Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-17 / 166. szám

1970. július 17. péntek S. oldal ' Járási-városi népi ellenőrzési bizottság Kecskeméten Pártmunkások munkaértekezlete Kunszentmiklóson II férfiak felelőssége A vonatkozó törvény ér­telmében a területi népi ellenőrzési bizottságok el­nökét, elnökhelyettesét és tagjait a járási, illetve vá­rosi tanácsok, a tanácsi vá­lasztási időszakkal azonos időtartamra választják. A megyeszékhelyen és a kecskeméti járásban ez- ideig a megyei NEB látta el a hatáskörébe tartozó teendőket. A julius 1-i ha­tállyal sorra került köz- igazgatási határmódosítá­sokkal összefüggésben azon­ban — részint a megszűnt dunavecsei járási NEB pót­lására — járási-városi né­pi ellenőrzési bizottságot választott a megnagyobbo­dott területű és a lakos­A húsz éve fennálló vér­adómozgalom eredményei­ről és a fejlődés új szaka­száról tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Soóky László, a Magyar Vörös- kereszt főtitkárhelyettese. Elmondta, hogy tavaly az ország városaiban, megyéi­ben, falvaiban élő donorok három és félszer annyi vért adtak, mint 5—6 évvel ez­előtt. Biztatóak az idei eredmények is: a vérellá­tó alközpontok, illetve ál­lomások az év első felé­ben a tervezettnél hat szá­zalékkal több vért gyűj­töttek össze, végeredmény­ben az egész évi szükséges mennyiség 53 százalékát biztosították. Különösen jó eredmény­nek számít a térítés nélküli véradás szinte általános el­terjedése: tavaly az össze­gyűjtött vérmennyiségnek már mintegy 80 százalékát minden ellenszolgáltatás nélkül adták az emberek. Amint a főtitkárhelyet­tes elmondta, az eddig el­ért szép sikerek ellenére van még bőven tennivaló. Alig lehet ország a föl­dön, amelynek népe olyan meghitten <■ szoros kapcso­latban él a természettel, mint Mongóliában. Ulán­bátor, ez a hegykoszorúzta hatalmas síkságon szétfo­lyó hófehér város mozdul­ni sem tud úgy, hogy ne őrizze, ne lesse a Bogdo Ula számtalan csúcsa. Erre gondolok, miköz­ben az ország legnagyobb autójavító gyára igazgató­jának, G. Dasponcag elv­társnak irodájában ülünk. — Az évi termelési ér­ték 26 millió tugrik, s évente 1000 tehergépkocsi nagyjavítását végezzük el. 1500 motort felújítunk, s 45 ezer kereket újrafutó- zunk ... Beszél, sorolja büszkén számszerű adatait, s ahogy közben kitekintek az abla­ság számát tekintve is megnövekedett kecskeméti járás tanácsa. A járási-városi NEB el­nökéül Kő Ferencet, elnök- helyetteséül Nagy Lajost választották, a bizottság tagjai pedig a következők: Bozsó Ferenc, Polonyi Bé­la, Martos Gyula, Besnyi Béla, Bán László, Botocska György és Jánosi Mihály. A járási—városi NEB tiszt­ségviselői és tagjai a Kecs­keméti Járási Tanács jú­lius 15-i ülésén letették az esküt. A bizottság hivatali he­lyisége a Kecskeméti Vá­rosi Tanács székházában (Kossuth tér 1. II. emelet 17.) található. Egyik fő feladat például a. folyamatos vérellátás biz­tosítása. — Igen sok olyan beteg­ség van, amelynek gyó­gyításához friss vérre, vagy a vérnek meghatározott al­kotóelemeire van szükség. Az ilyen igények kielégí­tését segíti elő egyes gyá­rak dolgozóinak a kórhá­zakkal kötött szerződése: a fővárosban eddig 18 gyár dolgozói kötöttek szerző­dést véradásra, különféle egészségügyi intézmények­kel. Vidéken Baranya, Bács- Kiskun, Hajdú, Győr, Szol­nak, Vas és Veszprém me­gyében születtek figyelem­re méltó eredmények ilyen vonatkozásban. Befejezésül a főtitkárhelyettes elmond­ta, hogy véradásra általá­ban 18 és 60 év közötti személyek jelentkezését fo­gadják el, s vérvétel előtt minden donort orvos vizs­gál meg. Egyébként az évente több százezer em­bert érintő, véradás előtti alapos vizsgálat lényegében szűrővizsgálatnak is meg­felel. kon, itt is visszanéz rám a Bodgo Ula. A távolban kis fehér jurták látszanak akár a szomszédos ház udvarán. Míg felfelé jöttünk a lépcsőn, elgyönyörködtünk a színpompás képekben. Szuhe Bátor és Csojbal- szan mellett jól megférnek a pusztai életet ábrázoló nagy festmények. Az egyi­ken egy vadlovat fogtak be. A másik legelésző kecs­kéket ábrázolt, a harmadik csak üres, sárguló füvű sztyeppét. — Az alkatrészeket is részben magunk állítjuk elő — hallom ismét az igazgató hagját. — Hatszáz munkásunk közül hatvan­nak van mérnöki, techni­kusi végzettsége. A pásztorokból képezzük őket. Most már van ipari tanulóképző iskolánk is — Az MSZMP Kecskeméti Járási Bizottsága tegnap Kunszentmiklóson munka- értekezletet tartott a köz­ségi pártbizottsági csúcsve­zetőségi titkárok részére. A tanácskozáson megjelent Merbler Károly, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztá­lyának munkatársa, Endre István, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-he­lyettese. A járási pártbi­zottság apparátusának tag­jain kívül ott voltak a ta­nács és a KISZ vezetői is. A megbeszélés előtt a résztvevők meglátogatták a VBKM helyi villamosipari üzemét, tájékozódtak az ott folyó munkáról, a dol­gozók élet- és munkakö­rülményeiről. A látogatás után a községi pártbizott­ság székházában Horváth Csütörtökön küldöttgyű­lést tartott a Bácskai Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsé­ge. A körzet közös gazda­ságainak küldöttei elsőnek a továbbképzés lehetőségei­ről szóló beszámolót vitat­ták meg. A termelőszövet­kezeti elnökök, elnökhelyet­tesek tanfolyamai többféle formában kerülnek meg­szervezésre. Levelező okta­tás indul a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium mérnök- és vezető továbbképző intézetének termelőszövetkezeti elnökök számára indított tanfolya­A diósgyőri vár szom­szédságában áll az a 17. században emelt épület, ahol a nagy magyar szí­nésznő, Déryné, Széppataki Róza 10 éven át, 1852-től 1862-ig élt. Az épület je­lenleg a diósgyőri vármú­zeumhoz tartozik, s most megkezdték a történelmi feleli az igazgató — eddig háromhónapos tanfolyamra jártak munkásaink, ez­után jövőre már vé­gez az első évfolyam az is­kolában, ezután onnan jön az utánpótlás. Kinn a járdán lovas em­ber poroszkál. Az itteni KRESZ ugyanis megtiltot­ta, hogy a főváros útjain lóval járjanak. Ha az út­ról leszorítják a távoli jurtákból valamiért befá­radt lovast, akkor megy a járdán. Ez természetes. Szó nélkül kerülgeti egy­mást gyalogos és az okos kis mongol ló. Ulánbátorban nincs vil­lamos. Néha indul egy-egy helyi autóbusz. Több mo­torkerékpárt láttunk, de a biciklit nem kedvelik. A távolságok olyan nagyok, hogy mi folyton rá vol­tunk utalva vendéglátóink gépkocsijaira. Volgával mentünk egy délután is a nagy izgalom­mal és érdeklődéssel várt nemzeti birkózóversenyre. A verseny felülmúlta min­den várakozásunkat. A tiszta kék eget gyakran át­szelő sasok méltóságos mozdulataival jöttek be a sportolók. Térdük meg­Ignác, a járási pártbizott­ság első titkára üdvözölte a megjelenteket, majd K. Tóth Ferenc, a kunszent- miklósi községi pártbizott­ság titkára ismertette a nagyközség politikai, gaz­dasági helyzetét. A továb­biakban Budai József, a járási pártbizottság titkára tájékoztatta a részvevőket a pártszervezetekben folyó választási előkészületekről. Megállapította, hogy a párt- alapszervezeti taggyűlések, vezetőségi ülések és a párt­csoportok fórumain sok hasznos javaslat hangzott el a párt belső életére vo­natkozóan. A tájékoztatókat követő vitában Endre István az előkészítő munka soron kö­vetkező feladataira hívta fel a figyelmet. Sz. A. mán. Ezenkívül technikum­ban is szervezhető tanfo­lyami oktatás. Előrelátha­tólag a Kiskunhalasi Felső­fokú Mezőgazdasági Tech­nikum kap erre megbízást. Az előző években megin­dított továbbképzési for­mákat továbbfejlesztik az idén. A küldöttgyűlésen még megvitatták a termelőszö­vetkezetekben dolgozó nők helyzetét. Végezetül az ár­vízkárosultak megsegíté­sére indított mozgalom ed­digi eredményeiről tanács­koztak. környezetben álló ház re­konstrukcióját. A tervek szerint eredeti szépségé­ben állítják helyre a korai barokk stílusú épületet. Azt a szobát, amelyben Déryné lakott, a nagy ma­gyar színésznő emléktár­gyaival rendezik be. roggyantva, derekukat elő­rehajtva, fejüket kemé­nyen felszegve, izmos kar­jukkal a sas lebegő szárny­mozdulatait utánozzák. Ta­lán soha, sehol nem fo­gott meg olyan erővel a természet közelsége, szinte ijesztően komor fensége, mint a birkózóversenyen. Egyszerre két pár küz­dött. A díszes ruhába öl­tözött két bohin zaszol be­töltötte legfőbb tisztét: el­vette és a birkózás ideje alatt őrizte a bátor küzdők sapkáját, a csandzsin mai­rét, a Szuhe Bátor sapkát. A játék kieséses alapon folyt. Végül kiválasztódott a négy legerősebb. S most elkezdődött a népi ősi rí­tus. A birkózó nagy saslen­géssel körüljárta a bohin zaszolt, aki magas fejhan­gon rákezdett gyorsan per­gő nyelvével a ritmikus szövegre, amelynek a he­venyészett fordítása vala­hogy így hangzik: Aki itten szárnyát csattog­tatja, melyik erős hegyvidék szü­lötte? Izma acél, teste erős, or­szág oroszlánja AZ EGYIK termelőszö­vetkezet irodájában a kis közösség életéről, munká­járól beszélgettünk. Az el­nök elmondta, hogy náluk a dolog javát az asszonyok végzik. A 250 tsz-tagból 130 a nő. S az elnök di­cséri őket, valóságos tirá­dákat zeng a „mi asszo­nyaink” szorgalmáról, ál­dozatos helytállásáról. Csak akkor hallgat el, amikor megkérdezzük, hogy a sok derék asszony közül hányat választottak be a vezetőségbe. Kiderül, hogy egyet sem. Mégpedig azért nem, mert a vezetés — magyarázza az elnök — körülményes dolog. In­kább a férfiak dolga. Hi­szen ők megfontoltabbak, higgadtabbak a tanácsko­zásban. Így a 130 szorgal" más asszonyból mindössze egy növénytermesztési, egy állattenyésztési (baromfi­termesztési) brigádvezetőre tellett. Nem egyedülálló eset, sok száz hasonlót lehetne említeni. Dolgozni igen, s a terheket viselni. Arra nagyon jók az asszonyok. S arra is, hogy a napi munka után, a második, az otthoni műszakban jeles­kedjenek. Egyszóval álta­lában még egyáltalán nem rózsás a nők helyzete. Nemrégiben az MSZMP Központi Bizottsága is na­pirendre tűzte ezt a szo­rító gondot. Keresni kell a megoldást, mert asszonya­ink mai helyzete a sok szép szó és fogadkozás el­lenére sem mondható mindenütt korszerűnek. A KÖZVÉLEMÉNYT is foglalkoztatja ez a végig nem vitt emancipáció. S ezzel kapcsolatban sok szó esik a férfiak felelősségé­ről. Hiszen ők tehetnek legtöbbet a nők helyzeté­nek megjavításáért. Mint a munkahelyek vezetői, mint férjek és családapák jó­részt ők segíthetnek, hogy a helyes elvből gyakorlat legyen, a jó törvényekből eleven élet. Egy kis üzem művezetője 40 éves férfi. Keze alatt jórészt nők dolgoznak. El­ismeri, hogy az asszonyok iparkodnak, de végül még­is az a véleménye, hogy sok baj van velük. Gyak­három ünnep győztes bir­kózója nem győzi le sem erő, sem fortély, neve, híre terjed .. S ezután bemutatja név szerint a versenyzőt, fel­sorolja eddigi győzelmeit, miközben a másik fél bo- hinja elégedett, elismerő szavakat kiált közbe, majd ő kezd rá a saját verseny­zője bemutatására. A leg­erősebb küzdelme rendsze­rint nagyon hosszú ideig tart. Ezen a mérkőzésen a bíró többszörös sürgetésére jó félóra után került csak végre földre az egyik fél Mongóliában nincs ün­nep anélkül, hogy a há­rom nagy népi vetélkedőre ne kerüljön sor. Az egyik a buh, a népi birkózás, a másik a nyílverseny, a har­madik az ördöglovaglás. Érdekessége az utóbbinak, hogy a lovaglási versenyen csupán hattól tizenegyéves korig vehetnek részt a ver­senyzők. Azt tartják ugyan­is: természetes, hogy a fel­nőtt a legvadabb lovat is betöri. (Folytatjuk.) Adamovics Ilona ran betegeskednek, s a 35 asszonyból most is öt van szülési szabadságon. Az a baj, mondja a művezető, hogy nem lehet rájuk szá­mítani. Azután kiderül, hogy el­sősorban az asszonyokra lehet számítani. Teljesít­ményük a legjobb az üzem­ben. Női brigád érte el elő­ször a szocialista címet Az a furcsaság előzte meg ezt, hogy a brigád élére elő­ször férfi vezetőt állítot­tak. („Hogyan is tudna egy nő ilyen fontos poszton helytállni?”). Csak amikor már nem boldogult a cso­porttal, akkor lett nő a brigádvezető. S egy eszten­dővel később elnyerték a szocialista címet. Kiderült, hogy a nők igenis tudnak irányítani. KIDERÜLT" ez már sok helyen, s mégis hány olyan üzemünk van még, ahol a férfiak ugyanazért a munkáért több fizetést kapnak. „A férfimunka mégis csak más’’ — mon­dogatják az ilyen munka­helyeken. Pedig az asszo­nyok. — a tapasztalat sze­rint — egy-két valóban fi­zikai erőt kívánó tenniva­ló kivételével, mindenben képesek a férfiakéval egyenlő teljesítményre. Csakhogy a teljesítményt a legtöbb helyen a férfiak bírálják el. Az ő szavuk, az ő véleményük dönt. Ta­lán nem is gondolják, mi­lyen felelősséget vállalnak ezzel. Mennyit rontanak a nők lebecsülésével és meny­nyi kedv, energia szabadul fel, mennyi jó ötlet, elgon­dolás születik ott, ahol a nők a férfiakkal egyenlő jogon dolgozhatnak, s ve­hetnek részt az élet irá­nyításában. A férfiak többsége ott­hon is a kelleténél na­gyobb méltósággal — és még nagyobb kényelem­mel — játssza a családfőt. Pedig a felesége talán a munkahelyén is annyit, esetleg többet dolgozik, mint ő. Mégis természe­tesnek veszik, hogy a férfi egyetlen otthoni „dolga” a pihenés, hiszen a ház rendje, a főzés, a takarítás — ősi szokások szerint — az asszony kötelessége. Valamikor valóban ez volt a szokás. Régebben, amikor a háziszolgává nyomorított asszony jó, vagy rossz sora az ura kénye-kedvétől, hangulatá­tól függött. Csakhogy en­nek a világnak már vége. A mai családok többségé­nek jelene, jövendője két egyenlő felelősségű pillé­ren nyugszik. Családfő sincsen a régi értelemben. Családapa és családanya van, akik közösen, egyenlő rangon, egyformán felelnek az otthon rendjéért és biz­tonságáért. S ez azt is je­lenti, hogy az otthoni munka is közös. És az a gyerekek nevelése, a velük való törődés. A második műszak sem az asszonyok kizárólagos feladata. A férfinak is részt kell vál­lalnia belőle. A KÖZPONTI Bizottság határozata társadalmunk fokozott figyelmét jelzi. Azt jelenti, hogy mind a felelős fórumok, mind a közvélemény elégedetlenek a nők mai helyzetével. Társadalmi rendünktől ide­genek, céljainkkal, törek­véseinkkel összeegyeztet­hetetlennek tartják a nők sok helyen még tapasztal­ható lebecsülését. Segíteni kell ezen. És elsősorban a férfiak segíthetnek. K. Gy. Húszéves a véradómozgalom A testvérországok életéből Mongólia földjén 1. BETEKINT A BOGDO ULA Előkészületek a tsz-vezetők továbbképzésére Déryné-emlékmúzeum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom