Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

1070. március 28. szombat 3. oldal Ülésezett a megyei tanács Műtétek — ollóval (Folytatás az 1. oldalról) ezúttal csupán ennyit; Az utóbbi 10 év alatt mindenkor lelkes visszhangra talált a megyei pártbizottság indít­ványára a Hazafias Nép­front megyei bizottsága és a megyei tanács által éven­ként megismételt felhívás a településfejlesztés szolgá­latára. A legfényesebb bi­zonyíték erre, hogy 1960— 1969 között 504 millió fo­rint értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakosság a célkitűzések megvalósításához. Kapcsolódóan az elmúlt 10 évi ilyen vonatkozású munka számbavételéhez, értékelte a tanácsülés a múlt évi fejlesztési ver­senyt, s döntött a legjobb eredményeket elért tele­pülések helyezéséről. Esze­rint a járások közül a ka­locsai, a városok közül Kecskemét, a másodváro­sok kategóriájában Duna- pataj, a négyezer lakos fe­letti községek közül Hajós, míg a kisközségek kategó­riájában Dunaszentbenedek szerezte meg az elsőséget. Egyidejűleg úgy döntött a tanács, hogy az ünepélyes eredményhirdetésre, az el­ismerések átadására és az idei településfejlesztési ver­seny meghirdetésére az évenként immár hagyomá­nyos nagyaktíva ülésen ke­rül sor, melyet ezúttal Ba­ján rendeznek meg május 6-án. Ezután a végrehajtó bi­zottság több bejelentését hagyta jóvá a tanácsülés A többi között elfogadta Pozsgai Imrének — mun­kaköri változás, illetve el­költözés miatt a megyei ta­nácstagságáról való lemon­dását és jegyzőkönyvileg mondott köszönetét tanács­tagi minőségében kifejtett kiemelkedő tevékenységé­ért. Ugyancsak jegyzőköny­vi köszönetnyilvánítás mel­lett elfogadta a testület a 91. számú választókerület tanácstagja, Nicsovics György lemondását, akit szintén munkaköri válto­zás szólít el a megyéből. A megyei tanácsülésen végezetül interpellációk hangzottak el. Ennek során szót kért Nagy Sándor ke­celi és Harmath Lajosné, hajósi megyei tanácstag. Befejeződött a szovjet írókongresszus Pénteken Moszkvában be­fejeződött az orosz föderá­ció íróinak 3. kongresszu­sa, amelyen megvitatták a köztársaság soknemzetisé­gű irodalma fejlesztésének főbb problémáit. A felszólalók főképpen a közelgő lenini jubileum­mal foglalkoztak. Ezután megválasztották az orosz föderáció Írószö­vetségének új vezetőségét. •A vezetőség tagja lett töb­bek között Mihail Solohov, Nyikolaj Tyihonov, Leo- nyid Leonov, Kosztantyin Fegyin, Alekszandr Tvar- dovszkij, Konsztantyin Szi- monov, Raszul Gamzatov, David Kugultyinov, Musz- taj Karin és több más nemzetiségi író. A kongresszust követő első vezetőségi ülésen Szer- gej Mihalkov moszkvai költőt választották meg a vezetőség elnökévé. Megjelent a Művelődésügyünk ünnepi száma Felszabadulásunk 25. év­fordulójára jelent meg a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának kiadásá­ban a Művelődésügyünk ünnepi száma. A folyóirat elindulása óta ez a 14. szám. Az alkalomnak meg­felelően most kizárólag me­gyénk művelődésügyének negyedszázados fejlődésé­vel foglalkozó írásokat kö­zöltek a szerkesztők. A megjelentetett művek 40 millió tojás a szövetkezeti és háztáji gazdaságokból Az idén gazdag a tojás­kínálat. A termelőszövetke­zetekből és háztáji gazda­ságokból eddig — a gyá­rak felvásárlásával együtt — több mint negyven mil­lió tojás kerül a hazai és külföldi fogyasztókhoz. A BOV kecskeméti gyárából — ahol naponta félmillió tojást osztályoznak és cso­magolnak — eddig húsz­milliót továbbítottak a megrendelőkhöz. Az év első negyedévi to­jásforgalma jóval megha­ladja más évek hasonló időszakának forgalmát. A növekvő kínálat tényezői, hogy a nagyüzemi gazdasá­gokban is fokozott mérték­ben foglalkoznak aprójó- szág-tenyésztéssel, tojáster­meléssel. Ma már a háztá­ji gazdaságokban is nagy tojáshozamú tenyészbarom­fit tartanak. A szakembe­rek véleménye szerint a nagy termőképességű tojó­hibridek elszaporítása az eddiginél kifizetőbbé tette az árutermelést. A továb­biakban a kereskedelmen múlik, hogy ennek jöve­delmezősége a termelőgaz­daságokban realizálódjon. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis egyes vidé­keken telítődött a tojáspiac. A gyárak csak a kapaci­tásukhoz mérten fogadják, s elsősorban a nagyüzemi gazdaságokból, a tojást. A háztáji gazdaságok gazdag árukínálata pedig vevőt vár. A tojás-értékesítési gondokról a MÉSZÖV fel­jegyzést készített s felhív­ta az illetékesek figyelmét, az áru folyamatos felvásár­lásának, illetve elhelyezésé­nek sürgető tennivalóira. A magyar kultúra napjai Moszkvában Havel József, az MTI tudósítója jelenti: A Szovjetunióban válto­zatlan érdeklődés kíséri a magyar kultúra napjait. Pénteken a moszkvai bel­város egyik hangulatos ut­cájában: a Petrovkán a magyar és a szovjet műve­lődésügyi minisztérium képviselőinek jelenlétében megnyílt a magyar könyv­hét. Ilku Pál művelődésügyi miniszter vezetésével ama­] gyár kulturális küldöttség j péntek reggel megérkezett j Leningrádba. A szovjet sajtó továbbra | is különleges figyelemmel fordul a felszabadulásának ünnepére készülő Magyar- j ország felé. A Pravda pén- ' teki száma közli Bálint Józsefnek, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága gazdasági I osztálya vezetőjének cikkéé J a magyar gazdasági reform I megvalósításáról. közül különösen kettő tű­nik ki: Gila János a műve­lődési otthonok két évtizedes történetét elemzi, Móczár Albert a tudományos-tech­nikai forradalom problé­máiról írt. Tövis Ferenc az alsófokú oktatás 25 éves fejlődését, dr. Búzás Jánosné a műve­lődésügyi beruházásokat, Krajcsovicz Mihály a fel­nőttoktatást és a szakok­tatást, Borbás Béla a gya­korlati oktatást vizsgálja közelebbről. Értékes írás dr. Szvétek Sándoré, aki Jövőnk és a pedagógia címmel vet fel hasznos gondolatokat. A folyóirat ünnepi szá­mához Bodor Jenő írt be­vezetőt, amelyben arról számol be, hogy 25 év alatt eredményesen oldottuk meg a szocialista ember- formálás nevelési feladata­it. Égy hősi korszak nyo- ™ mait kutattam, epi­zódjait fürkésztem mosta­nában. A több mint ne­gyedszázados múltnak azo­kat a napjait, amelyek lé­nyegében a szocialista egészségügy első lépéseinek tekinthetők Kecskeméten. Kalauzom az immár törté­nelminek számító esemé­nyek rendszerezésében dr. Mándoky Antal, az SZTK megyei alközpont ellenőrző főorvosa. Szavai nyomán szinte magunk előtt látjuk a várost, 1944 őszének Kecs­kemétjét, csaknem teljesen elnéptelenedve, őszi ködök­be burkolózva, romosán, a háború viharától megté­pázva. A kiürítés következmé­nye volt az is, hogy a vá­ros jóformán orvos nélkül maradt. Igaz, hogy dr. Ma- tolcsy Károly műszereit, felszereléseit a kisnyíri sző­lőjébe is magával vitte, s hazatéréséig ott folytatta prakszisát, s dr. Merétey Sándor, a kórház főorvo­sa elsőnek tért vissza a fő­városból, ahová családját menekítette. Az orvosi te­vékenységét éppen abban az évben kezdő Mándoky is sietett vissza szülőváro­sába. Jelenkezett a demok­ratikus hadseregbe, amely­nek később sorozó orvosa is lett. — Munkánk, sajnos, bő­ven akadt — kezdi vissza­emlékezését. — A szovjet hadsereg sebesültjein kívül rengeteg volt a polgári sé­rült. Amikor például német légitámadás érte a fülöp- szállási vonatot, több száz sebesültet kellett kezelésbe vennünk. A foszforos löve­dékek iszonyú pusztítást okoztak... A Cserepes-kórház és a piarista rendház a felszabadító hadsereg sebe­sültjeivel volt tele. Szá­munkra a barátok rendhá­zában — tizenkét súlyos sebesülttel, hat ággyal és hat matraccal — vette kez­detét a kórházi munka. Reggel 6-tól késő éjszaká­ig dolgoztunk. Délelőtt a lakosság gyógykezelése volt soron, délután pedig a Me­zei úton levő hadifogolytá­bor betegeit láttuk el. A Csúcsforgalom a vetőmag eladásban A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat ezekben a napokban nagy forgalmat bonyolít le. A vállalat lep­sényi telepén évente mintegy ezer vagon vetőmagot tisztítanak és osztályoznak automata gépeken. Rendsze­res laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzik a szállításra kerülő anyagot, így biztosítják azt, hogy csak jó minő­ségű vetőmag kerüljön földbe. A képen: Magtisztaság-vizsgálat a laboratóriumban. A képen Percei Gézáné. késő esti órákban a közeli Túri szanatóriumban vé­geztük, dr. Sármási Jenő kollégámmal, a sürgős mű­téteket. Roppant gondot okozott a gyógyszerhiány. A gyógy­szerellátás megszervezése is Mándoky doktor nevéhez fűződik. Mint mondja, a feltört, jócskán kifosztott patikákból gyűjtötték össze először a még felhasznál­ható szereket. Később pe­dig már a lakosság is se­gítségükre sietett, jelentve, hogy melyik elárvult lakás­ban, pincében akadtak gyógyszerre. Talán még ennél Is * súlyosabb problémát jelentett az, hogy az első hónapokban szinte egyálta­lán nem volt műszer. Nem egyszer előfordult például, hogy dr. Merétey gipszvá­gó ollóval volt kénytelen operálni. — Hihetetlen munkabírá­sa volt — emlékezik meg- hatottan példaképére Mán­doky főorvos. — Volt úgy, hogy több hetes megfeszí­tett, idegtépő munka után már annyira fáradt voltam, hogy azt hittem, nem bi- rom tovább. Szólni akartam Meréteynek. Munka közben eltorzult arccal találtam. — Mi a baj? — Borzalmas ve­segörcsöm van... — El­szégyelltem magam: ha ő ilyen betegen, kínlódva, összeszorított foggal helyt­áll, akkor én, a fiatal, nem szabad, hogy panaszkod­jam. Mondhatni, januárig vég­zett emberfeletti munkát az a néhány orvos, egész­ségügyi dolgozó, aki a vá­rosban volt. Ezután már kezdtek visszaszállingózni a kollégák, s így egy-egy or­vosra kevesebb tennivaló jutott. — Nemsokára már meg­felelő kórház létesítésének a gondolatával is foglalkoz­hattunk. Nyáron a Kaszap utcai iskolába települtünk át. Ezt megelőzően rendbe­hozták a Siesta szanatóriu­mot is. Persze, korántsem volt azért még rózsás a helyzet. Még 1945 nyarán is csak éjfélig volt áramszol­gáltatás. Hányszor operál­tunk petróleumlámpa mel­lett! A járványosztályon sok volt a diftériás gyerek. Elképzelhetni, mit jelentett egy-egy intubálást — cső behelyezését a gégébe — ilyen fényforrásnál elvé­gezni. Sőt, ha ez nem járt eredménnyel, nem egyszer gégemetszésre is sor került Tovább sorolván e nehéz korszakkal kapcsolatos él­ményeket, kitűnik, hogy azidőtájt univerzálisnál* kellett lenniük a gyógyítás embereinek. A legegysze­rűbb egészségügyi tenniva­lóktól a legbonyolultabb műtétekig mindent végez­tek. A kezdő, fiatal orvos olykor menetközben, szinte ösztönösen döbbent rá bi­zonyos szakmai fogásokra. És amíg peregnek az em­lékező szavak, mindunta­lan előtérbe kerül Merétey alakja. Emberi, orvosi nagyságáról, fáradhatatlan­ságáról, kezdeményező készségéről, a gondokat, ne­hézségeket lebíró lelkese­déséről megfényesedő szem­mel beszél az őt túlélt munkatárs. Több mint 25 éve • • • ■ már, hogy jófor­mán puszta kézzel fogott hozzá városunkban néhány orvos a legszebb emberi feladatok egyikéhez, a gyó­gyításhoz. Életeket mentet­tek, sír szélén állókat ad­tak vissza újból családjuk­nak, szeretteiknek. S mind­ezt elképzelhetetlenül ne­héz körülmények között, a legelemibb feltételek híján. Nem tartják magukat hős­nek, úgy mondják, csupán a kötelességüket teljesítet­ték. Ez a legtöbb, amit egy ember elmondhat magáról. S a jól végzett munka tu­data egyike a legfeleme- lőbb érzéseknek ... Jóba Tibor Fogadós szakszervezeti aktivisták tiszteletére Bensőséges ünnepség szín­helye volt tegnap délelőtt Kecskeméten a Bács-Kis- kun megyei Kórház. Az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete megyei bizottságának elnöksége az 1945-ös, első szakszervezeti vezetőknek rendezett ünne­pélyes fogadást. Dr. Pethes Attila, a szak- szervezet megyei bizottsá­gának elnöke nyitotta meg a kedves összejövetelt. Hangsúlyozta, hogy az al­kalomnak kettős a célja: egyrészt felszabadulásunk évfordulójára emlékezni, másrészt visszapillantani a hőskorra, amikor a szak- szervezet megalakult, s ün­nepelni azokat az elvtár­sakat, akik létrehozásában, a mozgalmi munka irányí­tásában tevékeny szerepet játszottak. Dr. Cseh Imre főorvos, a megye első szakszervezeti elnöke, ünnepi beszédében történelmi keresztmetszetet adott a szakszervezet meg­alakulásának napjairól, il­letve az azóta eltelt idő­szakról. Dr. Pataky József főor­vos, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője ezután üdvözlő szavak kíséretében a szak- szervezet régi dolgozóinak kitüntetéseket adott át. Az Egészségügy Kiváló Dolgo­zója kitüntetést kapta; La­ki Ernőné dunavecsei védő­nő, szb-titkár, ' Hermann Andrásné, a kecskeméti megyei rendelőintézet asz- szisztense, szb-tag, Domo­kos Lászlóné, a megyei kór­ház ápolónője, Hollósi Ist­vánná, a bajai kórház mű­tősnője, szakszervezeti ta­nácstag, Ternyák Józsefné, a kiskunhalasi kórház ápo­lónője és Steiner Edit, a bajai kórház asszisztense. A Szakszervezeti Munkáért jelvény ezüst fokozatát ket­ten, a Szakszervezeti Mun­káért elismerő oklevelet nyolcán kapták meg. A megyei bizottság oklevelé­vel, negyedszázados moz­galmi munkájáért, 29 szak- szervezeti aktivistát tün­tettek ki. A T0T elnökségének ülése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának El­nöksége pénteken Szabó István elnökletével kibőví­tett ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Ka- zareczki Kálmán mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Az elnökség a tsz-ek el­múlt évi gazdálkodásáról szóló előterjesztést vitatta meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom