Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-10 / 134. szám
1970, Június 10, szerda 5. oldal A bajai kertészeti oktatás története Egy érdekes kiállításról Az egyenjogúság védelmezői Kialakulóban a nőhizottsáqok rendszere A bajai Türr István Múzeumban a közelmúltban megnyílt a kertészeti technikum történetét feldolgozó kiállítás, dr. Bön- gyik Árpád mérnök-tanár többéves kutató munkájának eredménye. A rövid, lényegre törő anyag fényképekkel, újságcikkekkel, eredeti és fényképezett végbizonyítványokkal mutatja be az intézmény történetét létrejöttétől napjainkig. Az iskoláról és kutatásairól a következőket mondta lapunk munkatársának Böngyik Árpád: Az intézet 1955-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Működése megkezdésének időpontját azonban sehol sem sikerült hivatalos papírra fektetve megtalálnom, mivel az iskola levéltára elpusztult a második világháborúban. Izgatott, érdekelt a kérdés, hiszen az iskola az ország legrégibb kertészképzője, s úgy gondoltam, jó lenne, ha történetét megismerhetnénk. Kutatómunkámat 1966-ban kezdtem az országos levéltárban és a Széchényi Könyvtárban. Ezt újságcikk — melynek fényképe az iskola létrehívásában közreműködőkével együtt itt látható — határkő volt munkámban. A Bajai Közlöny 1904. február 28-i számában tudósít arról, hogy február 21-én megkezdte működését a bajai m. királyi állami kert- munkás iskola. Ugyanebből az időből sikerült megszereznem az akkor még földszintes iskola fényképét is. 1927- ben emeletráépítéssel került az épület abba az állapotába, ahogy ma is látható. A fennállása óta 13 igazgatója volt iskolánknak. Sajnos, az alapkő-lerakó első iskolavezető Hegedűs József fényképét még nem találtam meg. Az 50 ! éves évfordulóra készült kiadványok mellett bemutatunk néhány nagyon régi eredeti végbizonyítványt is. Ezeket azoktól a most már 80 éven felül kertészektől kaptam, akik ebben az iskolában végeztek. Az eddig kiadott nyolc végbizonyítvány-változatból hetet már megszereztem; sajnos, az első változatnak nyoma veszett. Móricz írta: „Az igazi iskola túllép saját kerítésén, szavát messzi vidékeken is meghallják”. Olyan szakemberek kerültek ki innen, akiknek nevét az ország határain túl is ismerik. Elég talán megemlítenem dr. Mészöly Gyulát, a Magyar Tudományos Akadémia Kossuth-díjas levelező tagját, dr. Kozma Pál egyetemi tanárt, a Tudományos Akadémia levelező tagját, a Kertészeti Egyetem rektorát. Vagy dr. Kerekes József kandidátust, a Kertészeti Egyetem docensét, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osztályának vezetőjét, aki kiállításunk megnyitójára is eljött. Mint régi tanítványunk lelkesen támogatja az iskola történetének könyvalakban történő megjelentetését. Az általa összegyűjtött anyag ugyanis lényegesen nagyobb az itt meglevőnél. Több újság foglalkozott már elismerően iskolánkkal, amely eddig 1108 szakembert adott a magyar kertészetnek. Képzésünk jelenlegi színvonalát a korszerű nagyüzemekben végzett gyakorlati munkák alkalmával készített felvételekkel kívánom bemutatni. Tanulóink felkészültségét pedig az országos versenyeken, vetélkedőkön elért kiemelkedő eredmények bizonyítják. Bács Gábor tanítványunk az országos kertészvetélkedőn 5. helyezést ért ei, fényképe, újságcikke látható az egyik kiállítási tablón. Somogyi István és Szalárov Emil az országos tanulmányi verseny első helyezettjei, hogy csak a legutóbbi eredményeket említsem. Szerény gyűjteményemmel, a fényképezett vagy eredeti dokumentumokkal, a Türr-múzeum és saját magam által összegyűjtött és kiállított szőlőművelési borászati eszközökkel, tárgyakkal kívántam bemutatni, honnan is indultunk, mivé lettünk, milyen eredményeket tudunk felmutatni. Intézményünk elnevezése kezdettől napjainkig töbször változott, célkitűzése azonban változatlan maradt: a kor igényeinek megfelelő általános műveltséggel és széles körű kertészeti szaktudással rendelkező szakembereket képezni a rohamosan fejlődő magyar kertészetnek. A kiállítás anyagát véglegesen iskolánkban fogjuk elhelyezni. Ügy gondoljuk, tanulóinknak is jó érzés, ha látják és tudják, hogy ilyen nagy múltú iskolában folytathatják tanulmányaikat. D. É. Szabad életünk negyed- százada a nők felszabadításának, egyenjogúsításának { is történelmi időszaka volt. Az emberi jogok, a politikai munka, a művelődés, vagy akár a családi élet területén bekövetkezett fejlődés méltán váltotta ki ország-világ elismerését. Ugyanakkor azt sem tagadjuk, hogy a női egyenjogúság teljes és maradéktalan megvalósulásáról még nem beszélhetünk. Ha ezt elismerjük, akikor mindany- nyiunk számára világos, hogy a nők életkörülményeinek javítása az egész társadalom ügye. Tehát nem csak központi, hanem helyi intézkedésekre, összefogásra, törődésre is szükség van, méghozzá munkahelyeken és lakóterületeken egyaránt, mindenütt, ahol nők dolgoznak és élnek. Ezért emelte ki a párt Központi Bizottságának február 18—19-i ülésén született határozata a nők körében és érdekében végzett politikai, gazdasági és szociális munkát egyetlen tömegmozgalom — a nőtanácsok — keretéből. A nőtanácsok sok tízezer lelkes és felkészült munkása az esztendők hosszú során át jelentős politikai tetteket hajtott végre. Tevékenységükkel maradandóan hozzájárultak az elért eredményekhez, szocialista társadalmunk fejlődéséhez. Köszönetét és elismerést érdemelnek. De gondjaikban most már sokkal szélesebb köröknek kell osztozniuk. Egyetlen mozgalom, a nőtanácsok helyébe most a nőbizottságok kiterjedt rendszere, a társadalmi, gazdasági élet minden fontos szektorára kiterjedő hálózata lép. A példát a párt központi vezetése mutatja azzal, hogy a nők között végzett elvi, politikai munka irányítását a pártmunka szerves részeként kezeli, és a nők gondjainak megoldását célzó határozatok végrehajtásának ellenőrzését, koordinálását minden főkön az illetékes pártszervek és pártszervezetek feladatává teszi. A párt választott testületéiben külön nőfelelősök tevékenykednek majd, s az apparátus különböző szintjein nőkérdéssel foglalkozó referenst állítanak be a határozat maradéktalan végrehajtása érdekében. Ezekben a hetekben, hónapokban a kommunisták taggyűléseken tárgyalják meg a közvetlen tennivalóikat. Fontos feladatok hárulnak a szakszervezeti mozgalom keretében működő — igazában: megújuló — nőbizottságokra. Mindnyájan felfoghatjuk ennek a jelentőségét, ha arra gondolunk, hogy a keresőképes korú nők kétharmada szervezett dolgozó. A szak- szervezeti mozgalom választott testületéi nagy gonddal, felelősséggel és körültekintéssel tervezik és fogalmazzák a kulturális, érdekvédelmi feladataikat, s ezekkel összefüggően — a szervezeti tennivalókat. Nyilván jótékonyan éreztetik majd hatásukat ebben a vonatkozásban a különböző állami elhatározások is. így Pl- a jövőben az állami vállalatok és szövetkezetek részére adományozott kiváló cím és vándorzászló odaítélésénél mérlegelni fogják azt is, hogy a szóba- jövő vállalat milyen eredményt ért él a dolgozó nők munkafeltételeinek, szociális helyzetének és életkörülményeinek javításában — önálló kezdeményezéssel, saját erőforrások fel- használásával, belső szervezési intézkedésekkel. A különböző szövetkezetekben és szövetségeikben ugyancsak létrejön a nőbizottságok egységes, átfogó rendszere, hogy a nők képviseletét minden szinten biztosítsák és ellássák a nők érdekvédelmével ösz- szefüggő feladatokat. A nőbizottságok létrehozása és tevékenysége természetesen nem csökkenti a szövetkezetek és a szövetkezeti szövetségek vezetőinek felelősségét, hisz mindaz, ami a nőkérdés megoldásával összefügg (az „egyenlő munkáért — egyenlő bért” elvének érvényesítése, a munkahelyi szociális normák betartása, a nők előmenetelének, anyagi, erköl- I esi megbecsülésének bizto- sítása stb.) mindenekelőtt a szövetkezetek vezetőségeinek feladata. Ám a nők nemcsak munkahelyükön, otthon is dolgoznak, s a lakóterület elmaradottsága, vagy fejlettsége az ő életüket soL_to- rosan megnehezíti, vagy megkönnyíti. S a társadalomnak nem csak a női munkára, a nők közéleti aktivitására is szüksége van. Kétségtelen, hogy ebben a vonatkozásiban társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalmára, a Hazafias Népfrontra várnak jelentős tennivalók. A népfront választott testületéi rövid időn belül kialakítják tömegpolitikai munkájukat a nők körében. Nőpolitikái kérdésekkel gazdagítják tevékenységüket, s ezzel is részt vesznek a közgondolkodás megváltoztatásában. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a nőtanáosok által eddig végzett lakóterületi munka a Hazafias Népfront keretein belül folytatódjék tovább. Ennek érdekében a különböző szintű nőtanácsok eddigi tevékenységéből, tartalmi munkájából átveszik mindazt, ami eredményes és vonzó volt a nők körében. Természetesen megtartják és erősítik azt a népfronttevékenységet, amely eddig is és jelenleg is a nők politikai, közéleti, lakóterületi érdekeit és érdeklődését szolgálta. A Bács megyei népfront, bizottsága mellett az országban elsőnek már megalakult a nőbizottság. s június 20-ig a városi, községi népfrontbizottságok mellett is megyeszerte megalakulnak a nőbizottságok. Ezek az elnökségek munkabizottságaiként működnek majd, hogy a népfrontban is felkészültebben, nagyobb hozzáértéssel tudjanak foglalkozni a nők sajátos gondjaival, problémáival. A nőbizottságokba bevonják a korábbi nőtaná- csok vezetőit, aktivistáit, hogy tapasztalataikkal, kezdeményezéseikkel gazdagítsák a Hazafias Népfront munkáját. A Magyar Nők Országos Tanácsa — amely, mint országos testület továbbra is megmarad — legutóbbi ülésén köszönetét mondott aktivistáinak a végzett munkáért és felkérte őket, hogy az új szervezeti keretekben is erejük teljes kifejtésével támogassák a Központi Bizottság határozatának végrehajtását, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének további javítását. Biztosak vagyunk abban, hogy a nőmozgalom aktivistáinak tízezrei szívesen tesznek eleget ennek a felkérésnek, hisz az eddigieknél is lelkesítőbb célokért, nagyobb támogatással tevékenykedhetnek. J. R. Hemingway; FRANCIS MACOMBER RÖVID BOLDOGSÁGA, A KILIMANDZSÁRÓ HAVA Mindkét elbeszélés Afrikában játszódik, a Francis Macomber rövid boldogsága egy gazdag, de gyenge ember utolsó napjainak története. A második elbeszélés, a Kilimandzsáró hava a lelki halál rajza. (Magyar Helikon). 4z országos középiskolai tanulmányi verseny eredménye Az illetékes bizottságok javaslata alapján a művelődésügyi miniszter megállapította az 1969/1970. tanévi országos középiskolai tanulmányi versenyek eredményét és odaítélte a díjakat A különböző tantárgyakban a verseny díjazottjai Bács-Kiskun megyéből a következők: Orosz nyelv: (általános tantervi osztályok versenye) II. díj Tabajdi Csaba TV. osztályos tanuló, Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor Gimnázium; Kémia: (általános tantervű osztályok versenye) III. díj Makáry Anna. III. osztályos tanuló, Kecskemét, Bányai Júlia Gimnázium. Könyvvitel; (szövetkezeti kereskedelmi) I. és II. díjakat nem adtak ki. III. díj Szabó Julianna IV. osztályos tanuló, Kecskemét Berkes Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola. (34.) A lány kutató tekintettel nézett rá. Kloss folytatta; — Az élet önmagában harc, Liza. Ezek az öregek beülnek ide a kávézóba, s harcolnak. Pontosan olyan esélyük van, mint aki fegyverrel áll ki a viadalra. Fogják a kis téglalapokat, vizsgálják a másik arcát, s aztán egyszerre kivágják az ötöst, s ha valaki üresét húz... — Nagyszerű. Egy wehrmachtos főhadnagy a dominó filozófiájáról' — mondta a lány, s mintha parányi gúny csendült volna ki a hangjából. — ... akkor mindent elvesztett — mondta Kloss. — Mert itt életre-halálra megy a harc. — Miről beszélsz? — döbbent meg a lány. — A dominóról kedves — nevetett fel Kloss, felemelte a poharat; — Egészségedre! — Nem szeretnék ellenfeled lenni a dominóban — mondta a lány, s koccintott. — Én sem — mondta Kloss — mert nemcsak a játszmát, de a fejemet is elveszíteném. Ám erre aligha lesz időm, mert néhány nap csupán a világ. — Szolgálati út? — kérdezte, mintegy mellékesen Liza. — Nem, dehogy. Csak úgy gondoltam, hogy körülutazom Európát, ha már ráérek. — Azután nevetve folytatta: — Berlinből jövök, s a főnököm engedélyezte, hogy néhány napot Wroclawban töltsék. Szívesen töl- teném a szabadságomat itt is... — A jó parancsnok megérti a beosztottjait. — Igen — felelte Kloss, s tettetett ábrándozással mondta: — Eberhardt a mi emberünk. — Utána nyomban a lányra emelte nyugtalan tekintetét, hadd higyje a lány, hogy a név csak úgy véletlenül, gondatlanságból csúszott ki a száján. — De ne is beszéljünk erről. Kutya világ — tette hozzá — ahol az ember elfelejt civilekkel beszélni. Állandó szókincsükké vált már a front, a harc, a sztálingrádi akciók, s amikor az ember végre normális körülmények közé kerül, véletlenül is vét a szolgálati szabályzat ellen... De ugye nem mondtam semmit? — s mosolyogva csókolta meg a lány haját. — Természetesen semmire sem emlékszem, csak a bókjaidra. Hogy őszinte legyek, engem mindig untat a katonanyelv. Általában nem érdekelnek a férfigondok. Nő vagyok, Hans... — Észrevettem már rég.;: — Régen? Hiszen csak most cseppentél ide. — Jöttem. Jöttem, hogy találkozzam veled. — Ne viccelj. — Nem tréfálok. Amikor Wroclawba értem, még nem tudtam, hogy veled akarok találkozni. De egy idő óta... — Pont fél óra óta ülünk a kávéházban — nevetett a lány, s hátravetette szép haját. — A legszebb bók is elveszti hitelét, ha túlságosan szép ... — Egy idő óta — folytatta zavartalanul Kloss, — már tudom, hogy veled kellett találkoznom. Mit gondolsz, másként hogy keveredtem volna éppen ide, a Frankfurter Strasséra? — Te figyeltél engem? — kérdezte a lány. —• Igen. Ne haragudj Liza, de utánad, hozzád jöttem. Ügyetlenül, kisfiúsán mondta ezeket, s a lány beletúrt szép göndör hajába, magához húzta a fiú fejét, s a fülébe súgta: — Ha akarod, Hans, felajánlom neked ezt az estét. Kloss felemelte a konyakot, s valami sajnálatféle ébredt fel benne a lány iránt. És hogyha Artúr valóban téved? Ha ennek a lánynak semmi köze a Gesta- póhoz? Megcsókolta a lány nyakát, s arra gondolt, hogy Artúr bevette a ciánkálit, mert nem akart élve a kezükbe kerülni. Artúrt tehát feladták. A két másikat is. S ha nem ez a lány, akkor valaki más. — Csodás és megfejthetetlen titok vagy számomra Liza — mondta, de a lány szájára tette a mutatóujját. — Ne mondj semmi többet. Fizesd ki a konyakot és menjünk. Amint az utcára léptek. Kloss ismét végiggondolta az asztal melletti beszélgetést, s arra a meggyőződésre jutott, hogy nem is lenne baj. ha a lány „köpne’’ a Gestapónáí. Legalább megismerkedne a helyiekkel is. (Folytatjuk.)
