Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

A. oldal 1970. június 25, csütörtök TT7 • •• 1 rwi rr f r/ Kincsünk, 1 őserdő Amint véget ér a Laki- már. Hiszen máris mint- hold) víztároló építése ígé­telek-Tőserdő fejlesztési bi­zottságának helyszíni ülé­se, dr. Kiss Ágoston, aki immár 31 éve szolgálja, gyógyítja a helybelieket, ragyog az Örömtől, mikor mondja: — Boldog vagyok, hogy itt vannak, és olyan táv­latba nyújtottak bepillan­tást, amely méltán nagy­szerű jövőt ígér kincsünk­nek, Tőserdőnek! A felsza­badulás előtt gyakran ta­lálkoztam itt budapesti ter­mészetjáró csoportokkal, mert ők már akkor felfe­dezték a szépségét, külön­leges flóráját, állatvilágát. A helybeliek azonban most kezdenek rájönni, milyen gyönyörű táj ez. Tőserdőnél ideálisabb pihenőhelyet ke­veset találni! Szó, ami szó, dr. Kiss Ágoston lelkes rajongója a kiemelt üdülőhellyé nyil­vánított Tőserdőnek. S e rajongásával korántsem áll egyedül: sokan vannak és egyre több lelkes hívet hó­dít meg, csábít szabad ide­je eltöltésére, testet-lelket üdítő pihenésre ez a táj. Nem volt véletlen az ille­tékesek figyelmeztetése: csínján a propagandával, mert félő, hogy nem győ­zik kielégíteni a telekvá­sárlás iránt megnyilvánuló érdeklődést. A tőserdei üdülőtele­pet ez év áprilisában bel­területté nyilvánította a járási tanács. S hogy erre sor kerülhetett, előzményei vannak. A fejlesztési bi­zottság elvi útmutatása alapján ugyanis, alig pár éve céltudatos, lelkes mun­ka kezdődött az erdőhöz, s a Holt-Tiszához közeli homokbuckákon: a terület rendezésének tervezése, parcellázás, s ezzel egyide­jűleg a közművesítés. Ma pedig? Űj út visz ki az üdülőtelephez. Csaknem 5 kilométeres villanyháló­zattal rendelkezik. Ennél is nagyobb a vízvezetékháló­zat hossza, melyről idáig 40 bekötés is megtörtént egy 300 magán- és 20 közü­leti telektulajdonost szám­lál az üdülőterület. S a ki­adott 92 építési engedély birtokában sokan építkez­tek már. Várhatóan, még ez év végén újabb, mintegy 500—600 telek — köztük emeletes társas- és közületi üdülő építése céljára alkal­mas —kerül értékesítésre. A szomszédos Szol­nok megyei Cserkeszőlő meleg gyógyvizéről vált híressé rövid idő alatt. Nos, említsük meg, hogy egyéb nagyszerű adottságai mel­let Tőserdő sem nélkülözi a gyógyító hatású meleg vizet. 42 fokos hévizének hasznosítása a legközelebbi jövő. Az Észak Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat máris hozzáfogott a tekin­télyes méretűre tervezett strand első, 600 négyzetmé­ter területű fürdőmedencé­jének építéséhez. Az ezt követő medence pedig en­nél jóval nagyobb méretű­nek ígérkezik. Az idei nyá­ron pedig — remélhetőleg mihamarabb — az illetékes vízügyi igazgatóság gondos­kodik a Holt-Tisza mint­egy 300 méteres szakaszá­nak kikotrásáról, hínártól való megtisztításáról. Ám a nagyszerű távlatot a tervek szerint 1974-ben kezdődő, s az ötödik öt­éves terv során befejeződő, 5 ezer hektárnyi (9 ezer ri. Nagyságában a Szelidi tavat is felülmúló, úgyne­vezett harmadik tiszai víz­lépcső megvalósulása nem­csak az ideihez hasonló tiszai árnak veszi elejét, hanem — mezőgazdasági hasznosítása mellett — pompás víziéletre, csóna­kázásra stb. nyújt majd le­hetőséget. Ez a tény főként a 77 ezer lakosú, s természetes kirándulóhellyel nem ren­delkező Kecskemétnek rendkívül ígéretes. Nem véletlen tehát a megye- székhelyen élők érdeklődé­se a virágzásnak indult üdü­lőtelep iránt. A telekigény­lők 80—90 százaléka ugyan­is kecskeméti. A nyári vasárnapon­kénti kirándulók több ezres seregének a zöme is a me­gyeszékhelyről veszi bir­tokba Tőserdőt, ahová má­jus 15-től kezdődén külön buszjárat, pár héttel ké­sőbb — az igényekhez iga­zodó menetrenddel — a vo­nat szállítja a pihenni, fel­üdülni vágyókat. S akik autóval indulnak útnak Lakitelek irányába, a Ka­pásfalunál elkanyarodva — s a 2,5 kilométeres össze­kötő úton tovább haladva — immár 5 kilométerrel rövidebb úton jutnak el a megye alig pár éve felfe­dezett üdülőtelepére, a kin­cset érő Tőserdőbe. P. I. Jövedelmező nyulak A szegedi Űj Élet Tsz nagyüzemi nyúlfarmot léte­sített a \ Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesí­tő Központjával kooperál­va. Az angol Hy-Lyne cég­től importált kaliforniai és újzélandi törzsállomány 300 nyúlból áll. Ezek a fajták jó alkalmazkodó képességű­ek, rendkívül gyorsan fej­lődnek és tartásuk nagyon jövedelmező. Egy tenyész­anya évenkint mintegy 800 forint tiszta jövedelmet hoz. Az utódok 14 hetes korban elérik a 260 dekás átlag­súlyt. A gazdaság 425 nö- vendéknyulat adott el a Csongrád és Bács megyei tsz-eknek továbbtenyész- tésre 59 000 forintért. A tsz-ek tagjaiknak is kiad­nak tartásra nyulakat, de közösen szerzik be a tápta­karmányt és közös a piaci értékesítés is. A X. pártkongresszus tiszteletére munkaversenyt indítanak a cipőgyári dolgozók Az Alföldi Cipőgyár szakszervezeti bizottsága és pártszervezete az el­múlt hetekben felhívással fordult a kecskeméti, a kiskunfélegyházi és a ta­tai gyáregységhez. E fel­hívásban arra kérték a dolgozókat, illetve a szo­cialista brigádok tagjait, hogy csakúgy mint a ju­bileumok alkalmából a X. pártkongresszus tiszteleté­re munkavállalásokat te­gyenek. A felhívás mindhárom gyáregységben nagy ér­deklődést keltett a dolgo­zók között. A felajánlá­sokból a szocialista mun­kaverseny célja is kiala­kult: a cipőgyáriak a Vál­lalat legjobb gyáregysége és a Vállalat legjobb mű­szakja cím elnyeréséért küzdenek majd. Munkavállalásaikban ar­ra tettek ígéretet, hogy a mennyiségi terv teljesíté­sén kívül különösen a ki­váló minőségű munkára és a gazdaságosságra töre­kednek, hiszen az idei szocialista munkaverseny­nek ez az egyik lényeges követelménye. Az Alföldi Cipőgyár mintegy 30 szo­cialista brigádja a legjobb műszak cím elnyerésére tett vállalásokat. Célkitűzéseikkel a ter­melés gazdaságosabbá té­telét segítik: a megállapí­tott részterveiket havon­ként ellenőrzik, ezenkívül a túlóra felhasználását is csökkentik. A műszakiak a termelést úgy szervezik, hogy a túlóra a dolgozók munkaidejének 0,8 száza­lékát ne haladhassa meg. A X. pártkongresszus tiszteletére indított szoci­alista munkaversenyben a legjobb gyáregység kong­resszusi zászlót és 50 ezer forint pénzjutalmat, a leg­jobb műszak pedig kong­resszusi zászlót és 20 ezer forintot kap. A második helyezettnek pedig 15 ezer forintot ad a kongresszusi zászló mellett a cipőgyár szakszervezeti bizottsága, és pártszervezete. T. L. 0 vásárló mindennap minősít Végignéztem a Piackuta­tó Intézet mutatós kiállítá­sát. Több mint száz termé­ket csodálhat végig a láto­gató, azokat, amelyek a szigorú zsűri minden vizs­gálatát kiállták és valóban minőségben és korszerűség­ben „Kiváló áru’-nak ne­vezhetők. Az alapos vizsga után azonban majd ki kell állnia a fogyasztók kritiká­ját is, ugyanis a vásárló mindennap minősít! S, az 6 szavazata ma már vissza­hat a gyár életére, munká­jára is. Nem véletlen, hogy ép­pen azok a vállalatok tűn­tek ki termékeikkel a Ki­váló áruk fóruma „vetél­kedőjében” is, amelyek a mindennapi vásárlásaink­nál már magukra hívták a figyelmet. Az indokolás ön­ként adódik: ők már meg­tanulták, hogy a vevő bi­zalmának a megszerzése, a fogyasztás, az értékesítés állandóan változó követel­ményeihez való gyors iga­(47.) — A hölgyet telefonhoz kérik — mondta He­lena, s Liza sietett a telefonfülkéhez. A kagyló a helyén volt. Bosszúsan vissza akart fordulni, de Helénával találta magát szemközt. — Beszélni akarok veled — állt Liza mellé szo­rosan Helena. Nem ismerték egymást. Liza azt sem tudta, hogy a ruhatárosnő is a csoporthoz tartozik. Gyanakvással figyelte hát a ruhatárosnő arcát. — Miről van szó? — nézett kérdőn Helénára. Helena izgalmában lengyelül kezdett el beszélni és tegezte Lizát. Az nem titkolta meglepetését, de Helena már beszélt: — Neived van összeköttetésed a központtal. Add meg nekem az összeköttetés címét... — Nem értem. Nem értem, hogy miről beszél? — mondta Liza németül. — Hinned kell — suttogta Helena. — Hinned kell, máskülönben lebukik az egész csoport, s vala­mennyien a Gastapónál végezzük. Ahogy elmentem az asztalotok mellett, meghallottam, hogy Artur azt mondta, hogy Horst áruló volt. Horst az én férjem volt, s nem volt áruló. Nem igaz, hogy Artur visz- szavonta a parancsot. Én tudom, hiszen nekem szólt délután, amikor Artúrral befejezték a dominózást. Szólt, hogy utasítást kapott. Liza az ajtóhoz tolakodott, de Helena útját állta: — Nem igaz. Érted? Nem igaz, hogy parancs nél­kül ... — Asszonyom, ön őrült — mondta Liza, s végre kitört a ruhatár előtti térségből. Amint visszatért az asztalhoz, mindent elmon­dott Artúrnak. Mindent a legapróbb .részletességgel. — És te mit mondtál neki? — kérdezte amaz. — Azt. hogy őrült, s én nem értem egy szavát sem. — Van kapcsolatod a központtal? — kérdezte Artúr egészen váratlanul, s a lány meglepődött Az­tán nyugodt hangon válaszolt: — Tudod, hogy felégették a vonalaikat. A központ­tal pillanatnyilag senkinek sincs kapcsolattá. — Ettől féltem — mondta Artur. — Horst nem dolgozott egyedül. A nő most megpróbálja befejez­ni a férje munkáját. Megkísért mindenkit, akit is­mer. Nagyon résen kell lenned. Résen kell lenned, s többet kell találkoznunk, hogy összeegyeztessük az akciót. És bármenyire is rossz az időpont, de meg kell tenni. Teneked kell megtenni... — Lipke elharapta a szót. — Micsodát? — kérdezte Liza. — Ítéletet kell végrehajtanunk. Liza, valamennyiünk élete, az ügy sikere függ ettől. Ma este végrehajtod az ítéletet, s még hajnal előtt elhagyjuk Wroclawot. A cí­met jól jegyezd meg ... Este kilenckor érted jövök ... * Kezét mélyen a kabátzsebbe süllyesztette, s egyre mondogatta magában a parancsot: Az ítéletet este ki­lenc előtt végre kell hajtani... Valamennyiünk élete függ ettől... Wroclawban senki sem maradhat... Liza még nem ölt, s nem tudta, hogy mi lesz az­után, ha elsüti a pisztolyt. Egyáltalán azt sem tudta, hogy lesz-e „azután”. Megérintette a hideg fegyvermar­kolatot, s ez pillanatnyilag lehűtötte. Elismételte ma­gában, hogy miként kell csinálni, hány méterről kell lőni, a hányszor. Kétszer — kétszer mondta félhan­gosan. — Kétszer egymás után, s közben mondani újra, meg újra: Artur parancsára... Artur parancsá­ra... Pontosan úgy, ahogy Horst lőtt volna őbelé, ha nincs ott Kloss főhadnagy. És ha Helena ártatlan? Ártatlan, mint ő, akit Horst még huszonnégy órája sincs, hogy ki akart végezni, mert árulónak hitték? Remegni kezdett. Életében először úgy ment egy ak­cióra, hogy remegett. Megkísérelte visszaidézni az or­gonista szavait, aki arra tanította, hogy soha nem sza­bad félni, s a parancsot végre kell hajtani. Ez meg­nyugtatta, s újra végigjátszotta gondolatban a követ­kező percek drámáját. Csenget, Helena ajtót nyit, s ő azt mondja majd: Artur nevében, s lő. Kétszer egy­más után.., (Folytatjuk.) zodás — a legjobb üzlet!... A gazdasági irányítás rend­szere boldogulást, dinami­kus fejlődést ígér ezeknek a vállalatoknak. A gazdagodó áruválasz­ték — a hazai gyárad iparkodása, és az ugyan­erre ösztökélő gyarapodó import áruk tömege — egyre erőteljesebben veti fel a minőség kérdését. A vevő ma már nem egy­szerűen vásárolni akar a pénzéért, hanem olyan árut követel meg érte joggal, amit elképzelt, amire ked­ve van. A Kiváló áru cím viselé­séért versengő termékek közül bizony elég sokan fennmaradtak a rostán. Az ugyanis dicsekvésre méltó, hogy az idei, tavaszi pá­lyázaton volt a legmaga­sabb a benevezett termé­kek száma. Csaknem há­romszáz. De önmagáért be­szél az a tény is, hogy ezek 39 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Hát, ha még közelebbről nézzük a leggyakoribb kifogáso­kat ... Az élelmiszereknél, italoknál visszatért a szo­kásos kifogás: a jellegtelen íz és az azonos jelleg. A textilméteráruknál, di­vatcikkeknél, kötött termé­keknél is a régi panaszok ismétlődtek: az alapanya­gok nem voltak kopásállók, hamar elvesztették eredeti színüket. Külön elgondol­kodtató, hogy az elektro­mos gépekből keveset ne­veztek — akárcsak cipőből, bútorból —, de ezek sem jutottak tovább. Ahogy végighallgattam a minőségi kifogásokat, ismét eszembe jutott, hogy a benevezett termékek­nek több mint egyhar- mada nem felelt meg a követelményeknek... Vajon mi történik akkor — kérdezem ezek után —, ha ezek a vállalatok nem is pályázatra, hanem egysze­rűen „csak” a vásárlóknak küldik el munkájuk pro­duktumát...? A minőség­centrikus gondolkodást ter- mésztessé kell tennünk az üzemekben, mert enélkül lehetetlen megoldani a gaz­daságos termelést, a kielé­gítő áruellátást. A rossz minőségű termék végső so­ron mégis egyben a leg­drágább !... Mert a keve­sebb élettartam miatt jó­val több fogy belőle, mert a reklamációk a készítők­re ütnek vissza, mert újra és újra el kell végezni a munkát. Nem túlzás, haí azt mondjuk egy-két szá­zalékos minőségjavítás — országos szinten egész gyá­rak beruházását takaríthat­ja meg!... Érdekes megfigyelni ezen a kiállításon is, csakúgy mint a mindennapi vásár­lásainknál, hogy ahol erős verseny, a ve­vő megszerzéséért harc kezdődött, ott, a termé­kek minősége és színvo­nala is felfelé ível. A mosóporgyárak versen­géséből ismét kiugrott egy termék: az új Tomi csa­lád megkapta a Kiváló áru elmet, de, ha megkér­deznénk a háziasszonyok véleményét, a nagy több­ségtől ugyanezt hallanánk. Ma már azonban az is követelmény, hogy ne csu­pán jó legyen az áru, ha­nem esztétikus megjelené­sével is magára hívja a fi­gyelmet. A zsűrit dicséri, hogy az elismerő címek odaítélésénél számított a külszín, formatervezés is. Kérdés, hogy meddig vi­selhet] a termék a meg­különböztető, a többi kö­zül kiemelő jelzőt? ... Nyilván ennek ts kell, hogy határa legyen, ami ösztönöz arra, hogy újabb minőséggel jelennek meg a vállalatok, hogy újabb ter­mékeket nevezzenek be a pályázatra. A most szüle­tett szabály értelmében három év után automati­kusan lekerül a termék­ről a Kiváló áru jelzés, és ha meg akarja ismét szerezni, akkor újra so­rompóba kell állni érte. Ma már hazánkban csaknem hatszáz terméken láthatjuk a jelzést: Kiváló áru. S ez a vásárlók kö­rében is rangot jelent, nem ünneprontásként, inkább az igazság kedvéért az is idekívánkozik: bár minden egyes iparág iparkodna, hogy termékei elérjék a legjobb címet; hogy az elektromos háztartási gé­pek, a cipők és a bútorok is hosszú listával iratkoz­nának fel. Arról nem is beszélve, hogy — kiváló jelző ide, kiváló jelző oda — az lenne a természetes, ha valamennyi vállalat úgy adná ki a munkáját és a nevét fém jelző terméket, hogy az a minőségi és a korszerűségi szempontok­nak megfeleljen. Hiszen a vásárló min­dennap minősíti a megvett terméket.., B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom