Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGJÄR SZOCIALISTA M'UUKÁSPÁRT B Á C S’-K IS K U/T MEGYEI BIZOTTSÁGÁN A K \«N A PI L A P J A XXV. évf. 89. szám 1970. április 17, PÉNTEK Ára: 90 fillér és a Befejeződött az MSZMP Központi Bizottsága Minisztertanács együttes | Milyen legyen a jó minőségű kajszi, alma, és paprika Tanácskozás A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány 1970. április 16-án együttes ülést tartott. Az ülés napirendjén szerepeltek a tanácsi munka és a választási rendszer továbbfejlesztése, továbbá a lakásépítéssel és a lakásgazdálkodással kapcsolatos kérdések. Az ülésről 1970. április 18-án részletes közlemény jelenik meg. Tiszaújfalunál feladták a védekezést Kilencezer hold a víz alatt TcM.bÍZi A több napos megfeszí­tett védelmi munka Tisza- újfalu és Alpár körzeté­ben sajnos, nem vezetett a kívánt és remélt ered­ményre. A Tisza olyan magas vízállással zúdult a mintegy 130 kilométer hosszú szakaszra, hogy az ott elhelyezett 25 ezer ho­mokzsák, a pátrialemezek már nem bírták az iszo­nyatos nyomást. Nem sike­rült tehát megmenteni az elöntéstől. az említett kör­zet tiszai árterének mint­egy kilencezer holdját. Tegnap délután — mint Sándor Imre, a védelem vezetője tájékoztatott ben­nünket — 15 és 16 óra kö­zött beengedték a vizet a hullámtérbe. Ekkor a Tisza vízállása már 740 centimé­ter volt és ezt sem bírták az egymásra halmozott ho­mokzsákok, de még továb­bi 15—20 centiméteres ára­dással kell számolni. Az említett kilencezer hold földön takarmánynö­vények, rét-legelő, gyü­mölcsös, szőlő és szántó van, és ezek a bokrosi Kos­suth Tsz, a •' tiszaújfalüi Alkotmány Tsz és a Tisza Tsz, a tiszasasi Rákóczi Tsz az alpári Búzakalász Tsz, valamint az alpári Halá­szati Termelőszövetkezet tulajdonában, illetve műve­lésében vannak. Tájékoztatást kaptunk a szolnoki vízügyi igazgató­ságtól is, ahonnan Karca­gi Gábor, védelemvezető­helyettes informálta lapun­kat. Elmondta, hogy az igazgatóság árvédelmi vo­nalain Bács-Kiskun megye területén Tiszakécske és Lakitelek esik az intézke­dési körzetükbe. Ezeken a helyeken közvetlen veszély I nincs, de harmadfokú vé- | delmi készenlétet tartanak, j Tegnap délután itt is 740 j centiméter volt a folyó víz- | állása s az elmúlt 24 órá- I ban hatcentiméteres emel- j kedést tapasztaltak. Az em­lített községek körzetében | a' Tisza töltésein 92 sze- ; mély dolgozik és elsősor- ! ban a hullámverés ellen [ erősítik meg a gátat, s ed- ; dig mintegy 3300 folyómé- I tér hosszúságban rozsét I használtak fel erősítésként, j A harmadfokú készültség egyébként nagyon indo­kolt: közel 12 kilométer hosszúságban fakadóvíz je­lentkezik a töltések olda­lánál. Az országos vízjelző szol­gálat április 18—23. közötti j időre jelezte az árhullám j tetőzését, ami megközelíti í a 760 centiméter magas- * Ságot. G. S. Napjainkban a szabvá- j nyosítás elválaszthatatlan a kül- és belkereskedelem­től, az ipari és mezőgazda- sági termeléstől, kihat a termelés minden területére és mint a műszaki fejlesztés egyik hatékony eszköze, nagyban befolyásolja a ter­melékenység alakulását, a minőség, a megbízhatóság színvonalát. Ideje, hogy ezt a kérdést a kertészeti .ter­melés és értékesítés szem­pontjából is napirendre tűzzük. E szavakkal vezette be j dr. Maár András, a megyei j tanács vb mezőgazdasági és j élelmezésügyi osztályveze-; tője a tegnap délelőtt Kecs- ! keméten . megtartott szab- 1 ványműszaki tanácskozását, > amelyet a témában érdekelt: szervek; intézmények, hiva- | talok közösen rendeztek, s amelyen a kertészeti tér- i mesztésben, a feldolgozás- j ban és az értékesítésben leginkább járatos : megye­beli szakemberek jelentek meg. A szabványosítás általá­nos problémáiról dr. Sze­lénéi Zoltán, a Magyar Szabványügyi Hivatal jog-, tanácsosa tartott előadást. Hangsúlyozta: a mezőgaz­daság iparosítása felveti az egységes minőségi követel­mények kialakítását. A ke­reskedelem, a fogyasztás napról napra diktálja az igényeket. Ez világjelenség, amelyet nem hagyhatnak figyelmen kívül a feldolgo­zó üzemek, sőt a termelő gazdaságok sem. Időzavar a határban Az ország legnagyobb zöldség- és gyümölcsterme­lő vidékén, a Duna—Tisza közén már szinte kataszt­rofális helyzetet teremtett az időjárás. A tavaszi nap­fényben általában bővelke­dő vidéken most rendszere­sen hűvösek, borongósak a napok. A természet szeszé­lyével tehetetlen mezőgaz­daság máris súlyos károkat szenvedett. Még mindig mintegy 100 ezer holdon belvíz borítja a földeket, az ültetvénye­ket, A Kecskemét környéki szőlősökben sok helyen lé­pesre víz fakad a pászták- ban. A magas talajvíz vár­hatóan pusztít majd a vi­lághírű kajszisokban is. A gyümölcsösök még nem tárulkoztak ki. A hideg kés­lelteti a virágnyílást, s így következtetni sem lehet a termésre. A zöldségesekben szinte pótolhatatlan a hát­rány. A megye több mint S0 ezer holdnyi szántóföldi kertészetében még kiülte- tésre várnak az előnevelt palánták milliói. A rendbontó hideg, a mérhetetlenül sok csapadék növeli az idei mezőgazda- sági árutermelés költségeit. A jelenlegi ''körülményék között — a sok üresjárat miatt — 20—25 százalékkal kerül többe a mezőgazda- sági gépek üzemeltetése, mint más években. Arra sincs mód, hogy a folya­matos, friss áruellátás ér­dekében szakaszosan kerül­jenek földbe a zöldségfé­lék magjai. Teljesen az idő­járás ,.diktálja” a gazdasá­gok munkarendjét. Van olyan nap. amikor csupán egy-két órát tudnak dol­gozni a gépek. Jelenleg ugyanis annyira telítettek a talajok vízzel, hogy a leg­kisebb csapadék is egy-két­napos leállást követel. A nehéz, fárasztó munka- körülmények között, ha lassan is, de rendezik a ha­tár látképét. Jelenleg mint­egy 25 ezer holdon kelnek a kora tavasziak, s meg­kezdték a kukoricaföldek vegyszeres gyomirtását. A megye déli részén vetik a lent és a kendert. A szél­védett kertekben pedig vi­rágot bontott a kajszi. megy€ főkertész a kajszibarac szabványával kapcsolatba elmondotta: ez a gyümölc úgy a termelés, mint az ér • tőkésítés szempontjából legproblematikusabb kér tészeti termékek közé tartc | zik. Ennek oka az évenkén | ti nagy termésingadozás. , j minőségi szempontok a utóbbi időben előtérbe ke I rültek, annál is inkábl : mert a gazdaságok jövedel j mezőségre törekednek, ; ezt csak a mind nagyob j exportálási aránnyal érhe I tik el. A kajszinak a fele | nyugati piacon értékesít Elsüllyedt erőgépek Kecs nemét határában (Pásztor Zoltán felvétele) hetjük, míg ugyanitt az al­mának csak 10 százalékát tudjuk eladni. Éppen ezért a szabványok ismeretét a gazdaságokban is szakmai minimumnak kell tekinte­ni. Már csak azért is, hogy a terméshozamot a minden­kori követelmények szerint befolyásolják. Bíró József, a Kereske­delmi Minősítő Intézet osz­tályvezetője a zöldség- és gyümölcsszabványok érvé­nyesülését elemezte. Mon­dandójának lényege: a szab­ványok a termelés, a fel­dolgozás és az áruterítés mechanizmusát nagymér­tékben ésszerűsítik, a folya­matot meggyorsítják, helyes alkalmazásukkal kiküszö­bölik a felesleges vitákat. Mindenekelőtt a fajtaazo­nosság kialakítását szorgal­mazta. A fűszerpaprika szabvá­nyának helyzetéről beszélt Bencze János, a bátyai Pi­ros Paprika Tsz elnöke. Mint mondotta: jelenleg csak Bátyán 650—700 hol­don termesztik a fűszernö­vényt, s nem is mondhat­nak le az igényes kultúrá­ról, hiszen egy tagra átla­gosan 3,5 hold terület jut mindössze a községben. A szabványok gyakori változ­tatása azonban nem hasz­nál a termelési kedvnek, annál inkább, mert e mó­dosításokat — hellyel-köz- zel szigorításokat — nem előzte meg a kinemesített új fajtáknak a termesztés­ben történő meghonosítá­sa. Korreferátuma nagyobb I részében a fűszerpaprika- j szabvány konkrét alkalmaz- 1 hatósági módjait taglalta. Magyar csoport indult Auschwitz felszabadulásának ünnepségeire Volt deportáltak több mint 100 főnyi csoportja indult — Bárdos Gézának, a Magyar Partizán Szövet­ség országos választmánya tagjának vezetésével — csütörtökön reggel Len­gyelországba, ahol részt vesznek az egykori ausch­witzi koncentrációs tábor felszabadulásának 25. év­fordulója alkalmából a hét végén sorra kerülő ünnep­ségeken. Ma este száll le az Apollo-13 Magyar idő szerint csü- i törtökön reggel, röviddel fél hat előtt, néhány má­sodpercre ismét működés­be helyezték az Apollo—13 holdkompjának leszálló hajtóművét, hogy kissé fé­kezzék az űrhajó sebessé- j gét, s ezzel pontosan visz- I szatérítsék a Földre az úgy- ' nevezett leszálló folyosó! irányába a megadott kör­zetben. Komoly problémát jelent a vízhiány. A jelentések szerint nemcsak a hűtővíz­zel vannak problémák, ha­nem az ivóvízzel is takaré­koskodni kell. Az űrhajó- sok elsősorban azokat az I élelmiszereket használják, amelyekhez nincs szükség vízre. A legnagyobb gondot az űrhajó pontos visszatérése jelentette. Kiderült ugyan­is. hogy a csütörtökön haj­nalban végrehajtott kor­rekció előtti pályán halad­va az Apollo—13 nem jut­na vissza a Földre, hanem mintegy 160 kilométeres távolságban elhaladna mel­lette, ezért kellett újabb nályamódosítást végrehaj­tani a holdkomp hajtómű­vének fékező rakétaként történő felhasználásával. Bár a menetközbeni pá­lyakorrekció eddig mindig szükséges volt. s ez rendes körülmények között rutin­műveletet jelent, most jó­t'al nehezebb volt a műve­let, mivel azt nem lehe­tett az eredeti főhajtómű­vel végrehajtani. Houston­ban közölték, hogy a hold­komp hajtóművével szük­ség esetén további korrek­ció is végrehajtható lesz. A cél az, hogy az Apollo— 13 űrkabinja megfelelő szögben érjen az atmosz­féra felső rétegeihez. Ha a szög túl lapos, az űrhajó mintegy visszaverődik ezekről a rétegekről és a kacsázó kőhöz hasonlóan „visszaugrik” a világűrbe. Ha viszont túlzottan mere­dek szögben hatol be a lég­körbe, akkor „átfúródik” az atmoszférán, ahelyett, hogy fokozatosan fékeződne. Houstonban egyébként bejelentették, hogy a Föld légkörének elérése előtt is­mét módosítani kell az Apollo—13 pályáját. Az ! újabb manővert pénteken hajtják végre, 5 órával az | előtt, hogy az űrhajó a j Föld légkörébe hatol. A pá­lyamódosítás után félórá­val leválasztják az űrhajó műszerrészlegét, majd a légkörben behatolás előtt egy órával a holdkompot kapcsolják le. Az Apollo—13 pénteken közép-európai idő szerint 18.53 órakor hatol a Föld légkörébe, és 19.07 órakor ereszkedik le a Csendes­óceánra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom