Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

1970. június 23, csütörtöK 3. Oldal Végig az Adrián Opatijai képeslapok A Kvarner-öböl gyöngyé­ről sokat lehetne írni. De úgy gondolom mindennél kifejezőbbek a képek. Ezért most egy fotós körútra hí­vom meg kedves olvasóin­kat. flz egészségügy tanácskoztak feladatairól Opatija, illetve Abbázia főszereplője természetesen a csodálatosan szép kék színű tenger, amelyből képünk egy részletet ábrázol. Opatija egyre felkapottabb fürdőhely, s hogy ez így van, azt mind több új szál­lodája igazolja. A jobb ol­dali kép hátterében a nem­rég épült, modern Hotel Ambasador látható. A parti sétányon csipke­árusok kínálják portékáju­kat. Itt készült az alsó felvétel. Alsó jobb oldali kép: Ab­bázia éghajlata a hegylán­cok védelme alatt enyhe földközi-tengeri. A tenger­ről jövő meleg légáramla­tok következtében télen sem hideg. Parkjainak dísz­növényzete között a délsza­ki növények is J51 érzik magukat. (Folytatása következik.) Nagy Ottó — Tóth Sándor A Kvarner-terasz, ahonnan a tengerre és egyaránt szép kilátás nyílik. a varosra ÜLÉST TARTOTT AZ SZMT ELNÖKSÉGE Tegnap délelőtt Kecske­méten, a szakszervezeti székházban ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége. Első­ként a megye egészségügyi helyzetét, a fejlesztés célki­tűzéseit a negyedik ötéves tervben, s az ezzel kapcso­latos szakszervezeti felada­tokat tárgyalták meg. Megállapították, hogy a harmadik ötéves terv idő­szakában a mennyiségi fej­lesztés mellett alapvető cél volt az egészségügyi intéz­mények anyagi-technikai alapjainak korszerűsítése, míg az egészségügyi háló­zat fejlesztésében elsősor­ban az ellátás színvonalá­nak emelésére, a működés hatékonyságának növelésé­re törekedtek. Ezután meghatározták a következő tervidőszakban alkalmazandó irányelveket, így például az ágylétszám fejlesztésének szükségessé­gét. Ennek aránya — amely jelenleg az országos átlag­nak jóval alatta marad — a kecskeméti új területi ve­zető kórház 1977-ben ese­dékes üzembe helyezésével sokban javulni fog. Az új tervidőszakra ezenkívül reális műszer-, illetve gép­fejlesztési programot kell kidolgozni. Megyénkben 13 új álta­lános orvosi körzetet szer­veznek majd. Ennek révén a körzetenként várható két és fél ezres átlag lélekszám előnyösebb lesz, mint az országos átlag. A gyermek- orvosi ellátásban országos törekvés, hogy egy orvosra átlag 1200 gyermek jusson. A megyénkben szervezen­dő 14 új gyermekorvosi körzet 1117-es átlagot tesz majd lehetővé. Fontos feladat a gyer­mekgondozási segélyt igénybe nem vevő dolgozó nők bölcsődés korú gyerme­keinek elhelyezése. Ennek érdekében sokat tehetné­nek üzemi bölcsődék építé­sével, az ipari és mezőgaz­dasági üzemek is. Űj gyógyszertárak létesí­tése — az irányelvek sze­rint — főként az új lakóte­lepeken indokolt. Ezzel egyenrangú tennivaló a meglevő gyógyszertárak re­konstrukciója és korszerű­sítése. A napirend további ré­szében a cigánylakosság helyzetéről folyt a tanács­kozás. Megállapították, hogy e népcsoport életkö­rülményei az utóbbi időben Vizsgák után Vidám társaság az Aranyhomok tera­szán. Látok köztük ismerősöket, kérde­zem: bankettjük van talán? — Olyasmi — mondják. — Is­kola?. Tanfolyam? Találkozó? — Esti egyetemi hallgatók a vizsga után. — Végeztek? — Nem: még egy év van hátra. Ma fejeződ­tek be a második évfolyam vizsgái. Innen az öröm, a felszabadult, jó han­gulat. Konfár Sándor osztályvezető tanár is itt van, tőle kér­dezem^, — Milyen volt az osztálya? — Lelkes. És na­gyon összetartó. Öröm volt velük lenni mindig. — Ki volt a leg­jobb hallgató? Erre már többen egyszerre felelnek a körülöttünk ülők; — Csordás József - né. Vele beszélgetek ezután. — Milyen volt a tanév? — Nehéz. És szép. Sokat tanultunk. Tudja. munka, férj és két gyerek, a háztartási munka mellett nem könnyű ez. Konfár Sándor így jellemzi őt: nyugtalan, érdeklő­dő, lelkes. Dicséret­tel ötös az eredmé­nye. Üjra Csordásáét kérdezem: — Nem bánta meg, úgy látom. — Dehogy! Sőt, a szakosítót is szeret­ném majd elvégez­ni utána. — Hol dolgozik? — A Szakszerve­zetek Megyei Taná­csán. Az itt tanul­takat felhasználom a mindennapi mun­kámban. Főleg a politikai gazdaság­tant, a közgazda­ságtan jellegű dol­gokat. Lehet, hogy furcsának találja, de a Marxizmus— Leninizmus Estj Egyetemen tanulta­kat még a magán­életben is hasznosí­tani lehet. — Mi jellemezte leginkább a tan­évet? — Az, hogy nem tankönyvízű, ha­nem életszerű tanu­lás volt. Gyakorlati példákkal alátá­masztott, jó előadá­sokat hallottunk, amelyek alapján könnyű volt felké­szülni. Konfár elv­társnak sokat kö­szönhetünk. A má­sik jellemző: jó kollektíva, baráti társaság volt az osz­tályunk. Hát akkor megér­demlik a jó pihe­nést — mondom búcsúzóul. V. M. Biztonságtechnikai vetélkedő A Dunavecsei Járási Ve­gyesipari és Javító Szolgál­tató Vállalatnál balesetvé­delmi és biztonságtechnikai vetélkedőt rendezett a szak- szervezeti bizottság. A ma­gas színvonalon folyó ver­senyben — amelyen a szo­cialista címért küzdő brigá­dok vettek részt — csak iz­galmas hajrá után dőlt el az első három hely sorsa. A versenyzőknek bizonyí­tani kellett felkészültségü­ket az Általános Balesetel­hárító és Egészségvédő Övórendszabályzatból, tűz­rendészetből, elsősegei' nyújtásból, balesetek ki­vizsgálásából, valamint kü­lönféle védőöltözetek hasz­nálatából. A verseny első három helyezettje: 1. Egyetértés, 2. Asztalos, 3. Petőfi brigád. Nagy szak­mai felkészültségről adott még tanúbizonyságot a Be­nin, valamint a női tagok­ból álló Tyereskova brigád. A rendezésben, a kérdé­sek kidolgozásában, előké­szítésében eredményes munkát végzett a Delta (műszakiakból álló) szocia­lista brigád, amely a ver­seny lebonyolítását vállal­ta magára. A nagyértékű díjakat és okleveleket, va­rmint az újságelőfizeté­sekről szóló nyugtákat Ka­ra Mihály igazgató adta át a verseny helyezettjeinek. sokait javultak. A vállalati kollektívák is mindinkább igényt tartanak munkájuk­ra. Jelentős tennivalók vár­nak még azonban magára,a cigánynépességre is, hely­zetük javítása, a régi ha­gyományokkal való szakí­tás, a gyorsabb beilleszke­dés érdekében. SAJTÓ­tükör WASHINGTON A UPI beszámol arról a levélről, amelyet egy 23 éves, Vietnamban harcoló hadnagy intézett édesapjá­hoz, William Saxbe ohiói szenátorhoz. Charles Saxbe hadnagy levele a következőképpen hangzik: „Életemet kockáz­tatom Ázsiában, egy had­üzenet nélküli háborúban, amelyet nem lehet végig­harcolni, amelyet nem le­het megnyerni..., háború­ban, amely ellentétes mind­azzal, amiben hinni taní­tottak. — Az utóbbi években amerikaiak olyan férfiakat választottak felelős tisztsé­gekre, akik kijelentették, hogy birtokukban van a megoldás. Apám, te is egyike vagy ezeknek a fér­fiaknak. A választási had­járat során te, és sokan mások megígértétek, fel­mentek Washingtonba és gondoskodtok arról, hogy a háború mielőbb véget ér­jen és a csapatok haza ke­rüljenek. — Ha a háború nem ér hamarosan véget, akkor földalatti mozgalom kelet­kezik, amely gyújtogatások, szabotázsok és gyilkosságok sorozata révén robbanthat­ja darabokra az országot — írja levelében a Vietnam­ban harcoló hadnagy. PÁRIZS A Tribune des Nations című párizsi hetilap cikket közölt, amelyben a követ­kezőket írja: Az ENSZ központjához közel álló megfigyelőket meglepi az amerikai politi­kai élet két új eleme: az Egyesült Államokban levő cionista szervezetek aktivi­tásának fokozódása és ezzel egyidejűleg az a körül­mény, hogy ezek a cionista szervezetek kezdeményezői minden olyan kampánynak, amely a Washington és Pe­king közötti kapcsolatok megváltoztatását célozza. Az Egyesült Államokban az Izrael-barát sajtóorgá­numok „rendkívüli aktivi­tást tanúsítanak a Moszkva és Peking közötti viszony kiélezésére irányuló kam­pányban” — írja a francia hetilap, majd megjegyzi: „Az amerikai cionista kö­röket nagyon kielégíti az az elutasító magatartás, amelyet a kínaiak tanúsí­tanak azzal az arab köve­teléssel szemben, hogy az izraeli csoportokat vonják ki a megszállt területekről.” A Tribune des Nations végezetül a következőket írja: „Az ENSZ központ­jához közel álló megfigye­lők elcsodálkoztak, amikor megtudták, hogy az izraeli kormány egyik tagja nem­régiben titkos küldetéssel Pekingben járt, és hogy az izraeli import—export cé­gek képviselőinek egy nagy csoportja vesz részt a kan- toni vásárouv

Next

/
Oldalképek
Tartalom