Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-17 / 89. szám
1 oldal Kosos gondjainkról A liba nyomában... Ezekkel a kezdősorokkal jelent meg Urbán Ernő cikke a Népszabadságban 1964 februárjában. Még jól emlékszem hat év távlatából is arra, hogyan töprengtünk, s kutattuk annak okát, milyen tényezők befolyásolják a lúdtenyésztési kedvet. Valóban a liba nyomában járva, már akkor sok érdekes dolgot tapasztaltunk. És mi a helyzet ma? Röviden úgy lehetne megfogalmazni : a lúdtenyésztés az 1960-as évek közepétől lassan fellendül és 1967 decemberére eléri a csúcspontot. Azóta tehát 1968- ban és 1969-ben is a lúd- állomány csökkenésének lehetünk szemtanúi. Érdemes tehát keresni, kutatni, milyen társadalmi, gazdasági tényezők segítik vagy éppen nem segítik a lúdtenyésztés előbbre haladását. Egyetlen cikk természetesen nem vállalkozhat arra, hogy minden problémát feltárjon, csupán néhány olyan fontos kérdésre szeretné ráirányítani a figyelmet, amelyek megoldása Bács-Kis- kun megye hírnevét tovább öregbítené. Hiszen a mi megyénk az ország legjelentősebb libanevelő és hizlaló körzete. Érdemes megemlíteni azt is, hogy megyénkén belül a libahizlalás és májtermelés vonatkozásában Kiskunfélegyháza és környéke rendelkezik a legrégibb tartási és tenyésztési hagyományokkal. A statisztikai adatok vizsgálata is fokozhatja az érdeklődést, a figyelmet. Így van ez most is, amikor a legfontosabb libatartási és tenyésztési körzet felvásárlási adatait vizsgáljuk. az adatok megdöbbentőek: több mint 100 ezer darabos a hullámzás 10 év átlagában, megyei szinten. A megye libaállományát viszonyítva az 1960-as létszámhoz, megállapítható, hogy az első mélypontot 1963-ban értük el. A csökkenés átlag 50 százalék, de helyenként eléri a 80 százalékot is. Ekkor kormányzatunk megteszi az első hathatós intézkedést a libahizlalás, -tartás és -tenyésztés megmentésére. Az eredmény nem maradt el, különösen Kiskunfélegyházán és környékén. A májliba felvásárlása emelkedik, sőt megduplázódik. Napjainkban Ismét megteremtődtek a libatartás és hizlalás kedvezőbb lehetőségei, Mi rontotta le az 19G7-es már említett megyei csúcsot, amikor első ízben haladta meg a hízott liba felvásárlási szintje az 1960-as esztendőt. A fő ok; a jövedelemadó merev alkalmazása volt, ami soksok régi libahizlaló kedvét 6zegte. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között azonban gyorsan felismertük a közgazdasági szabályozók hatását. Így történt ez ebben az esetben is. Az új, módosított jövedelemadó-rendszer már életbe lépett, és ez évben a libahizlalók 15 ezer forintig terjedő nettó jövedelem | nagyságig adómentességet élveznek. j Ügy érzem, le lehet írni: I vége a libahizlalók körében az átmeneti bosszúságnak. A megyében ismét megnövekedhet az értékesítésre kerülő hízott liba mennyisége. E gondolatnál maradva szeretném az egész libanevelést a máitermelés népgazdasági jelentőségével aláhúzni. A libamáj az egyetlen olyan mezőgazda- sági termék, amit a világpiacon korlátlanul lehet értékesíteni. Még a Közös Piac sem gördít eléje védővámot A tőkés világpiacon is a legkeresettebb áru, szabad dollárkitermelést biztosít, mert nem igényel különösebb ellentermék- megvásárlást A liba nyomában járva, kijelenthetjük, hogy a Pénzügyminisztérium új rendelkezései már zöld utat engednek a libatartás számára. A baromfitenyésztésnek ez az ága sok körülmény miatt még napjainkban is zömmel megmaradt kisüzeminek. Ezért megyei szinten az általános és fogyasztási szövetkezetek keretében működő libatömő csoportok igen nagy gazdasági és társadalmi erővel rendelkeznek. Feladataik minél jobb ellátását remélve írtam meg ezeket a sorokat Dr. Laezkó Tibor, a kiskunfélegyházi járási pártbizottság első titkára Űj típusú olajkályha A Mechanikai Művekben készítik a híradástechnikai berendezések egyik fontos alkatrészét, a kondenzátort. A gyárban most új eljárás alkalmazásával az eddiginél lényegesen kisebb és köny- nyebb kondenzátort gyártanak, amelynek teljesítő- képessége vetekszik a legjobb külföldi termékekével. A módszer kidolgozása és a hozzá szükséges berendezések elkészítése a Mechanikai Művek szakgárdájának nevéhez fűződik. Bevezetésével több mint két és fél millió dollárt takaríthatnak meg. A gyár másik fontos cikkéből az olajkályhából, újabb típus készül. Á technológus, a konstruktőr és a vásárló Úi székház Űj takarékszövetkezeti székházat építenek Madarason mintegy 600 ezer forint költséggel, a helybeli „falusi bank’’ fejlesztési alapjából. Az új székház a terv szerint jövőre készül ei. Az Iparvállalatok tekintélyes része tavaly és tavalyelőtt is szép nyereséget könyvelhetett eL Ha azonban megnézzük pl. a fogyasztási cikkeket előállító gyárak árulistáját — nem mondom, hogy kivétel nélkül, de azért gyakorta — találunk olyan gyártmányokat, amelyek a 60-as években még megüthették a mértéket, de a 70-es években már esetleg nem szívesen találkozik velük a kedves vevő. A szép nyereségeket ugyanakkor a jelenlegi termékek forgalmazásával érték el a gyárak, s így a magas bevételek „elaltathatják” a vállalatokat. Ráadásul néhány fogyasztási cikkből ki sem tudták elégíteni a keresletet, ez pedig még- inkább azt a látszatot keltheti, hogy elég csak a kapacitást bővíteni, s akkor hosszútávon kielégítő lesz az üzletmenet. Korszerű konstrukció — elavult technika Elméletben régen tisztázott kérdés, pl., hogy csakis a korszerű, jó minőségű, olcsón és magas műszaki színvonalú technológiával gyártott termék lehet alapja, tartósan, a rentábilis gazdálkodásnak. A gyakorlatban azonban, ennek az alapnak a megteremtése, nem is egyszer, tüstént a kezdet-kezdetén megtorpan — a technológus és a konstruktőr között húzódó szakadék miatt. Ezt a szakadékot a fogyasztók is lépten-nyomon tapasztalhatják. Hányszor megesett már, hogy valamely kiállításon megcsodálható volt egy-egy konstruktőri elképzelés remekbeszabott laboratóriumi mintapéldánya. Ez a mestermunka azután odakerül a technológushoz, s kiderül, a laborpéldánynak nincs műszaki bázisa. Nincs olyan anyag, gép, szerszám, szakember, amellyel a sorozatgyártás megindítható lenne. Elkezdődik a bütykölés, a kompromisszum keresése, amelynek azután vagy a külcsín, vagy az élettartam, vagy a termék tudománya látja a kárát. A konstruktőri elképzelés — és ez nagyon lényeges — általában mindig megfelel a kivonatos színvonalnak, a fogyasztói elvágásoknak — s így a vállalat jövőbeni rentabilitásának : is. Ebből pedig az követke- I zik, hogy hovatovább, a jó minőségű termékek, a magas műszaki színvonalú fogyasztási cikk pl. nem a konstruktőri szándék, fel- készültség és lelemény függvénye. Az ilyen tulajdonságokkal bíró termék nem születhet meg — nagy sorozatban — csak a gyártmányfejlesztő asztalán, hanem csakis a tudatos, folyamatos, átgondolt és ösz- szetett műszaki fejlesztési munka keretében. Komplex műszaki fejlesztést! A kohó- és gépipar egyik felmérése szerint pl. a vállalati gyakorlatban a fejlesztési programok 80 százaléka általában csak gyártmányfejlesztést tartalmaz, s csak 20 százalékában technológia fejlesztést A példák sora igazolja viszont, hogy a jó minőségű terméket, korszerűt, elavult technológiával nem lehet készíteni, csak toldozva-fol- tozva. Például az utóbbi években az acéllemez radiátorok minőségi és meny- nyiségi gondjait a legjobb | szándékkal sem sikerült j megszüntetni, amíg munkába nem állt a dunaújvá- í rosi új, korszerű gyártósor, j Az is látnivaló ma már, hogy a kisvárdai rekonstrukció befejezéséig az öntöttvas radiátorok minőségét sem lehet tovább javítani, és súlyukat csökkenteni. A VBKM hősugárzói is azóta jók, élettartamuk, külsejük azóta kielégítő, amióta a gyár teljesen új technológiára tért át A fegyelem és a gondosság persze sok mindent rendbehozhat, bizonyos határig ellensúlyozhatja a korszerű konstrukció és a kevésbé korszerű technológia közti ellentmondást, de; végül is mindig, vagy a' konstruktőr visszakozik, vagy a fogyasztó bosszankodik sokat, s a gyár fizet ki garanciális költség és selejtkár címén tetemes összegeket Akár új gyártmányok bevezetéséről, akár a futó termékek minőségéről van is szó, alapvető változást csakis a komplex műszaki fejlesztés hozhat A „szembesítés* eredményei A kohó- és gépipari tárca mindezek tanulságaként, a múlt év közepén, figyelemre méltó akciót kezdeményezett — rigy elemre méltót a többi tárca számára — és 17 fogyasztási cikket gyártó vállalatát „szembesítette” a követelményekkel. A hazai rádiógyártás számára például előírta a készülékek haladéktalan tranzisztorizálását, s az integrált áramkörre való átállás sürgős megindítását. Mindkét program végrehajtásaitól egyben a készülékek üzembiztonságának ugrásszerű javulását is joggal remélhetjük. Az akkumulátor-készítőknek csökkenteniük kell a termékek súlyát, vagy növelni a fajlagos kapacitást, már- csak azért is, mert az ólomimport sokba kerül a népgazdaságnak. Azután feltette a kérdést a tárca: miért hiányzik változatlanul a hazai gyártásból a fél és teljesen automatizált mosógép. Vagy — miért íem csendesebbek a hazai porszívók? A minisztérium természetesen nemcsak „szembesítette” vállalatait ezekkel a követelményekkel, hanem előírta azt is, hogy a legrövidebb idő alatt állítsák össze műszaki fejlesztési programjukat. Ezek a programok jórészt már el is készültek, sőt többségükben 1970 végét jelölik meg a tervezett intézkedések határidejeként. Így például június 30-ig a savas akkumulátor gyártásában olyan technológiai változásokat vezetnek be, amelyek az élettartamot 50 százalékkal növelik majd. A Hajdúsági Iparművek, kooperálva egy jugoszláv céggel, az év közepéig piacra hoz majd egy automata mosógépet, s hozzáfogott a csendesebb porszívó prototípusának elkészítéséhez. A MOFÉM — a fürdőszerelvények legfőbb hazai gyártója pedig 58 pontból álló műszaki fejlesztési, intézkedési tervet készített, hogy termékei minőségét, megbízhatóságát jelentősen javítsa, s ígéri, hogy ezt a programot 1970. július 1-ig végrehajtja. A kényelmet, a nagyobb üzembiztonságot, a szebb külsőt, a hosszabb élettartamot, a nagyobb teljesítményt, egyszerűbb, köny- nyebb kezelhetőséget, várják el a fogyasztók az ún. vasműszaki cikkektől is: az edényektől a tv-ig, iádióig. A technológusok és konstruktőrök együttes, összehangolt munkájával eleget lehet tenni ezeknek az elvárásoknak. G. F. 1970. április 17, péntek Megígérlek - megtartják? Gázláng fölött formálódik a rajz alapján a betű alakja. A munkához szükséges fogásokat a fotó tanúsága szerint elsajátította már a harmadéves szakmunkás- tanuló, Csordás Éva. Rácz Irén üvegműves szakmunkás tudásától a leglényegesebb folyamat sikere függ. A betűkből kiszivattyúzza a levegőt, a színnek megfelelő gázt tölt a formába, majd a próbavil i gítás után véglegesen leforrasztja a csöveké*. A neonfények ktsz-e Nemrég szóvátettük lapunkban, hogy Kecskeméten, de másutt is, erősen rontják a városképet az esténként hiányosan ki- gyúló neonfeliratok. A reklám egy-egy betűjének olvashatatlansága néha egész meghökkentő képzettársításokat indít el az emberben. „Rövidesen — egy nagyobb megrendelés teljesítését követően — minden javítási igényt ki tudunk elégíteni a megyében’’ — közölték érdeklődésünkre a szövetkezeit vezetői a Keceli Vegyes és Építő Ktsz- né!, ahol havonta nem kevesebb, mintt 200 új figurát és betűt is készítenek, ök szállítják például az újjáépülő kecskeméti Hírős Étterem számára a látványosnak tervezett, 20 méter hosszú neonfeliratot Most már csak az kell, hogy a felirathoz minél hamarabb adja át a létesítményt a kivitelező Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalat Halász—Pásztor
