Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-28 / 98. szám

4- oldal 1970. április 28, kedd A pártmunka gyakorlatábólt A választott testületek tevékenysége Az információk áruháza A pártszervek választott bizottságainak munkamód­szere é* munkastílusa számtalan új vonással gaz­dagodott az utóbbi évek­ben. Hogyan sikerült vég­rehajtani a IX. kongresz- szus. a pártmunka módsze­reinek állandó fejlesztésé­re, tökéletesítésére vonat­kozó határozatát, milyen tapasztalatok születtek e feladatok megvalósítása közben? — Ezekről a kér­désekről beszélgettünk Bo- za Józseffel, az MSZMP Dunavecsei Járási Bizott­sága első titkárával. — Miben határozná meg a járási pártbi­zottság, mint vá­lasztott vezető testület feladatait, szerepét a járás politikai, gazda­sági irányításában? — A járási bizottság leg­fontosabb feladata, hogy működési területin, alkotó módon helyileg alkalmaz­za és érvényesítse a párt politikáját és határozatait. Feladata továbbá a hatá­rozatok megvalósításának szervezése, a végrehajtás ellenőrzése és nem utolsó­sorban a terület pártszer­vezeteinek céltudatos, terv­szerű irányítása. Ezenkívül a járás terü­letén összehangolja és irá­nyítja a politikai, gazdasá­gi és ideológiai munkát. A pártszervezetek, a tömeg- szervezetek és mozgalmak útján álladóan figyelemmel kíséri a lakosság hangula­tát, gyorsan és érdemben reagál a helytelen nézetek és gyakorlat ellen. Járási bizottságunk az egészséges munkamegosz­tás alapján, nagy önállósá­got biztosít a tömegszerve­zeteknek és mozgalmak­nak. Gazdaságpolitikai téren: ösztönözzük a nép- gazdasági igényekhez iga­zodó terveket, fejlesztési irányelvek kidolgozását és széles körű megvitatását. Segíti a helyi lehetőségek, tartalékok feltárását, a dol­gozók tapasztalatainak, vé­leményének összegyűjtését és felhasználását. Rendszeresen elemzi a járási bizottság a központi «zabályozó eszközök hatá­rának tapasztalatait. Elő­fordul, hogy egyik-másik ajánlás nem felel meg tel­jesen a helyi adottságok­nak. Ilyenkor javaslatot te­gzünk a szükséges változ­tatásokra. — A járási pártbi­zottság tagjai tevéke­nyen részt vesznek az irányító munkában. Ho­gyan sikerült ezt meg­valósítani? — A IX. kongresszus óta rendszeresen foglalko- *unk a testületi munka­módszerek javításával. A vezetés demokratizmusá­nak kiszélesítésében nagy szerepe volt a tájékoztatás fejlesztésének. A járási bi­zottság tagjai minden hó­napban áttanulmányozhat­ják az információs jelenté­seket és a legfrissebb me­gyei, illetve központi bi­zottsági határozatokat. A testületek elé kerülő be­számolókat, előterjesztése­ket írásban, nyolc nappal korábban eljuttatjuk a já­rási bizottság tagjaihoz, hogy jól felkészülhessenek a napirendre tűzött kérdé­sek megvitatására. Egyes jelentősebb témák feldolgozásakor az appará­tus tagjai előzetesen véle­ményt kérnek az adott te­rület sajátosságait jól is­merő járási pártbizottsági tagoktól. A kölcsönös tájé­koztatásra kitűnő lehetősé­get nyújtanak az alapszer­vezeti rendezvények, me­lyeken felkérés alapján rendszeresen részt vesznek a testület tagjai. Ezt kö­vetően rendszeresen össze­gezzük a tapasztalatokat, s a soron következő ülésen a pártmunka különböző te­rületei szerint csoportosít­va közreadjuk. A pártbizottsági ülések előkészítésekor a testület tagjainak jelezzük a napi­rendre kerülő témákat. Ar­ra törekszünk, hogy a jö­vőben ne csak a témák megjelölésére kerüljön sor. Egyúttal közölni kívánjuk, hogy e témákkal kapcso­latban milyen határozatok, rendeletek, elméleti cik­kek jelenték meg, s azt is, hol találhatók azok. Az aktivitást kedvezően befolyásolja az eleven, tar­talmas, vitázó légkör. Ezt segítendő, a testületek elé kerülő javaslatokat úgy ál­lítjuk össze, hogy az egy­mástól formájában, mód­szerében különböző állás­pontokat is bemutatjuk. Ily módon politikailag és szakmailag egyaránt minő­sített javaslatok kerülnek döntés céljából a testüle­tek elé. — Milyen munkabi­zottságokban tevékeny­kednek a járási párt- bizottság tagjai? — A Központi Bizottság Titkárságának 1968. decem­beri határozata nyomán a járási pártbizottság tagjai közül megválasztott egy gazdaságpolitikai, egy pártépítési és egy propa­ganda-művelődési bizottsá­got. Ezek állandó jellegű szervei a pártbizottságnak. Feladatuk a gyakorlati munka során szerzett ta­pasztalatok gondos elemzé­sei ; közreműködnek a párt- munka módszereinek fej­lesztésében; javaslatot dol­goznak ki, véleményezik a döntésre előkészített állás- foglalásokat. Pártbizottsá­gunk a közelmúltban tár­gyalta meg a párton belüli demokrácia helyzetét, fej­lesztésének további lehető­ségeit. A vita alapjául szol­gáló előterjesztés előkészí­tésében hathatósan közre­működött a pártépítési bizottság. Tagjai megvizs­gálták egy-egy községi pártbizottságot, csúcsveze­tőséget, alapszervezetet és pártcsoportot. Közben vé­leményt is kértek az ott dolgozó pártmunkásoktól és a helyi választott testüle­tek tagjaitól. Hasznosnak tartjuk a bi­zottságok működését. Fele­lősségteljes és megalapo­zott javaslataikkal nagy­mértékben hozzájárulnak a testületi munka színvona­lának növeléséhez, a reális döntések meghozatalához, s nem utolsósorban a kol­lektív vezetés hatékonyab­bá tételéhez. A járási bizottság éves szintű gazdaságpolitikai programjának elkészítése­kor például a gazdasági, az ideológiai és a párt belső életével összefüggő kérdé­seket külön-külön is meg­vitatták és ajánlásokkal látták el a bizottságok. Ebből kiviláglik, hogy a testületek nemcsak a dön­tés felelősségét vállalják, hanem tevékeny részt vesz­nek azok előkészítésében is. ■— Végül még egy kérdés: hogyan ítéli meg a választott testü­letek és a függetlení­tett apparátus viszo­nyát? — A függetlenített ap­parátus és párt válasz­tott testületéinek végrehaj­tó szerve, munkaapparátu­sa. A pártapparátusra fon­tos feladatok hárulnak az információs, a szervezeti és a különböző társadalmi szervek munkájának Ö6z- szehangolásában. A válasz­tott testületek döntéseinek színvonalát befolyásolja az apparátus jó, vagy gyen­gébb munkája. Ezért az el­múlt időszakban, a testü­leti munka megvitatásával egyidejűleg tárgyaltunk az apparátus munkamódsze­reinek, munkastílusának állandó javításáról, tökéle­tesítéséről. Arra törekedtünk az el­múlt négy év alatt, hogy politikailag és bizonyos mértékben szakmailag is jól képzett pártmunkás­gárda álljon a választott vezető testületek rendelke­zésére — fejezte be nyilat­kozatát Boza József. Sz. A. 3000 méter vízvezeték 1200 méter hosszú víz­vezetéket építettek a múlt évben Harkakötönyben. A tervek szerint az idén újabb 1800 méternyi csövet fektetnek le a község ut­cáin és ezzel befejezik a község vízvezetékének ki­építését. A lakosság által vállalt társadalmi munka mellett a községi tanács 1 millió 400 ezer forintot fordít erre a célra. Információéhség ... Való igaz, úgyszólván alig mú­lik el tudományos vagy műszaki, gazdasági tanács­kozás, hogy az előadók ne hivatkoznának rá; meg kell adni, az utóbbi években valóban nagy gyorsasággal hódít teret ez a fogalom, illetve az, amit takar. Az is tény, hogy a gazdasági reform tovább növelte az adatéhséget, hiszen a haté­konyabb termelés, az „élet­képesebb” tervezés érdeké­ben nélkülözhetetlen bizo­nyos alternatívák kidolgo­zása a vállalatoknál, ame­lyek sokkalta kevesebb di­rektívát kapnak fölülről, mint korábban. A világpiacon drágulnak a könyvek S mégis: mintha kevéssé lennének kíváncsiak a szak­emberek a legfejlettebb ál­lamok kutatási jelentései iránt! Legalábbis ezt mond­ják az információk legfőbb áruházában, az Országos Műszaki Könyvtár és Do­kumentációs Központban. Sőt azt is hozzáteszik: mi­vel a világpiacon egyre drágulnak a könyvek és fo­lyóiratok, meggondolandó és főként megrostálandó, mit vásárolnak meg a kö­zeljövőben. Külsőre hasonlít a Víg­színházra a központ épü­lete; nem véletlenül, hiszen Károlyi István gróf egykori palotáját ugyanazok emel­ték, akik a Vígszínházát. Belül azonban minden a tudományt, a műszaki fej­lődést szolgálja: nem keve­sebb, mint 283 ezer kötet könyv, 344 ezer fordítás tartozik a könyvtár állomá­nyába. Tavaly 5109 folyó­iratot járattak a világ min­den részéből — ugyan hány millió és millió információ sokasodik e folyóiratok ha­sábjain? S főként: ki győz­né e töméntelen áradatot akár csak hozzávetőleg is figyelemmel kísérni? Főleg megrendelésre dolgoznak Ilyen kutató nincs, de nem is kell, hogy legyen. Azért vannak az úgyneve­zett tartalmi kivonatok, hogy elkalauzoljanak az adatdzsungelben. Íme, is­mét egy statisztikai szám­sor: 1969-ben 2200 külföldi szakfolyóiratból, 100 magyar folyóiratból, továbbá kuta­tási jelentésekből, szabvá­nyokból, kongresszusi be­számolókból és monográfi­ákból 83 795 magyar nyelvű referátumot és 41033 cím­fordítást készített a majd 400 belső és a két és fél­ezer külső munkatárs. Impozáns méretek, két­ségtelen, s ezek már igényt jeleznek, hiszen jobbára megrendelésre dolgoznak. Így a különféle üzemek föl­kérésére 1 308 000 oldal for­dításmásolatot küldtek szét az ország minden részébe, hiszen az OMKDK tevé­kenységével behálózza az egész magyar ipart Ha te­hát valamely vállalat le­vélben megkér egy köny­vet — megkapja, ügyneve­zett könyvtárközi kapcso­latban állnak valamennyi megyei könyvtárral. A fej­lesztési igazgatóság az üze­mek műszaki könyvtárait módszertani körlevelekkel, tanácsadással, oktatással segíti. Űj szolgáltatás S ha valaki nem könyvre hanem folyóiratra, ponto­sabban valamely cikkre kíváncsi? Megindították „Gyorsindex” szolgáltatása­ikat, méghozzá négy témá­ban : a számítástechnika, az automatizálás, a korró­ziós károk, valamint az el­lenük való védekezés, to­vábbá az építéstervezés té­makörében. A havonta, vagy kéthetente megjelenő négy sorozat elektronikus adatfeldolgozó berendezé­sek segítségével készül. A szegedi tudományegyetem Minszk 22 típusú számító­gépét használják föl e cél­ra; költséges utaztatásról van szó tehát, computer­kapacitás azonban pillanat­nyilag csak Szegeden van. Mi a lényege a „Gyorsin- dex”-nek? Az, hogy a szak­ember közvetlenül oda la­pozhat benne, ahol betű­rendben a munkájához szükséges fogalom megta­lálható ! A szövegkörnye­zetből meg tudja ítélni, hogy valamely témát a kérdéses közlemény való­ban abból a szempontból tárgyal-e amire kíváncsi. Ha igen: az index-sor vé­gén található kód segítsé­gével a kiválasztott cikk már minden további nélkül beszerezhető, lefordittatha- tó. Lehet válogatni A csereforgalmon kívül 6,5 millió forint értékű munkát vásárolt 1969-ben az OMKDK, amelynek csu­pán a könyvtárát 110 ezer ember — főként mérnök és technikus — kereste föl. Évről évre átlag 12 ezer új könyvvel gyarapodik az ál­lomány — tavaly ennél is többet, 13 és fél ezer mű­szaki könyvet vásároltak. Sajátos „ága” a szolgálta­tásoknak a Budapesti Fran­cia Műszaki és Tudomá­nyos Tájékoztatási Központ létrehívása. Itt Franciaor­szág műszaki kultúrájáról nyerhet képet, szerezhet információt az érdeklődő. 1 Hagyományos és a leg­modernebb utak: van tehát miből válogatni, egyszóval ama sokat hangoztatott adatéhség csillapítására bő­séges a lehetőség. Igaz, drágulnák a beszerzendő könyvek, s ennek megfele­lően az információ-igény kielégítésének módjai, még­is rákényszerül valamennyi szakember és vállalat, hogy lépést tartson a leghaladot- tabb technikával. , K. N. Fél évszázad a kisipar szolgálatában Bensőséges ünnepség zaj­lott le a közelmúltban a KIOSZ kunszentmiklósi he­lyi csoportjánál. Ennek ke­retében adta át Túri Kiss Imre a KIOSZ Országos Elnöksége nevében Virágh István asztalosmesternek a kisiparban végzett 50 éves munkásságáért a kitünte­tést és díszes oklevelet. Virágh bácsi 1908-ban tett mestervizsgát Pesterzsé­beten. Az akkori szokás szerint vándorbottal a ke­zében bebarangolta az or­szágot, mindenütt „csipe­getett*’ valamit a szakma fortélyaiból 1914-ben az I. világháború kitörésének bo- rongós évében telepedett meg szűkebb hazájában, Kunszentmiklóson. ahol immár több. mint fél év­százada gyalulja a kemény sziki akácfát, s vésője alól szebbnél szebb asztalos re­mekek kerültek ki. Munká­tól kérges tenyere, bütykös ujjai, de sokat markolták keményen a fűrész nyelét, de sokszor lobbant fel keb­lében az indulat, amikor az 1920-as évek Horthy-Ma- gyarországára emlékszik, mint történelmünk legsöté­tebb napjaira. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, s hányuk kezéből kihullott a kalapács, véső. Bizony, ha görcsös a desz­ka, meg-meg akadozik a gyalu Virágh István asz­talos kisiparos kezében is, ő azonban még mindig húzza a fűrészt, vési a deszkát, s keze nyomán új és új formákat vesz fel az engedelmes anyag. Virágh István kisiparos közel a nyolcadik X-hez még mindig fáradhatatlanul alkot. Ünnepnapokon, ahogy komótos — munká­tól elnehezült — léptekkel végigballag a nagyutcán, mellén büszkén viseli a csillogó jelvényt, amely mutatja, hogy fél évszáza­dot töltött el becsülettel a tisztes kisipar szolgálatá­ban. Kovács Sándor Készül a BNV Egy hónap múlva nyitja kapuit a Budapesti Nemzet­közi Vásár. A városligeti vásárvárosban nagy a sürgés­forgás, új pavilonok készülnek, megszépülnek a régi kiállítóhelyiségek. Képünkön: Festik az élelmiszeripari pavilon díszes mennyezetét. (MTI-foto — Bara István felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom