Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
1970. május 1. péntek S. oldal SZEMKÖZT Bejön a füstösfalú irodába, lassú, nyugodt mozdulatokkal leveti, majd a fogasra akasztja viharkabátját, kezet nyújt. Ettől kezdve — míg el nem búcsúzunk — végig a szemembe néz. Kéken, hidegen. Mintha vallatni akarna, mintha ő kérdezne. Pedig nem szól. Bennem viszont fogalmazódnak a kérdések, egyelőre —; önmagamhoz. (Mit akarhatok né- | hány sorban elmondani; | róla? Hiszen nem Dakó ; ! Józsefet, a DÁV kecske- ' | méti kirendeltségének í ! dolgozóját kerestem, ha- , | nem egy MUNKÁST,; ; akiről ünnepi portrét < írhatok. Egyáltalán he- lyes-e az ilyen próbál-! kozás? A munkást talán [ még senkinek sem si- \ sikerült igazán ábrázolni. Van Willy Homan, van Tiborc de... Ugyan, hiszen csak a ' szemembe nézett...] Kezdjük!) — Milyen beosztásban dolgozik a vállalatnál? — Csoportvezető vagyok. De itt voltam ipari tanuló, innen mentem katonának, itt lettem villanyszerelő szakmunkás is. t Nagyon határozott hangon mondta: voltam, mentem, lettem. Egyedül csinálta? — Egyedül. Amit megtanultam, azért magam vir- rasztottam. Senki nem segíthetett rajtam, hatan voltunk testvérek. Korán önálló lettem, magam tákol- tam magamat. — Most van családja? — Feleségem van, meg egy kislányom. Az asszony dolgozik, a gyerek most járja a nyolcadikat. — Mennyit keres? — Kétezer-háromszáz forint a fizetésem. Ehhez jön még a túlórapénz. Megélünk, van házunk, saját erőnkből építettük. (A ház, a saját erő... I Sokféle elmélet van for- ! galomban manapság, a bérarányokról meg a lakásszerzési lehetőségek- ; ről. Ez viszont tény. Dakó József megépítette a házát, igaz tizenöt évig ; spórolt, nem ivott, naponta egyszer evett főtt ételt, konfekcióruhákban járt, de — az ezernyi lehetőség ellenére — ; nem is maszekolt, nem kontárkodott soha. Mennyire halott tárgy \ a mértan! Hányszor elismételtem középiskolás koromban, hogy két pont között a legrövidebb út az egyenes. Dakó József az egyenes utat járta, sokára jutott el a semmitől eddig a házig. Az egyik legnyugodtabb ember, akivel valaha is beszéltem. Néha, a mondatok után köszörüli a torkát, vagy köhög...) — Betegség, baleset? — Egyszer volt tüdőgyulladásom, úgy tíz esztendővel ezelőtt. Egy hónap alatt kihevertem; azóta egészséges vagyok. Ez a köhögés ... ez vele jár. Télen nyáron a szabadban vagyunk, dolgozni kell. Ez nem veszélyes, de a tizenöt tél hidege, az valahogy belerakódott a csontjaimba. Tető alatt soha nem dolgoztam. Fullaszt is így, ha egy kicsit bejövök néha. — Szereti a beosztását? Hiszen elmehetne máshova is ezzel a gyakorlattal, kényelmesebb munkára, több pénzért. — Tudja mit? Ha egyszer fölkötöttük a kolompot azt rázni köll. Minek járkáljon mindenfelé az ember. Néha-néha káromkodok egyet, mikor vasárnap reggel indulunk dolgozni, de ez nem komoly, mert ha én nem dolgoznék kérem, akkor zavar lehetne az áramszolgáltatásban. Az üzemeket meg csak vasárnap lehet szerelni... így van ránk szükség. (Így van ránk szükség. ? — mondta. Így, csak i így, másként fölösleges s az egész. Elhiszem, igaz.) i — Megköszönték önnek valaha a munkáját, kapott valamilyen kitüntetést? — Kaptam. Egyszer voltam kiváló dolgozó, és egyszer, régen kaptam egy oklevelet Megnéztem, aztán betettem a szekrénybe, a tiszta ingek alá. Emléklapokat is adnak néha, amikor zászlókkal meg táblákkal ünneplőbe felvonulunk. Ilyenkor, május elsején. — Negyvenöt éves. Vannak még olyan tervei, hogy autó... — Nincsenek. Nem is voltak. Biciklivel járok dolgozni, azt a vállalat adta. Bár, ha a kislány is keres ... Varrónőnek szeretne tanulni, szóval dolgozni akar, munkás lesz... — Mit gondol, ki mondhatja el magáról, hogy a munkásosztályba tartozik. — Hát azok, akik dolgoznak. Például kinn a szélben, vagy olajos, piszkosabb munkahelyeken. Akiknek csak az van, amit a munkával keres. Ezen még nem gondolkodtam, de így lehet... (Láttam őket fenn a< magasfeszültségű veze- í ték tartóoszlopain, szél- í ben, hőségben csüngni. ; Láttam, amint síneket ; alapoztak az expresszvo- ! natok alá, utat építettek ! az autóknak, aztán vé- ; gigmentek a szélén ke- ; rékpárral. Láttam őket i mozdonyokon, bányá- ! ban, láttam traktorok ! ülésein rázkódni... va- ; lahogy mind így néztek ; rám, így beszéltek velem. ' Mindig csöndesen szól- tak, jelzők nélkül. Ha róluk akarok írni, csak azt írhatom, amit ők mondanak. Így le- ! hét énrám szükség.) Baranyi Pál Az 1970. évi SZOT-díjasok Csütörtökön délelőtt a SZOT székházában ünnepélyesen kiosztották a SZOT 1970. évi irodalmi és művészeti díjait A díjak átadása előtt Virizlay Gyula, a SZÓT titkára beszélt, majd Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja a SZOT főtitkára Élüzem a BOJ kecskeméti gyára Ünnepi esemény zajlott! hogy a megyeszékhelyün- le csütörtökön délután a [ kön működő üzem a 14 BOV kecskeméti gyárában j gyáregység közül döntő abból az alkalomból, hogy a Baromfiipari Országos Vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A gyár erőteljes gazdasági fejlődését kifejező rendezvényen részt vett Erdősi József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Putics József, az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szak- szervezetének főtitkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és megjelentek a partnergazdaságok meghívott vezetői is. A vörös vándor- zászló mását, ami azt hirdeti, hogy a kecskeméti gyár másodszorra is élüzem és szocialista gyár lett, Csizmadia István igazgató vette át Csomós Ká- rolytól, az országos vállalat gazdasági igazgatójától. Az elismerés tükrözi, A nemzetiségi politika feladatai Csávolyon, a művelődési ház klubtermében tartotta ülését tegnap a Bács- Kiskun megyei Tanács Művelődési Állandó Bizottsága. A tanácskozást Nagy Sándor, az állandó bizottság elnöke nyitotta meg. Majd Bodor Jenő, a megyei tanács vb művelődési osztályvezetője tartott vi- tainditót — az MSZMP Politikai Bizottsága vonatkozó határozatával összefüggésben — a megyénkben élő nemzetiségi lakosság érdekeit szolgáló politikai, közigazgatási és nem utolsósorban kulturális feladatokról. Ezt követően a téma széles körű vitájára került sor. Az ülés résztvevői között az állandó bizottság tagjain kívül ott voltak a megye nemzetiségi iskoláinak igazgatói, a szakfelügyelők, valamint a járási tanács vb illetékes osztályvezetője is. mértékben hozzájárult tevékenységével a vállalat tavalyi szép eredményeihez, fontos szerepet játszott mind a hazai élelmiszer-ellátás javításában, mind az exporttervek teljesítésében. Az elmúlt évben végzett jó munka elismeréseképpen, tegnap 54- en kapták meg a Kiváló dolgozó jelvényt, s összesen 271 gyári dolgozó részesült pénzjutalomban. átadta a SZOT-díjakat. A díjak átadása után a SZOT elnöksége fogadást adott a díjazottak tiszteletére. A fogadáson Csáki Maronyák József, a díjazottak nevében köszönetét mondott az elismerésért. A SZOT elnökségének 1970. évi díjával tüntették ki: Darvas József, Galgóczi Erzsébet, Vészi Endre és Baráth Lajos írót, Gábor Pál és Keleti Márton filmrendezőt, B. Megyeri Gabriella tv-rendezőt, Kiss Manyi és Sztankay István színművészt, Giricz Mátyás rendezőt, Csáki Maronyák József festőművészt, Stett- ner Béla grafikusművészt, dr. Dömötör János művészettörténészt, Simándy József operaénekest, Kroó György zenekritikust, Kerekes János karmestert, Vass Lajos zeneszerzőt és karnagyot, dr. Marx György fizikust, dr. öveges József fizikust és Popper Imre filmrendezőt. Egy évtized után — másodízben Hatodszor is kiváló vállalat A Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat I960 óta immár hatodszor nyerte el a Kiváló vállalat címet. Andrási Kálmánná szb- titkár megnyitó és üdvözlő szavai után Sohajda Ferenc \ igazgató mondott ünnepi í beszédet. Hangsúlyozta, | hogy a kitüntetés elnyerésében a dolgozók dicséretes munkáján túl, nagy része van a vállalat állandó, folyamatos fejlődésének is. Jellemző, hogy a vállalati forgalom 60 százalékát ön- kiszolgáló rendszerben boadásával kapcsolatos ünnepségekre április 30-án délután, a gazdaság máté- telki kerületének KlSZ-tá- borában került sor. Az oklevelet Halász Péter, az Országos Földmérési és Térképészeti Hivatal vezetője adta át Simon Gyula igazgatónak. Továbbá miniszteri kitüntetést adott át nyolítják le, ami országo- a gazdaság öt dolgozójának. Pontosan egy évtized múltán a Bácsalmási Állami Gazdaság, tavalyi eredményei alapján, másodízben nyerte el a Kiváló vállalat címet Az oklevél átsan is páratlan arány, Ezután dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke méltatta a hatszoros kiváló vállalat tevékenységét, majd átadta a Kiváló vállalat cím ismételt elnyerését tanúsító oklevelet a vállalat igazgatójának. A dolgozók közül negyvenegynek, kétévtizedes folyamatos munka jutalmaként, aranygyűrűt nyújtottak át. A 26 szocialista brigád között pedig pénzjutalmat, okleveleket, valamint kitüntetéseket osztottak szét. Pierrel már jóelőre megbeszélte, hogy hazafelé bevetik magukat a krumpliföldre. Ez az egyetlen észszerű lehetőség — állapodtak meg — ugyanis munkából hazafelé menet már az őrség is fáradt, figyelmük is elfásul. A kényszermunkások tizenkét órai emberfeletti hajsza után, hármas sorokban vonszolták magukat az úton. Mindenki csak arra gondolt, hogy mielőbb otthon legyen, ha ugyan otthonnak lehet nevezni a négy épületből álló, szögesdrótkerítéssel határolt baraktá- bort, amelyben több száz, különböző nemzetiségű és különböző sorsú embert zsúfoltak össze a Harmadik Birodalom szolgálatára. A krolewcei haditengerészeti kikötő dokkja már messze mögöttük volt, amikor Pier könyökével megnyomta Sztásekot: — Most. A hármas sorokban menetelők fásultan szegezték tekintetüket bakancsaikra. Pierék tudták, hogy kiugrásukra senki nem emeli fel a fejét, vagy ha igen, akkor is szótlanul elkönyvelik magukban, hogy megint két bolond, aki randevút adott a halálnak. Mert a szökések Krolewcben is egyformán végződtek: néhány nap, legfeljebb két-három hét múlva véresre verve hozták vissza a szökevényeket. A mindig heherésző, köpcös kis Artz, a lágerparancsnok szívesen emlékeztette a szökések kilátásta- lanságára az embereket: — Akinek nem tetszik a ml kis táborunk békés csendje, aki megunta az életét és meg akar ismerkedni a koncentrációs táborok örömeivel, az induljon el, uraim! Igaz, ami igaz. Sztásek sokkal rosszabb körülményekre volt felkészülve, amikor lefogták. Ugyanis az akkor már hírhedt stuthofi koncentrációs táborból hátborzongató hírek érkeztek, s elegendő volt Észak- Lengyelországban kiejteni a stuthofi tábor nevét, az emberek azonnal elnémultak.' Sztásek is a legrosszabbakra készítette fel magát, amikor a leplombált marhavagon kifutott velük Gdanszkból. S mi tagadás, kellemesen csalódott. Igaz, itt sem kényeztették el az embereket, de a takarmányrépa levesbe olykor-olykor húsdarabok is úszkálnak, s a napi kenyérfejadagot is pontosan és hiánytalanul kiadják. Fél kiló kenyér és ehető főtt étel pedig nem megvetendő ellátás. Itt már örülni is tudott Sztásek annak, hogy a GesA gazdaság igazgatója a mezőgazdasági nagyüzem másik hat dolgozóját a Kiváló dolgozó kitüntetéssel jutalmazta. A gazdaság eredményei tavaly rendkívül kimagaslóak voltak. Mutatja ezt, hogy 20,5 millió forint tiszta nyereséget produkáltak, s ez csaknem kétszerese volt az előző évinek. Az elmúlt évben kezdte meg működését az évi tízezer hízót „kibocsátó” korszerű sertéshizlaló telep. Búzából 24, kukoricából 36 mázsa — májusi morzsoltban számított — termést takarították be. Az oklevélátadó ünnepségen a megyei tanács vb képviseletében részt vett dr. Maár András, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője is. Kiváló vízügyiek Tavalyi munkája alapján az ország öt vízügyi igazgatósága nyerte el a Kivá- tapónál bevallotta, hogy hajógépészeti karon végzett i jó vízügyi igazgatóság cí- négy szemesztert, s hogy van némi gyakorlata is az I met nyen kitüntetésben a elméleti felkészültség mellett. Itt ugyanis csupa élet- j Baj/m működő Alsóduna- erős és jó műszaki felkészültségű ember dolgozott, s völgyi Vízügyi Igazgatóság az ellátás minőségét kiegészítette az a kedvezmény is, _ az ^özül az egyik — h ogy nem verték a munkásokat. I els5 'ízben részesült. Az Sztásek összebarátkozott a varsói származású Fé- igazgatóság 42 brigádja ver- lixxel és a szerszámkészítő Pierrel, aki amellett, hogy , Sgnyzett a szocialista cía hajójavításban nagy szakértelemről tett tanúbizonyságot, még kommunista is volt. — A totális háború nemcsak az embereket falja fel — szokta mondogatni Pier —, hanem a levegőt is. Ha nem vigyázol, észrevétlenül kiszippantják körülötted az értelem oxigénjét a levegőből, s belefulladsz vagy a közönybe, vagy a kétségbeesésbe. Edzeni kell magunkat a várható eseményekhez. Edzeni, hogy ellent tudjunk állni... Hónapok múltak el e pillanatig, amikor Sztásek oldalán érezte Pier könyökét, s értelméig eljutott a szi- szegésszerű felszólítás: — Most. Artz, aki félkezét valahol Franciaországban hagyta, a pimasz pofájú Artz, bele fog kékülni a méregbe, ha sikerül. És sikerülni fog. Sikerülnie kell — mondta magában Sztásek és előrevetette magát a méteres gazzal benőtt krumpliföldön. (Folytatjuk) mért, s közülük azt 31 el is nyerte. Az oklevél átadása csütörtökön délelőtt Baján, a fegyveres erők klubjában ünnepélyes keretek között zajlott le. A MEDOSZ és az Országos Vízügyi Hivatal nevében az oklevelet Hadházi László, az OVH személyzeti osztályvezetője adta át Szenti Jánosnak, a vízügyi igazgatóság vezetőjének. Hatan megkapták a Vízügyi kiváló dolgozó kitüntetést, s több mint húszán a Kiváló dolgozó címet
