilencszáz fő­vel csökkenti. A NASA tör­ténetének legnagyobb sza­bású elbocsátásaira októ­berben kerül sor. * A TASZSZ hírügynökség az Egyesült Államokban megjelent hivatalos ada­tokra hivatkozva közli, hogy minden nyolcadik amerikai állampolgár a szegények kategóriájába sorolható. Az elmúlt évben a néger lakosság átlagjö­vedelme negyven százalék­kal volt alacsonyabb a fe­hérekénél. Robbanás Belfastban BELFAST Az észak-írországi rend-; őrség közlése szerint csü­törtökön Belfast központ­jában egy bankban robba­nás történt, amelynek kö­vetkeztében 24 ember meg­sebesült. A rendőrség szak­értők bevonásával nyomo­zást indított a merénylet elkövetőinek kézrekerítésé- re. A robbanás abban az időpontban következett be, amikor Észak-írországból megkezdődött egyes angol csapategységek kivonása, miután csökkent a protes­tánsok és a katolikusok közti feszültség. A finn — szovjet viszony egyik legfontosabb döntés arról született, hogy az Odera és a Neisse lesz az újjászületett, poraiból fel­támadó Lengyelország nyu­gati határa, nehogy a né­met szoldateszka valaha is még egyszer hídfőálláshoz jusson a lengyel nép és Kelet-Európa többi nemze­te ellen. » A HÁROM Nagy egy új Európa alapköveit rakta le Potsdamban; ezért hivat­koznak a békeszerető erők ma is az ott elfogadott el­vekre és döntésekre. A potsdami szellemhez azon­ban ma már csak vissza­térni lehet, mert az alap­kőletételt nem követte kö­vetkezetes politikai építő­munka. A nyugati nagyha­talmak — a potsdami egyez­ményeket megszegve — Nyugat-Németor^zagat is; mét visszairányították a ré­gi útra, hídfőállást építet­tek a szocializmus ellen, ahelyett, hogy az európai béke és biztonság megte­remtésén fáradoztak volna. Demokratikus és béke­szerető állam a hajdani Németország területének csupán azon a részén szü­letett, ahol a munkásosz­tály jutott hatalomra — ez ma a Német Demokrati­kus Köztársaság. POTSDAM negyedszáza­dos évfordulóján elsősor­ban arra kell emlékeztet­nünk, hogy tartós béke és biztonság csalc akkor lesz Európában, ha a potsdami szellemet az NSZK-ban is rehabilitálják és végre az a német állam is olyan út­ra tér, amely nem torkoll­hat sem fenyegetésbe, sem revansista háborúba ?mm i«»......... e„„ Jahontov, a Pravda hel­sinki tudósítója cikkben foglalkozik az új finn kor­mány megalakításával és Urho Kekkonen finn elnök július 17-én kezdődő moszkvai látogatásával. A finn társadalom széles köreinek véleménye szerint az ország békés demokratikus fejlődésének szilárd alap­jává kell hogy váljék ez a kormány, ennek kell szava­tolni a finn külpolitikai irányvonal állandóságát — írja a tudósító. A Finnország által folytatott békeszerető külpolitika a nép döntő többségének támogatására épül. Ez a kül­politika Finnország és a Szovjetunió baráti, jószomszédi viszonyának sokoldalú fejlesztésére és erősítésére irá­nyul. A kapcsolatok alapja az 1948-ban megkötött ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés. Helytelen volna azt hinni — jegyzi meg a tudósító —; hogy a szerződésnek nincsenek ellenzői. Magában Finn­országban is működnek ilyen erők. Maga az élet. a két ország közötti együttműködés több mint 20 esztendős ta­pasztalatai azonban azt mutatják, hogy egyre kilátásta- lanabbá válnak a reakció mesterkedései. Kekkonen elnök július 17-i szovjetunióbeli látogatásá­tól a finn közvélemény azt várja, hogy ez a látogatás a jószomszédi kapcsolatok, a kölcsönös megértés, a ba­rátság és az együttműködés további kiszélesítéséhez vezet»

Next

/
Oldalképek
Tartalom