Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
1970. március 6. péntek S. oldal premier A £rr 1 rr A főrendező a Budapesti tavaszról Tízéves a KISZ-védnökség mozgalom Színházunk hazánk felszabadulásának negyed- százados évfordulója alkalmából mutatja be a Budapesti tavaszt. Bár e színmű tavaszra, vagyis egy évszakra utal, tudjuk, mind- anyiunk számára világos, hogy egészen másról, sokkal többről van szó. A szimbolikus cím a magyar történelem tavaszára utal, 1945 tavaszára, amikor hazánkban először köszöntött be az igazi tavasz a legszélesebb néprétegek számára. A színmű 1944—1945 fordulóját hallatlanul hitelesen, végtelenül egyszerű, de kifejező módon idézi föl. Egyes emberek drámáján keresztül mutatja be ezt a korszakot, a háború végét, a fasizmus dühöngését, a felszabadulás nagy eseményét is. Karinthy Ferenc műve először regényként, majd hazánk felszabadulásának tízéves évfordulóján, 1955- ben filmként aratott kiemelkedő, művészi sikert. Á regény azóta több kiadást ért meg, a filmet a filmszínházak, s a televízió is többször felújította, Gábor Miklós és Gordon Zsuzsa alakítása ma is elevenen él sokak emlékezetében. De akik akár a regényt, akár a filmet, vagy mindkettőt jól ismerik, azok is sok Új élményt, impressziót kaphatnak a mű színpadi változatától. A történet színpadra alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy kibontva az egyes figurák jellemét, méginkább nézőközeibe kerüljenek ennek a korszaknak érdekes, jellemző figurái. Színházunk előadásában az a rendezői főtörekvés, hogy mindazoknak, akik átélték ezt az időszakot, felidézzük a múltat, a fasizmus dühöngésének utolsó heteit, azt a rettenetes félelmet, izgalmat, amelyen annyian átestek. De egyúttal felidézzük azt a nagyszerű pillanatot, amikor felvilágosodott az új élet lehetősége. És mindazoknak, akik akkor még nem éltek, vagy kisgyerekek voltak, tehát a harmincöt éven aluliaknak, ízelítőt akarunk adni ebből az izgalmas, félelemmel teli, majd megkönnyebbülésbe váltó időszakból. Vagyis a harmincöt éven aluliak számára a század történelméből adunk dokumentumot, érdekes játék keretein belül. A műben tulajdonképpen három csoport képviseli ezt az időszakot. Az egyik: a német és a magyar fasizmus képviselői; azok, akik saját egyéni érdekükben mindenre, a legaljasabb tettekre, a leg- elvakultabb szadista viselkedésre is képesek voltak. Ellentáboruk képviselői a darabban — mint 25 évvel ezelőtti történelemben is — a magyar partizánok, ellenállók, akik a fasizmus utolsó idejében már nagyon világosan is látták, hogy a fasizmus dühöngése ellen tettekkel kell fellépni. A harmadik és legfurcsább réteg az a polgárság, amelyik sehogyan sem találja a helyét, s nem tudja teendőjét, nem látja jövőjét. Ez a polgárság — legalább is legjelentősebb rétege — idegenkedik a teljesen jobbra elhajolt nyilas uralomtól, de tenni nem mer, fogalma sincs arról, hogy mi lehet a jövője, milyen lehet az élete az új, szabad világban. Ezek a kozmopolita, megalkuvó, óvatos emberek, ha nem is látják, nem is tudják, az események sodrában mégis megérzik, hogy valami döntően más egészen új következik életükben. A darabon végighúzódik egy gyönyörű lírai szál is. Két fiatal az üldözés, a bombázás, a reménytelenség közepette találja meg egymást. Talán meglepő, hogy a sötét korszakban játszódó darabból bő humor árad. Az ember soha meg nem tagadhatja önmagát, s az életben mindig akadnak olyan figurák, akik legreménytelenebb pillanatban sem vesztik el jókedvüket. Szándékunk még a mű bemutatásával a nézők számára valamifajta szokatlan élményt is adni. A nézők meglepődnek majd, hogy már a színházi előcsarnokban, vagy ruhatárban olyan meglepetésben lesz részük, ami a szabvány színházi előadásokon nem szokásos. Turián György Rodelinda az Operaházhan A tavaszi kulturális program egyik érdekessége, hogy az Operaház áprilisban felújítja Händel: Rodelinda című operáját, amelynek érzelemgazdag, kifejezésteljes barokk zenéje utoljára 1943-ban csendült fel az Operaház falai között. Az áprilisban bemutatásra kerülő felújítást Békés András rendezi. A Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökségi mozgalma hazánk felszabadulását követő évekig visszavezethető. Szervezett, terv szerinti működésről ebben az időben ugyan még nem beszélhetünk, de az ország szinte valamennyi akkori fiatalja részt vett az újjáépítésben, s az 50-es évek elején a dunapentelei, kazincbarcikai és a komlói iparövezetek kialakításában. A KISZ-eseknek a termelést szervezett formában segítő mozgalma 10 évvel ezelőtt 1960-ban kezdődött, A népgazdasági feladatok, különösen az ipari beruházások, s a tervek végrehajtása felett vállalt a KISZ védnökséget. E védnökségvállalások eredményeként a Dunai Cementműveket például az eredeti határidőnél egy évvel korábban adták át rendeltetésének. Három évvel ezelőtt a KISZ VII. kongresszusa védnökséget vállalt a II. tiszai vízlépcső építése és hasznosítása felett. A legfontosabb teendőket a KISZ Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal szocialista szerződésben is rögzítette. E védnökségben ezer KISZ-alapszervezet és 600 úttörőcsapat vesz részt napjainkban is. A jelenlegi országos KISZ-védnökségek a vegyipar fejlesztése, a közúti járműprogram, s a Szegedi Kőolaj- és Földgázipari létesítmények fejlesztése köré csoportosulnak. A KISZ KB védnökséget vállalt a Dunamenti Hőerőmű, a Gagarin Hőerőmű és a Thorez külszíni bánya teljes felépítése, illetve kiaknázása felett. Hazánk felszabadulásáEz a neve annak az indiai művészeti akadémiának, amelynek művész- együttese most hazánkban tartózkodik. A fővárosi vendégszereplésnek az újságokban és a rádióban egyaránt lelkes, elismerő volt a visszhangja. nak negyedszázados jubileuma, s a Lenin-centenári- um tiszteletére számos Helyi védnökségi akciósorozat kezdődött A többi között a Lenin Kohászati Művek, s a Diósgyőri Gépgyár rekonstrukciói felett vállaltak védnökséget a fiatalok. E mozgalmak lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyárak, üzemek, vállalatok KISZ-szervezetei közvetett formában segítsék a nép- gazdasági tervek végrehajtását. Néhány követésre méltó példával már Bács-Kiskun megyében is találkoztunk. Az országos járműprogram felett a Bajai Kismotor és Gépgyár KISZ-esei vállaltak védnökséget. Arra tettek ígéretet, hogy 105 százalékos tervteljesítéssel, a határidő pontos betartásával elkészítik a tehergépkocsi-fülkéket. T, L. Ezért is öröm számunkra, hogy Kecskeméten, a Katona József Színház színpadán láthatjuk a számunkra különleges élményt nyújtó művészeket. A különleges nevű ősi indiai táncokat: a Brahata Na- tyam-ot és a Kathakali táncdrámát varázsolják a nézők elé indiai barátaink szombat este 7 órai kezdettel. A művészegyüttes amerikai, párizsi, berlini szereplések után érkezett hazánkba, hogy ízelítőt adjon India gazdag művészeti hagyományaiból. A Kecskeméten is bemutatásra kerülő műsor értékét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az indiai kormány a legmagasabb kitüntetésben részesítette az együttes vezetőjét. Szeretettel várjuk, hogy a híres művészegyüttes tagjai benépesítsék a Katona József Színház színpadát. MAjz jr «r A Petőfi Népe Kep-tofo és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata A fertődi kastély restaurálását 1958-ban kezdték meg. E környéket magyar Versailles néven is emlegetik. Jelenleg a kastély egyik részében növénytermesztési és növénynemesítési intézet működik. A kastély díszudvarán nyaranta emlékhangversenyeket is rendeznek, annak a zeneszerzőnek az emlékére, aki a 18. században itt komponálta több alkotását. Ki a zeneszerző? Händel — Haydn — Liszt Ferenc? Totószelvény a 10. oldalon található. KALAKSHETRA — Az ellenforradalom leverése után, a konszolidáció első napjaiban szinte bent laktunk szolgálati helyünkön — kezdte a beszélgetést egyik este X. alezredes. — Nemcsak a köztörvényes bűnözők, de a politikai kalandorok, gyilkosok ellenforradalr^' -ok felderítése, elfogása is ránk hárult. Igaz, ebben a munkában nagyon sokat segítettek a karhatalmi alakulatok katonái. Ismétlem, rengeteg munkánk volt, s az állomány — nyomozók, rendőrök — a nap minden óráiban talpon voltak. Az el- mforradalmárok, társadal- ni rendünk ellen fegyvere ;en fellépők, a régi rendszert visszavárok elbújtak, visszahúzódtak, de továbbra is szervezkedtek, ártottak, ahol csak lehetett. Igyekeztek ellenséges hangulatot kelteni, sőt a fegyveres támadástól sem riadtak vissza. Ezekben a napokban történt az a példátlan bűncselekmény, amelynek egyik rendőr elvtársunk áldozatul esett... Böbék Károly és rabtársai a sátoraljaújhelyi börtön kapuján kilépve, összeölelkeztek a fegyveres ellenforradalmárokkal. Egy darabig csoportba verődve hallgatták a szónokot, egy fiatal suhancot, aki géppisztolyával egyre az ég felé mutogatott, s minden második mondata ez volt: „Aki magyar, velünk tart!” Böbék, akinek a szabadulásig még nem kevesebb, mint öt éve volt hátra, lelkesedett. Nem ok nélkül. Korábbi munkahelyén több bűncselekményt követett el, s ezért két év és kilenchónapi börtönre ítélték. Alig szabadult ki, újabb bűnökkel terhelte meg lelkiismeretét: lopott, erőszakoskodott, sőt 'gy rendőrt is megütött, "zért kapott hat évet. Az ellenforradalom napjaiban hűnözőkhől álló csoporttal érkezett Budapestre, ahol belekóstolt a fegyveres harcokba. Amikor az ellenforradalmi felkelés fegyveres utóvédéit is felszámolták a szovjet és a hazánkhoz hű magyar katonák, Böbék menekülni kényszerült. Este érkezett Bajára, de másnap, november 9-én, rokona félrehívta a szobában. — Karcsi — mondta csendesen. — Délután egyik barátomnál, néhány igazi haverral összejövünk, gyűlést tartunk... Eljössz? — Igen, ott leszek. Délután, az egyik bajai lakás szobájában nyolc-tíz húsz év körüli fiatalember ülte körül az ovális, régimódi asztalt. A bemutatkozás után a szót Böbék Károly az ellenforradalmi harc részvevője vitte: — Nem nézhetjük tétlenül, hogy az oroszok simán bevonuljanak a városba. Csinálnunk kell valamit! Ránk, fiatalokra tekint az ország, a szabad világ ... Az a javaslatom, szervezzünk fegyveres akciókat foglaljuk el a rendőrséget a postát, a vasútállomást Amikor a kezünkbe kerülnek a város főbb objektumai, felszólítjuk az oroszokat: hagyják el a várost.;: Én bízom bennetek, rendes, becsületes emberek vagytok... Az első feladat: estére fegyvereket szerezni. A lelkesedés e tüzes beszéd után sem volt túlságosan nagy, hiszen a gyűlés résztvevőinek többsége tartott a rendőrségtől, hiszen büntetett előéletűek voltak. Ennek ellenére valamennyien elindultak, hogy teljesítsék a parancsot. Este 6 óra után már sokkal kisebb létszámban jelentek meg a találkozón, s a fegyvereket sem hozta el mindegyik. Böbék kifakadt: — Gyáva fickók vagytok! Tűritek, hogy Bajára bejöjjenek az oroszok, s azt is, hogy Pesten sok száz fiatal ontsa vérét a ti szabadságotokért. Szégyellj étek magatokat!... Ki tart velem? ... Nekem bátor, igazi férfiakra van szükségem! Eichardt Ottó és Szalai Mihály előlépett. Nem sok vesztenivalójuk volt, s éppen ezért úgy érezték, le kell számolni azokkal, akik íket — igaz, hogy közönséges bűncselekmények elkövetéséért — börtönbe juttatták. — Veled megyünk... A többieket pedig küldd a fenébe! Este nyolc óra lehetett. Három férfi érkezett a bajai rendőrkapitányság elé, két nemzetiszín karszalagot viselő nemzetőr, s egy felemelt kezű ellenforradalmár. Az egyik nemzetőr hátán két géppisztoly lógott, a másik a foglyot kísérte. A kapuőr kitekintett a vasrács mögül. — Hoztunk egy csirkefogót — mondta Böbék, hiszen ő volt az, aki Eick- hardt Ottót kísérte, s hogy nagyobb nyomatékot adjon ennek a színjátéknak, fegyvere csövével hátbalökte a foglyot: — Mozdulj már! A rendőr kissé csodálkozva szemlélte a jelenetet, nem ismerte, nem is ismerhette fel a sö létben a „nemzetőröket”, ezért kitárta a kaput. Ebben a pillanatban Böbék és Szalai megfordult, s a mit sem sejtő rendőrre és a mellette álló fegyvertelen őrsparancsnokra fogta fegyverét. — Kezeket fel!... Ottó! Vedd el tőle a géppisztolyt. Vigyázzatok rájuk — adta ki az utasítást, s besietett az épületbe. (Folytatása következik)
