Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

félév termelési eredményeinek értékelése, > összegezése. Eddig ütemterv szerint érkezett a nyersáru, s a jól szervezett üzemi munkával a feldolgozás is követni tudta a felhozatalt. Bővítették, korszerűsítették a feldolgozópályákat. Így egyedül kacsából óránként 2500 kerül le a gépsorokról.

tanács együttes ülése

mint ügyes-bajos dolgainak intézésében. A helyi ön- kormányzat érvényesülése irányába hat a nagyobb közigazgatási egységek létrehozása, jelen esetben a dunavecsei és kiskunfélegyházi járások megszűnése is.

A továbbiakban a megyei tanács vb-elnöke csupán az utóbbi tíz év eredményeire hivatkozva méltatta azt a jelentős fejlődést, melyet a járás vezető testületéinek irányításával, s a lakosság odaadó munkája nyomán a mezőgazdaságban, iparfejlesztésben, a kereskedelem területén, s nem utolsósorban a községfejlesztésben magáénak mondhat a megszűnő dunavecsei járás. A fejlődésben elért eredményekért a megyei tanács köszönetét tolmácsolta, majd ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatát, mely

(Folytatás a 3. oldalon)

Dr. Dimény Imre mező- gazdasági- és élelmezésügyi miniszter meghívására hazánkban tartózkodik Man- galzsavin Das mongol mezőgazdasági miniszter. A magas rangú vendég országjáró körútja során kedden dr. Soós Gábor, mező- gazdasági- és élelmezésügyi miniszterhelyettes társaságában Kecskemétre látogatott. Megtekintették a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézetet, ahol dr. Mészöly Gyula

igazgató és Kiss Árpád igazgatóhelyettes fogadta a vendégeket. Jelen volt Végvári István, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója is.

A mongol miniszter érdeklődött az intézet kutatóinak munkája iránt. Különösen a triticále és a paradicsom nemesítésében elért eredményekről nyilatkozott elismerőleg.

Délután a Kecskeméti Konzervgyárba látogattak el a vendégek.

Irányelvek, intézkedések ^ L

gazdaságok fejlesztésére

A TOT FŐTITKÁRÁNAK NYILATKOZATA

A MÉM, a TOT és a SZŐ VOSZ elnöksége irányi- elveket bocsátott ki a termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságok kapcsoSegítség

a társgazdaságnak

A mezőgazdasági nagyüzemek ma már gépekkel takarítják be a zöldborsót. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnek egy nagy teljesítményű gépsora van. Ezen már lefutott a korai zöldborsótermés. A későbbi érésűek betakarítására a napokban kerül sor. Ez a pauza jól jött a kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezetnek. A gazdaságnak ugyanis tönkrement a berendezése, éppen amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet a társgazdaság segítségére sietett és kölcsönadta a fejtő- és tisztítóberendezést. Egy tízórás műszakban, a minőségtől függően, 100— 180 mázsa termést fejtenek és tisztítanak meg.

(Pásztor Zoltán felvétele)

latának fejlesztésére. Az irányelvek elemzik a háztáji termelés eddigi csökkenésének okait, szorgalmazzák a háztáji gazdaságok fejlesztését, tájékoztatnak a közös és a háztáji kapcsolatainak új lehetőségeiről.

A háztáji gazdaságok helyzetéről, fejlődésük tendenciájáról K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára a következő tájékoztatást adta az MTI főmunkatársának:

— Az ország gazdaságpolitikája a mezőgazdaság szocialista átszervezésének , egész ideje alatt, s annak az irányelvek érvényesíted

nyomán hasznosíthatják á jelenleg kihasználatlan esz» közöket, épületeket. Megállapodhatnak abban, hogy; a háztájiban előállított termékeket a közös útján ér-* tékesítik, s a termelőszö-' vetkezet szerzi be a háztáji részére is a különféle anyagokat, eszközöket. A közös gazdaságok sokat tehetnek a háztáji szaktanácsadásának megszervezéséért,’ a szervezett növényvédelem és az állategészségügyi fel— adatok ellátásáért.

— Az ösztönző jogszabá-d lyok hatékonyságának é&

befejezése óta is nagy jelentőséget tulajdonított, illetve tulajdonít a háztáji gazdaságok termelésének. Ez a koncepció azonban a meg nem értés miatt; az anyagi — technikai feltételek, továbbá a megfelelő ösztönzés hiányában nem eléggé érvényesülhetett. Ezért a háztájiakban kedvezőtlen tendenciák alakultak ki, 1961 óta a szarvasmar sének tapasztalatait az év folyamán összegezzük. Le^ hetséges, hogy az így nyertí felmérések alapján újabb intézkedésekre, további séd gítségre lesz szükség. Előd fordulhat, hogy a kocaáld lomány nagyobb mérvű nö-* vekedése nyomán egy ide? múlva a háztáji gazdaság gok sertéseik egy részétőt meg akarnak szabadulni,' Ebben az esetben szüksé-í

ha-állomány 200 000-rel, a §ess® válhat az állami ind sertésállomány majdnem tervenciós vásárlás, vagyis

500 000-rel csökkent. A gazdaságirányítás reformja élesen feltárta a kedvezőtlen jelenségeket, s mint ismeretes, egész sor intézkedés történt azok visszaszorítására. Nagy jelentősége volt annak, hogy a háztáji gazdálkodás jogosságát a tsz-törvénybe iktatták. Ösztönzésként felemelték számos fontos mező- gazdasági cikk felvásárlási árát, kedvezményes akciókat indítottak a tenyészállatok utánpótlására, szabaddá tették a takarmányvásárlást, hozzáférhetőbbé vált a háztáji gazdaságok számára is a műtrágya, a kisgép. Igen jelentős az az intézkedés is, hogy a háztájiban végzett bizonyos munkát a társadalombiztosítás szempontjából a közösben végzett munkával azonos értékűnek tekintik.

— Jelentős eredményeket várunk a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok szorosabb együttműködésétől; a kiadott irányelvek is mindenekelőtt ezt szorgalmazzák. Az együttműködés veket is.

egy olyan állami kötelezett-*, ség, amely biztonságot* nyújt a gazdáknak a ser-* tések értékesítésére. Lehet-i séges, hogy hasonló mód-'t szert kell majd javasolni a1 baromfik átvételére is. Általában gondoskodni kell arról, hogy a megtermelt jo minőségű árut értékesíthessék.

Mindent egybevetve a következő ötéves tervidő- szakra az várható, hogy a háztáji gazdaságok összter- melesének eddigi erősen csökkenő üteme jelentősen lassul, s több ágazatban növekedésnek indul a termelés. Ezek közé tartozik majd a sertés- és a baromfitenyésztés, de növekedést várunk a munka- igényes, a piacon igen kelendő gyümölcsök, mint például az eper és a meggy termelésében. A háztájiak problémáival mindenképpen az eddiginél hatékonyabban kell foglalkozni minden arra illetékes szervnek, beleértve a TOT-ot és és az államigazgatási szerPéldátlan felhozatal

Óránként 2500 pecsenyekacsa

Rekord forgalmat bonyolít le nap mint nap az Országos Baromfiipari Vállalat kecskeméti gyára. Az üzem négy megyére terjedő aprójószág-tenyésztő körzetéből naponta 50 ezer szárnyas érkezik. A példátlan mennyiségű felhozatal a nagyüzemi apró jószágtartás fellendülését jelzi. A 280 tenyésztő gazdaságból óramű pontossággal szállítják a vágnivalót. Most van a pecsenyekacsa főidénye: naponta 20 ezer érkezik belőle a víziszárnyastele- pekről. Az eddigi forgalom több mint nyolcszázezer kacsa. Július első felében várják az egymilliomodik víziszárnyast,s ezt követően még mindig 700 ezer érkezésére számolnak a szezon végéig.

Naponta 5 vagon készáru hagyja el a gyárat. A vágott baromfit, a tojást és a házinyulat három világrész államaiba exportálják. A pecsenyekacsa zömét az NSZK fogadja. Egyre több árut adnak hazai ellátásra is. A kereskedelem megrendelésének megfelelően naponta 2 vagonnyi vágott aprójószágot szállítanak.

Egyik legkeresettebb termékük — a baromfihúson kívül — a házinyúl. A pe- csenyénekvalót Olaszországba küldik. Eddig 90 ezer házinyúl érkezett a gyárba, ahol nagyobb részét feldolgozták, a többit pedig „szőröstől bőröstől” exportálták. Még mintegy 100 ezer fülest várnak a tenyésztőktől. A gyárban egyébként megkezdődött a

XXV. évi. 158. szám

1970. július 1,

SZERDA

Ara: 90 fillér

Szeged

a vásárra készül

(4. oldal.)

Megnyugtató nyugtalanság ‘

(5. oldal) /

Békekölcsön nyercménylista

(6. és 7. oldat)

(7—8. oldal.)

MAGYAR SÍOCÍALIS T A MUNKÁSPÁRT ß Á C S*-K IS K U/4 MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

járás

Mint azt pár héttel ezelőtt hírül adtuk, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elrendelte a dunavecsei és a kiskunfélegyházi járások megszüntetését, illetve egyes községi tanácsok Kiskunfélegyháza járási jogú városi tanács irányítása alá helyezését. A szervezeti változás végrehajtásának határidejét 1970. június 30-ában tűzték ki a határozatok.

E célból tartott együttes ülést tegnap délelőtt az MSZMP Dunavecsei Járási Bizottsága és a Dunavecsei Járási Tanács. A két vezető testület ülésén részt vett Erdőst József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, s ott voltak az érdekelt fogadó járások párt .és tanácsi testületéinek vetető' képviselői.

Az együttes ülés részvevőit Boza József, a dunavecsei járási pártbizottság

A pártbizottság és a

első titkára köszöntötte, jelezvén egyúttal a két testület ülésének témáját. Ezután dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke emelkedett szólásra.

Bevezetőül felvázolta azokat a feltételeket, amelyek lehetővé és indokolttá tették az államigazgatás ész- szerűsítését, a tanácsi munka továbbfejlesztését. A helyi tanácsi önkormányzat mind fokozottabb érvényre jutásának jegyében számos vonatkozásban bővült a községi tanácsok hatásköre. A közigazgatás egyszerűbbé. bürokrácia- mentesebbé tétele, a helyi anyagi erőforrások minél ésszerűbb, gazdaságosabb felhasználása jegyében számos község nagyközségi ranghoz jutott, illetve jut. Mindez végső soron az állampolgárok érdekét szolgálja az egészségügyi, kommunális, kulturális és egyéb vonatkozásban éppúgy,

Megszűnt a dunavecsei és a kiskunfélegyházi

A mongol mezőgazdasági miniszter Kecskeméten