Petőfi Népe, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
1910. április it, vasárnap S. oldal Még átlagszinten sem Hogy i Mesterei legyenek a szépnek Magyar Ferenc — Job- — Rajzból mindig ötö- mánkat sem; a gyakorlat- bágy István Tóth PáL sünk volt. ban dől el, érti-e, színvoKikőlcsönözve a futball- Ezzel úgyszólván leper- nalasan műveli-e az em- qport zsargonját — ebben gett az interjú „hivatalos” bér a szobafestészetet... a „felállításban” fll a há- része. Egy-egy röpke mon- Gyakorolni, gyakorolni — com kislegény a szerkesz- datból álló kérdést köve- ez a lényeg, tűségi asztal előtt. S hogy tőén egész izgalmas kör- a labdarúgás nyelvezeténél kép áll össze a szakmáról, maradjunk: ők alkották ; Minden termelőszövetkezetben megvoltak a zárszámadó közgyűlések, legtöbb helyen a tervtárgyaló közgyűlések is. A szövetkezetekben ezek a napok már az új gazdasági évre való készülődés, sőt a tavaszi munkák jegyében telnek, míg járási, körzeti, megyei szinten most folyik az összegzés: az elmúlt év termelési eredményeinek, tapasztalatainak az összegyűjtése, a gazdálkodás jelenségeinek, tendenciáinak elemzése. E tágabb értelemben vett „zárszámadás’’ idején interjúvoltam meg Magony Imrét, a Kecskemét és Kiskunfélegyháza Környéki Termelőszövetkezetek és Szak- szövetkezetek Területi Szövetsége titkárát: milyen eredményeket értek el a szövetség körzetéhez tartozó közös gazdaságok? Milyen nehézségeik vannak? Mit mondanak, mit mutatnak a számok a jövőre nézve? Felfutás, visszaesés megyénk szobafestő tanulóinak „csatársorát” a szakma kiváló tanulója országos versenyén — Székesfehérvárott Az országból idesereglett hatvannégy kiváló tanuló erőpróbájából jó minősítéssel — a kiválók után a mezőny elmm S magától értetődő, amikor ugyancsak egyszerre — még egymásra is mosolyognak, olyan „egyet gondoltunk” módon — szakoktatójuk, Raskó István és Kladik Gyula szaktanár érdemeire térnek rá. Dicsérik szakértelmüket, emberségüket, fiatalos hiva- tásszeretetüket, — amellyel só felében végeztek —, ok- Kezdve a színkeverés mű- Peklk ,is, xlyen magas falevéllel, emléklappal, s az- vészetétől, a könnyed kon adjak át tudásukat, s zal a boldog érzéssel tértek pasztellszínek varázsán át anpak a megfizethetetlen haza, amelyet az a tudat odáig, hogy... is kölcsönzött, hogy az ország legjobb szobafestő tanulóinak sorában — egy megye képviseletében ki— Persze tudni kell, hogy a színeket a megrendelő választja — tér a ismerés. koznapok gyakorlatara Ma.... ’ . . . , gyár Ferenc. — Az ember Itthon a mesterek, taná- kirakja a színkártyákat: rok, tanulotarsak gratu- parancsoljon, melyik tet- laciói, s a Bacs-Kiskun me- *zik J ’ 3 gyei Építési és Szerelőipari Vállalat 300—300 forintos Természetesen a jó szakjutalma várta őket. Dicső- ember intelligens, meggyő- ségük ennek a vállalatnak, z° javaslatainak ízlésfej- s a MüM 607-es Szakmun- lesztő funkciója is van; er- kásképző Intézetnek is di- r°l szintén szót ejtünk. S csősége. Harmadévesek, mindhárörömnek az ízét, amelyet a szép munka ad az embernek. Tóth István — Körzetünkre a növénytermelés ágazatainak kiemelkedő eredményei a jellemzők. Míg a megyében csökkent a kalászosok vetésterülete, itt 5 százalékos növekedés van. A megyében 0,8, a körzetben 1,3 mázsával növekedett búzából a holdankénti hozam. A 12,2 mázsás átlagtermés a körzet gyenge talajadottságait tekintve igen jó. A 19,5 mázsás holdankénti kukoricatermés (májusi morzsoltban számítva) a Homokhátságon teljesen ismeretlen volt eddig. A szálas- és tömegtakarmányok termelési volumene is növekedett: 1968-as évivel azonos területről 40 százalékkal többet takarítottak be. Szemben a fentiekkel a zöldségtermesztésben megrekedést, sőt visszaesést mutatnak az adataink, mint az várható is volt. A gépehogy a szakma — megyei viszonylatban és országo- man kecskemétiek, s 8 ál- *s kiváló tanulóival talános után választották az ülünk együtt, — a beszélGrisa nyomán M • • • építőiparon szakmát. — Miért ezt? belül ezt a Setés szaktémáinak „minősége” is bizonyítja. Az a biztonság, s gyors reagálás, _ . . , ahogy a falfelületek színSzinte azonnal, egyszerre kultúráját akár a munka- valaszoljak. pszichológia, akár az or— Szeretjük a szépet... vostudomány, akár a lakás— ... Nagyon jó érzés, kultúra oldaláról — elem- hogy ezt ki tudja az ember zik. fejezni • • ■ — . Nyugtató színek .. ■ Szépérzék, kéz- Giyan műhelyekben, ahol ügyesség kell hozza. feszült munka folyik ... Iz— Mikor döntöttek az gatóak, ahová belépni balépítőipar mellett; úgy ér- esetveszélyes — magyaráz- tem, az általános iskola el- za Jobbágy István, végzése után gondolkoztak, Majd a gyógyászattal hová menjenek? kapcsolatban Magyar FeIsmét csaknem egyönte- renc: tű a felelet. Még a fejüket _ A sárga szl-nek tónu- is ingatják^ hozzá, nehogy sa; az emésztést segítik elő... az ellenkezőjét véljük. — Már az általánosban ide készültünk. Diószegi Balázs kiállításai Diószegi Balázs Kiskunhalason élő festőművésznek május 10-én kiállítása nyílik Tokajban. Az ismert művész a közelmúltban a Képző- és Iparművészeti Lektorátustól is értesítést kapott, amelyben felkérték, hogy készüljön fel a munkatervükben szereplő önálló kiállításának megrendezésére. Erre ez év október 2-án kerül sor a Budapesti Fényes Adolf Teremben, — A kórházakban fontosak az idegnyugtató színhatások — adja hozzá a magáét Tóth Pál is a konzultációhoz. — Művészettörténeti könyveket, képzőművészeti kiadványokat olvasunk — int szomszédjára Magyar Ferenc. — Építészeti, festészeti stílusokkal ismerkedünk ... Milyen jellegzetességei ezek egy-egy történelmi korszaknak ... Öröm felismerni a műalkotásokat: ez barokk, az klasszicista ... Értőbbek leszünk. Most meg Jobbágy István kanyarodik vissza a kézzelfogható tényékhez. — Persze, nem elég elméletben tudni a mi szakárcáus 22-én jelent meg a Népszabadság jubileumi pályázata keretében, a lap „Ez történt” sorozatában Halász Jenő „Grisa, gyere játszani!” című rövid pályaműve. Őszintén bevallom, nyomban felfigyeltem az írásra, mivel benne kecskeméti szerző, Kecskemét felszabadulásának napjait idézte. A történet, a negyedszázaddal ezelőtti emlék lényege, hogy Grisa, a szőke szovjet katonaszakács élete kockáztatásával rántja el egy teherkocsi elől játszópajtását, a 4—5 éves magyar kislányt, miközben ő maga a kereke alá került. Kíváncsiság fogott el, vajon ki lehet a történet írója; öreg, fiatal, gyakorlott tollforgató, vagy „elsőműves”? Még inkább érdekelt volna azonban az eset folytatása, az, hogy súlyosan sérült-e meg a szovjet harcos, egylátalán él-e még, s a hajdani kislány és családja tud-e mostani sorsáról, esetleg tartja-e vele a kapcsolatot. ¥T gy napon — hivat- M~i lanul, váratlanul — becsöngettem a város központjában levő házba. Halász Jenő anyósa bocsátott be, akivel a fiatal házaspár együtt lakik. A bemutatkozásnál megtudom, hogy Halász Jenő a Kecskeméti Konzervgyár termeltetési főosztályának üzemgazdásza, felesége pedig — Ke- menes Erzsébet, a történet egyik főszereplője — magyar-történelem szakos pedagógus, a Béke téri iskolában. ÍSízony, halvány már az alig eszmélő gyermekkoromban átélt emlék — mondja, komollyá válva a nevető szemű fiatalasszony. — Édesapám katona volt akkor, s mi édesanyámmal maradtunk itthon „a kicsiny városszéli iskolában”, a Muszájban ... Ott, az iskola kapujában esett meg az a ma már a történelem apró, de jellemző epizódjai közé kívánkozó, számomra ugyan szerencsés, de Grisá- ra gondolva szomorú história. Engem megmentett, s őt vágta el a száguldó, nehéz jármű. Peregnek a szavak, amelyekből hála és szeretet csendül ki. De sajnos, ez minden. Abban az időben, a frissen elnyert szabadság szinte kábult, a rég kóstolt, sőt a csöpp lány számára eladdig teljesen ismeretlen béke jólesően szédítő napjaiba a hétköznap tennivalói, a létkérdések, kenyérgondok, s az új élet kialakításának kisebb- nagyobb problémái érthetően nem adtak módot arra, hogy a család nyomon követhesse Grisa további sorsát. ■p1 rzsike ma már a sa•*-< ját picinyét ringatja. S a gyerekkocsi fölé hajolva, bizony, sokat gondol egy messziről jött katonára, akinek az arcára is alig emlékszik már, jóformán csak a nevét tudja, de aki nélkül ma nem lehetne itt, a szép kényelmes otthonban, mint boldog anya és feleség. — De jó volna most találkozni Grisával, megszorítani a kezét, és némán megköszönni, ami talán meg sem köszönhető! — mondja halkan, meghatott fényekkel a tekintetében.. ; s-s Jóba — sítés nagyon érezteti a hiányát a kertészetben. Ismerve a munkaerőhelyzetet, nem remélhető, hogy ebben az üzemágban akár a terület, akár a termelés volumene jelentősen növekedne. A Homokhátság hagyományos szőlőkultúrája is ’ tartják és hizlalják. Növekvő feladatok veszített jelentőségéből. A (termésátlag a területi szö- jvetség körzetében alatta marad a gazdaságossági határnak. Illetve: a terméstöbblet nem tudja ellensúlyozni a szőlő, must, bor 13—15 százalékos felvásárlási árának csökkentését. Az állattenyésztésben lényeges szerkezeti eltolódások vannak a gazdasága- ság irányában. 0rvendei.es, hogy a szövetség körzetében a megyeinél nagyobb < ütemben növekedett a ^szarvasmarha- és juhállo- ' mány, viszont a sertésállomány nagyobb ütemben csökkent. Míg a 'megyében 12, addig itt 29 százalékos csökkenést jeleznek a statisztikai adatok. A szövetkezeti gazdaságok ma már élénken figyelik a közgazdasági ösztönzőket és attól is óvakodnak, hogy vásárolt takarmányból hizlaljanak. Inkább a kevésbé abrakigényes állatfaj tálcát A gazdálkodás problémái személyi és tárgyi vonatkozásúnk. A termelés irányítása igen nehéz feladatok elé állítja a szövetkezeti vezetőket: nagy előrelátásra és körültekintésre kötelezi őket. És sok becsületes, kötelességét példamutatóan teljesítő vezető az új helyzethez nem, vagy csak nagy erőfeszítéssel tud igazodni. Méltánytalan lenne, ha róluk nem történne gondoskodás, hiszen a kezdet nehézségein ők lettek úrrá, példamutatóan helytálltak akkor. Érdemes volna megvizsgálni lehetőségeit annak, hogy egyedi elbírálás alapján ezek a szövetkezeti vezetők a nyugdíjkorhatár elérése előtt is megkapják a megérdemelt nyugdíjat. A tárgyi nehézségek közül a legtöbb pénzügyi vonatkozású. Egy kh közös területre a megyében 730 forint fejlesztési alap jut. Ebben a körzetben csak 700 forint. Ugyanakkor egy kh-ra eső hiteltartozás a megyében 1200, itt 1400 forint. Kedvezőtlenül alakult a hiteltartozások visszafizetésének esedékessége is: 1969-ben 300 forint svolt az egy kh-ra eső visszafizetés, ami azt jelenti, hogy a fejlesztési alap 40 százalékát kellett törlesztésre fordítani. A körzet közös gazdaságai közül 13 veszteséggel zárta az évet. Ebbe a kedvezőtlen hitelvisz- szafizetési feltételek is belejátszanak. A másik tárgyi nehézség az értékesítés területén jelentkezik. A körzet szövetkezeteiben termelt áruk 50 százaléka szabadáras kategóriába tai’tozik, ‘ vagyis a napi kereslet-kínálat viszonyai szerint érvényesül. Ezért alakították meg a szövetkezetek Kecskeméten az áruértékesítési és beszerzési irodájukat. Ez a szerv az elmúlt évben 2000 vagon zöldséget és gyümölcsöt forgalmazott, amelyet más csatornán nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett volna értékesíteni. A jövőre nézve A feladatok egy része üzemen belül oldható meg, más részük csak népgazdasági szinten. A múlt évi tapasztalatok alapján a vetésszerkezet átalakítása, a főágazatokon belül a speci- alizáció és a komplex gépesítés — már amelyik kultúrában megoldható — elsősorban üzemi feladat. A művelési ágváltoztatás, a ráfizetéses szántók, szőlők reálisan kezelhető ágazatba sorolása ugyancsak megoldható az üzemi keretek körött. A tevékenységi kör arányainak megváltoztatása bizonyos határon túl már állami intézkedéseket is kíván. Üj tevékenységi kör létesítéséhez nagy segítséget jelentene az egyszeri alapítási dotáció azoknak a gazdaságoknak, amelyekben az alaptevékenység már nem tudja az újratermelés feltételeit és a tagok megélhetését biztosítani. Az ipari üzemekkel való kapcsolatra elsősorban az élelmiszergazdasági vertikumon belül volna szükség. Mivel a szövetkezetek fejlesztési alapjai szűkösek, az élelmiszer- ipari vállalatok nem szívesen vállalják partnernek az ilyet tsz-eket. Éppen ezért a kedvezőtlen termőhelyi vidékeken érdemes volna 4—5 éves lejáratú preferált hitelt nyújtani olyan esetekben, amikor az állami vállalattal való együttműködés gazdaságos-^ sága kétséget kizáróan bizonyítható. A múlt évnek is tapasztalata, hogy bővíteni szükséges az ellátó és szolgáltató tevékenység körét. A nem mezőgazdasági tevékenység túlsúlyát tsz- einkben helyzetük természetes velejárójaként kell értékelni, amennyiben ter- melvényeikre megfelelő piacot, vevőt találnak, az ott képzett eredménnyel alaptevékeny ségülc fejlesztését biztosítják. összefoglalva a zárszámadások tapasztalatait, azt állapíthatjuk meg, hogy a Homokhátság körzetében is fejlődtek szövetkezeteink, ugyanakkor az is bizonyított, hogy a körzet önmagát a társadalmilag szükséges foglalkoztatás biztosítása mellett még az átlagszinten sem tudja ellátni. A segítség az eddigi csatornákon, azok finomításán keresztül továbbra is szükséges. Zám Tibor
