Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

Történelmi negyedszázad Kádár János beszéde az országgyűlés ünnepi ülésén XXV. évf. 79. szám Arat 1,20 forint 1970. április 4. szombat A létért küzdő emberi­ség, a világ és Euró­pa népei számára a második világháború véres napjainak sodrából nem emelkedett ki különöseb­ben az 1945-ös év áprilisá­nak negyedik napja. A ma­gyar nép számára azon­ban az a nap különleges jelentőségűvé, újkori tör­ténelme nagy, sorsdöntő fordulatának kezdetévé vált. Azon a napon űzte ki hazánk területéről a diadalmasan előretörő szovjet hadsereg az utol­só Hitler-fasiszta meg­szálló csapatot, s adta tud- tul a világnak: Magyar- ország felszabadult! Huszonöt évvel ezelőtt, • felszabadulás napján, 1945. április 4-én új lap nyílt a magyar nép törté­nelmében ; népünk visz- szanyerte nemzeti függet­lenségét és megnyílt előt­te a fejlődés, a társadalmi felszabadulás lehetősége. A felszabadulás népünk számára felér egy új, má- aodik honfoglalással, s április 4 méltán lett né­pünk legnagyobb nemzeti ünnepe. Amit azon a na­pon visszanyert, azt birto­kolja; ami akkor még esak lehetőség volt szá­mára, azóta megvalósult; leigázottból és jogfosztott- ból a hatalom birtokosa, sorsának ura lett a ma­gyar nép, s ma független, szabad hazájában a szo­cialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. Április 4-e a mi szá­munkra nagy naptárainkban minden évben pirosbetűs ünnep, a Magyar Népköztársaság hivatalos, állami ünnepe. Ez a nap a magyar nép számára a felszabadulás napja volt, s az marad örökre. E zen a napon felszaba­dulásunkat, nemzeti függetlenségünket, népünk hatalmát ünne­peljük, szocialista forra­dalmunk nagy vívmánya­it értékeljük — mondot­ta Kádár elvtárs, majd felidézte a távoli, rég­múlt időket, egymást kö­vető sok-sok nemzedék küzdelmes harcainak em­lékét, népünk évezredes harcát a létért, a szabad­ságért. — Negyedszázaddal ez­előtt — mondotta Kádár János — a népek szabad­ságának legkövetkezete­sebb harcosai, Lenin fiai, a Szovjetunió Vörös Had­seregének katonái jöttek el hozzánk, s áldozatos harcokban űzték ki ha­zánk földjéről népünk le- igázóit, a megszálló fa­siszta erőket. Sok szovjet harcos öntözte vérével a magyar földet, s adta éle­tét népünk szabadságá­ért. Mély és el nem múló hálát érzünk a szovjet nép iránt a hallatlan ál­dozatokért. Soha nem fe­ledjük: felszabadítónk a Szovjetunió! Köszönő szavakkal for­dulunk az élőkhöz és ke­gyelettel emlékezünk azokra a szovjet harco­sokra, akik a legdrágáb­bat, életüket áldozták fel­szabadításunkért. Emlé­küket népünk nemzedék­ről nemzedékre őrizni fogja. A szovjet hadsereg ol­dalán küzdöttek már fel­szabadult más népek fiai is. Kegyelettel gondolunk azokra a bolgár, jugo­szláv, román harcosokra, akik vérüket ontották, életüket áldozták Ma­gyarország felszabadítá­sáért. Kegyelettel emlékezünk azokra az angol, ameri­kai és más nemzetiségű katonákra, akik ugyan­f Értünk harcolt (4. oldal) Földalattin a Fehér úttól a Deák térig (5. oldal) Negyvenötősök emlékeznek (6. és 7. oldal) Telefonvonal a nyárfasoron (8. oldal) 2 5 Megyei képes összeál­lítás a 9. oldalon Művelődés, irodalom, művészet (10. és 11. oldalon) csak harcoltak és elestek Magyarország területén, a fasizmus ellen vívott hő­si küzdelemben. r Ú gy tartjuk, a hősi harcban elesettek emléke az élőktől mindig és mindenekelőtt annak bizonyságát kíván­ja, hogy az áldozat nem volt hiábavaló. A magyar népben erős az elhatáro­zás, hogy a szabadságot, amelyet az értünk harco­lók elhoztak nekünk, min­dig megőrizzük, s elorozni nem hagyjuk, soha és senkitől. Kedves Elvtársak! A magyar nép a hátrá­ló Hitler-fasiszták vere­ségeinek idején, a fasiz­mus feletti végső győze­lem közeledtével, egy vi­szonylag kedvező világ- helyzet érlelődésének idő­szakában szabadult fel. De a magyar kommunis­tákra és más haladó erőkre, a népre hatalmas feladatok vártak, mert a helyzet hazánkban elkép­zelhetetlenül súlyos volt. A letűnt uralkodó osztá­lyok és fasiszta rendsze­rük a végső pusztulás szélére sodorta az orszá­got, nemzetünket. A háborúban az ország amúgyis fejletlen ipará­nak harmada megsemmi­sült, összes hídjait mód­szeresen elpusztították, lakóházai súlyosan meg­rongálódtak, a föld nagy része műveletlen maradt, az állatállomány nagy ré­szét elhajtották. Az em­berek éheztek, ellátatla­nok voltak. A 9 millió la­kosságú Magyarország ál­lampolgárai közül több mint félmillió ember pusztult el a harcban és a fasiszta megsemmisítő táborokban, összes hábo­rús embervesztesége ugyanannyi volt, mint az akkor 140 millió lakosú Amerikai Egyesült Álla­moknak. A felszabadulást köz­vetlenül követő időszak rendkívül bonyolult és sokrétű feladatainak, a romok eltakarításának, a termelés beindításának, az ellátás megszervezésének, a közlekedés helyreállí­tásának megoldása min­denekelőtt a nép talpra- állítását, önbizalmának visszaadását, a társada­lom szétzilált erőinek ele­mi megszervezését, egy új demokratikus hatalom, szervezett állam megte­remtését kívánta meg. E zt a politikai erőt tár­sadalmunkban a fa­sizmus negyedszázada alatt betiltott és üldözött, de mindvégig elszántan harcoló kommunista párt képviselte, amely az ösz- szes hazafias erő tömörü­lését, a társadalom de­mokratikus átalakításá­nak szükségességét hir­dette. Arra hívott fel, hogy a nép összefogásá­val, aktív harcával és munkájával, a reakciós erők szétzúzásával te­remtsünk új hazát. Val­lotta: Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzet­ben az ország, minden­nek ellenére — „lesz ma­gyar újjászületés”. A kommunisták pártja kezdeményezte a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front zászlóbontását, lét­rehozta a pártok koalí­cióját, szorgalmazta az új demokratikus állam első intézkedő szerveinek lét­rehozását, az ideiglenes nemzetgyűlés, az ideigle­nes kormány, a nemzeti bizottságok megalakítását. Az építő munkához azonban biztosítani kel­lett a külső, nemzetközi feltételeket is. Hazánk, népünk annyi megpróbál­tatás és csalódás után a Szovjetunióban és népé­ben végre igaz barátra talált A Szovjetunió mérhe­tetlenül sokat szenvedett a fasiszta agressziótól, a Hitler-fasiszta és csatlós megszálló csapatoktól, mégsem azonosította so­hasem az egyes országok uralkodó köreit és az adott országok népét Mint ismeretes, a Szov­jetunió, mikor arról volt szó, kijelentette, hogy a hitierek jönnek és men­nek, de a német nép ma­rad. S az internacionalis­ta, a népek kölcsönös megbecsülését és barát­ságát hirdető Szovjetunió Magyarország esetében is így járt el. A fasiszta magyar államot, amely Hitler csatlósaként a Szovjetunió ellen támadt mint ellenséges erőt visz- szaverte, a magyar népet azonban nem azonosította az ország reakciós, szov­jetellenes uralkodó körei­vel, nem azonosította Hor- thyval, Szálasival. Kedves Elvtársak! V olt már vezető erő, amely az építő mun­ka élére állott, volt már egy nagy és önzet­len barátunk, akire szá­míthattunk az élet újra­kezdésében. Népünk hoz­záfoghatott és a párt hí­vó szavára hozzá is fo­gott az ország újjáépíté­séhez, az új társadalmi rend felépítéséhez. Már a kezdet kezdetén, azonnal és parancsolóan felvetődött a társadalom politikai megújhodásának szükségessége. A szovjet hadsereg csapásai alatt szétesett a régi kapitalis­ta, földesúri állam egész hatalmi rendszere is. De a magyar munkásosztály­nak, a magyar népnek kellett a kapitalista rend­szer társadalmi alapjait megsemmisítenie, és fel­építenie egy új, demokra­tikus államot; nekik kel­lett megvetniük egy új szocialista társadalmi rendszer alapjait. A z újjászületés vezető és lendítő ereje a munkásosztály forra­dalmi élcsapata, a Ma­gyar Kommunista Párt volt. Fontos szerepet töl­tött be a kommunista pártot, a szociáldemokra­ta pártot, a nemzeti pa­rasztpártot tömörítő bal­oldali blokk, amely a magva és összetartó ere­je volt a legszélesebb de­mokratikus összefogást megvalósító — a kisgaz­da pártot és a polgári de­mokrata pártot is magá­ban foglaló — Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak. Ez a politikai szövetség adott 1948-ig kormányzást az országi nak. Egyidejűleg együtt­működést biztosított a pártok között, és éles harc terepe is volt a for­radalmi fejlődés alapvető kérdéseiben. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban megvalósult demokratikus pártszövetség, s annak koalíciós kormánya ide­haza a mind jobban akti­vizálódó, és a forradalmi változást sürgető néptö­megekre, nemzetközileg pedig a baráti Szovjet­unió támogatására épí­tett, és alapjában meg­oldotta történelmi fel­adatát. (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egyesüljetek! verőn A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KÍSKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAfelLAPJA Szent best f és (Karikatúrák a 12. oldalon) (13. oldal) KOSZONTJIIK FELSZABADULÁSUNK HUSZONÖTÖDIK ÉVFORDULÓJÁT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom