Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

a. oldal MW, március C. péntek ' Mezőgazdasági könyvespolc Vannak olyan ágai a mezőgazdasági termesztés­nek, amelyet nálunk elég­gé elhanyagolnak. Ilyen pédául a gombatermesztés. Erről írt könyvet Koronczy Imréné és Uzonyi Sándor- né. A szerzőpár részletesen foglalkozik a gombater­mesztés új, korszerű agro­technikájával, ismerteti a legmodernebb eljárásokat. Keresett könyv Kerekes József munkája a gyógynö­vénytermesztésről. A téma magába f ogled ja az illó­olajos és a fűszernövények termesztési tennivalóit is, közöttük a levendula, kom­ló, majoránna, borsosmen­ta, tárkony, kakukkfű ter­melésének, gyűjtésének, feldolgozásának és fel- használásának ismereteit is. Négy szerző: Harmat László, Kollányi László, ifj. Porpánczy Aladár és Szilágyi Kálmán a bogyós gyümölcsök termesztéséről írt érdekes könyvet: kösz­météről, málnáról, ribisz­kéről és szamócáról. Az olvasó pontos választ kap arra, hogyan telepítse a szamócát, miért jó magas törzsre oltani a köszmétét, milyen betegségek károsít­ják leggyakraban a málna­ültetvényt. VÍZ, víz... s égek, közös gazdaságok is gépeket juttatva adták tan új elét együttérzésük­nek. A szivattyúk napon­kénti telepítésben, vál­tásban állnak a víztele­nítés szolgálatában. S a községben az emberek egymással versengve ás­sák az árkokat, tisztítják a csatornákat. — Sajnos, annyira telít­ve vagyunk, hogy a Du- navölgyi Főcsatorna már nemhogy elvezetné a vi­zet, de visszatáplál — mondja Szénása László, a tanács műszaki ügyinté­zője. — Fakadnak a gyü­mölcsfák, de egyelőre saj­nos nem is gondolhat­nak arra a közösben, hogy az időszerű tenni­valóikhoz fogjanak. A Szabadság utca és környéke — egyike a leg- viaesebbaknek. A házak falán alattomosan ütnek ki a víz- és salétromfol- tok... Átrak Lászlóék tornácát már alá kellett dúcolni; a kutakban te­tőzik a víz: Ádám Imre bácsf csaknem sírva pa­naszolja, hogy már a konyhába is alig lehet bemenni, minden csupa sár... — Négy szer-ötször « szivattyúztunk a község­nek ezen a részén — mondja Szénási László —, képzelheti, ny lenn« itt enélkül. Bizonyára csó­nakon kellene közleked­ni . „ Soltvadkerten nnpnfc óta harmadfokú készült­ség van érvényben. Sze­rencsére, van olyan része is a megyének, így pél­dául Alpár. ahol az el­sőfokút is meg lehetett szüntetni. továbbra is lankadatlanul a csatornakészítés. — Eddig már két kilo­méternyi csatorna áll ké­szen — mondja Mihály bácsi. — Pillanatnyilag az óvoda környékéről terel­jük el a fölösleges csapa­dékot. (A község vezetői külön is kértek bennünket, hogy Gombos Lászlónak, a Ho­mokhátsági Vízgazdálko­dási Társulat mérnökének a nevét feltétlenül említ­sük meg. ö nemcsak most irányítja eredménye­sen a védekezést, segítő­készségét az előző „vizes” évben is megtapasztalták már.) VÍZ, víz... A szokatlanul kemény és hosszantartó tél az ed­diginél is súlyosabbá tet­te megyénk belvízhely­zetét. Sosem voltunk e tekintetben „elkényeztet­ve”, mondhatni, évente visszatérő gond ez: a szántásokat elborító ára­dat, a házak alapját alá­mosó talajvíz, amelyet mind-mind megsokszoroz a márciusba is átnyúló tél szeszélye, a hol plusz, hol mínusz, s az ezzel együtt­járó olvadás... A legfrissebb adatok ta­núsága szerint Bács-Kis- kun megyében csaknem 90 ezer holdra terjed ki a belvízveszély. Ebből 8 és félezer hold a vetés, 13 ezer holdat meghaladó a szántóterület és több mint 60 ezer hold a rét—legelő. A szakértők véleménye szerint egyébként a több mint három hónap alatt lehullott csapadéknak jó 60 százaléka beszivárgott a talajba, amely így csak­nem teljesen telített. • Megyénk tájait róttuk, ceruzával és fényképező­géppel felszerelve, hogy nyomon kövessük a bel­víz ártalmait, pusztítása­it Mindjárt néhány kilo­méterre a megyeszékhely­től, Jakabszálláson már a védekezés hatékony jelei­vel találkozunk. — A külterületen 9t A bócsai határban még ez évben elkészül az át­emelő szivattyúállás, am ely sokat enyhít majd a környék belvize® gondja in. — A Szegedi Vízügyi Igazgatósággal együttmű­ködve, még az ősszel rendbe tettük a csator­nákat. s felkészültünk a víztárolásra — mondja Cseh László, a Kiskun­félegyházi Járási Tanács vb-elnöke. — A járásban mintegy 2 és félezer hold van veszélyeztetve. Ké­szenlétben áll 15 szivaty- tyú, de pillanatnyilag itt nincs ok aggodalomra. * Íme egyetlen nap kereszt­metszetében a megye egy részének vízügyi helyzete. Hol súlyos gondok, hol reményteljes bizakodás. Hogy a holnap mit hoz, nem tudhatjuk. Az időjá­rási előrejelzés, amikor e sorokat írjuk: „további havazások, havasesők, esők”... Jóba Tibor és Pásztor Zoltán — Nagyon súlyos a helyzetünk — ezzel fo­gad Nagv Károly, a SoltvadkerH Községi Ta­nács V. TV elnöke. — Igaz eddig csupán egv kétgyer­mekes esoléönt kellett szükséglakásba költöztet­Ez a helyiség sem alkalmas lakásnak... Derekasan helytálltak a jakabszállásiak. víz, víz, víz, víz, víz, víz, víz... lakóház vált életveszélyes­sé — tájékoztat Galló István, a vb elnöke. — Szerencsére, az érintett családok mindegyike hoz­zátartozóinál nyert elhe­lyezést, így szükséglaká­sok igénybevételére nem került sor. A községben a szántóte­rület háromnegyed része, mintegy 5—6 ezer hold áll víz alatt. A lakosság példásan veszi ki részét a munkákból. Az egy héttel ezelőtti jelzéskor — ami­kor a község alsó részét elöntötte a víz —, gyors mozgósítás után a lakos­ság apraja-nagyja neki­fogott az árokásásnak. Ennyire százszázalékos társadalmi munkára még alig volt példa! Ottjártunkkor Wolford Mihálynak, a községi nép­frontbizottság elnökének, községi vb- és tanácstag­nak az irányításával folyt nünk, de a község belte­rületén a talajvíz 165 hol­don tört fel, a külső ré­szeken pedig több mint 1100 holdra -tehető az el­öntött terület. Hat, túlnyomórészt nagy teljesítményű szi­vattyú segíti a vízmente­sítést; a Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat mellett a környező köz­Kedves Pajtások! Híradás Kiskunhalasról örömmel látjuk, hogy megyeszerte milyen nagy­szerű eredménnyel szere­peltek a szaktárgyi verse­nyeken. Minden pajtás az iskolai tananyagon messze túlmenően felkészült a ve­télkedőre, hogy iskolája, út­törőcsapata színeiben ver­sengjen az elsőbbségért. Né­hány versenyző — mint Bi- lekov Jolika írja Halasról — megbetegedett, „a kis bacillus kifogott rajtuk”, nekik mielőbbi jobbulást kívánunk. Várjuk további híradásai­tokat, március 13-án meg­jelenő Úttörőéletben a kecskeméti járás títörőcsa- patainak krónikásait illeti az elsőbbség. Csapatunk minden tag­ja tevékenyen vesz részt az őrsi próbák teljesítésé­ben. ősszel a hadijátékon a pajtások ügyességüket, bátorságukat bizonyíthat­ták be. A tavaszi felada­tok közül a szaktárgyi ver­senyeken való részvétel emelkedik ki. Iskolánkban Balogh Mária élővilágból, Kocsis Edit földrajzból, Csordás István fizikából, Födi István történelemből bizonyult a legjobbnak. Orosz nyelvből a hetedikes Horváth Katalin és a nyol­cadikos Hideg Judit jeles­kedett. Az alsó tagozatosok közül környezetismeretből Bajzák Katalin, számtan­Hej rcgő, rejtem... Mi, a hajósi honismereti szakkör tagjai, az elmúlt ősszel jelentkeztünk a rá­dió felhívására az úttörő néprajzkutató vetélkedőre. Buzgón készültünk, nép­szokásokat, régi használati tárgyakat gyűjtöttünk, meg­ismerkedtünk községünk múltjával, hagyományaival. Szakköri otthonunkat szé­pen feldíszítettük és vártuk a rádiófelvétel napját. A Nyomdászszakkor A kecskeméti Zrínyi Ilo­na Úttörőcsapat tagjai ta­náraik irányításával készül­nek a szaktárgyi versenyek­re. A versenyzőknek termé­szetesen nem csupán a tan­könyv anyagát kell tudni, — a versenyzés többlettu­dást kíván. Segítségükre volt iskolánk könyvtára, ahol nyugodt, szép környe­zetben tudták Ismereteiket tovább gyarapítani. Az erős ellenfelekkel szemben azon­ban csapatunk tagjai jól megálltak helyüket. Iskolánk pinceklubjába!) karácsonyi szünetben a Magyar Rádió munkatársai felkerestek bennünket és magnóra rögzítették műso­runkat. Örömmel tudatjuk a me­gye úttörőivel, hogy már­cius 8-án, vasárnap 10 óra 03 perckor a Kossuth-rádiő- ban sugározzák a hajósi honismereti szakkör műso­rát. Csupor Teréz 7/b. Hajós házi nyomda működik, a Kecskeméti Nyomda Vál­lalat patronál bennünket. Minden héten két alkalom­mal a hetedikes és nyolca­dikos pajtások szakköri foglalkozást tartanak itt. Néhány hete lázasan fo­lyik a munka, a lányok el­határozták, hogy hazánk fel- szabadulásának 25. évfor­dulójára, április 4-re kiad­juk iskolánk ifjúsági lap­ját. Tóth Györgyi kr-Vi'kis ős Cseh Erzsébet mértanbői Perjési Katalin vezet. örömmel jelentem, hogy a versenyzők a többi tan­tárgyat sem hanyagolták el, ezt bizonyítja a 8/c. osz­tály félévi tanulmányi át­laga, mely 4,5 volt. A megyei versenyeken részt vevő minden paj­tásnak sok sikert kívánunk. Bilekov Jolán csapattanácstag Televíziót kaptak! A Bácsszőlős Teleki-sző­lők általános iskola kisdo­bosai a Budapesti Ganz Villamossági Művek és a Bajai Ganz Villamossági Művek dolgozóitól televízi­ót kaptak. A kisdobosok műsorral köszöntötték a gyár képvi­selőit, akik a tv-t nyomban felszerelték. A bajai gyár képviselői üzemlátogatásra hívták meg az iskola tanulóit. Sárközi Károly úttörő-csapatvezető Lövészverseny Tasson Tasson, a II. Rákóczi Fe­renc Úttörőcsapat vezető­sége Kapitány Sándor ta­nár bácsi vezetésével meg­rendezte a felszabadulási lövészbajnokságot. Bajnok­nak bizonyultak Majsai Rozália, Kovács László és Dabi Mihály nyolcadikos pajtások — s ezért könyv- jutalmat kaptak. Csapatunk minden tagja lelkesen vesz részt azon a pályázaton, amit „Mit tudsz Lenin elvtárs életéről?” címmel rendeztünk. Az el­ső díjat nyerő csoport ba­latoni táborozáson vesz részt Horváth Zsuzsanna csapatkrónikás, Tass összeállította: Selmeci Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom