Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-17 / 166. szám
Vilá g proletárjai, egyesüljetek! XXV. évi. 166. szám 1970. július 17. PÉNTEK Ara: 90 fillér Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának július 15-16-i ül ésérő/ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. július 15— 16-án kibővített ülést tartott; megtárgyalta az időszerű nemzetközi kérdéseket, a IV. ötéves terv irányelveit és a X. párt- kongresszus előkészítésének feladatait. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a budapesti pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a KISZ KB első titkára, illetve a miniszterek, az államtitkárok, a kormány tájékoztatási hivatalának elnöke, a SZOT titkárai, a Tudományos Akadémia elnöke és főtitkára, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság a napirendi pontok tárgyalása előtt kegyelettel megemlékezett az elhunyt Hi- kádé Aladárról, a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagjáról és Kiss Árpádról, a Központi Bizottság tagjáról. Komócsin Zoltán elvtárs a Központi Bizottság titkára tájékoztatást adott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről 1. Az európai béke és az ezzel összefüggő biztonsági értekezlet megvalósulásának kilátásai a Varsói Szerződés tagállamainak erőfeszítései nyomán, a konferencia eszméjével szembenálló erők törekvései ellenére, az utóbbi időben javultak. Előrelépést jelentett a Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek június 21—22-i budapesti ülése. A külügyminiszterek értekezlete — a többi érdekelt ország elgondolásait is figyelembe véve — konstruktív javaslatokat dolgozott ki. Kialakul az egyetértés a résztvevők körét és a napirendét illetően; ez tovább javítja az európai kormányok biztonsági konferenciája összehívásának reális feltételeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság kormánya kezdettől fogva részt vesz az európai biztonság ügyét előmozdító erőfeszítésekben és a továbbiakban is mindent megtesz a kontinens népeinek békéjéért, biztonságáért. 2. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya — miután képtelen volt katonai győzelmet kicsikarni Vietnamban — agresszióját kiterjesztette egész Indokíná- ra. Folytatva Laosz felszabadított területeinek bombázását, közreműködött Norodom Szihanuk köre 'nyá- nak megdöntésében, majd amerikai, valamint délvietnami és thaiföldi csatlós erők felhasználásával háborút indított Kambodzsában is. Az amerikai agresszorok háborújának folytatása és kiterjesztése mélységesen felháborítja a világ népeit. Üj lendületet vett az indokínai népek iránti világméretű szolidaritás, fokozódott az USA nemzetközi elítélése, elszigeteltsége. A magyar dolgozó nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköz- társaság mélységesen elítéli az Egyesült Államok indokínai agresszióját, amely azzal fenyeget, hogy egész Délkelet-Ázsiát lángbabo- rítja. Szolidárisak vagyunk Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek igazságos harcával és internacionalista feladatunknak tekintjük az agresszió elleni küzdelmük hathatós támogatását. Az indokínai népek — a világ haladó embereinek segítségével — kiharcolják, hogy Indokína a béke, a szabadság és a nemzeti függetlenség térsége legyen. 3. A világ közvéleménye, így a magyar dolgozó nép is. aggodalommal tekint a közel-keleti térségre, ahol az Egyesült Államok által támogatott izraeli agresz- szió folytatása állandósítja és fokozza a háborús feszültséget. Az agresszorok bármit tesznek, nem érik el céljaikat: újabb országok lépnek a társadalmi haladás útjára és fokozódik az arab népek imperialistaellenes harca. Támogatjuk a közel-keleti térség problémáinak politikai rendezésére irányuló törekvéseket, a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozata alapján. A békés megoldásnak továbbra is alapvető feltétele, hogy az agresszor ne élvezhesse az agresszió eredményeit. Továbbra is szolidárisak vagyunk az agresszió áldozatául esett arab népekkel és változatlanul síkra szálúink igazságos ügyük minden irányú támogatása mellett. El vagyunk tökélve, hogy továbbra is erősítjük antiimperialista akcióegységünket az arab országok népeivel. Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1971—75. évi IV. ötéves terv irányelveit, s úgy döntött, hogy azokat nyilvánosságra hozza. Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előadói beszéde alapján a Központi Bizottság megvitatta a X. kong resszus politikai és szerv zeti előkészítésének kérd seit. I 1. A Központi Bizottsá i úgy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát 1970. november 23-ára hívja ösz- sze. A Központi Bizottság a kongresszusnak a következő napirendet javasolja: a) a Központi Bizottság beszámolója, b) javaslat a szervezeti szabályzat módosítására, c) a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, d) a fellebbviteli bizottság jelentése, e) a párt vezető szerveinek megválasztása. 2. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a X. kongresszus irányelveit, valamint a párt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó tervezetet, s azokat augusztus elején a pártszervezetek rendelkezésére bocsátja. A Központi Bizottság úgy határozott, felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a Tudományos Akadémia Elnökségét, hogy a kongresszusi irányelveket tárgyalják meg és véleményüket juttassák el a Központi Bizottsághoz. A kongresszus irányelveit és a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó tervezetet a Központi Bizottság megküldi a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának véleményezés céljából. A Központi Bizottság az ország közvéleményének tájékoztatása céljából a kongresszusi irányelveket augusztus második felében a sajtóban nyilvánosságra hozza. 3. A Központi Bizottság üdvözli a X. pártkongresz- szus tiszteletére mind szélesebben kibontakozó szocialista munkaverseny részvevőit. Nagyra értékeli és támogatja a mozgalmat; meggyőződése, hogy a dolgozók öntudatos, szorgalmas, odaadó munkája közelebb visz a szocializmus építésében kitűzött céljainkhoz; a pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny hazánk, népünk javát szolgálja. (MTI) Több meggy ANKÉT A CSONTHÉJASOK TERMESZTÉSÉRŐL Egységnyi területen al mából kétszer annyi terem, mint kajszibarackból, ám, míg az előbbinek alig tíz százaléka, az utóbbinak csaknem a fele kerül a nyugati piacokra. A meggy hozama a barackénál is kisebb, világpiaci ára azonban magas, és évek óta stabil, ennélfogva értékesítési gondról itt egyáltalán nem beszélhetünk. A két gyümölcsfajta előnyeit, hasznosságát bizonyító adatokat százával idézhetnénk, —, mint ahogyan idézték tegnap Kecskeméten a megyéből és az ország más vidékeiről össze- sereglett kertészeti szakemberek a kajszi- és meggytermesztési tanácskozáson. Az egész napos szakmai ankét bőséggel teret nyújtott arra is, hogy a résztvevők elmondják a termesztéssel, az értékesítéssel és a feldolgozással kapcsolatos gondokat. Megnyitó előadásában dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője vázolta, hogy a két gyümölcsfajta miként illeszkedik a megye kertészeti kultúrájába, majd a legújabb termesztési módszerek — a vegyszeres ritkítás. a fajtaváltás, az alacsony törzsű intenzív telepítés — alkalmazására hívta fel a figyelmet. Dr. Tompa Béla, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium zöldség-, gyümölcs- és borgazdasági osztályvezetője nemzetközi és országos adatok ismertetésével jelölte ki a két nyári csonthéjas gyümölcs fontos helyét. Kajszitermesztés szempontjából Magyarország az európai kontinensen a harmadik helyet foglalja el Spanyolország és Francia- ország mögött. A környező államokhoz képest országunk behozhatatlan földrajzi és éghajlati előnyökkel rendelkezik. A kajszi igazi hazája a Duna—Tisza köze, nem véletlen, hogy az ország nagyüzemi kajszi telepítéseinek majdnem az egyharmada Bács-Kiskun- ban van. Megfigyelhető azonban, hogy újabban több más megyében is tért hódít ez a gyümölcsfajta. Az elkövetkező tervidőszakban kajsziból hatezer, meggyből kétezer hold kerül eltelepítésre a megyében, s ez az előirányzott telepi-, tési feladatnak több mint a fele — hangoztatta előadásában Pfenning Gyula, a megyei tanács vb mezőSzakszervezeti napra készülnek Az idén augusztus 9-re tűzték ki a már hagyományos szakszervezeti rendezvényt: a szakszervezeti napot. Ezúttal is Kunfehér- tón tartják majd a mező- gazdasági dolgozók találkozóját, ahol nagyszabású rendezvény szórakoztatja a résztvevőket, a meghívott vendégeket. A mezőgazda- sági üzemek művészegyüttesei, sportklubjai már készülnek ' a találkozóra. Élelmiszertől a bútorig A beruházó szövetkezeti kereskedelem illetékesei elégedettek a kecskeméti Alföldi Áruház építésének ütemével. A kivitelező Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói — a jelek szerint — tartják a szerződésben vállalt határidőt. Jóvoltából 1971 tavaszán olyan tekintélyes üzletházat vehetnek birtokba a kecskemétiek és a környező települések lakói, ahol az élelmiszertől kezdve, a bútorig bezárólag minden megtalálható lesz, amit a kiskereskedelem forgalomba hoz. S mint arról értesültünk: az új áruház új nyitvatartási időrendet kíván meghonosítani. Méghozzá a kedves vevő igényéhez igazodva. (Pásztor Zoltán felvétele.) gazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezető főkertésze. De hozzátette: ez a program csak akkor valósítható meg, ha közgazdasági számításaikat a nagyüzemek is megtalálják.1 S jelenleg a legtöbb gond épp a jövedelemzőséggel van. Ennek okai sokrétűek: a mennyiségileg és minőségileg nem kielégítő hozam jórészt azonban arra vezethető vissza, hogy az elmúlt évtizedben sok gazdaság a telepítésre kevésbé alkalmas területen létesített nagyüzemi gyümölcsöst. Ráadásul a szükséges talajerőpótlásról sem gondoskodtak. Több kívánnivalót hagy maga után a növény- védelem is. A telepítési engedélyek mostani és ezutá- ni kiadásánál a szóbanfor- gó tapasztalatokat figyelembe veszik, s gyümölcsös létesítésére csak ott lesz lehetőség, ahol a jövedelmező termesztés alapvető feltételei adottak. Dr. Tomcsányi Pál, az Országos Fajta- és Tenyésztéstechnikai Minősítő Intézet osztályvezetője ismertette a kinemesített új fajták, illetve fajtajelöltelc előnyös tulajdonságait. Mint mondotta, ezek legtöbbje az elszaporításnak azon a fokán áll, hogy az igénylő gazdaságok is hozzájuthat-; nak. A termesztéssel szemben a minőségi követelmények évről évre növekednek — ebben kivétel nélkül minden felszólaló egyetértett. Az Idei kajszitermés 60 százaléka 40 milliméteren felüli szemnagyságú, s ez igen jó arány. Figyelembe véve, hogy az említett méretnél apróbb szemű termés a nyugati piacokon eladhatatlan. Az értekezleten jelen volt dr. Glied Károly, a megyei •tanács vb elnökhelyettese és dr. Matos László, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője. Részt vett továbbá dr. Kovács László, a Konzervipari Tröszt vezérigazgatója. Délután az értekezlet résztvevői közösen megtekintették és a helyszínen tanulmányozták a kertészeti kutató intézet szarkási telepét és a dunavecsei Virágzó Tsz kajsziültetvényét.
