Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

1970. március 6. péntek S. oldal premier A £rr 1 rr A főrendező a Budapesti tavaszról Tízéves a KISZ-védnökség mozgalom Színházunk hazánk felszabadulásának negyed- százados évfordulója alkal­mából mutatja be a Buda­pesti tavaszt. Bár e színmű tavaszra, vagyis egy év­szakra utal, tudjuk, mind- anyiunk számára világos, hogy egészen másról, sok­kal többről van szó. A szimbolikus cím a magyar történelem tavaszára utal, 1945 tavaszára, amikor ha­zánkban először köszöntött be az igazi tavasz a legszé­lesebb néprétegek számára. A színmű 1944—1945 for­dulóját hallatlanul hitele­sen, végtelenül egyszerű, de kifejező módon idézi föl. Egyes emberek drámáján keresztül mutatja be ezt a korszakot, a háború végét, a fasizmus dühöngését, a felszabadulás nagy esemé­nyét is. Karinthy Ferenc műve először regényként, majd hazánk felszabadulásának tízéves évfordulóján, 1955- ben filmként aratott ki­emelkedő, művészi sikert. Á regény azóta több kia­dást ért meg, a filmet a filmszínházak, s a televízió is többször felújította, Gá­bor Miklós és Gordon Zsu­zsa alakítása ma is eleve­nen él sokak emlékezeté­ben. De akik akár a regényt, akár a filmet, vagy mind­kettőt jól ismerik, azok is sok Új élményt, impressziót kaphatnak a mű színpadi változatától. A történet színpadra alkalmazása le­hetőséget ad arra, hogy ki­bontva az egyes figurák jellemét, méginkább néző­közeibe kerüljenek ennek a korszaknak érdekes, jel­lemző figurái. Színházunk előadásában az a rendezői főtörekvés, hogy mindazoknak, akik át­élték ezt az időszakot, fel­idézzük a múltat, a fasiz­mus dühöngésének utolsó heteit, azt a rettenetes fé­lelmet, izgalmat, amelyen annyian átestek. De egy­úttal felidézzük azt a nagy­szerű pillanatot, amikor fel­világosodott az új élet le­hetősége. És mindazoknak, akik akkor még nem éltek, vagy kisgyerekek voltak, tehát a harmincöt éven aluliaknak, ízelítőt akarunk adni eb­ből az izgalmas, félelem­mel teli, majd megkönnyeb­bülésbe váltó időszakból. Vagyis a harmincöt éven aluliak számára a század történelméből adunk doku­mentumot, érdekes játék keretein belül. A műben tulajdonkép­pen három csoport képvi­seli ezt az időszakot. Az egyik: a német és a magyar fasizmus képvise­lői; azok, akik saját egyé­ni érdekükben mindenre, a legaljasabb tettekre, a leg- elvakultabb szadista visel­kedésre is képesek voltak. Ellentáboruk képviselői a darabban — mint 25 év­vel ezelőtti történelemben is — a magyar partizánok, ellenállók, akik a fasizmus utolsó idejében már na­gyon világosan is látták, hogy a fasizmus dühöngése ellen tettekkel kell fellép­ni. A harmadik és legfur­csább réteg az a polgárság, amelyik sehogyan sem ta­lálja a helyét, s nem tud­ja teendőjét, nem látja jö­vőjét. Ez a polgárság — legalább is legjelentősebb rétege — idegenkedik a teljesen jobbra elhajolt nyi­las uralomtól, de tenni nem mer, fogalma sincs arról, hogy mi lehet a jövője, mi­lyen lehet az élete az új, szabad világban. Ezek a kozmopolita, megalkuvó, óvatos emberek, ha nem is látják, nem is tudják, az események sodrában mégis megérzik, hogy valami dön­tően más egészen új kö­vetkezik életükben. A darabon végighúzódik egy gyönyörű lírai szál is. Két fiatal az üldözés, a bombázás, a reménytelen­ség közepette találja meg egymást. Talán meglepő, hogy a sötét korszakban játszódó darabból bő humor árad. Az ember soha meg nem tagadhatja önmagát, s az életben mindig akadnak olyan figurák, akik legre­ménytelenebb pillanatban sem vesztik el jókedvüket. Szándékunk még a mű bemutatásával a nézők szá­mára valamifajta szokatlan élményt is adni. A nézők meglepődnek majd, hogy már a színházi előcsarnok­ban, vagy ruhatárban olyan meglepetésben lesz részük, ami a szabvány színházi előadásokon nem szokásos. Turián György Rodelinda az Operaházhan A tavaszi kulturális prog­ram egyik érdekessége, hogy az Operaház április­ban felújítja Händel: Rode­linda című operáját, amely­nek érzelemgazdag, kifeje­zésteljes barokk zenéje utoljára 1943-ban csendült fel az Operaház falai között. Az áprilisban bemutatásra kerülő felújítást Békés András rendezi. A Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökségi moz­galma hazánk felszabadulá­sát követő évekig visszave­zethető. Szervezett, terv szerinti működésről ebben az időben ugyan még nem beszélhetünk, de az ország szinte valamennyi akkori fiatalja részt vett az újjá­építésben, s az 50-es évek elején a dunapentelei, ka­zincbarcikai és a komlói iparövezetek kialakításá­ban. A KISZ-eseknek a terme­lést szervezett formában segítő mozgalma 10 évvel ezelőtt 1960-ban kezdődött, A népgazdasági feladatok, különösen az ipari beruhá­zások, s a tervek végre­hajtása felett vállalt a KISZ védnökséget. E védnökség­vállalások eredményeként a Dunai Cementműveket pél­dául az eredeti határidőnél egy évvel korábban adták át rendeltetésének. Három évvel ezelőtt a KISZ VII. kongresszusa védnökséget vállalt a II. ti­szai vízlépcső építése és hasznosítása felett. A leg­fontosabb teendőket a KISZ Központi Bizottsága, a Me­zőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal szocialista szerződésben is rögzítette. E védnökségben ezer KISZ-alapszervezet és 600 úttörőcsapat vesz részt napjainkban is. A jelenlegi országos KISZ-védnökségek a vegy­ipar fejlesztése, a közúti járműprogram, s a Szegedi Kőolaj- és Földgázipari lé­tesítmények fejlesztése kö­ré csoportosulnak. A KISZ KB védnökséget vállalt a Dunamenti Hőerőmű, a Ga­garin Hőerőmű és a Thorez külszíni bánya teljes fel­építése, illetve kiaknázása felett. Hazánk felszabadulásá­Ez a neve annak az in­diai művészeti akadémiá­nak, amelynek művész- együttese most hazánkban tartózkodik. A fővárosi vendégszereplésnek az új­ságokban és a rádióban egyaránt lelkes, elismerő volt a visszhangja. nak negyedszázados jubile­uma, s a Lenin-centenári- um tiszteletére számos He­lyi védnökségi akciósoro­zat kezdődött A többi kö­zött a Lenin Kohászati Mű­vek, s a Diósgyőri Gépgyár rekonstrukciói felett vállal­tak védnökséget a fiatalok. E mozgalmak lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyá­rak, üzemek, vállalatok KISZ-szervezetei közvetett formában segítsék a nép- gazdasági tervek végrehaj­tását. Néhány követésre méltó példával már Bács-Kiskun megyében is találkoztunk. Az országos járműprogram felett a Bajai Kismotor és Gépgyár KISZ-esei vállal­tak védnökséget. Arra tet­tek ígéretet, hogy 105 szá­zalékos tervteljesítéssel, a határidő pontos betartásá­val elkészítik a tehergép­kocsi-fülkéket. T, L. Ezért is öröm számunk­ra, hogy Kecskeméten, a Katona József Színház szín­padán láthatjuk a szá­munkra különleges élményt nyújtó művészeket. A kü­lönleges nevű ősi indiai táncokat: a Brahata Na- tyam-ot és a Kathakali táncdrámát varázsolják a nézők elé indiai barátaink szombat este 7 órai kez­dettel. A művészegyüttes ameri­kai, párizsi, berlini szerep­lések után érkezett ha­zánkba, hogy ízelítőt adjon India gazdag művészeti ha­gyományaiból. A Kecske­méten is bemutatásra ke­rülő műsor értékét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az indiai kor­mány a legmagasabb ki­tüntetésben részesítette az együttes vezetőjét. Szeretettel várjuk, hogy a híres művészegyüttes tag­jai benépesítsék a Katona József Színház színpadát. MAjz jr «r A Petőfi Népe Kep-tofo és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata A fertődi kastély restaurálását 1958-ban kezdték meg. E környéket magyar Versailles néven is emlegetik. Je­lenleg a kastély egyik részében növénytermesztési és növénynemesítési intézet működik. A kastély díszudva­rán nyaranta emlékhangversenyeket is rendeznek, an­nak a zeneszerzőnek az emlékére, aki a 18. században itt komponálta több alkotását. Ki a zeneszerző? Händel — Haydn — Liszt Ferenc? Totószelvény a 10. oldalon található. KALAKSHETRA — Az ellenforradalom le­verése után, a konszolidá­ció első napjaiban szinte bent laktunk szolgálati he­lyünkön — kezdte a beszél­getést egyik este X. alezre­des. — Nemcsak a köztör­vényes bűnözők, de a poli­tikai kalandorok, gyilkosok ellenforradalr^' -ok felderí­tése, elfogása is ránk há­rult. Igaz, ebben a munká­ban nagyon sokat segítettek a karhatalmi alakulatok ka­tonái. Ismétlem, rengeteg munkánk volt, s az állo­mány — nyomozók, rend­őrök — a nap minden órá­iban talpon voltak. Az el- mforradalmárok, társadal- ni rendünk ellen fegyvere ;en fellépők, a régi rend­szert visszavárok elbújtak, visszahúzódtak, de tovább­ra is szervezkedtek, ártot­tak, ahol csak lehetett. Igyekeztek ellenséges han­gulatot kelteni, sőt a fegy­veres támadástól sem riad­tak vissza. Ezekben a na­pokban történt az a pél­dátlan bűncselekmény, amelynek egyik rendőr elv­társunk áldozatul esett... Böbék Károly és rabtár­sai a sátoraljaújhelyi bör­tön kapuján kilépve, össze­ölelkeztek a fegyveres el­lenforradalmárokkal. Egy darabig csoportba verődve hallgatták a szónokot, egy fiatal suhancot, aki géppisz­tolyával egyre az ég felé mutogatott, s minden má­sodik mondata ez volt: „Aki magyar, velünk tart!” Bö­bék, akinek a szabadulásig még nem kevesebb, mint öt éve volt hátra, lelkesedett. Nem ok nélkül. Korábbi munkahelyén több bűncse­lekményt követett el, s ezért két év és kilenchónapi bör­tönre ítélték. Alig szabadult ki, újabb bűnökkel terhel­te meg lelkiismeretét: lo­pott, erőszakoskodott, sőt 'gy rendőrt is megütött, "zért kapott hat évet. Az ellenforradalom nap­jaiban hűnözőkhől álló cso­porttal érkezett Budapest­re, ahol belekóstolt a fegy­veres harcokba. Amikor az ellenforradalmi felkelés fegyveres utóvédéit is fel­számolták a szovjet és a hazánkhoz hű magyar ka­tonák, Böbék menekülni kényszerült. Este érkezett Bajára, de másnap, novem­ber 9-én, rokona félrehív­ta a szobában. — Karcsi — mondta csen­desen. — Délután egyik ba­rátomnál, néhány igazi ha­verral összejövünk, gyűlést tartunk... Eljössz? — Igen, ott leszek. Délután, az egyik bajai lakás szobájában nyolc-tíz húsz év körüli fiatalember ülte körül az ovális, régi­módi asztalt. A bemutatko­zás után a szót Böbék Ká­roly az ellenforradalmi harc részvevője vitte: — Nem nézhetjük tétle­nül, hogy az oroszok simán bevonuljanak a városba. Csinálnunk kell valamit! Ránk, fiatalokra tekint az ország, a szabad világ ... Az a javaslatom, szervez­zünk fegyveres akciókat foglaljuk el a rendőrséget a postát, a vasútállomást Amikor a kezünkbe kerül­nek a város főbb objektu­mai, felszólítjuk az oroszo­kat: hagyják el a várost.;: Én bízom bennetek, rendes, becsületes emberek vagy­tok... Az első feladat: es­tére fegyvereket szerezni. A lelkesedés e tüzes be­széd után sem volt túlsá­gosan nagy, hiszen a gyűlés résztvevőinek többsége tar­tott a rendőrségtől, hiszen büntetett előéletűek voltak. Ennek ellenére valamennyi­en elindultak, hogy teljesít­sék a parancsot. Este 6 óra után már sokkal kisebb lét­számban jelentek meg a ta­lálkozón, s a fegyvereket sem hozta el mindegyik. Böbék kifakadt: — Gyáva fickók vagytok! Tűritek, hogy Bajára be­jöjjenek az oroszok, s azt is, hogy Pesten sok száz fi­atal ontsa vérét a ti szabad­ságotokért. Szégyellj étek magatokat!... Ki tart ve­lem? ... Nekem bátor, iga­zi férfiakra van szükségem! Eichardt Ottó és Szalai Mihály előlépett. Nem sok vesztenivalójuk volt, s ép­pen ezért úgy érezték, le kell számolni azokkal, akik íket — igaz, hogy közönsé­ges bűncselekmények elkö­vetéséért — börtönbe jut­tatták. — Veled megyünk... A többieket pedig küldd a fe­nébe! Este nyolc óra lehetett. Három férfi érkezett a ba­jai rendőrkapitányság elé, két nemzetiszín karszalagot viselő nemzetőr, s egy fel­emelt kezű ellenforradal­már. Az egyik nemzetőr há­tán két géppisztoly lógott, a másik a foglyot kísérte. A kapuőr kitekintett a vas­rács mögül. — Hoztunk egy csirkefo­gót — mondta Böbék, hi­szen ő volt az, aki Eick- hardt Ottót kísérte, s hogy nagyobb nyomatékot adjon ennek a színjátéknak, fegy­vere csövével hátbalökte a foglyot: — Mozdulj már! A rendőr kissé csodálkoz­va szemlélte a jelenetet, nem ismerte, nem is ismer­hette fel a sö létben a „nem­zetőröket”, ezért kitárta a kaput. Ebben a pillanatban Böbék és Szalai megfordult, s a mit sem sejtő rendőrre és a mellette álló fegyver­telen őrsparancsnokra fog­ta fegyverét. — Kezeket fel!... Ottó! Vedd el tőle a géppisztolyt. Vigyázzatok rájuk — adta ki az utasítást, s besietett az épületbe. (Folytatása következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom