Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

1970. április 23, csütörtök 3, oldal Tisztelgés Lenin emléke előtt Gyümölcsöző kapcsolat LJUDMILLA KUNYECKAJA: £emn dolgozószobájában (Folytatás az 1. oldalról.) kijnak ezeket a szavait je­gyezték meg leginkább. Ugyancsak Gyóni Lajos avatta föl a szobrot, Mar­ton László alkotását. (Azo­nos azzal a művésszel, aki Szalkszentmárton Petőfí- szobrát készítette.) Az emlékezés koszorúi következtek. Leninről szóló dalokat énekelt a Petőfi Sándor Művelődési Ház kórusa Székely Miklós ve­zényletével. A koszorúvivők közt láttuk Fricska Margi- toí, a járási pártbizottság első titkárát. Szép ünnep volt. Amikor már hazafelé indult a nép, a tudósító a szovjet nagy- követség első titkárának neve után érdeklődött. Ju- rij Dmitrijevics Cricenko mének tapasztalatairól, ter­veiről tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Ács La­jos. az Országos Kereske­delmi Főfelügyelőség veze­tője A kocábbd évek 20 000— 23 000 ellenőrzésével szem­ben a felügyelőségek ta­valy több mint 27 000 el­lenőrzést tartottak, s ezek 20 százalékába a társadal­mi ellenőröket is bevonták. Az árak és a minőség el­lenőrzésére 30 000 próbavá­sárlást végeztek. A tapasz­talatok szerint a kereske­delmi vállalatok és szö­vetkezetek ármunkája a határozott javulás ellenére sem kielégítő. Egyes válla­latok nem fordítanak kellő gondot az árképzésre, az árközlésre, az árak feltün­tetésére. Megállapították, hogy sok vállalat nem köt ki az iparral szemben meg­felelő minőségi követel­ményeket, s ha igen, akkor is gyakran átvették az elő­írtnál rosszabb minőségű árut. Megnyugtató viszont az élőrecsamagolás helyze­te! a mintegy 60 000 mé­rés-ellenőrzés során nem találtak ezzel kapcsolatban számbavehető szabálytalan­ságot. magyarul válaszolt és át­nyújtotta cirillbetűs névje­gyét. A megyeszerte rendezett centenáriumi ünnepségek sorában Baján, a városi ta­nács díszbe öltözött ülés­termében ünnepi esten em­lékeztek meg tegnap V. I. Lenin születésének 100. évfordulójáról. Az MSZMP Baja Városi Bizottságának és a városi tanács végre­hajtó bizottságának együt­tes megemlékezését Papp György, a pártbizottság tit­kára nyitotta meg, majd Gyapai József, a pártbi­zottság osztályvezetője ün­nepi beszédben méltatta Lenin életművét. A cente­náriumi estet a Bajai Ta­nítóképző Intézet irodalmi színpadának műsora zárta. ségek javaslatára a techno­lógia módosítását, a belső minőségellenőrzés megszi­gorítását rendelték el. Jog­szabálymódosítás is követte a vizsgálatokat, egyebek között módosították a szál­lodai díjtételeket, az épí­tőanyagiparban rendezték a rakodási költségek téríté­sét, s új szabályozás készül a vendéglátóipari egységek osztályba sorolására. Az Országos Kereskedel­mi Főfelügyelőség számára az előző évi tapasztalatok alapján jelölt ki erre az évre feladatokat a belke­reskedelmi miniszter. E sze­rint a felügyelőségek ellen­őrzik, hogyan biztosított a lakosság ellátása olcsóbb tömegfogyasztási cikkekkel. Megvizsgálják egyes ruhá­zati cikkek, bútorok, vas­műszaki áruk árképzését, a vendéglátóiparban az éte­lek, a szolgáltatások árait. A múlt évben tapasztalt sok szabálytalanság meg­előzésére isimét tartanak széles körű viszgálatot az építőanyagiparban és ke­reskedelemben. A Narodne Technika elnöke Kecskeméten Tegnap egész napos láto­gatásra Kecskemétre érke­zett Todor Vujasinovic, a jugoszláviai vajdasági Na­rodne Technika — a Népi Technikai Szövetség — el­nöke és Anton Kapilovic, a szabadkai városi népfront bizottság és a városi tech­nikai szövetség elnöke Kiss Lajos vezérőrnagynak, az MHSZ országos főtitká­rának kíséretében. A vendégeket Balabán Sándor alezredes, az MHSZ megyei titkára fogadta, majd a városi úttörőházba látogattak, ahol megtekin­tették a rádiós és a model­lező szakkört. A látogatás következő állomása a kecs­keméti Rádiótechnikai Gyár volt. Rudasi Károly igazga­tó végigkalauzolta a ven­dégeket a laboratóriumo­kon és a műhelycsarnokok­ban. A Gépipari és Automati­zálási Főiskolán Lontai Ti­bor igazgató tájékoztatót tartott az intézet munká­járól és a fejlesztés tervei­ről. A vendégek megtekin­tették az automatizálási, a műanyag- és gépipari tan­szék laboratóriumait, hosz- szan időztek a számítógé­pek és a programvezérlésű szerszámgépek előtt. A városlátogatás után dr. Varga Jenő, a megyei ta­nács elnöke fogadta Kiss Lajos vezérőrnagyot és a jugoszláv technikai szövet­ség vezetőit. A fogadáson részt vett dr. Horváth Ist­ván, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Csenki Fe­renc, a megyei tanács tit­kára és dr. Posváncz Lász­ló, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A vendégek a legnagyobb elismerés hangján szóltak a látottak­ról és hangsúlyozták, hogy ez a tapasztalatcsere nem­csak hasznos volt számuk­ra, hanem alkalmat adott a vajdasági technikai szövet­ség és a Bács megyei MHSZ-sportolók baráti kapcsolatainak ápolására is. A tapasztalatcsere részve­vőit este az Izsák Állami Gazdaságban Borsodi Mik­lós, az állami gazdaság igaz­gatója látta vendégül. A MAGYAR NYELV HETE Javult a fogyasztók érdekvédelme Mérleg az OKF egyesztendős tevékenységéről A fogyasztók érdekvédői- ipari üzemben a felügyelő­A vizsgálatok nyomán 4 075 vétkes dolgozót von­tak felelősségre: 34 dolgozó ellen tettek büntető felje­lentést, 2300 esetben ke­rült gór szabálysértési eljá­rásra. Több vállalati és szövetkezeti vezető ellen is indítottak eljárást. A sza­bálytalanul dolgozó, a ve­vőket megkárosító vállala­toknál — túlnyomórészt építőanyagipari és kereske­delmi vállalatoktól, vala­mint szállodáktól — több mint 7 millió forint ille­téktelen nyereséget vontak el a felügyelőségek javas­latára. A felügyelőségek több mint 2,5 miEió forint összegben értékeltettek le szabálytalanul minősített árukat, s csaknem 1 millió forintot juttattak vissza a megkárosított vásárlóknak. Az anyagi felelősségrevo- nás mellett több vállalatot köteleztek egyes vendéglá­tó helyek, szállodák alacso­nyabb osztályba sorolására, illetve a magasabb kategó­riának megfelelő színvona­lúid .biztosítására. Néhánv „Nyelv, sugárzó IMMÁR hagyományossá vált, hogy minden tavasz- szal megrendezzük a ma­gyar nyelv hetét. Erre az alkalomra a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a fenti címmel, Költőink és íróink a magyar nyelvről alcímmel kis antológiát adott ki. Grétsy László és Gulya János, a kötet válo­gatói és szerkesztői úttörő munkát végeztek, ilyen jel­legű gyűjtemény hazánk­ban még nem jelent meg. Hogy a kiadvány valóban az ismeretterjesztés eszkö­ze legyen, ragadjunk ki be­lőle néhány idézetet. így mintegy ráhangolódunk a nyelvi hét ünnepélyességé­re. KODOLÁNYI JÁNOS nyelvünk szerves fejlődé­sét hangsúlyozza: „Mérhe­tetlen szerencsénk, hogy nyelvünk az ómagyar kor­tól. sőt az előmaavarok ko­anyanyelvem...“ rátái napjainkig egyetlen szerves egész. A Halotti Beszéd nyelve mai nyelv Mit bizonyít ez? Azt, hogy feltétlenül meg kellett maradnia lelki sajátsá­gainknak is. Ideig-óráig befonhatta idegen elemek fonadéka, időről időre meg­törhetett ősi mondatszer­kesztésének csontváza. De megfürdik a népnyelv örök, s változatlan életvizé­ben, s újjászületik, mint a mese hőse.” ILLYÉS GYULA igen ötletesen magyarázza a magyar nyelv reális ele­meit és tagolt, tiszta kiej­tését: „A magyar nyelv férfias, nem az alkudozás, a meggyőzés, a latolgatás nyelve, hanem a kijelenté­sé, az ítéleté, az akaraté. Tagoló nyelv, minden szót erősen megnyom. Idege­nek első hallásra vezény­szó-nyelvnek érzik. Nem 9. Tengerentúli barátok 1920. október 25-én ke­reste fel Vlagyimir Iljicset Washington Wanderliep amerikai gyáros. Az Egye­sült Államok és Oroszor­szág gazdasági kapcsolatai­ról és a kamcsatkai kőolaj- koncesszió megteremtésé­nek lehetőségéről tárgyal­tak. 1921 nyarán Lenin France marylandi szenátort fogadta, november 2R-án üzletember saját kezdemé­nyezésből látogatott az Egyesült Államokból Orosz­országba. Lenin dolgozószobájában, a tárgyalóasztalon áll egy kis szobor, amely mindig felkelti a látogatók érdeklő­dését: Darwin könyvén ül egy majom és csodálkozva bámul egy emberi koponyá­ra. rivilván az evolúcióról Londonban éltem” — mondta Lenin. 1922 februárjában Vla­gyimir Iljics levelet kapott egy elektronikával foglal­kozó kiváló amerikai tu­dóstól, Charles Steinmetz- tőí. „Kedves Mr. Lenin! Élek az alkalommal, hogy Mr. Loszev hazatér Orosz­országba. Szeretném kife­jezni elragadtatásomat, az Figyelmesen hallgatja vendégeit. pedig Christiansen ameri­kai közgazdász, a neves po­litikus tárgyalt vele. Chris­tiansen 1920-ban elnökje­lölt volt. A találkozó emlékét több fénykép őrzi, amelyek a Népbiztosok Tanácsa elnö­kének dolgozószobájában készültek, s egy rövid film­felvétel a Kreml egyik te­rén beszélgető Leninről és Christiansenről. Ezek a ta­lálkozók módot adtak Le­ninnek ahhoz, hogy kide­rítse, miként vélekednek a hivatalos és az üzleti kö­rök a Szovjetunióval foly­tatandó kereskedelemről. Ez a kereskedelem lassan, de mégis megindult. Svéd­országból Siemens-telefon­készülékek és mozdonyok érkeztek. Németországból „hidrotőzeg-termeléshez” szükséges berendezést vá­sároltak. Szovjet mérnö­kök indultak Finnország­ba, Svédországba, Dániába és Kanadába, hogy a hely­színen tanulmányozzák a tőzegkitermelés módszereit. Armand Hammer amerikai ..töpreng”. A szobor Ham­mer ajándéka. Ez a vállal­kozó a 20-as években az Uraiban több azbesztfeldol­gozó üzemet épített, Moszk­vában pedig ceruzagyárat létesített. Mr. Hammer hosz- szú évekig Oroszországban élt, többször felkereste Le­nint, majd kétszer járt a Kremlben levő múzeum­ban. Mr. Hammer jól tudott oroszul és szívesen beszélt emlékeiről. Lenin nem tit­kolta vendége előtt, milyen nehéz az ország helyzete és örömmel fogadta az üz­letember ajánlatát, hogy 1 millió tonna púd gabonát vásárol külföldön Oroszor­szág számára. Beszélgetés közben Lenin az iránt ér­deklődött, milyen módszer­rel tanul Hammer oroszul. „Ismerőseim összeírták a leggyakrabban használatos szavakat és kifejezéseket, én pedig naponta tucatnyit megtanulok ezekből” — vá­laszolt Hammer. — „Én is majdnem ugyanígy tanul­tam meg angolul, amikor iránt a rendkívüli munka iránt, amelyet a szociális és gazdasági helyreállításért Oroszország ilyen rendkí­vül nehéz körülmények kö­zött végez. További sikere­ket kívánok önnek és tö­retlenül hiszem, hogy el is érik ezt. Mindig örömmel tölt el, ha technikai, elsősorban elektrbtéchnikai téren erőmhöz mérten tanácsok­kal segíthetem Oroszorszá­got. Híve, Charles Stein­metz!” Hosszú ideig utazott az óceánon át a levél, ame­lyet a hazatérő Loszev mér­nök vitt Leninnek. Vlagyi­mir Iljics beszélt Steinmetz- ről Krzsizsanovszkijjal és Ludvig Manrensszel. Ápri­lisban válaszolt Lenin a le­vélre. A válasz egyebek között a következőket fog­lalta magában: „Különösen szeretném megköszönni ajánlatát, hogy tanácsaival segít Oroszországnak. Mi­vel Szovjet-Oroszország és az Egyesült Államok között nincsenek hivatalos, törvé­nyesen elismert kapcsola­tok, ez rendkívüli mérték­ben megnehezíti mind szá­munkra, mind az ön szá­mára javaslatának gyakor­lati megvalósítását, enge- delmével, nyilvánosságra hozom az ön levelét és vá­laszomat, abban a remény­ben, hogy Amerikában, vagy azokban az országok­ban — amelyek kereskedel­mi egyezményeket kötöttek az Egyesült Államokkal csakúgy, mint Oroszország­gal, sokan élnek, akik se­gíthetnek (információikkal, oroszról angolra fordítással stb.) önnek, hogy megva­lósítsa tervét és támogassa a Szovjet Köztársaságot. Legjobb, testvéri kívánsá­gaimat küldöm-, az ön — Leninje.” Az amerikai tudós és a szovjet kormányfő a levelek mellett fényképeket is kül­dött egymásnak. Hosszú ideig nem sikerült megta­lálnunk Steinmetz fényké­pét, de nemrégiben előke­rült. A professzor ezt írta a fényképre: „Leninnek, az új és a legjobb világ ve­zérének. Elragadtatással és tisztelettel, Charles Stein­metz”. (Folytatjuk) az. Nem parancsolót és en­gedelmességre váró csopor­tot idéz, hanem szabad pusztaságot, rajta két fér­fit nagy távolságra egymás­tól, akiknek minden betűt tisztán kell kiejteniök, hogy megértsék egymást; minden szó külön felröp- pentése után meg kell várniok, amíg az legyőzi a természet ellenállását, a fák és habok szószátyár­kodását. A magányt idézi már az ősidők kezdetén! S a tiltakozást a magány el­len. Akik ezt kialakították, csak eleve megrágott, kész gondolatot közöltek, aztán elhallgattak: minden szó­nak külön hitele van.” BABITS MIHÁLY arra tanít, hogy nagy költőin­ket olvasva lehet stílusun­kat gazdagítani: „Ismerj meg idegen nyelvet is, hogy jobban gondolkod­hass a magadén. De csak a magadén gondolkodjál, ha azt nem akarod, hogy gon­dolkodásod roskatag le­gyen, mint a felemás kö­vekből épített ház. A sa­ját köveidet gyújtsd, a ma­ga bányáiból: e bányák nemzeted nagy költőinek művei. Elsősorban annak, aki leggazdagabb szóban és gondolatban, aki legjobban tudott magyarul. A Toldi­ból többet tanultál magya­rul és magyarul gondol­kodni, mint talán minden más könyvedből együttvé­ve. Most azt hiszed, hogy nagyon ismered és nagyon szereted: olvasd mégegy- szer, és látni fogod, hogy nem ismerted és nem sze­retted eléggé. Olvasd ad­dig is, míg minden kifeje­zése, minden szava telked­nek egy részévé válik, ki­törölhetetlen, elveszthetet- len kincseddé. Stílusod gaz­dagodik, a stílus gazdagsá­ga a gondolat gazdagsága.” BALÁZS BÉLA megindí- tóan szép sorait idézhet­jük befejezésül: „Ha a ma­gyar földet kiveszik lábam alól, a magyar nyelvnek és muzsikának felhőjén szál­lók meg. Talajjá fognak sűrűsödni alattam a sza­vak, és az lesz az én ha­zám.” " Kiss István

Next

/
Oldalképek
Tartalom