Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

6. oldal 1970. május 27, szerda Hatvan év együtt... KECSKEMÉTI TAVASZ I - ■ Már kigyújtották li­» ** i la lángjukat az or­gonák, fehér szirmot bon tottak a gyümölcsfák a kertekben, udvarokon. A buckás, bortermő Csengő­dön egy ilyen, tavaszi pom­pát öltött portára nyitot­tunk be. Kasza Albertiéi és élete párjával kerestük a talál­kozást. Már amióta április első napjaiban szárnyra kelt a hír, hogy a két idős embert abból az alkalom­ból ünnepelte a falu apraja- nagyja, hogy hat évtizede mondták ki egymásnak a boldogító igent. Akkor, a kedves családi eseményen nem vehettünk részt, de azóta sem ha­gyott nyugton a riporteri kíváncsiság. S ezen a ve­rői ény es májusi délutánon végre beléphettünk Albert bácsiék „szentélyébe.’’ S ez a kifejezés egyáltalán nem fellengzős, ha arra gondo­lunk, hogy 60- esztendő — egy életútnak is majdhogy­nem elegendő. De mennyi­vel szívdobogtatőbb, ha ezt a 20 ezernél is több napot olyan szép egyetértésben töltheti két ember, miként azt ők tették, ö j Ebben az ebéd utá- I ni órákban Albert bácsi éppen szundikál. Kér­jük is az engedőimét a za­varásért. Nyolvannégy éves. Az évek, bizony, ráfargaták kemény jelüket az arcára. De Zsuzsika néni, aki négy esztendővel fiatalabb, szin­te menyecskésen piros­pozsgás, és — az asztalnál ülve — frissen, jókedvűen, mosolygósán felelget. — Hogyan is kerültünk mi össze? Hát, nevelőszülők gondoztak engem, s mint telepesek költöztünk az iasáki Matyóházba, ahol ők hét hold földet műveltek. Bizony, a telepeseknek csak a legszorgalmasabbja maradt meg, de azok ki­tartottak. Az urammal együtt gyerekeskedtünk, együtt nőttünk fel, majd később együtt roptuk a táncot a „padkaporos'’ bá­lákban ... _ ? — Persze, hogyan is tud­hatná a maga korú, mi is volt az. Leginkább olyan házaknál rendezték, ahol nagylány, vagy legény volt. Citeraszóra táncoltunk... — Szóval, amolyan házi­buli ... — Jól van, no, maguk már így mondják, hát le­gyen. De vdt egyéb va­sárnapi szórakozás is: te­kézés, „cika ide, párom” ... Istenem, mennyit változott azóta a világ! Erre már Albert bá­csi is fölneszel. Tíz családot nevel­környék erről híres. Aztán jöttek a gyerekek, sűrűn. Kasza Albert az első világ­háborút, a kezdettől, egé­szen az utolsó napig kato­naként szenvedte át. Mint mondja, a harmadik gye­rekét, Pista fiát, először akkor látta csak, amikor már kétesztendős „legény” volt... Egész életük itt zajlott, az Alföldnek ezen a kies — szép táján. Munka, gond, szenvedés — és oly­kor apró örömök, családi események váltották egy­mást. De vita, civódás, ha­rag sosem volt kettejük között. — Még ma is utánam csoszog az ember, ha egy félórára kiteszem a lábam — mondja, megfényesedő szemmel Zsuzsika néni. Aztán, kissé hamiskásan: — Tán hiányzóm neki... Mind az idei évig tanyán laktak, „a La 3. tünk föl, kilenc még ma is él. Az unokánk huszon­nyolc és tizenhárom a déd­unokák száma. — Tanyán szültem min­dig, jó bábánk volt — te­szi hozzá a felesége. — Or­vos keze alatt én még éle­temben sem voltam! összekerültek hát, s az ünnepi táncot követték a munkás hétköznapok. Sző­lőt telepítettek, hiszen ez a Miniszteri rendelkezés a ^ ■■■• : : 'rl3 Az egészségügyi minisz­ter utasításban szabályoz­ta a körzeti gyermekorvo­sok, a csoportvezető gyer­mekgyógyász főorvosok és a járási gyermekorvosok működését, a szolgálat szervezetét. A rendelkezés kimondja, hogy a városokban, vala­mint a kórházzal, vagy ren­delőintézettel ellátott nagy­községekben a 0—14 éves korú gyermekek orvosi alapellátása a körzeti gyer­mekorvosok feladata. A körzeti gyermekorvos a működési területén fele­lős a 14 éven aluli gyerme­kek gyógyító-megelőző alapellátásáért. A járóbete­geket a körzeti gyermek- orvosi rendelőben, a fek­vő betegeket lakásukon vizsgálja és kezeli, s szük­ség szerinti megelőző célú látogatásokat tesz az újszü­lötteknél, koraszülötteknél, veszélyeztetett csecsemők­nél és gyermekeknél, a 6 éves kor alatti gyermekek szüleinek szaktanácsot ad. Munkakörébe tartozik a be­teg gyermekek szakorvosi rendelésre, vagy kórházba utalása, szűrővizsgálatok és gyermekintézményekbe va­ló felvétel előtti orvosi vizsgálatok elvégzése, a £/ermekét ápoló anya kere­sőképtelen állományba vé­tele. A gyermek-körzeti orvo­sok látják el körzetükben az iskolaorvosi tennivaló­kat is és közreműködnek az egészségügyi felvilágosí­tó munkában. Azokban a községekben, ahol nem működik körzeti gyermekorvos, az általános körzeti orvosok látják el a 14 éves koron aluli gyer­mekeket is. Az ilyen helye­ken a gyermekek szakor­vosi ellátása a járási gyer­mekorvos feladata. A mun­kája ellátásához 'szükséges feltételeket, rendelőt, gép­járművet a járási egészség- ügyi szakigazgatási szerv köteles biztosítani. (MTI) magukéban dolgoztak”, de most, hogy az öregkor ár­nyékai sűrűsödnek, két lá­nyuk; Kastély Jánosné és Gubán Bertaianné maguk­hoz vették őket. A hatva­nadik évfordulót, a „lako­dalmat” is ők kezdemé­nyezték. Mesélik, milyen szép volt, együtt az egész család. S az az egy gyer­mek, aki azért késett, mert az autója „lerob­bant”, sírva érkezett meg — Csak még annyit, Zsu­zsika néni — kérdi búcsú­zóul a riporter: — vajon mi a hosszú, tartós boldog­ság, a békés hatvan év tit­ka? — Szerelemből kerül­tünk össze, fiam, egy fél percig sem voltunk külön. S a szeretet, a tiszteiét, a megbecsülés ma is fennáll köztünk. — Sokat kell dolgozni és igazán, őszintén becsülni egymást! — summázza Al­bert bácsi a szentenciát. Bár mindnyájan követ­nénk jótanácsukat, gazdag, szép életük példamutatá­sát! Jóba Tibor (Pásztor Zoltán felvétel« Germ icidl ampa a hűtőgép fölött — A tisztaság versenyfeltétele Számítanak a vásárlók éberségére időszerű egészségügyi feladatokról nyilatkozi a KÖJÁL igazgatóhelyettes A tavasz, s méginkább a nyár visszatérő időszerű feladatok elé állítja az egészségügy munkásait is. A most legégetőbb, illetve a pillanatnyilag soron levő tennivalók felől érdeklőd­tünk dr. Thurzó Tamástól, a Bács-Kiskun megyei Á Homok híre-neve Hirdettek egy versenyt egy esztendeje a HUN­GARHOTELS szállodái között. Az értékelés alapja — az egy év alatt végzett munka. volt. Ezt a versenyt, a ponto­zás alapján a kecskeméti Aranyhomok Szálló nyerte. Ehhez csupán annyit szük­séges hozzátenni a tájékoz­tatás kedvéért, hogy az or­szág minden nevesebb szál­lodája a HUNGAR­HOTELS kezelésébe tarto­zik. — Tud-e említeni olyan nevet a személyzetből, aki­nek kiemelkedő érdemei vának a sikerben? A szálloda igazgatója, Gömbös Sándor eltűnődik egy pillanatra a válaszon. — Ilyen nincs kérem! Ha a fűtő egyszer nem fűtött volna jól, az ugyanúgy hi­ba lett volna, mintha én elhanyagolok valamit. A si­kernek mindannyian egy­formán részesei vagyunk. — Mekkora forgalmat bonyolítottak le a verseny egy esztendeje alatt? — Ez volt a legforgalma­sabb tizenkét hónapunk. Csupán a nyereség meg­haladta, az 1,7 millió forin­tot... — A Homok, drága hely hírében áll.,. — A nyereség nagyobb része nem a szuperdrága ételekből, italokból szár- fnazik. Mi igyekeztünk szé­lesíteni a közönség körét, és a nyereséget a nagy for­galomból növelni. A „nagy forgalom — alacsony ha­szonkulcs” — elve alapján dolgozunk. Egy ebéd 8—10 százalékkal kerül többe, mint más közepes színvo­nalú helyen. Ez egyáltalán nem sok. A sokat változó nyersanyagárak gyakran nehéz helyzetbe hoznak bennünket, de ezt a kedves vendégek az étlapon alig tapasztalják. — Mindig telt ház volt a szállodában? — Csupán nyolcvan szá­zalékig. Ezen túl azonban már nehézségekbe ütközne a folyamatos karbantartás. — A haszonkulcs itt is jóval alacsonyabb a meg­engedettnél. A nyersanya­got az állami gazdaságtól vásároljuk és nekünk már nem önköltségi áron szá­molják el.' Az Aranyhomok Szálló két „külső üzemegységgel” működik. Ide tartozik a Bugaci csárda és az Izsáki úton levő Pásztorcsárda. Ez utóbbit tavaly még az Izsá­ki Állami Gazdaság üze­meltette. Átvette a Homok — és azóta elvégeztek egy sor átalakítást, bővítették az ételválasztékot is, a pin­céreket — stílszerűen — borjúszájú ingbe öltöztet­ték. Az árak is emelked­tek .,. A szálloda személyzete és vezetősége tapintatosan hallgatott a következőkről a beszélgetés során, úgy ér­zem, mégis ide tartozik. Van olyan is, ami a Ho­moknak drága. Egy étlap, borítójával együtt 30 fo­rintba kerül. A vendégek egy része gyűjti az étlapo­kat ... Városunk egyik felsőok­tatási intézményének bál­ján 25 ezüst fedelű sótartó tűnt el, ára darabonként 220 forint. A kulturált ven­déglátáshoz pedig hozzá­tartozik a szép étlap és — az Aranyhomok színvona­lán — a gazdagon terített asztal is. A szálló Kecske­mété. Az ide látogató kül­földiek, vagy a más váro­sokból érkezett vendégek nem utolsósorban a szállo­dában szerzett élményeket viszik magukkal Kecske­métről, a Homok híre-neve egy kicsit Kecskemét híre- neve is. Megérdemli, hogy a személyzet mellett a ven­dégek is vigyázzanak rá. B. P. KÖJÁL helyettes igazgató­jától. — Munkatársaink a na­pokban fogtak hozzá a sok veszélyt rejtő fagylalt­készítmények ellenőrzésé­hez, vizsgálatához — mon­dotta. — Végigjárják a megye bázisüzemeit, s a táptalajra oltás, továbbá a mintavétel révén nyert vizsgálati anyagot egybe­vetik. Ez az eljárás ponto­sabb, biztosabb adatokat szolgáltat a fagylalt tiszta­ságát, fogyaszthatóságát il­letően. Most első ízben kísérle­tezünk az úgynevezett germicid-lámpás módszer­rel. Ezt a hűtőgép fölé he­lyezve, valamint az így nem kezelt fagylaltot is vizsgálva, igyekszünk meg­győződni az eredményről. Ha a lámpa alkalmazása beválik, előreláthatólag szélesebb körben, rendsze­resen igénybe veszik a fagylaltkészítő üzemek. Nem vagyunk hívei az utcai fagylaltárusításnak, de figyelembe kell ven­nünk a közönség igényét. Utcai árusításra egyébként kizárólag gyümölcsfagylalt kerülhet, tejtermékkel ké­szült áru nem hozható for­galomba. Számítunk a vá­sárlók éberségére is, várva jelzéseiket, bejelentéseiket, mihelyt nem kellően higié­nikus mérést, vagy környe­zetet tapasztalnak. Ilyenkor, a permetezések időszakában, vizsgáljuk a mérgező szerekkel dolgozó brigádok tagjait is. A vér­vétel azt hivatott eldönte­ni, vajon nem csökkent-e a mérgekkel szemben a szervezet ellenállóképessé­ge. Azokat, akik huzamo­sabb időn át végeznek permetezést, többszöri kontroli-vizsgálatnak is alávetjük. E munkában a KÖJÁL-nak a körzeti ren­delőintézetek is segítene Említsük meg még — ez már nem kampányszer hanem az év egész foly mán fontos tennivaló — különösen ártalmas mu: kahelyeken, mérgező any gokkal, főként nitrofesté kel dolgozók következet« alapos orvosi ellenőrzési A Vöröskereszttel egye értésben, az eddiginél nagyobb fontosságot tula donítunk a tisztasági ve senynek. Üj, közös kiadv nyunk az Egészségüg Felelősök Híradója, amel; be nemcsak hivatásos szál emberek írnak cikkek« hanem több mezőgazdasá nagyüzem vezetője is b számol a tisztasági mozg; lomban elért eredményei! ről, a tapasztalatokról. . példaként említhetem most kitüntetett tomp Kossuth Tsz-t. Náluk tisztasági versennyel ka] csolatos feladatok a töb munkaverseny-feltétel ki zé épülnek be. A közi gazdaság — s örvendetes! egyre több tsz — dotál, az egészségügyi felelősök« Jó ütemben haladnak KISZ nyári táboraiv összefüggő egészségüg, előkészületek. Az idén m: mind a 15 tábor lakói á landó jellegű épületben, nem sátorokban lakhatná Nagyrészt sor került m: a táborhelyeken a vizeli: tás higiéniájának felü vizsgálatára. Gondosa ügyelünk az épületek tis: taságára is. Valamenny táborba készülő fiatal el« zetes szűrővizsgálaton esi át, de vizsgálják a fizik: munkára való alkalmassí gukat is. Természetes, hog mindegyik turnus részi vevői folyamatos, álland orvosi felügyeletben része sülnek majd — fejezte b nyilatkozatát a KÖJÁ! helyettes igazgatója. J. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom