Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
4. oldal 1970. március 28. szombat Á tizenhatodik brigád KS ~ m a ~ A Petőfi Népe Kep-fofo és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata Bizony elég kezdetleges munka ez még: hosszú asztalon pálinkás üvegek sora, dobozban parafadugók, s a dugaszolás kézzel történik. Mint a palackozás őskorában. De megszoktuk már a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban: a fejlődés ütemét, a minőségi ugrást nem évekkel, hanem hónapokkal kell mérnünk. Itt csupán arról van szó, hogy nem várják meg, amíg a hildpusztai üzemrészben, a nagy pincészet mellett megépül a palackozó, s felszerelik az automatikus gépsort. Egyrészt, mert a pálinkát, mint a gyümölcs- termesztés melléktermékét, addig is értékesíteni kell, másrészt az itt dolgozók már néminemű tapasztalattal mennek majd át a modern üzembe. Itt dolgozók ... Hiszen egytől egyig mind teenager : tizenegy lány és egy fiú. Kezdők még a gazdaságban, pár éve hagyták csak maguk mögött a nyolc általánost. — Eleinte KlSZ-szerve- zet alakítására gondoltunk ■— közli velem Szabó Erzsébet, a munkacsapat vezetője, két pálinkás bütykös adjusztálása közben. — De Érsekhalmán, ahol egy kivételével valamennyien lakunk, már van alapszervezet, s annak vagyunk a -tagjai. Így azután elhatároztuk, hogy a szocialista brigád cím elnyeréséért vetélkedünk, s megtettük a vállalásokat is ... — Igen, teljesen maguk a fiatalok, önszántukból határozták el ezt — teszi hozzá Iszaev János üzemvezető. — Sem én, sem más nem kezdeményezte. Ügy voltunk vele, hogy ne siettessük, hátha még éretlenek az ilyesmire. De kellemesen csalódtunk. — ők a legfiatalabb szocialista címért küzdő brigád — tájékoztat Varga János, a gazdaság szb-tit- kára. — Sorrendben a tizenhatodik. De amint hallottam, a hűtőházban már szerveződik a tizenhetedik. Figyelmet érdemel, hogy az utóbbi pár évben a hosszúhegyi szocialista brigádok száma már kimondottan a gazdaság ipari üzemeiben dolgozókból gyarapodik, olyannyira, hogy az arány is ezek javára tolódott el. Fényes bizonyítéka ez a mezőgazdaság ipari szintű „áthangolásának”. S az sem véletlen, hogy itt már a legfiatalabb, a 18 éven aluli korosztály talál nemcsak elhelyezkedési lehetőséget, hanem perspektívát is. A legújabb ifjúsági — és leendő szocialista — brigád tagjainak csak kisebb része dolgozott korábban egy-két évet a gazdaság szőlő- és gyümölcskertészetében. Most az év egyik részében pálinkát palackoznak, a másik részében kompótot készítenek. A nyáron fagylaltgyártásra is berendezkednek, s más tartósítási technológiával is megismerkednek, mintegy gyakorlásképpen. Közben heti kétórás szakoktatáson vesznek részt, s ellátogatnak az ország néhány konzervgyárába is. A fiatalok átlagos havi keresete 1500 forint körül van. Baja ipari üzemeiben sem keresnének ennél többet, inkább kevesebbet. Az elvándorlás lehetősége, ha fel is vetődik, a megvalósulásig nem jut el. Miért is vállalnák az albérlettel járó többletkiadást, vagy az ingázás kényelmetlenségét? így, hogy idehaza vannak, keresetükből inkább tudnak félretenni. A dolog másik oldala nem ilyen egyértelmű: a szórakozási, kulturális, általában a szabad idő értelmes sokoldalú eltöltésével kapcsolatos lehetőségek Érsekhalmán rendkívül korlátozottak. Fél évvel ezelőtt még volt mozi, s külön a fiataloknak klubszoba is. Akkor a „gazda”, a hajósi községi tanács hozzálátott a nagy átalakításhoz, amelynek eredményeképp ugyan a mozit újjászületett formában kapják vissza az érsekhalmiak, a klubot viszont —1 óvoda formájában. Zokszót sem szólhatunk, mert ez utóbbira is égető szükség van. Előreláthatólag a klub problémája is megoldódik; az iskolából rekesztenek majd el egy kisebb tante- remnyi helyiséget. Ez viszont kimondottan szűknek bizonyul, holott az előző sem volt nagy. Mellékes probléma ez ? Nem hinném. Ha a fiatalság a munkamegosztásban a legkorszerűbb tevékenyGépjavítás — gondokkal Tizennyolc erőgépet és számos egyéb munkaeszközt javítottak ki a télen a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet műhelyében. A folyamatos munkát nehezítette az alkatrészhiány. Halász László műhelyvezető elmondta, hogy csak sok utánajárással sikerült a régebbi típusokhoz beszerezni a szükséges alkatrészeket. Ezek ugyanis selejtezésre kerülnek. Fzükség van azonban rájuk, mert új gépeket nem kapnak. A megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalat, az AGHOKER, csak a második, harmadik negyedévre ígérte a szállítást. Addigra viszont már be kell fejezni a tavaszi szántást, vetést. — Olyan kalappal köszönünk, amilyen van — mondja a műhely- vezető —, vagyis minden használható gépet rendbehozunk és ahogy lehet pótoljuk az elmaradást. Nehezíti a helyzetünket, hogy több száz hold értékes területünket belvíz borít. A magasabb fekvésű területeken megkezdték a munkát, ahol lehet nyújtott műszakban dolgoznak. A napokban befejezik a hátralevő erőgépek javítását. Képünk előterében: Novák József szerelő és Jankovics Sándor traktoros munka közben. séghez kapcsolódik, a szabad idő eltöltésében is keresi a korábbinál újabb, szélesebb horizontú lehetőségeket. Mit is vállaltak? Legjobb, ha szó szerint ideírom: 1. Az üzemrészre lebontott tervek teljesítése, illetve túlteljesítése. 2. A megengedett selejt csökkentésére törekszünk. 3. Késés és igazolatlan mulasztás nem lesz. 4. Személyenként vállalunk 50—50 óra társadalmi munkát: parkosítunk az üzem körül és a gondozásért védnökséget vállalunk. 5. Szellemi és kulturális téren továbbképezzük magunkat. 6. Évenként legalább egyszer közösen veszünk részt egy színházi vagy mozielőadáson. Kezdetnek ez is jó. De a jövőben több kell, sokkal több. H. D. Mi ez a tumultus? Verekednek talán? — Szó sincs erről. A Hírős város férfias sportot kedvelő lányai rendeztek egy stadionbeli mérkőzés befejezéséül vidám „csetepatét”. Valahol — nagyitóval — esetleg a bírót is fel lehetne fedezni a kupacban. Most már csak három a kérdés. Melyik sportágba kóstoltak bele a kecskeméti lányok? Kézilabda — rugby — futball? A totószelvény a 12. oldalon található. Emlékezés — találkozó előtt 1945 februárjában a Magyar Kommunista Párt, az új nemzeti kormány és a hadügyminiszter felhívására, önkéntes jelentkezés alapján, megalakult Baján az 51-es honvéd őrszázad, majd létrejött a kiegészítő parancsnokság. Az őrszázad parancsnoka Antal Gábor volt, aki jelenleg a bajai tanítóképző gyakorló iskolájának tanára. így vall az 1945-ös időről: — A felszabadulás után meglehetősen zilált volt a helyzet Baján is. Fáradtság és bizakodás. Nehéz újéletkezdés. Akadtak haszontalan, garázdálkodó elemek is. Amikor létrejött az 51-es honvéd őrszázad, legelső feladatunk a rend és köz- biztonság őrzése lett. őrséget állítottunk a raktárakhoz, üzemekben, a Baján veszteglő hajókhoz. A kezdeti időszakban még felszerelésünk sem volt. az őrszázad tagjai három-négy fős csoportokban felkutatták és elhozták a fegyvereket, egyéb felszerelési tárgyakat. így másfél hónap alatt sikerült felszerelni magunkat, a március 15-i ünnepélyen már nyolcvanfős felszerelt századdal vonulhattunk el a város vezetői előtt. Sok segítséget kaptunk a lakosságtól, ruháink javításához cérnát küldtek, a népkonyhán főztek számunkra. Működésünk nem volt hosszú életű. 1945. április végén az őrszázad tagjainak egy része elvonult Hajmáskérre, más része beolvadt a kiegészítő parancsnokságba, többen pedig leszereltünk. Szívesen emlékszem vissza erre az időszakra. Gondolom, nemcsak én, hanem az őrszázad többi tagja is. Az akkori adminisztrációs hiányosságok miatt nem tudunk most mindenkit felkutatni, bár nagyon szeretnénk. Felszabadulásunk 25 éves évfordulója bajai ünnepségsorozatának egyik eseménye lenne az 51-es honvéd őrszázad tagjainak találkozója. Mivel azok közül, is, akikre még emlékezünk, sokan elköltöztek már, és olyanok is akadnak, akiknek a nevét sem tudjuk, most megragadom az alkalmat: Ezúton is kérek mindenkit, aki tagja volt az őrszázadnak, jelentkezzen levélben a bajai kiegészítő parancsnokságon. Szeretnénk, ha minél több levél érkezne, s a fegyveres erők klubjában minél többen megjelennének baráti beszélgetésen. Dénes Éva Sakkasztal és fenyőliget — Fiatalok segítsége Tavasz a kecskeméti parkokban Kecskemét új városnegyedei mindig szép feladatot kínálnak a városi tanács vb kommunális üzemének dolgozói részére: új parkok tervezését. Fenyők, cserjék, évelő növények ésszerű elhelyezését a friss- zöld gyepszőnyegben. Ők tervezik az egynyári virágok helyét, gondolnak a sakkozni vágyó nyugdíjasokra, a gyermekekre és azokra, akiknek idejük oly kevés, hogy csak szemük pihen meg a rendezett, ápolt környezeten. — Elkészült a Széchenyi- város parkosítási terve is — mutatja Darida József, a parkrészleg vezetője. A terven körök jelölik a fák sorát: az A—B épület Nyíri út felöli oldalán platánlevelű juharfák ígérnek lombot, az épülettömb másik oldalán feketefenyőből alakítanak ki ligetet. Az E—F jelzésű házak közé kő sakkasztalokat, kis homokozót, padokat terveztek. A sort lezáró E-épület mögött a gyepszőnyeget vasbeton ping-pong asztalok szakítják meg, kínálva az itt lakó ifjúságnak a házibajnokságok lehetőségét. Minden széchenyivárosi ház előtt kör-, vagy téglalap alakú helyre színes virágok kerülnek. Petunia, szalvia és muskátli. Az idén a Katona József Gimnázium KISZ-esei társadalmi munkára jelentkeztek, segítségükkel a Kálvin tér füvesítését sikerült egy nap alatt befejezni. Mi is küzdünk a munkaerőhiánnyal, ezért a nyári locsolást többnyire nyugdíjasok végzik és foglalkoztatjuk azokat is, akik ilyen könnyű munkát másodállásban vállalnak. Az elmúlt év parkrombolásáról is készítettek statisztikát az üzem dolgozói. Csak néhány szóm: ismeretlen tettesek elvittek 575 rózsatövet, kiszedtek 435 évelő virágot kitapostak 132 tamarixot leszakítotI tak 16 láncos hintát... Elszomorító adatok. A tettesek nyomára bukkanni pedig szinte lehetetlen. — Parképítési terveik között mint említene még? — Tervezzük az Izsáki út jobb oldalának rendbehozását, a fedett uszodától a megyei kórházig. A városi tanács épülete elé Keszthelyről hoztunk tujá- kat és ami bizonyára nagy örömet okoz mindenkinek, rendbehozzuk az Aranyhomok Szálló előtti szökőku- tat, a továbbiakban pedig fokozott figyelemmel gondozzuk a város szökőkút- jait, illetve csobogóját. Végezetül még annyit: a kecskeméti parkok fenntartása, bővítése évente 2 és fél millió forintba kerül. Fokozott kíméletre, óvásra van szükségük, hogy mindannyian gyönyörködhessünk kora tavasztól késő őszig a város nagy virágoskertjeinek szépségében. S. K,