Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

A C S - K IS K UJnI MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szikrai Állami Gazda ság szőlőjében í'ürgén csat tog a metszőolló. A Farkas család kihasználja a lassan javuló időt. Május elsejére nem marad metszetlen tábla a gazdaságban.' Motoros hálastaíéta Hét ország fiataljai kísérik a győzelem zászlaját A történelem legszebb napjára, 1945. május 9-re emlékezve, a felszabadulás negyedszázados jubileuma, s a Lenin-centenárium al­kalmából csakúgy, mint ta­valy tavasszal, az idén is a szocialista országok fia­taljai hálastafétát indí­tottak. A szovjet, bolgár, cseh­szlovák, lengyel, NDK, ro­mán és a magyar fiatalok­ból álló hetven tagú mo­toros staféta egy-egy ve­terán vezetésével április 15-én indult Budapestről. Hazánkban tett hálakörút után Csehszlovákián és1 Lengyelországon keresztül j május 9-én Berlinbe érkéz- j nek, ahol a huszonöt évvel ezelőtti eseményekhez hűen a Reichstag épületére ki­tűzik a győzelmi zászlót. A motoros hálastaféta magyarországi útvonala a következő: Budapest—Szé­kesfehérvár—Pécs—Baja— Szeged—Szolnok—Miskolc. A győzelmi zászlót kísérő kommunista ifjúsági szö­vetségek tagjai április 21- én délután l órakor érkez­nek Bajára. A küldöttséget a Béke téren a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága fogadja, majd az ezt kö­vető ünnepség után 4 óra­kor indulnak tovább a mo- j torosok. A megyebeli KISZ-esek Csongrád megye határáig kísérik a győzelmi zászlót, Névadójukra emlékeznek A bácskai körzet há rom Lenin nevű term»a4ő szövetkezete a bajai, bács almási és a hercegszántó vándorkiállítást rende2 Szombaton, Bácsalmáson ; nagyközség dísztermébe! ünnepélyesen nyitotta me: a Leninre emlékező képek bői, tablókból álló, vala mint a három termelőszö vetkezet fejlődését bemu tató kiállítást dr. Gajdócs István, a járási tanács vb elnöke. Az anyagot áprili 23-tól Baján, április 28-tó pedig Hercegszántón is be mutatják. A Lenin nevét viseli haltai termelőszövetkeze ma gyűlést rendez a hely­beli filmszínházban. Az ün­nepi megemlékezés utár Lenin életéről szóló fil­met vetítenek. A termelő- szövetkezet nőbizottsága is ezen a napon nyitja meg kézimunka kiállítását Az idei május elsejét, a | nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét országszerte, s így megyénkben is ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója és a Lenin- centenárium jegyében ün­nepük, köszöntik a ma­gyar dolgozók. Ez kifeje­zésre jut a gyárakban, a bányákban és szántóföl­deken folyó nagyszerű munkaversenyben, vala­mint a dolgozók ünnepi készülődéseiben. Szinte nincs az ország­ban munkahely, ahol ne állna készen az ünnepi program. És sok-sok javas­lat, ötlet ölt testet azok­ban a transzparensekben, dekorációkban, amelyek egyelőre a gyárak, üzemek, vállalatok műhelyeiben for­málódnak, a május 1-i színpompás felvonulásokon azonban egymással szinte versenyre kelve juttatják kifejezésre dolgozó népünk alkotó örömét, a negyed­század alatt megtett utat, szimbolizálják a halhatat­lan Lenin nagy eszméit. Bács-Kiskun megyében az ünnep előestéjén, áp­rilis 30-án a fiatalok tá­bortüzeivel, lampionos-fák- lyás felvonulásaival kezdő­dik május 1. köszöntése. A Bácska-vidék nemzeti­ségi településein feleleve­nítik a hagyományos má­jusfa ünnepségeket is. Baja főterén, a Sugovica part­ján hatalmas májusfát ál­lítanak és tábortüzet gyúj­tanak a fiatalok. Több kis­kunsági településen népi játékok életrekeltésével is színesítik az ünnepi felvo­nulásokat, míg a kecske­méti járás több településé­hez hasonlóan a megye számos községében vidám majálisokkal is emlékeze­tessé teszik május elsejét. A megyeszékhelyen a ha­gyományokhoz híven ze­nés ébresztővel köszöntve hirdetik: „Itt van május elseje...” A látványosnak ígérkező kecskeméti felvo­nulást a KISZ-esek, úttö­rők, kisdobosok és sporto­lók nyitják meg. Őket kö­vetik a kiváló üzemek, vál­lalatok dolgozói, élen a munkában, helytállásban legkiválóbbakkal. Nem lesz hiány a megyé­ben az ünnepi, kulturális és sportprogramokban sem. Csupán egyet kíván­hatunk az utóbbi hetek kedvezőtlen tapasztalatai után: legyen verőfényes, az ünnephez méltó az idő! Készülődés a borsóidényre Befejezéshez közeledik a Kecskeméti Konzerv­gyár új, 4000 négyzetméte­res zöldségfeldolgozó mun­kacsarnoka. Itt fogadják majd a zöldborsót, és a gyümölcsfélék befőzésének is ez lesz a „műhelye”. A zöldség- és gyümölcs- ellátás nagyobb részét té­len és kora tavasszal a Megyei Szövetkezeti Érté­kesítési Központ, a MÉK bo­nyolítja. Perényi István igazgatóval az idei gondok­ról beszélgetünk. — Kétezernégyszáz va­gon burgonyát, zöldségfélét és gyümölcsöt tároltunk a télre és kora tavaszra. Bur­gonyából 300 vagonnal töb­bet a tervezettnél. A ko­rábbi évekhez képest ■— a kedvezőtlen időjárás elle­nére — sikerült jobb el­látást teremtenünk. Bizo­nyítja ezt az is, hogy 56 megyei boltunk első ne­gyedévi forgalma — a ta­valyinál általában alacso­nyabb árak mellett ■— 15 millió forint volt, kétmil­lióval magasabb, mint j az elmúlt esztendőben. Nagy erőfeszítések árán : sikerült március közepétől ! folyamatosan ellátni bolt- ! jainkat salátával, majd re- I lekkel és zöldpaprikával. 1 Szakaszosan sikerült szál- í Utánunk boltjainkba para­dicsomot és uborkát is. Ez utóbbi jelentős része ro- ! mán importból származik A MÉK szerződést kö- í tött ez évre több mint 1 millió fej salátára, több mint 3 millió zöldpapriká- I ra, kétmillió csomó hó- ' napos retekre. Áttérve a primőrtermesz­tés gondjaira így folytatja az igazgató: — Az elmúlt esztendő­ben hat és fél, az idén már 13 holdra adtunk fóliát hajtatási célokra a termelő üzemeknek. A szükséges berendezéseket és a mű­anyag bordást nem pénz­ben, hanem áruban kell majd kifizetniök. Míg ta­valy valamivel több mint 800 ezer, az idén csaknem 2 millió forint értékben segítettük ily módon a ko­rai termesztésre vállalko­zó termelőszövetkezeteket. Régi gondja a megyének a korai zöldségfélék ter­mesztése. A hagyományos fűtési módszerek igen drá­gák és egyetlen közös gaz­daság sem vállalkozik arra, hogy a jelenlegi magas költségek mellett hajtató-- házakat fűtsön. Az ország más területein is ez a hely­zet, ezért a termelőszövet­kezetek a természetes me­leget adó termálvizes fű­tésre tértek ót. Hasonló el­gondolások nálunk is van­nak. — Megállapodást kötöt­tünk a tiszakécskei Sza­badság Termelőszövetke­zettel — folytatja Perényi István — egy öthektáros hajtatótelep létesítésére. A Tisza menti termálvíz­készletet hasznosítjuk. Megkezdtük a kút fúrását, a szakemberek 80 fokos meleg vízre számítanak. A telep költségeit közösen vi­seljük. Az államtól 50 szá­zalékos támogatást kapunk. Előreláthatólag hétmillió forintba kerül a telep lét­rehozása, az állami támo­gatáson kívül. Szó van ar­ról is, hogy a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet területén levő régebbi me­legvizes kutat — amely je­lenleg el van zárva — fel­tárjuk, hasonló célokkal. így Kecskemét közelé­ben. a Tisza mentén egy jelentős korai zöldségter­mesztéssel foglalkozó táj­Versenyben az időjárással körzet alakulna ki, hiszen a tiszakécskei Üj Élet már jelenleg is hasznosítja e célokra a meleg vizet. Jövő tavaszra pedig a Szabadság újonnan létesült telepe is adja majd az árut. K. S. Alpár határában, a 13 kilométeres nyári gát mentén az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a Tisza-Kunsági Vízmű Társulat dolgozói mentik az árvízvédelmi anyagot: rőzsekötegeket, szádpallókat, homokzsákokat. A gátat ugyanis rövid idő múlva tel­jesen beborítja a Tisza árja. Mentik as anyagot XXV. évf. 91. szám 1970. április 19, VASÁRNAP Ara: 1 forint Heli világhíradó Képes külpolitikai kommentár. (3. oldal) Munkásanya (4. oldal) A főügyész felesége Ősbemutató Kecskeméten (5. oldal) (9 oldal) Május 1-re a megye Tábortüzek, színpompás felvonulások, vidám majálisok Összefogás a primőrellátás javítására Hasznosítják a Tisza menti termálvizet

Next

/
Oldalképek
Tartalom