Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-08 / 106. szám
) L oldal 1970. május 8, péntek A nagyközségek sorában Közelítés a városhoz A véletlen úgy hozta, hogy az idén március 13-án, pénteken tartották azt az ünnepi tanácsülést, amelyen Mélykút nagyközségi rangra emelését kimondták. — így jött ki a lépés — mondja mosolyogva Vezdán József vb-elnök. — Szerencsére nem vagyunk babonásak. Egyébként a nagyközséggé alakulás előtt három nappal volt 10. évfordulója annak, hogy ünnepi tanácsülésen kimondtuk: Mélykút termelőszövetkezeti község. Véletlen, hogy ez az évforduló majdnem egybeesett a nagyközséggé alakulással, viszont az természetes, hogy az előbbi nagy változás tette lehetővé az utóbbit. 1959 decemberétől 1960 elejéig 2700 család, több mint 17 600 holdon lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A számok bizonyítanak A községben összesítették az elmúlt tíz esztendő változásait, eredményeit. A termelőszövetkezeti községgé alakulás azért is gyakorolt döntő hatást a fejlődésre, mert Mélykútra a mezőgazdasági termelés jellemző. A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke néhány számmal bizonyítja az előrehaladást. — 1960-ban a községben 9,40 mázsa volt az egy holdra jutó termésátlag búzából. Tavaly meghaladta a 19 mázsát. A gépesítés fejlődésére jellemző, hogy míg 1960-ban a lakosság apraja-nagyja részt vett az aratásban és mégis hat hétig tartott, addig az elmúlt esztendőben mindössze kétszázan végezték ezt a munkát és három hét alatt fejezték be, annak ellenére, hogy a termés jóval magasabb volt. Kukoricából is háromszorosára emelkedett a hozam. Ugyanez a helyzet más növényeknél is. Figyelemre méltó az állattenyésztésben elért előrehaladás. Míg 1960-ban 13,2 számosállat jutott száz katasztrális holdra, tavaly már huszonöt. Ezen belül leggyorsabban a sertés- tenyésztés fejlődött. 1960- ban 2500, tavaly már 10 ezer hízót adtak az ország ellátására. Az Üj Életben felépült hazánk egyik legkorszerűbb sertéstenyésztő telepe és a Békében is épül egy modern hizlalda. A nagy telepítési munkákból, a homok hasznosításéból az Alkotmány Termelőszövetkezet jelentősen kivette a részét Több mint ezer holdas új szőlős- kertje és 500 holdas gyümölcsöse van. Sokirányú fejlődés 1960-ban az ipart a Vegyes Ktsz képviselte ötven taggal, valamint a gépállomás és néhány kisiparos. Jelenleg a ktsz ötszáz embert foglalkoztat. A termelőszövetkezetekben is van kiegészítő ipari üzem, elsősorban az építő részlegek segítenek sokat A mélykútiak különösen büszkék a kereskedelem fejlődésére. A földművesszövetkezet az elmúlt években szakosította üzleteit, az idén áruház nyílt meg. — Az elmúlt években iskolai napközi otthon. 6 új tanterem épült, fejlesztettük a politechnikai műhelyt. A község ezer tanulója számára igyekeztünk megteremteni az általános iskola elvégzéséhez szükséges anyagi feltételeket. A lakosság 97 százaléka SZTK-biztosított Még az idén átalakítással megépítik a központi orvosi rendelőt. Fő cél: a vízmű Marosi Gyula, a községi pártbizottság titkára többször elmondta már, hogy a kommunális ellátottság fejlesztése egyik fontos feltétele a lakosság szemléletbeli változásának. A községet teljesen villamoIlyen lesz a község egy évtized múlva. A makett szerint egy korszerű, városias központ épül fel sították, új utak épültek és az egyik legnagyobb munka volt: eltüntetni a központból a bűzlő mocsárt, amely nemcsak szúnyogfészek volt, hanem betegségeket terjesztő góc is. A fejlődés egyik jellemző száma: 40 kilométer hosszú, szilárd burkolatú járda létesült Emeletes házak is épülnek ma már a községben. A következő években a belterületen már csak ilyenek létesülnek. Arra a kérdésre, hogy mi az, ami a legfontosabb most a célkitűzések közül, a következő választ adják: — A negyedik ötéves terv fő feladata lesz a vízmű megépítése. A tervek Az Űj Élet Termelőszövetkezet sertéstelepe már elkészültek. A költség előreláthatólag 15 millió forint lesz. A három termelőszövetkezet még az idén megépíti közös erővel a víztornyot és jövőre megkezdődik a vezetékek lefektetése. Nincs elvándorlás A községben járva, mindenütt azt hallani, hogy az emberek elégedettek jövedelmükkel, akár termelőszövetkezetekben, akár másutt dolgoznak. Nincs elvándorlás, minden szabad munkaerőt tudnak foglalkoztatni és a kereset is általában megfelelő. — Egyesek azt mondják, hogy Mélykút, ha így fejlődik, egyszer majd talán város lesz — mondja félig tréfásan, félig komolyan Hajdú Béla vb-titkár, aki már lassan húsz esztendeje, a tanácsok megalakulása óta tölti be ezt a funkciót — Erre azt szoktuk válaszolni, hogy nem az a fontos, mikor lesz városi rangja Mélykútnak, hanem az, hogy olyan életkörülményeket tudjunk teremteni, amely a városi emberéhez hasonló. Erre megvannak a lehetőségeink. Ügy gondoljuk, hogy ezzel valamennyi mélykúti egyetért Kereskedő Sándor Félegyházi textilesek A múlt év nyarán a Kiskunsági Ruhaipari Vállalat központi telepén több mint félmilliós költséggel elkészült az új irodaház, amelyben korszerű ebédlő is helyet kapott. Itt beszélgettem a vállalat életéről po»<zert Gyula igazgatóval. Termékeink keresettek — Vállalatunk nyolc éve alakult, s kollektívája ezalatt bebizonyította, az üzem létjogosultságát. Egyre több jól képzett szakemberünk van, munkánk pedig annyi, hogy alig győzzük. Termékeink keresettek bel- és külföldön egyaránt. A múlt évben például az NDK-ba 6400 fiúöltönyt és 24 ezer fiúnadrágot szállítottunk. Ebben az évben az NDK-ba 20 ezer öltönyt küldünk, • csehszlovák megrendelőknek pedig 70 ezer anorákot. A múlt évi termelés né- hánv adata is iellemző termékeink sikerére. Női ruhából 40, női blúzból 58, lányka- és fiúanorákból 32 ezret készítettünk. Termékeink nem sokáig hevernek az üzletekben, hamar gazdára találnak. Az Idei első negyedévünk is jól sikerült, 13 millió forintos tervünket 105,5 százalékra teljesítettük. A második negyedév eddigi mutatói biztatóak. s ebből következtetni lehet arra, hogy vállalatunk év végi eredményei jók lesznek. Ami vállalatunk további fejlődését illeti, a megyei tanács végrehajtó bizottsága hamarosan napirendjére tűzi ennek konkrét tervét. Számokat még korai lenne mondani, de a jövőre kezdődő bővítés nyomán előreláthatóan legalább 1000 helybelinek tudunk már munkát adni. Húszán jelentkeztek Az igazgató után Katona József szb-titkárral folytatom a beszélgetést. «'S már inkább az emberekről beszél. azokról, akiknek munkája nvomán születtek a szép gazdasági eredmények. — Vállalatunk dolgozói mindinkább a magukénak érzik az üzemet, hangsúlyozza többek között az szb-titkár. — Jó példája ennek a felszabadulási munkaverseny, amely természetesen nem fejeződött be április négyedikén. A Radnóti szocialista brigád kezdeményezésére szinte az egész üzem részt vállalt a nemes vetélkedésben. Három brigád volt addig, s ekkor három újabb is alakult. Április negyedikén a Radnóti másodszor, a Móra brigád pedig először el is nyerte a megtisztelő címet. Hét helybeli és hat vidéki szalagunk külön vetélkedést kezdett, a verseny hatására megnőtt a tanulási kedv. a ruhaipari technikumba húszán jelentkeztek. s velük együtt most már összesen ötvenen járnak az első és második osztályba. Kommunista vasárnap Ipari tanulóink munkája, tanulása is elismerésre méltó. Három tanulónk jó helyezést ért el nemrég az országos versenyen. Hideg Mária és Mondi Ilona az ötödik, Rádi Erzsébet pedig a tizedik helyen végzett. KISZ-szervezetünk is aktívan bekapcsolódik a versenymozgalomba. A fiatalok szervezték a kommunista vasárnapot, melyen az üzem egész kollektívája részt vett. Hamarosan mintegy io ezer forintot fizetünk be a szolidaritási csekkszámlára. Két iskolának ajándékoztunk már televíziót. Dolgozóink patronálják a szociális otthont és a gyógypedagógiai iskolát. Megnyugtatóan emelkedik a törzsgárdatagok száma, már száztízen tulajdonosai az arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatnak. Az elmondottakhoz valószínűleg nem kell sok kommentár. Kiskunfélegyházán gyökeret vert és egyre erősödik a textilipar és termékeivel öregbíti úgy hazánkban, mint határainkon túl a szorgalmas félegyháziak hírnevét. Opauszky László 900 család problémája a „foghíjas” foktői szolgáltatás Kalocsától négy kilométerre fekszik Foktő. E községben 900 család, illetve kétezer-négyszáz ember él. ötszázan a kalocsai gyárakba, üzemekbe járnak át, s több mint ezerötszázan a helyi Béke Termelőszövetkezetben dolgoznak. S ha már a foglalkozások felsorolásánál tartunk, meg kell említeni, hogy Foktőn van géplakatos, kovács, bognár, cipész, kőműves, s fodrász. A kerékpár-, s a motorjavítást a 80 éves Vass János bácsi, a község ezermestere végzi, aki már több mint ötven éve itt dolgozik. Az idős mester az elromlott háztartási gépek javításával azonban nem foglalkozik. Műszerész, rádió- és tv-szerelő sincs a községben. Pedig 600 családnak van rádiója, s 312 házban nézik a televízió adásait. ' De nemcsak a „civilizáció termékeivel” vannak így. Nincs üvegező, az ablakkereteket pedig hónuk alatt * viszik-hozzák a lakosok. A köaségi tanács vb-ülésein már hagyományos téma a szolgáltatási problémák megoldása, a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén a szolgáltatással kapcsolatban többen javasolták, hogy a helyi termelőszövetkezet — melynek saját építőbrigádja van — alakítson egy karbantartó és szerelőbrigádot. Szó van arról is, hogy a központban a 2 millió forintos beruházással épülő tsz-irodaház földszintjén a tervezett cukrászda és húsüzlet helyett szolgáltató- részlegeket létesítenek majd. A szolgáltatási problémák megoldásának másik kulcsa; a szakmunkások a tanácstól másodállású ipari működési engedélyt kaphatnak. Érdemes lenne Foktőn is kihasználni ezt a lehetőséget, s a Kalocsán dolgozó foktői szakmunkások szabad idejükben kielégíthetnék a szolgáltatási igényeket. T. L.
