Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-10 / 134. szám
8. oldal 1970. június 10, szerda Kitárt karral Több mint romantika Sportcikkek a falusi boltokban A szövetkezeti boltokban me idén nyáron a kempingcikkek forgalmának nagyarányú emelkedésére számítanak. A legfontosabb cikkekből; kerti bútorokból, sátrakból, gumiárukból egyenletes, jó ellátás várható. Ez évben a 2—4 személyes túra- és lakósátrakból 8— SO féle típus lesz kapható, s a kempingbútorok választéka is bővül. Évek óta nagy a kereslet a gumimatracok iránt, s mivel a Palma Gumigyár ez évben exportra és belföldre is többféle új típusút gyárt, ezekből az eddiginél nagyobb mennyiség jut az idén a szövetkezeti boltokba is. Javul a nyári sportszerek kínálata is; lesz elegendő asztalitenisz- és tollaslabda-felszerelés, teniszcikk. Az eddigi hagyományos fém- és műanyaghéjú bukósisakokon kívül — ez évben először forgalomba hoznak üvegszálas, fülvédős új fazonú bukósisakokat is. Óriási érdeklődés előzte meg az idén is a SZŰR-t, a színészek—újságírók hagyományos rangadóját. Már hetekkel, hónapokkal előre elfogytak a jegyek. A rosszmyelvek szerint az utolsó héten csillagászati számokra rúgott a belépők ára. Mindenki látni akarta Kloss kapitányt a pályán. Ne keseredjenek el mégse olvasóink, akik mindenáron látni akarják ezt az érdekes, színes programot. A Budapesti SZÚR teljes műsorát megismétlik augusztus 16-án Szegeden. Tehát ismét Stanislav Mi- kulsky lesz a csapatkapitány is. Az Expressz Ifjúsági Utazási Iroda és a Szegedi Szabadtéri Játékok közös szervezésében két napra különvonat indul Kecskemétről augusztus 15-én. A vonat szombaton délután három óra körül indul a kecskeméti Nagyállomásról. Érkezés után vacsora, szállásfoglalás, majd a Dóm téri szabadtéri színpadon a Parasztbecsület és a Bajazzók megtekintése a program. Az Érdekes elhatározás született a napokban a jugoszláv tengerpart egyik legfestőibb városában Si- benikben: a városhoz tartozó nyolc kilométer hosszú szigeten, Kákán jón, hivatalosan megalapították a „hetedik kontinens”-t, a gyermekek nemzetközi birodalmát. A nemzetközi gyermeksziget létrehozásának gondolata egy évvel ezelőtt született Sibenikben, amely nyaranta rendszeresen nemzetközi gyermekfesztiváloknak ad otthont. Az elképzelést támogatta a hor- vát köztársasági kormány Gyerekek, akiket elhagytak. Gyerekek, akiket el kellett venni szüleiktől. Gyerekek. Alig néhány hete élők és tizenévesek. Az ő életükről, sorsukról, s ezzel a Gyermek és Ifjúságvédő Intézet munkájáról, feladatairól beszélt kérésünkre Juhász Gyula igazgató. — Évente négyszáz-ötszáz gyerek kerül hozzánk. S számuk egyre emelkedik. Idekerül a gyerek, ha a család anyagi körülményei nem megfelelőek. Ezenkívül, ha környezetük erkölcsi, vagy egészségügyi szempontból kifogásolható. Ritkábban ugyan, de néha maguk a szülők kérik gyermekük állami gondozásba vételét. A legkisebbek hároméves korig csecsemő- otthonainkban találnak otthonra. Sok a gyerek, kevés a hely — talán ez a legjellemzőbb. A nagyobbak nevelőotthonokban kezdik az életet. Valameny- nyiert egészségügyi, az iskolás korúak pedig úgynevezett nevelésügyi vizsgáoperaelőadáson olasz, spanyol és bukaresti vendég- művészek lépnek fel. A színész—újságíró rangadó vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a SZEAC Stadionban. Ezután ebéd, városnézés következik, s az utazás résztvevői az esti órákban indulnak vissza Kecskemétre, különvonat- tal. Részvételi díj: 185 forint. Jelentkezni a következő címeken lehet: Express Iroda, Kecskemét, Rákóczi út 32., Szabadtéri szervezés, Jókai utca 22. és immár a védnökök közé tartozik Ivó Andrics világhírű Nóbel-díjas író is. Kákán j az Egyesült Nemzetek Szervezete zászlaja alatt működne, s a szigetet feloszthatnák az ENSZ tagországai között, amelyek saját „felségterületükön” nemzeti jellegüknek megfelelő településeket alakítanának ki. A közös kulturális — és sportlétesítményeket a résztvevők együtt építenék. A sziget „hivatalos” nyelve a tervek szerint minden ENSZ-tagor- szág nyelve és az eszperantó lesz. Sibenikben már készítik a sziget urbanisztikai tervét. laton estiek át. Sajnos, sok a szellemileg fogyatékos a hozzánk kerülők közt. Az egészségesek többnyire túl- korosak, gyenge tanulók. Pedagógusaink a vizsgálaton felmérik a hiányosságokat és azután igyekeznek segíteni. Az elmúlt 15 év alatt 1378-an végeztek általános iskolát. Hétszázkilencven- öten ipari tanuló, 398-an középiskolai, 79-en pedig egyetemi, főiskolai tanulmányukat fejezték be ez idő alatt. Az idén v öten érettségiznek és egy óvónőnk végez. A gyerekek egy része nevelőszülőkhöz kerül. A megyeszékhelyen több mint 150 gyerek él így. Gyermekvédelmi felügyelőink rendszeresen látogatják őket. Arra törekszünk, hogy a gyermek új környezetében visszanyerje személyi biztonságát — ehhez sok szeretetre, biztatásra, megértésre van szükség. Elmondhatom, hogy akik tőlünk kémek gyerekeket, szeretettel és jó szándékkal próbálják pótolni azt, amit az „igazi” szülők elmulasztottak. A gyerekek mindig jobb körülmények közé kerülnek, mint ahonnan jöttek. Általában új szüleiknél sokkal jobban érzik magukat, mint a nevelőotthonban. Beszélni akar néhány nevelőszülővel? Kísérje el az egyik felügyelőnket. De ne várjon perzsaszőnyeges lakásokat! Mielőtt elbúcsúzunk képeket és leveleket mutogat Juhász Gyula. És sok száz gyerek apjaként neveket és foglalkozásokat sorol. Ö agronómus, ő könyvelő lett Pécsen, kö- I zértben dolgozik, most ; érettségizik ... Levelek. ; Hatalmas paksaméta, s nem egyben a megszólítás: Drága Apám! ♦ B. Kovács Mihályné gyermekvédelmi felügyelő, ötvenkét gyerek életét, gondjait kíséri figyelemmel ez a törékeny fiatalasszony. Vele indultunk el látogatóba. Mielőtt egy-egy kapun belépünk, néhány mondattal ismerteti a gyerekek „előéletét”. — Ildi 13 éves. Szülei mindent eladtak az italért. Verekedések, állandó feszültség. Ezenkívül a gyerek elég sok „pótpapával” találkozott. Az utolsó percben került el otthonról. Tiszta, modem bútorokkal berendezett otthon. A kislány, aki ősz óta lakik itt, egyidős az édes gyerekkel. Együtt tanulnak, játszanak. Barátnők. A tanulmányi eredmények is egyre jobbak. Beszélgettünk vele. A kérdésre, hogy nem szeretne-e inkább otthonba menni, határozott nemmel válaszolt. — Marikát édesanyja adta állami gondozásba, alig néhágy hónapos korában. Az indoklás: „dolgozni szeretne menni”. A gyereket két évvel ezelőtt látogatta meg először és utoljára. Három saját gyerek. Két fiú, egy lány, s hogy legyen barátnője, nevelnek egy vele egyidős gondozott kislányt is. Nagyon szeretik, ha csöppség van a háznál. Így került ide a kedvesen berendezett kertes házba ötödiknek Marika, aki négyéves, óvodás és a család kedvence. Már egy sereg éneket, verset tud. De mi ennél sokkal fontosabb, megtanult nevetni. S megismerte mi az, hogy testvér és család. Még egy megjegyzés: a nevelőszülők gyári munkások. Az anya dolgozik. Mindig délelőtt. Emellett öt gyereket nevel. Meglátogattuk Lacit, akinek meghalt az édesanyja. Apja pedig nem tud gon- dosíkodni róla és testvéréről. A bátyja otthonba, ő pedig nevelőszülőkhöz került. Jól érzi itt magát. Csak a testvére hiányzik nagyon. * Öcsi már hét éve él a két kislányos családnál. Most kilencesztendős. El sem tudja képzelni, hogy másként is lehetne. Osztályelső. Kiegyensúlyozott, vidám gyerek. Az aznapi számtandolgozatról beszél és a közelgő vakációról. Nyaralni mennek. Együtt, az egész család. A szülők, két nővére és ő. Csakugyan nem jártunk perzsaszőnyeges lakásokban. Ennél sokkal fontosabbal találkoztunk. Lassan otthonrataláló, és igazi családot lelt gyerekekkel; Szülőkkel, akik nem a pár száz forint gondozási segélyért nevelik a gyerekeket, emberséggel, ■ szeretettel, okos gondoskodással. S nem valószínű, hogy ez szerencsés véletlen volt csupán! Azokkal beszélgettünk, akik az intézettel és az iskolával közösen az igazi boldog gyermekmosolyt akarják visszavarázsolni neveltjeik arcára. S ahogy meggyőződtünk róla, ez többnyire sikerül is. Kocsis Anna ŐSZINTÉN viszolygok a gulyás, a csikós, a fokos, a karikás, az árvalányhajas kalap fogalmával eggyéfor- rott magyaros álromantikától. A prospektusok vágtató csikóst ábrázoló képei láttán pedig mindig eszembe jut a humoristák sokszor tollhegyre tűzött, pásztora, aki a külföldiek előtti produkciója után motorkerékpárjára, vagy autójába ül és siet haza, hogy modern lakásában végignézze a televízió műsorát, vagy beüljön a falu eszpresszójába a beatzenét hallgatni. Vajon milyen élményt, valóságos romantikát nyújt ma Bugac, a megye legsűrűbben látogatott idegen- forgalmi „zarándokhelye”? a községtől néhány kilométerre, egy facsoport közepén fekvő nádfedeles csárda, bár árasztja a régi pásztorélet varázsát — búboskemence, egyenes hátú, faragott székek, cserépmázas korsók és bögrék, kármentő bogrács, gémeskút, tornác muskátlival —, a külföldi mégis inkább egy fészer alatt fogyasztja el jóízű, borban főtt marha- pörköltjét, az üvegpalackból a bort. s a mázas korsóba csurgatott szikvizet. A külföldinek ez tetszik, kap valamit a régi magyar pusztai életből, csak a fránya üvegpalack ne zavarná. Az illúzió még tovább fokozódik a külföldiben, amikor fogatra száll, s hat kilométert zötyög az irdatlan kátyúkkal szabdalt homokos úton, amelytől aztán — ha egy kis szél lengedez — szeme-szája tele lesz apró kvarckristályokkal. A puszta karámaival, nádfedeles istállóival valóban festői képet mutat, hiszen hátterét a zöldben pompázó erdő adja. A program is stílszerű. A karámok előtt nemcsak látják a ménest, de hallják a lovak körmeinek dobogását, amely bennünk, hazaiakban is kiváltja a nemzeti büszkeséget, még ha a szilaj, ostort pattogtató, a lovat szőrén megülő csikósról tudjuk is, hogy MZ- motorral jár a munkahelyére. Átforrósodik az ember szíve, amikor a lovasbemutatót látja, vagy amikor a szelíd, kezes csikók sima szőrét simogatja. Igen, ez már nem olyan megrendezett, kirakatromantika, amit korábban érzett. A BEMUTATÓ után ismét vissza a csárdához, ahol a külföldi — természetesen konvertábilis valutáért — vásárolhat az INTURIST- kirendeltségnél csikóbőrös kulacsot, karikást, kalocsai hímzett térítőt, márkás porcelánt, angol gint, fütyülős barackpálinkát. Csupán az okozhat a külföldiben némi kiábrándulást, hogy sem valutáért, sem forintért nem kaphat egyetlen bugaci lapot, a táj, a csikósok, vagy a csárda képével, amit elküldhetne szeretteinek, a hazai turistának már a bemutatón hiányérzete támad, ugyanis ő érti a rendezők szavait, tudja, nemcsak a ménest, de a magyar gulyát is fel kellett volna hajtani, csakhogy a tsz és az állami gazdaság anyagi nézeteltérése miatt ez elmaradt. Ez a Bugacra látogató hazánkfia is vinne emléket — egy cserépmázas tálat, karikás ostort, árvalányhajas kalapot, pásztorfurulyát —., de nem teheti, mert nincs valutája. AZ ALROMANTIKAVAL kezdtem, amelytől e látogatás után is viszolygok, ám éreztem valami meghatót, kedveset, valami igazi romantikát Bugacon, amelynek örültem, s ma már tisztelem a régi pásztorélet felelevenítőit. Megjegyzem azonban: Bugac számunkra több, mint romantika, Üzlet is, mégpedig nagyon jó üzlet. Ha pedig így vélekedünk róla — mert mi lehet a helyesebb álláspont —, akkor a jő kereskedő alapigazsága szerint kellene eljárnunk. Nem sok kellene, csupán egy út, a tsz és az állami gazdaság közötti vita megszüntetése, néhány képeslap, s egy olyan bolt, amely forintért is árulná a pásztorélet tárgyait. Gémes Gábor Az Április 4 tér 1. szám alatti 607. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben nagy gondot fordítunk a tanulók évvégi ismétlésére, a szakmunkásvizsgák előkészítésére. A tanítás nyitott ablak mellett folyik. Azaz csak folyna. A téren gyanis a DÉGÁZ vállalat dolgozói igen komolyan készülnek a futball-világbaj- nokságra. A „játékosok” egyben betöltik a drukkolok szerepét is. A drukkoHelyesbítés Kovács Margit Kiskunfélegyháza, Zrínyi utca 42. alatti olvasónk kérésére közöljük. hogy nem azonos a május 14-én közölt „Így állami I elvész a jó hírnév” című i I írás szerzőjével. Hiába várjuk Hét-nyolc éve annak, hogy édesapámék — idős Kacsó János, Kiskunfélegyháza, Báthory u. 4/a. — otthonába televízió került. Szobájuk legszebb helyére tették, szinte családtag lett. 1969. november 9-én a televízió elromlott, édesapám Egy délelőtt a munkahelyen Meddig marad így? Kiskőrösről a Kecskemét felé vezető út állapota körülbelül három kilométer hosszan tűrhetetlen. (Közvetlen Kiskőrös előtti szakaszra gondolok.) Az út mellett 30—40 vagon kőzúzalék áll, de ebből még egyetlen lapátnyi sem került a kigödrösödött, felfagyott úttestre. Népgazdasági szempontból felmérhetetlen az a kár, amit az erre haladó gépjárműveknek okoz ez a hihetetlenül rossz állapotban levő út. Mielőbb nézzenek utána az illetékesek! Lévai Ferenc Izsák, Kecskeméti u. 6. nincs víz? elvitte a félegyházi GEL- KA-hoz javíttatni. Azóta szinte hetenként érdeklődnek a televízó „hogyléte” felől, de csak ígéretet kapnak. ifjú Kacsó János Budapest, I., Asztalos J. u. 24. lás ugyanis csak akkor érdekes, ha munkaidőben, a nyomdafestéket nem tűrő szavakkal ecsetelik egyikmásik csapat, vagy tagjának erényeit. E „fontos” mérkőzéseket valahol máshol nem lehetne lebonyolítani? Mégpedig munkaidő után? Weither Vilmos igazgató Miért Solt új telepén, a Petőfi- telepen 1963-ban elkészült egy törpevízmű. Az ittla- kók társadalmi munkával segítették az építkezést, és hamarosan sikerült a legtöbb házat vízvezetékkel, vízzel ellátni. Üjabban szomorúan tapasztaljuk, hogy vasárnap szünetel a vízszolgáltatás. Lassan itt a nyár, mind több vízre lesz szükség, nekünk pedig vasárnap egy csepp se jut. Miért? Meskó László Solt, Petőfi-telep Tél u. 5. Kloss a csapatkapitány Szegeden is Különvonattal a SZI R-ra Eszperantó nyelvű gyermeksziget az Adrián
