Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

IßODDIOM : Hatvani Dániel: Tíz miniatűr HEGYEK ÉNEKELNEK Földlökés-szívhang szól szigorú harang mágnes-hegyek karéjban állnak rongyokban szedett-vedetten ének száll a föld széléről MELANKÓLIA Fénymosta part sziklák • bokája dagad rakódnak rá fájdalmas percek Eltékozolnak mindent a fák hallgatnak meztelenül TÁJ, FÉNYBEN Meredek illat akácos lapály panoráma egyetlen csend őriz a délutánok árokpartján Ha már a tanyák elindultak FÖLDEK VÉGÉN Szép lázadás volt hajnalom állok a földek végén nem tudom hová érkezem csatornák gőzölögnek AZUR MAGÁNY özönvízből felmerülnek hangszórós pályaudvarok egyedüli iámaszkodók Atlantisz búgócsigái között DESIGN Mosdókagyló-tulipán KONYHAI IDILL Hétköznap: az idő vállán vasporos kályhacső. Falikút csapja szipog, kék lángon fő a jószagú lecsó. ASZINKRONITÁS Mire kész lesz az étel, kihull az ember foga. KITELJESEDÉS Leoltott estéimben az idő foszforeszkál HAMU-CSILLAG Csupasz bokrok tábort ülnek vérgyöngyöket térkép izzad habverése dől a füstnek kél belőle hamu-csillag TELEVÍZIÓ, 1970 Irta: Sándor György a Televízió műsorigazgatóia Az országos népművelési konferenciát előkészítő viták visszatérő témája a televízió. Hatása kétségtelen. Városok forgalma csendesedik el, ha egy-egy nagysi­kerű sorozat közvetítésére kerül sor. De milyen célokat szolgál ez a rendkívüli vonzás? Vajon műveltebbé, ér­deklődőbbé válik-e általa, vagy csak az olcsó örömö­ket keresi benne a néző? Sokan és sokféleképpen vá­laszolnak ezekre a kérdésekre. Itt ez alkalommal csak arról szeretnék szólni, mit tervez a Televízió az 1970-es évben a közművelődés érdekében. Az egyik legfontosabb célunk a tájékoztató műsor­rendszer javítása. Esténként mintegy hárommillió né­ző nézi a Tv-híradó első kiadását, a hazai és külföldi tudósítóhálózat bővítésével, a hírek, események kom­mentálásával, a napi hírbeszámoló gazdagítására tö­rekszünk. Az új, harmincperces híradó korábban je­lentkezik, s így mód nyílik arra, hogy az úgynevezett főműsort már 20,00 órakor kezdjük. Űj helyre kerül és új feladatkört igyekszik megoldani a Tv jelenti című műsor is._ a vasárnap este 19.00 és 20.00 óra között jelentkező műsor egy egy hét eseményeinek hátterére világít majd rá. Növeljük azoknak a műsoroknak a számát, ahol az illetékes vezetők válaszolnak a nézők felmerülő kér­déseire. A Fórum az év során nyolc-tíz alkalommal várja kamerái elé az egyes területek vezető munka­társait. Folytatjuk társadalmi életünk legkülönbözőbb terü­leteinek elemző vizsgálatát. „A hétköznapok demokra­tizmusa” és a „Család és társadalom” című sorozato­kat újabbak követik. Napirenden tartjuk a tanyákon élők gondjait, pedagógiai gyakorlatunk különböző prob­lémáit, továbbá azokat az erkölcsi, politikai kérdések vitáját, amelyekről napjainkban sok szó esik. Méltó módon szeretnénk megemlékezni a nagy év­fordulókról. Valóságos „Történelmi lecké”-nek szán­juk nemcsak az ifjúságnak az Urbán Ernő vezette so­rozatot, hanem a többi emlékműsort is, ahol a kor do­kumentumait, az egykori küzdelmek szemtanúit szólal­tatjuk meg. Képet akarunk adni arról, hogy gazdasá­gunk, tudományunk, művészetünk mivel gyarapodott az elmúlt negyedszázadban. Sokféle módon idézzük meg Lenin harcait és eszméit a tv képernyőjére. Eredeti dokumentumfilmek feldolgozásával bemutatjuk életútját. Az első félév egyik kiemelkedő irodalmi eseményének érezzük Gyur- kó László tv-játékát, amely a forradalom előtti pilla­natokban ábrázolja Lenint. Méltó módon igyekszünk megemlékezni Bartók Béla halálának 25. évfordulójáról is. Az ismeretterjesztő tevékenységünk központiában a gazdasági reformot segítő közgazdasági ismeretek ter­jesztése áll. Újra jelentkezik majd a képernyőn „Dr. Agy”, hosszabb sorozatban, ismertetve legfontosabb gazdasági céljainkat, terveinket. Ismerve a közönség nagy földrajzi érdeklődését, több érdekes hazai és külföldi sorozatot tűzünk műsorra. Folytatjuk hazai tájaink, városaink bemutatását. Tíz­szer harminc perces műsorsorozatban adunk útibe­számolót arról a Budapesttől Pamírig terjedő útról, amely során mindenekelőtt a Vörös Hadseregben egy­kor harcoló százezer magyar internacionalista emlékét kerestük. De adunk afrikai, indiai és egyéb útibeszá­molókat is. A 25 éves évfordulóhoz kapcsolódó történelmi mű­sorokon kívül bemutatjuk majd a „Századunk” leg­újabb öt filmjét, amelyek az ellenforradalmi Magyar- ország korszakába nyújtanak betekintést. A régebbi havi két alkalom helyett, havonta há­romszor közvetítjük a „Deltát” és elindítunk egy új, népszerű ismeretterjesztő műsort, az „Antennát”. A „Tudós Klub” ebben az évben érdekes társadalomtudo­mányi témákat tárgyal. Gazda g programot kínál a művészi ismeretterjesz­tés is a nézők számára. Folytatjuk azt a sorozatot, amely legkiválóbb íróink számára teszi lehetővé a mil­liós nagyságú író-olvasó találkozót. Színvonalas szóra­koztatást és olvasásra serkentést várunk azoktól az értékes filmsorozatoktól, amelyek Balzac, Zola, Glas- worty egy-egy regényét dolgozzák fel. Lényegében új profilt kap a szombat éjszakai film­műsor azzal, hogy olyan művek bemutatását biztosít­hatjuk, mint egy-egy Fellini-, vagy Bergman-sorozat. Az utóbbi időkben pozitív visszhangot váltott ki szakkörökben is mindaz, amit a komolyzene megked- veltetéséért teszünk. Folytatjuk a nagysikerű Berns­tein-sorozatot, bemutatjuk a 25 év magyar zeneművé­szetének legjobbjait, újabb portrék készülnek kiváló énekeseinkről, táncosainkról, előadóművészaénkről. Nem hagyjuk abba a magyar népdal népszerűsítéséért elkezdett munkát sem. Új, népszerűnek ígérkező képzőművészeti soro­zatokat is indítunk. Ezek közül érdemes felhívni a fi­gyelmet a KISZ-szel közösen szervezett képzőművészeti fejtörőműsorra, s arra az ősszel induló sorozatra, amelyhez a tv-előadást kiegészítő újonnan megjelenő könyvsorozat is csatlakozik. Sokat várunk attól az új vetélkedőtől, amely a leg­különbözőbb fiatal tehetségeknek (politikai ismeretek­től az énekig) nyújt majd lehetőséget tartalmas, iz­galmas versenyekre. Szeretnénk az 1970-es évben befejezni azt a társa­dalmi akciót, amely televíziókészüléket juttat minden tanyai és falusi iskolába. De az akció befejezése után sem fogunk megfeledkezni a hátrányos helyzetből in­duló gyerekekről, illetve országunk elmaradottabb ré­szeinek kulturális gondjairól. Sok jel mutat arra, hogy ez a törekvésünk nagyon sokaknak helyeslésével és támogatásával találkozik. Ebben az évben indul útjára a délutáni műsoridőben jelentkező nyugdíjasok műsora is. Számottevő társadal­mi rétegről van szó. Azt reméljük, hamar megtaláljuk a kapcsolatot idősebb nézőinkkel, s így egy olyan ré­teg örömére dolgozhatunk, amely sokat tett az elmúlt 25 évben, s akiknek tanácsaira, segítségére ma is szük­ségünk van. Természetesen a nevelő és művelő műsorok mellett nem feledkezünk meg a kikapcsolódásról, a szórako­zásról sem. Lesz tehát a műsorban táncdal és magyar­nóta, krimi és kabaré. Megszívlelve a kritikákat, arra törekszünk, hogy itt is magasabbra állítsuk a mércét. Nem akarjuk tehát elkomolyítani a televízió műsorát, és teljesen természetesnek, jogosnak ismerjük el a né­zők igényét vidámságra, izgalomra, romantikus ka­landsorozatokra stb. De szeretnénk valamivel igénye­sebben válogatni, és szeretnénk elérni azt is, hogy az úgynevezett komoly tájékoztató, vagy művészeti mű­soraink közérthetőségükkel, érdekességükkel ugyan­csak sok hívet szerezzenek. Terveink között szerepel, hogy erősítsük kapcsola­tainkat a tájékoztatás, a művelődés különböző szer­veivel. Rendszeresen felhívjuk a nézők figyelmét hasz­nos és érdekes olvasmányokra, színházi előadásokra és hangversenyekre, kiállításokra, a népművelés külön­böző rendezvényeire, társadalmi szervezeteink hasznos munkájára, mert tudjuk, hogy ez az összefogás a ha­tékony nevelőmunka nélkülözhetetlen része. És azt is tudjuk, hogy ezzel a nézők igényét is kielégítjük. Erősítjük kapcsolatainkat az Intervízió keretén be­lül, arra törekedve, hogy a baráti népek életéről, kul­túrájáról az eddiginél érdekesebb, gazdagabb képet tudjunk adni. De kapcsolatban állunk más szervekkel is, hogy mindazt a kiemelkedő társadalmi, kulturális, sporteseményt, közvetíthessük, amelyet az 1970-es év tartogat számunkra. íme, egv rövid felsorolás, amely talán segítséget ad ahhoz, hogy az olvasó maga válaszoljon a cikk elején felvetett kérdésre: vajon mit tesz a Televízió a közművelődés érdekében? Tudjuk, hogy sok jogos igényt még nem tudunk kielégíteni és a legnagyobb erőfeszítések árán sem tudjuk elkerülni a ránk váró kudarcokat, mégis az olvasók és nézők pozitív vála­szában reménykedünk. Varga Mihály két verse: Napló Szennyes hóié csorog rozsdás tetőkről A ködök fáznak didergő fák felett. Agyonlapít a csend: társakért kiáltok. De belém mar sok felismerés: ijeszt, mit más lelkekben látok. Indulnék új utakra bátran, de ólmot raknak rám a percek, adott ígéretüket megszegik. Leülnék mások asztalához, ha értésben hinni tudnék teljesen. Szemekbe néznék önfeledten, tükrök fényében önmagamra-lelten, mások előtt életem kitárnám, ha nevetésük nem riasztana, S mikor sok volt bajom nyomán az elment évek sárba húznak: megyek nyugalmat lelni Hozzád. Ha </ f* . v Ti/! Sere« Sándor rajza. Ha jégpáncélt von rám a kényszer olykor, s arcom — felhőtlenül alig láthattad mostanában — betonkeményre változik, ha szemem tekinteted kerülve, elnéz a messzeségbe, mintha itt sem lennél, ha kezem, — mely tétován feléd int — csak motoz papírjaim között, feledve, hogy kincsemért nyúlni — érted — legszebb erénye lenne, ha lábam — mely hoz, visz hozzád és tőled — dacos ellenkezésbe kezd, mikor indulni kényszerít a vágy: ne higgy szemednekl

Next

/
Oldalképek
Tartalom