Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

2. Oldal 1910. április 19, vasárnap Kitüntették az űrhajósokat Tito cikke a Pravdában Az amerikai űrhajózási hivatal orvosai alaposan kivizsgálták az Apollo—13 űrhajósainak egészségi ál­lapotát, akik a világűrben vívott drámai küzdelem után péntek este érkeztek vissza a Földre. Dr. Keith Baird professzor kijelen­tette, hogy a három asztro­nauta jóval fáradtabban tért vissza a világűrből, Haisenek a fáradtságon kí­vül 38 fokos láza van. Az űrhajósok a világűrben kb. 5 kilogramm súlyt veszítettek. Nixon elnök szombaton Houston érintésével Hono­luluba repült, hogy szemé­lyesen üdvözölje az Apollo —13 űrhajósait és átadja nekik a kitüntetéseket. Az amerikai elnök televízión nézte az asztronauták föl­AZ APOLLO—13 LESZÁLLÁSI KÖRZETE JAPÁN Tokió 1000 2000 km GUAM/ (USA) Midway-szk. |Az •rodatitog tervezett-»IT-öV­---------------, E gyenlítő UT ION- ^ uSALAMON- *m^SZK.(N8r) V ^ Szamoa-szk. * * A\0 UJ *3 2ÉLAND/9 (NBr) j I Ai Apolló i: ^ I leszállási 3. várható körzete Térképünk az Apollo—13 eredetileg tervezett, Illetve a várható leszállási körzeteit ábrázolja — ahová valóban le is szállt az űrhajó — a Csendes-óceánon. mint azok az űrhajósok,' detérését, majd telefonon akiket korábban már volt j gratulált nekik a sikeres alkalma kivizsgálni. Fred j visszatérés alkalmából. Harcok Kambodzsában TAKEO ] zelítették Takeót is, ahol Az AP kambodzsai tudó- ' pénteki jelentések szerint sítója ottani magas rangú a kambodzsai katonaság katonatisztek közlése alap-1 vérfürdőt rendezett a viet- ,lán jelentette, hogy Takeo nami lakosság között, tartományi fővárostól délre az ellenállók elfoglaltak há­A Pravda szombati szá­mában Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, a JKSZ elnöke cikket írt, amely­ben kifejti a szocialista forradalomról szóló leni­ni tanítás el nem múló je­lentőségét, „Lenin gondo­latvilága és munkássága messze túllépte hazájának és saját forradalmi korsza­kának határait” — írja Ti­to. Tito rámutat arra, hogy Jugoszlávia több nép és nemzetiség egységes kö­zössége, s így folytatja: „ennélfogva a szocialista Jugoszláviában állandóan időszerű Lenin tanítása a nemzetek közötti kapcsola­tokról”. A nemzeti felszabadító küzdelemről szóló lenini tanítás jelentőségét mél­tatva Tito hangsúlyozza, hogy „Lenin géniusza lel­kesíti korunk gyarmatosí- tóellenes mozgalmait ’. — Változatlanul idősze­rűek a háborúra és békére, a népek és államok közöt­ti egymás mellett élésre vonatkozó lenini nézetek is — írja Tito. — „A leni­ni politika mindig szem- előtt tartotta a szocializ­mus állandó érdekeit és ezeknek az érdekeknek az összefüggését a béke fenn­tartásával, minthogy a bé­ke teremti meg a lehetősé­geket a minden vonalra ki­terjedő átalakuláshoz és a társadalmi haladáshoz”. Ünnepélyesen megnyitották a centenáris Lenin-kiállítást A görög junta akciói A görög katonai junta erőfeszítéseket tesz arra, hogy a nemzetközi közvé­lemény és mindenekelőtt a nyugati országok előtt sza­lonképesebbé tegye magát. Erre utal az is, hogy mér­tékadó források szerint megkegyelmeztek Jean Starakis görög származású francia újságírónak, akit felforgató tevékenység vád­jával mindössze néhány nappal ezelőtt ítéltek 18 évi börtönbüntetésre. A ke­gyelmi rendeletet az igaz­ságügyi miniszter állítólag már aláírta és továbbítot­ták Zoitakisz régensnek. Egyébként a legnagyobb titoktartás övezi Servan Schreiber nemzetközi hírű újságíró, a Francia Radi­kális Párt főtitkárának gö­rögországi látogatását. — Schreiber csütörtökön ér­kezett Athénba. Mindössze annyi vált ismeretessé, hogy találkozott Theodora- kisz feleségével. Theodora- kiszt e hét elején bocsá­tották szabadlábra, s a ze­neszerző már Franciaor­szágban van. SZOVJET HADGYAKORLAT A szovjet fekete-tengeri flotta egységei gyakorlatoztak a/, elmúlt napokban. Képünkön egy tengeralattjáró el­hárító hidroplán gyakorlat közben. Szombat«» a Nemzeti Múzeum kupolacsarnoká­ban megnyitották a Le­nin 1870—1970 című cen­tenáris kiállítást. Az ünne­pélyes megnyitáson részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyű­lés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Németh Károly,,, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a budapes­ti pártbizottság első titká­ra, dr. Tímár Mátyás, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Kállai Gyula megnyitó beszéde után a megjelen­tek megtekintették a mű­vészi gonddal összeállított kiállítást, amelynek anya­ga a Nemzeti Múzeum dísztermében és kupola- csarnokában kapott helyet. A kiállítás középpontjában Andrejev szovjet szobrász­művész Lenin-szobra áll. A falakon körben 18 nagy­méretű tabló, alattuk 22 vitrin őrzi a nagy gondol­kodó forradalmár és állam­férfi életét, munkásságát megelevenítő történelmi emlékeket Látható a kiállításon az a vörös zászló is, amelyet a százezer magyar interna­cionalista egyike hozoy, magával a Szovjetunióból, I s amelyet sikerült a fel- : szabadulásig megőrizni. A I magyar forradalom meg- í becsülését, jelentőségének felismerését dokumentálják Leninnek — a kiállításon több telefonkészüléken át hallható — szaval, ame­lyekkel Kun Béla munkás­ságát méltatta. Mintegy 250 magyar és idegennyelvű Lenin-könyv, a Lenint áb­rázoló bélyegek értékes gyűjteménye is helyet ka­pott. rom, kulcsfontosságú hátán menti várost, ezek: Phnom Ed, Kirivong és Tonleap. Az ellenállók már megkö­A lavina áldozatai Éjfélig 48 holttestet emel­tek ki a mentőcsapatok az omladék alól a szerencsét­lenül járt francia tüdősza­natórium mellett, a har­mincnyolc kisfiú és tíz fel­nőtt ápoló a hegyomlással súlyosbított lavina alatt lelte halálát. A hatóságok egyébként helyesbítettek egy korábbi számadatot, amely szerint az összes eltűntek száma nem 72, hanem csak 71, mivel a szanatórium egyik alkalmazottját tévedésből sorolták a szerencsétlenül jártak közé. A mentőalakulatok idő­közben a további lavina­veszéllyel dacolva éjjel­nappal folytatják a mun­kát a még felszínre nem hozott 23 holttest kiásása érdekében. A francia kormány vizs­gálatot rendelt el az ügy­ben és ugyanaz a bizottság fog kiszállni a helyszínre, amely a korábbi Val d'Isére-i katasztrófát is ki­vizsgálta. LJUDMILLA KUNYECKAJA: /lenit! dolgozószobájában 6. Egy csokor virág rálta a brit kommunista párt vezetőségét, elsősorban William Gallaehert. Ami­kor a Komintern II. Kong­resszusán találkoztak, 1920- ban, Lenin meghívta ottho­nába. Hosszasan beszélget­tek, vitáztak, ki-ki védte álláspontját. Lenin a világ kommu­nistáinak elismert vezető je, a III. Kommunista In- ternacionálé megalapítója volt. Ebben a szerény dol­gozószobában megfordult a nemzetközi munkásmozga­lom sok képviselője, s a ta­lálkozás végigkísérte őket életútjukon. Járt itt Mar­cel Cachin, Gaston Mont movisson, Ernst Thälmann Wilhelm Pieck, Klara Zet kin, Kun Béla, Szamuely Tibor, Vaszil Kolarov, Ge- orgi Dimitrov, Jan Ol- bracht, Antonin Zápotocky. John Reed, Robert May- nor, Szén Katajama, Szuhe Bator és sokan mások, Le­nin, aki jóindulatú és tü­relmes ember volt, elvi kérdésekben soha nem en­gedett. Egyenesen, nyíltan, személyre való tekintet nél­kül bírált, de soha nem volt kicsinyes. Bármilyen élesen vitázott is, ellenfele mindig érezte, hogy Vlagyimir Iljics tisz- két, amelyek helyességéről oldaüság mint a kommu- Amikor Gallacher 40 év teleiben tartja véleményét, meg van győződve. Köztu- ntzmus gyermekbetegsége” múlva ismét felkereste Lé­dé megvédi azokat «2 »ive; dott például, hogy „A bal; ejraú könyvében élesen bí; nin lakását, a kis ebécHő­Lenin és Lunacsarszkij a. „Munka felszabadítása” emlékmű 1920-ban. leleplezésekor ben izgatottan megszólalt? „Igen, itt találkoztunk, s ma is emlékszem minden elhangzott szóra.” A látoga­tók könyvében a követke­zőket jegyezte be: „Mosta­ni, 1960-as látogatásom visszaidézte 1920-at, amikor Lenin, az októberi forrada­lom által mozgásba hozott, a világot megváltoztató erők vezére kigyógyított „gyermekbetegségemből.” W. Gallacher, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának elnöke, 1960. július 20.” Lenin, aki az elvi viták­ban szilárdságra nevelt — megengedhetetlennek tar­totta a személyeskedést, hi­szen nem lehetnek ellen­ségek azok, akik egy cél­ra tették fel életüket. Fritz Heckert mondta el a Kom­intern III. Kongresszusán történt esetet. Klara Zetkin határozottan bírálta a né­metországi kommunisták egy csoportjának helytelen álláspontját. Ehhez a cso­porthoz tartozott Heckert is. A vita hevében kölcsö­nös sértések is elhangzot­tak. Másnap volt Klara Zetkin születésnapja, s ba­rátai Heckert kérték meg, hogy köszöntse fel. Katego­rikusan visszautasította az­zal, hogy Zetkin támadta őt. Vlagyimir Iljics is be­avatkozott: „Heckert elv­társ, ön Németországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom