Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
1 oldal 1970. június 7, vasárnap Első a legjobbak között Feleki pálné elvtársnő tegnap vette át a városi pártbizottság képviselőjétől a Kiadói Főigazgatóság és a Kossuth Kiadó elismerő oklevelét a pártirodalom terjesztésében elért kimagasló teljesítményéért. A megyében őt egyedül érte ez a kitüntetés. Tavaly több mint 20 ezer forint értékű politikai könyvet adott el munkahelyén, a 9-es AKÖV-nél, az idén pedig május végéig már meghaladta a forgalom a 14 ezer forintot. Az éves terve 5000 forint! A pártirodalom terjesztése azonban nem kereskedelmi feladat. A számokat csak azért idéztük, hogy jellemezzük azt a rendkívüli ügyszeretetét, amellyel Feleki Pálné pártmegbízatásának eleget tesz. — Szerencsés helyzetben is vagyok — mondja. — Mint pénztáros, mindig a legjobbkor találkozom a vállalat dolgozóival... Mosolyog, hogy sikerült így elütnie az udvarias dicséretet. Pedig nem azon múlnak az eredményei, hogy történetesen pénztáros. Sok fáradság az ára, azonfelül ember- ismeret is kell hozzá és az irodalomban való alapos tájékozottság. A módszereiről kérdezem. — A lehető legegyszerűbb a módszerem: kínálni kell a könyvet. Nem szekrényben tartani, hogy majd jön, akinek kell, hanem kitenni szem elé, minél többször. S ismerem a dolgozók ízlését. Amikor újabb csomag jön, belelapozok, s tudom, kinek mit ajánljak. Mi kelendő, s mi nem? — Hadd mondom el előbb: a múltkor egy értekezleten felszólalt egy elvtárs, ‘ hogy a Kossuth maradjon meg a feladatánál, s csak ideológiai művöket adjon ki. Nincs igaza. A Kossuthnak már tekintélyes tábora van, mert évről évre jobb és változatosabb a termés, S éppen azáltal vált népszerűvé, hogy az elméleti művek és brossúrák mellett megtalálják nálunk a dolgozók a szépirodalmat, sőt a kalandos regényeket is... Azt kérdezte mi a kelendő? Folyton utazó gépkocsivezetőink például inkább a könnyű olvasmányt keresik. De különösen az utóbbi időben, amióta egyre többen tanulnak. keresettek az elméleti művek is, a tankönyvek és a marxizmus klasszikusai... Néha egészen váratlan az érdeklődés egy-egy könyv iránt. Zsukov emlékirataiból például két kötetet kaptam. S utána kellett rendelni, mert jóval többen érdeklődtek iránta. A Tények és érvek című sorozat viszont szerintem már idejét múlta, alig fogy. Az emberek a napilapodból gyorsabban tájékozódnak, mint egy havonta megjelenő kiadványból Megkérdezem, hogy mennyi volt a vállalatnál a forgalom nyolc éve, mielőtt átvette a terjesztést. Vonakodva felel: — Az előző évben nem egészen 600 forint. — De tudja — fűzi hozzá gyorsan — azóta jobban is élünk. Ahogyan emelkedik az életszínvonal, több jut könyvre. Megfigyeltem, hogy fiatal házasok előbb bútorra, berendezésre gyűjtenek. s amikor megvan, akkor kezdenek könyvet vásárolni. Könyv nélkül ma már üres a lakás. Itt már a családanya is megszólalt. Feleki Pálné négy gyermek anyja. A legidősebb fia most lesz mérnök, a lánya az idén ment férjhez, a két kisebb gimnazista. A könyv — nagyon sok könyvük van — mindennapi szükségletük. ö azért dolgozik, hogy egyszer majd mindenkinek az legyen. —rl— Hármas célkitűzés Az idén két jelentős évfordulót ünnepelnek a bajai Micsurin Termelő- szövetkezetben. Két évtizeddel ezelőtt, 1950. augusztus 20-án alakult meg 600 holdon a közös gazdaság, tíz esztendővel ezelőtt 1960. februárjában pedig ünnepi közgyűlésen jelentették be, hogy befejeződött a mezőgazdaság átszervezése és ennek során a gazdaság 3000 holdra növekedett. — Azóta változatlan területen gazdálkodunk — mondja Homonnay László, a termelőszövetkezet párt- alapszervezetének titkára, aki a vezetőségválasztásra, illetve a pártértekezletre gyűjti most a beszámoló anyagát. A párt IX. kongresszusa után 1966-ban kidolgoztuk a termelőszövetkezet tízéves fejlesztési tervét. Készítésekor számos helyi sajátosságot vettünk figyelembe. Elsősorban azt, hogy Baja gyorsan iparosodó város, tehát nekünk olyan keresetet kell biztosítani a tagságnak, mint az ipari üzemekben a munkások jövedelme. Ebből kiindulva három fontos célkitűzésben határoztuk meg tennivalóinkat. Kertészet Először is a munkaerő foglalkoztatása volt a döntő. Nálunk éppen a város miatt a tagság 70 százaléka nő. Az ipar elszívó hatása miatt alakult ez így, a férfiak nagyobb része már előzőleg is üzemekben dolgozott. A termelőszövetkezet 200 hold szőlőt. 55 hold gyümölcsöst telepített és palántanevelő telepet létesített. amely 300 hold szántóföldi kertészet ellátását oldja meg Primőrtermesztéssel is foglalkoznak. A kertészetben az asszonyok, lányok dolgoznak. Megoldották a foglalkoztatást és a kereseti lehetőséget is megteremtették. Szakosítás A második nagy feladatként az állattenyésztés szakosítását tűzték ki. Márciusra házi kivitelezésben elkészült a 188 férőhelyes tehénistálló. A termelőszövetkezet híres te- nyészsertéseiről. Még az idén korszerűsítik a kom- vall telepet. Évente 1500— 2000 tenyészállatot adnak a társgazdaságoknak. — A harmadik tennivaló a tervek szerint a műszaki fejlesztés, gépesítés, a járulékos beruházások megvalósítása. Hogy mire jutottunk eddig, arra csak egy összehasonlító példát említek. 1963-ban 400 számosállat ellátásához 8 fogatra és tíz takarmányos- ra volt szükségünk. Az idén 500 számosállatunk van, ellátásukhoz egy traktor, a szükséges takarmánybetakarító és szállító- eszközökkel, egy fogat és 3 takarmányos elegendő. Jövedelem A fejlődés magával hozta a keresetet, a jövedelem fokozatos növekedését. A munkában rendszeresen részt vevő tagok tavaly 20 ezer forinton felül kerestek. Az egy napra jutó kereset 89 forint volt. Aránylag kis létszámú a pártszervezet, de a kommunisták jó része már 20 év óta segíti a termelő- szövetkezet fejlesztését. Nem minden törekvésük sikerült. A gépesítésben gyorsabb előrehaladást értek volna el, ha a hitel- politikai akadályok nem nehezítik a fejlesztést. Jelenleg is legalább tíz erőgépre lenne szükségük. Néhányat rendeltek, de a kereskedelem egyelőre csak ígéretekkel szolgál. K. S. Érdekes gombakísérleíek A nagykőrösi Dózsa Tsz- ben nagyarányú laskagom- ba-kísérieteket folytatnak a minél gazdaságosabb gombatermesztésre. A kísérletek, az eddig ismert módszerektől eltérően, fóliavé- dőburkos eljárással történnek. A megdarált, micé- liummal fertőzött kukori- caosutkás alapanyagú „talajt” dróthálóval és fóliás védőburokkal veszik körül, amelyet a micéliummal való „átszövés” után eltávolítanak az állványról. Itt a fólia lényegében a befőttes üveg szerepét tölti be. Egy- egy állvány kb. 200 befőttes üveget helyettesít, így ez az eljárás sokkal kevesebb befektetést igényel. Az eddigi eredmények biztatóak, a tervek szerint a tsz nagyüzemileg is termeli majd az ízletes laskagombát, Képünkön; Zodor Klára technikus egy „csokor” frissen szedett laskagombával. Felperes a népgazdaság: Behajtott a gerenda Lassan három éve lesz, hogy átadták rendeltetésének a Kecskeméti Konzervgyár I. számú telepén a több, mint négymillió forintos költséggel épült szárítóüzemet, a konzervgyár vezetői és dolgozói azonban nem sokáig örülhettek az új létesítménynek. mert két év sem telt el üzembe helyezése óta, amikor az épület egyik fő tartógerendája meghajolt. Ezáltal veszélybe kerültek az ott dolgozó emberek, a gépek, berendezések, s természetesen a termelés. A szárítóüzemre a gyárnak szüksége volt (azért építette,) s használaton kívül helyezése komoly hátrányt jelentett volna az egész munka szempontjából. Gyorsan határozni kellett, s átmeneti megoldásként gerendákkal aláÉvzáró a zeneiskolában A kecskeméti Állami Zeneiskola évzáró ünnepélyére és növendékhangversenyére június 11-én, csütörtökön délután 6 órakor a Szalvai Mihály úttörőház- ban kerül sor. A műsorban a Zeneművészeti szakközépiskolába felvett végzős növendékek, valamint az országos kamarazenei fesztiválon sikerrel szerepelt csoport lép fel. támasztották az épületet. Ez azért is sürgető volt, mert időközben — az egyik fő lartógerenda behajlása miatt — nyolc centiméteres rés keletkezett a tetőn, és mert „eresztett” a főgerenda, a súly áttevődött a kisebbekre, s azok is ropogtak a teher alatt. Miért hajlott meg a tartógerenda? Ez már csak akkor derült ki, amikor a megyei Gazdasági Döntő- bizottság — ahová az ügy került — szakértőt bízott meg a hiba okának, eredetének megállapításával. A szakvélemény szerint az volt a baj, hogy az Általános Épülettervező Vállalat — amely a szárítóüzem terveit készítette — 20,4 százalékkal „alátervezte” a főtartók teherbírását. Jelenleg ott tart az ügy, hogy a kivitelező: a Bács- Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat a hibás szárítóüzem kijavításán dolgozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a konzervgyárnak még márciusban ki kellett pakolnia az üzemből a gépeket és berendezéseket, mert április elején jöttek az építőipar szakemberei. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy hány ezer, vagy tízezer forint kár érte a népgazdaságot a rossz tervezés miatt — ha csaic ezt nézzük. Van azonban más tényező is. Az átalakítási, javítási munkálatokon, a felhasznált anyagokon túl, az az erkölcsi kár, amelyet forintban képtelenség kimutatni; az új üzémet alá kellett du- colni. s így dolgoztak nenne a munkások. A Kecskeméti Konzervgyár vezetői most már csak azért drukkolnak, hogy a szezon kezdetére befejeződjön a javítás, s ismét — de már rettegés nélkül — birtokba vehessék a szárítóüzemet. — dorgál — (32.) Helena nem kérdezett semmit Mosolyogva köszönte meg a borravalót, s már a másik vendégére segítette fel udvariasan a kabátot. Ismerte a szabályt: nem kérdezni, semmit sem tudni... Alig hagyta el a helyiséget Kuschka, az ajtóban megjelent Rudi, az orgonista „szeme”. Helénához lépett, s hangosan mondta: — Van ostyám asszonyom. Adhatok ostyát önnek? — Szívesen fogadom, adj egy csomaggal. Ezt még ma este oda adom a bácsikámnak. Megértetted? — súgta a gyereknek. — Természetesen asszonyom— mondta a gyerek, s máris kilódult az ajtón. Helena a kabátok mögé bújt, szétbontotta a csomagot, s előszedte az összecsavart cigarettapapírt. * Ki az a Liza Schmidt? Töprengett Kloss, aki soha nem becsülte le az ellenséget. Még szemtől szembe sem, nemhogy ismeretlenül. Most megállt a sarki újságárusnál, képeslapot vett, s nézte a címlapon feszítő németet, amint kidüllesztett mellel áll a kilőtt szovjet tank roncsainál. Ki az a Liza Schmidt? — tette fel önmagában újra a kérdést, s folytatta a gondolatsort, amelyet a templomban kezdett el gombolyítani. Ha a Gestapo ismeri az egész csoportot, akkor csakis azért nem likvidálja, mert még kevés információval rendelkezik. De ismeri-e tényleg az egész csoportot? A templomot például nem figyelik. Erről alaposan meggyőződött. De ez még nem zárja ki azt. hogy nem tudnak a szobor talapzatába helj'ízett ládáról. S miért tették el láb alól olyan gyorsan Artúrt, a titokzatos első Artúrt, s miért álltak meg a két munkásnál? Vagy csupán napok kérdése? — Napok kérdése számunkra is — állapította meg. — Két napom van mindössze, hát gyorsan és határozottan kell cselekedni. S megindult a Frankfurter Strasséra. Azonnal felismerte a lányt, s nyomban meg is állapította: Csinos lány Liza Schmidt. Veszélyesen csinos ... A bejárati ajtó csengője felriasztotta a kis kávézó csendjét. Kloss az első pillanatban megállapította, hogy Artúr elég nagy kockázatot vállal azzal, hogy nap, mint nap ide jár, s ráadásul több csoporttag is itt dolgozik. A Gestapónak csak ide kell küldenie egy másik sakkozó embert... A ruhatárosnő figyelmesen lesegítette róla a köpenyt. Liza Schmidt éppen telefonon beszélt valakivel: — Igen édesem, hogyne édesem, pá édesem ... Kloss bármennyire is figyelt, ezeken az általános és semmitmondó szavakon túl többet nem tudott megjegyezni. A véletlen azonban szerencséjére sietett. Liza ugyanis még egy beszélgetést akart lebonyolítani, de hiába kutatott pénztárcájában apró után. Végül egy egymárkást vett elő, s a ruhatáros Helénához fordult: — Nem tudná felváltani, asszonyom? Még egy beszélgetést szeretnék lebonyolítani gyorsan. Helénának nem volt aprópénze. Kloss pillanatok alatt felmérte a helyzetet, s odanyújtott Lizának egy telefonérmét. — Parancsoljon. — Köszönöm, nagyon figyelmes — mosolygott Kloss- ra a lány. — Néhány perc múlva visszaadom. Kloss az ablaknál foglalt helyet. Ösztönösen felnyitotta a dominós dobozt, s játszadozott a kockákkal. Nem tudott dominózni, hát mint a gyermek, házat épített a kis lapocskákból. Liza néhány perc múlva asztalához lépett: — Köszönöm a figyelmességét és szeretném letör- leszteni az adósságomat — mondta kihívó mosollyal, s rögtön el is fogadta a felkínált ülőhelyet. — Szeretném, ha néhány percig még adósomnak tudhatnám — felelte Kloss, majd merész ostrommal folytatta: — A hitelező ugyanis rendelkezik bizonyos jogokkal adósa felett. — ön a frontról jött egyenesen, főhadnagy úr? — nézett rá a lány. — Miből gondolja? — Veszélyesen bátor támadásba lendült. (Folytatjuk)
