Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

4. oldal 1970. március 7. szombat Hasznos téli tapasztalatok Folyamatos i unka A palackozóverseny után az EPSZER építkezésem Már mindenki unja a te­let, túl hosszúra nyúlt. Így vannak az építők is. Az építkezéseken télen is dol­goznak, nem úgy mint ré­gen. A novembertől márci­usig terjedő időszak azon­ban mégsem az igazi szezon. Sok függ attól, milyen mér­tékben tudják téliesíteni a munkahelyeket. Erről be­szélgettem Tóth Ernővel, a Bács-Kiskun megyei Építé­si és Szerelőipari Vállalat igazgatójával, aki a közel­múltban heteken át járta az építkezéseket. Nagy körültekintéssel — Hogyan sikerült a té- liesítés? — ismételte meg a kérdést az igazgató. — Már az 1969-es év elején úgy ütemeztük a munkát, hogy valamennyi építésvezetősé­günk területén megteremt­sük dolgozóink téli foglal­koztatásának lehetőségeit. Ezt a dunavecsei körzet ki­vételével sikerült is elér­nünk. A téliesítés természe­tesen növeli az építési költ­ségeket, ezért nagy körülte­kintéssel kell kiválasztani azokat az építkezéseket, amelyeket majd a hideg időszakban belső munkára teszünk alkalmassá. Alapos megfontolás után Kecskeméten a Nyíri úti 96 lakásos építkezést, az új tejüzem, az alupigment gyár építését, a bíróság, rendőr­ség épületének belső átala­kítását, Kiskunfélegyházán a VSZM üzemcsarnokának, Kiskunhalason a vasút or­vosi rendelőjének, éttermé­nek. öltözőjének, a FŰ­SZERT Vállalat iroda- és szociális helyiségeinek, Ka­locsán a Paprikaipari Vál­lalat kazánházának, Baján a tíztantermes iparitanuló­iskolának, a Vízügyi Igaz­gatóság szociális épületé­nek, 69 lakásnak, Bácsal­máson a kultúrház stb. épí­tését téliesítettük. — Az építőmunkások hány százaléka dolgozott ezen a télen? — A már említett szerve­zettséggel elértük, hogy a több mint 30 téliesített munkahelyen a munkásaink 85 százalékát foglalkoztatni tudtuk. A dunavecsei kör­zetben, sajnos, a beruházó — a TEMAFORG Vállalat — új üzemének építéséhez nem adott idejében kivite­lezési tervet, ezért itt már nem volt módunk téliesítés- re. Az építőiparnak a hideg idő beálltával meg kell te­remteni a munkafeltétele­ket. Ehhez a berendezések jelentős összegbe kerülnek. Mi a meglevők mellé vásá­roltunk újabb 25 propán­bután gázpalackot, 5 darab nagy teljesítményű olaj hő­légfúvó berendezést. Az épületek takarására nád­pallót, fóliát használunk. Rendelkezésre álltak a kö­tésgyorsító berendezések. Tudományos alapon Természetesen a dolgo­zókról sem feledkeztünk meg. Vattabéléses munka­ruháról, védőitalról, melege­dő helyiségekről gondoskod­tunk, s meleg ételt biztosí­tottunk számukra. — Milyen tanulságai van­nak az idei télnek? Az, hogy érdemes még gondosabban, mondhatnám tudományos alapon előké­szíteni a téli munkahelye­ket. Legjobb példa erre a tejüzem építése, amelyre az Építésgazdasági és Szerve­zési Intézettel hálódiagra- mos munkaszervezési doku­mentációt készíttettünk. Ez lehetővé tette, hogy folya­matos betonozással készít­sük a tejüzem közbülső fö­déméit. A berendezés az egész felületet nem tudta gőzölni, ezért három mező­re osztották a födémet és folyamatosan mozgatták a gépezetet, éjjel-nappal, há­rom műszakban folyt a munka. Ezzel a módszerrel nemcsak minőségileg értünk el jó eredményt, hanem ol­csóbban, gazdaságosabban is dolgoztunk. Leleményesség Csak dicsérettel szólha­tok azokról a dolgozóink­ról, akik leleményességük­kel tűntek ki. Kovács Jó­zsef művezető a bajai KISZ-lakások építésénél je­lentős megtakarítást ért el azáltal, hogy fóliával levá­lasztotta azt a részt, ahol éppen dolgoztak, s így nem fűtötték feleslegesen az egész épületet. Hasonlóan járt el a kecskeméti mun­kásszállás építésén dolgozó munkavezető is, aki egy­mástól elválasztott épület­szintekre ütemezte a mun­kát. Vannak természetesen olyan problémák, amelye­ket nehéz, vagy egyáltalán nem lehet kiküszöbölni. Ilyen például, amikor ha­vas, szeles időjárásban szinte megközelíthetetlenek- ké válnak az egyes munka­helyek. E tapasztalatokat azért is szükséges összegezni, mert a vállalat idei terve több mint 10 százalékkal növe­kedett az elmúlt évihez mérten és ezt létszámeme­lés nélkül kívánják megva­lósítani. Erre pedig csak ak­kor van mód, ha egész éven át folyamatos munkát vé­geznek. A nyár nyilván nem okoz problémát, hiszen az az építők igazi szezonja. Utána azonban ismét jön a zord idő, amelyre — a ter­vek teljesítése érdekében — ismét gondosan előkészített téliesítésre lesz szükség. N. O. Sortüz a rendőrségen (II.) Böbék, jól Ismerte a kapi­tányságot, ugyanis jó né­hányszor megfordult ott, ezért egyenesen a tiszti ügyelet szobája felé tartott. Az ügyeleti szobában halk beszélgetés folyt. A villany­égő sárgás fénye rávetődött a jelentést körmölő, fegy­vert tisztító vagy éppen a napi fáradalmakat kipihe­nő tisztekre. Nem sejtettek semmit a készülő tragédiá­ból. Néhányan éppen a ne­héz szolgálatból tértek ha­za, mások pedig szolgálat­ba készültek. A kivágódó ajtó zajára kapták fel a fe­jüket. — Fel a kezekkel! — ki­áltotta az ajtó nyílásában megjelenő nemzetőr, de a következő pillanatban fel­ugatott a géppisztoly. Az első sorozatot még há­rom követte. A rendőrtisz­tek a földre vetették magu­kat. Böbék azonban nem hagyta abba a tüzelést, mindaddig lőtt, amíg moz­gást észlelt. A lövöldözésre a folyosóra nyíló szobák kö­zül az egyiknek — a le­génységi szobának — az aj­taja kinyílt. A támadó meg­fordult, s kapásból oda­eresztett egy sorozatot, majd kiáltozni kezdett. — Gyertek ki a folyosóra gazemberek!... Ugye nem mertek előjönni?... Maradni azonban ő sem mert tovább, ugyanis az ud­varról lövéseket hallott. Az őrsparancsnok, kihasználva az őt sakkban tartó táma­dók figyelmetlenségét, el­menekült. Többször utána lőtt Eichardt és Szalai, de nem találták él. A kapuőr­nek több sem kellett, s amíg a támadók mindketten parancsnokára tüzeltek, az épületbe menekült. Eichardt rákiáltott Szálai­ra. — Lőj utána! A két géppisztoly lövedé­kei azonban a falról pat­tantak vissza, vijjogó süví- téssel. Ezeket a lövéseket hallotta Bobék, aki az ud­varra érve diadalittasan bömbölte: — A bentieket elintéz­tem! Hol az őr és a másik? — Meglógtak. — Utánam — vezényelt Böbék, s a rendőrség ka­puján kiugorva, futásnak eredtek. A fegyvereket útközben eldobálták és hazaérve be­zárkóztak a lakásba ... A rendőrkapitányság tisz­ti ügyeletén többen vérez- tek. Az ügyeletes a mentő­kért telefonált, akik néhány A Magyar Országos Söripari Vállalat minden évben megrendezi azonos teljesítményű gépekkel dol­gozó kirendeltségei részé­re a palackozóversenyt. A nemrégiben Baján tartott versenyen az óránként 2 ezer palackot töltő félau­tomata gépsorral dolgozók vettek részt. A kétnapos versenyen a nyolc részt ve­vő brigád közül a bajai bizonyult a legjobbnak, összesen 3778 palackot töl­töttek meg tagjai. • A kívülálló szemé­vel nézve, kevés látszik a versenyből. Van egy gép­sor — üvegmosó-, töltő-, Kép M m * A Petőfi Népe TOTO és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata Egyik városunkban kulcsfontosságú üzem működik. A rohamosan fejlődő vegyipar, gyógyszeripar számára készülnek itt különféle berendezések; tartályok, sűrítő­készülékek. A termékek nagy részét a Szovjetunióba exportálják. Melyik városunkban található a szóbanforgó gépgyár? Baja — Kalocsa — Kiskunfélegyháza? A totószelvény a 12. oldalon található. perc múlva a helyszínen voltak. Az orvos elsőnek a súlyos sebesülteket kereste, s Zeleszkó Benjámin rend­őr főhadnagyhoz lépett. A vizsgálat nem tartott soká­ig. Az orvos felállt, ráné­zett a kapitányság vezető­jére, s csendesen mondta: — Rajta már nem tudok segíteni... Elérzékenyülésre azonban nem volt ideje, B. Gézát, A. Istvánt, I. Sándort és L. Ist­vánt kellett bekötöznie és a kórházba szállítania. — Mondanom sem kell — folytatta kis szünet után X. alezredes, akin látszott, hogy ismét átéli e támadás legapróbb mozzanatait is —, mennyien jelentkeztek ön­ként, a gyilkosok elfogásá­ra. A „nemzetőrben” többen felismerték Böbék Károlyt és társait, ezért azonnal fel­kutatására, elfogására in­dultak ... Böbék, Eichardt és Szalai jól tudták, hogy olyan bűn- cselekményt követtek el, amely nem maradhat meg- torlatlanul. Ezért elhatároz­ták, hogy Nyugatra szöknek. Ebben is Böbék volt a ta­nácsadó. — Nem mehetünk együtt. Ottó, te Misivel, én egyik rokonommal szökök. Vesz­tegetni való időnk nincs, azonnal indulni kell... A gyilkosok eltűntek Ba­járól. Mire a rendőrök a la­káshoz értek, csak hűlt he­lyüket találták. A nyomo­zást vezető rendőrtiszt nem­csak országos körözést adott ki, de értesítette a nyugati határt őrző parancsnokságot! is, a Baján történtekről. Hat napig nem volt megállás. Az ország valamennyi rend­őre, katonája, de még a polgári lakosság is Bobeket és társait kereste. A nyo­mában voltak, hol itt, hói ott tűntek fel. November 15-én, a Somogy megyei rendőr-főkapitányság nyo­mozói Kaposváron elfogták Bobeket. A Vizsgálat során Böbék körömszakadtáig tagadott, amikor azonban a gyilkos fegyvert megmutatták, illet­ve szembesítették azokkal, akiket gyilkosságra bújto- gatott, Böbék megtört és beismerő vallomást tett. — Törleszteni akartam — vallotta. — Nem bírtam el­viselni, hogy börtönbe jut­tattak ... A gyilkosságban részt ve­vő másik két bűnözőt, saj­nos, nem sikerült elfogni. Eichardt Ottó és Szalai Mi-! hály átjutott a hatáfon, s | Nyugatról Afrikába utaztak j A megyei bíróság Böbék Károlyt. Szalai Mihályt ha- 'álra, Eichardt Ottót élet­fogytig tartó börtönre ítél­te. Böbékén az ítéletet vég­rehajtották . i. (Következik: A pisztoly eldördül) 1 dugaszoló gépekből —, ahonnan a művelet elvég­zése után az asszonyok kéz­zel szedik le az üvegeket, amelyek futószalagon jut­nak el egyik helyről a má­sikra. Megkérdeztük Lerch Jánost, a MOSV kereske­delmi igazgatóját és Bányai Sándort, a MOSV szakszer­vezeti titkárát, mi a célja a versenynek, s milyen szempontok alapján ítélik meg a munkát? — Ezeken a versenyeken vizsgázik a gép és a bri­gád. Ha jó a gép műszaki állapota, gyorsabb tempó is elviselhető. Elengedhetetlen a brigád munkájának össz­hangja Ilyenkor derül ki, hogy az egészen apró fogá­sok, a csak minimálisan is jobb munkamódszer meny­nyit jelent. Elég, ha a töl­tőgépnél dolgozó egyszerre két üveget rak fel, máris gyorsabb, folyamatosabb a töltés. Ha egy óra alatt 15 palackkal többet tölt egy brigád, 16 kirendeltségünk­nél ez már 2 ezer üveget jelent nyolc óra alatt. S ez bizony jelentős eredmény a szinte krónikus sörhiány mellett. A vállalati érdek — a nagyobb termelékeny­ség, a kevesebb üvegtörés — mellett messzemenően figyelembe vesszük a fo­gyasztók érdekeit. Hiszen nem mindegy, hogy pénzé­ért milyen árut kap a fo­gyasztó. Vgyáznunk kell te­hát a töltési szint megtar­tására, az üvegek tiszta­ságára, a címkézés miként­jére. Az igényes fogyasztó semmiképp nem dicsér ben­nünket, ha a vásárolt sör címkéje gyűrött, ferde. A versenyeken lehetőség nyí­lik a tapasztalatcserére is. Most például a ceglédiek címkézési módszerét talál­tuk nagyon jónak. Rendkí­vül jól tapad és esztétikus. * A győztes bajaiak vá­logatott csapata: Bállá já- nosné, pusenszky Mihály né, Kiing Istvánné, Dudás Zol­tánná, Peredi hászlóné. Va­lamennyien ragyognak az örömtől. Dudás Zoltánné, a brigád vezetője elmondja, hogy három éve szerelték fel gépsorukat. Azóta a legjobb eredményük a 6. helyezés volt. Most itthon, hazai pályán végre sikerült az első hely megszerzése. Megmutatták a brigádnapló­jukat, benne a „jóslatot”: „Nagyon jó a gépsor, egy­behangolt a brigád. Nem vagyunk elbizakodottak, de ilyen jól működő gépsor mellett talán az első három helyezett között kirendelt­ségünk is ott lesz!” Együttes erővel dicsérik Novák István szerelőt, aki­nek a kifogástalan gépet köszönhetik, ö a kirendelt­ség egyetlen szerelője. Mun­kaidején túl is szívesen be­jön, ha valami baj van, hogy mennél kevesebb le­gyen az állásidő. A kétna­pos versenven egyetlen egy­szer sem fordult elő meg­hibásodás. A bajai kirendeltség 1968-ban országos első he­lyezést ért el jó munká­iéval. A múlt év nem ho- zőtt ilven szén er°dm“nyt, mert a rossz útviszonvok miat* akadozott a íás hoev az 1970­os évben nemcsak á brigá­dok palaokozóversenyét nyerik meg, hanem az éves eredmény is lénvegesen jobb lesz a tavalyinál. D. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom