Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
1970. március 17. kedd S. oldal Előkészületek a kiállításra Ülést tartott a megyei bíráló bizottság Megalakult a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra történt benevezéseket elbíráló megyei bizottság. Hétfőn délelőtt tartotta első ülését Kecskeméten, dr. Maár Andrásnak, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének elnökletével. Nyolcvanhét mezőgazdasági üzem jelentkezett a kiállításra. Huszonöt termelőszövetkezet és állami gazdaság növénytermesztési, 25 zöldségtermesztési, 23 gyümölcs, szőlő és bor témában. Az állattenyésztést 11 A Kecskemét—Kiskunfélegyháza Környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetsége tegnap elnökségi ülést tartott, amelyen két napirendi pontot tárgyalt meg. A szövetkezeti parasztság szociális, kulturális és egészségügyi ellátottságának kérdésével foglalkozó témát a szociális bizottság előterjesztése alapján vitatta meg az elnökség. A Szövetkezeteink helyzete az 1969-es zárszámadás alapján című beszámoló a szövetség termelésfejlesztési és közgazdasági bizottságának előterjesztésében került az elnökség elé. Az előterjesztés megállapította, hogy a szövetkezeti parasztságnak még nem sikerült elérnie a bérből és a fizetésből élők szociális színvonalát. Erre törekedve a területi szövetség elnöksége számos javaslatot terjeszt a szövetkezeti küldöttgyűlés és üzem képviseli majd. összesen 203 féle termény, állat és termék kerül a megyéből a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nagy seregszemléjére. A bíráló bizottság kifogásolta, hogy egyetlen szak- szövetkezet sem jelentkezett. Hasonlóképpen elmaradt a Kiskunfélegyháza- környéki hagyományos lúdtenyésztő gazdaságok benevezése is. A háztáji és a kisüzemi gazdaságok részéről sem történt jelentkezés. Van még arra mód, hogy ezeket pótolják. a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elé. Az 1969. évi zárszámadásokkal kapcsolatban az előterjesztés szerint a zár- számadási beszámolók többnyire reálisan értékelték a szövetkezetek helyzetét. A tagság bátor és tárgyilagos véleménynyilvánításával segítette elő a közgyűlések eredményességét. A közgyűléseken való részvétel szövetségi szinten 70—90 százalékos volt. Az elnökség a zárszámadásokat értékelő beszámolót is több javaslattal együtt fogja a küldöttgyűlés elé terjeszteni. Az elnökségi ülésen a TOT küldötteként jelen volt Soós Vince, a tisza- kécskei Szabadság Tsz elnöke. Vendégként Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A vitát mindkét előterjesztésről Pesir István, a területi szövetség elnöke foglalta össze. Z. T. TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A FELSZABADULÁSI ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL Az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Főiskolája és Párttörténeti Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi intézete, valamint a Magyar Történelmi Társulat rendezésében hétfőn — hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából — kétnapos tudományos ülésszak kezdődött a Politikai Főiskolán. A tanácskozást — amelyen mintegy hatszáz egyetemi oktató, történész, muzeológus, levéltáros, történelemszakos tanár, a marxista—leninista esti egyetemek vezetői, a politikai főiskola hallgatói, továbbá 27 külföldi vendég vesz részt —, Nemes Dezső, a politikai főiskola rektora nyitotta meg. 1945-ÖS DOKUMENTUMOK Még a miskolciak közül is csak kevesen tudják, hogy a város felszabadulását követően, 1945 első hónapjaiban, a lillafüredi Palota Szállóban — a jelenlegi SZOT-üdülőben — katonakórházat rendeztek be a Miskolc körüli harcokban megsebesült szovjet katonák ápolására. A felsőbb parancsnokság engedélyével gyakran felkereste a katonakórházat az egyik diósgyőri fényképész, akivel a katonák felvételeket készíttettek. A negatívok most szinte hiánytalanul a miskolci Herman Ottó Múzeum legújabbkori tára birtokába kerültek. A nagy értékű és a maga nemében páratlan gyűjtemény rendezése után a múzeum munkatársai kutatásokat folytatnak, hogy a fényképeken szereplőket azonosítsák. TÍZÉVES A PÉCSI BALETT Tízéves a Pécsi Nemzeti Színház balettegyüttese, amely nemcsak a hazai színpadokon, de külföldön is nagy sikereket aratott. A jubileum alkalmából ünnepségsorozat lesz, április 24-e és 28-a között. Portréfilm is készül a jubiláló pécsi balettegyüttesről, amelyet az ünnepi program első napján sugároz majd a televízió. BÜCSÜFELLÉPÉS Vasárnap délelőtt a Madách Színházban tartotta fcúcsúíellépését az európai turnéja során hazánkban vendégszereplő Kalakshetra klasszikus indiai táncegyüttes. Az ősi nemzeti kultúra értékeinek felkutatására, megmentésére alapított csoport 25 tagja nemcsak Budapesten, hanem Szolnokon, Kecskeméten ás Pécsett is bemutatta műsorát, a klasz- szikus indiai irodalom epizódjainak táncdrámai feldolgozását, a sajátos indiai tánc- és zenekultúrát. DUNAÚJVÁROS LEVEGŐJE TISZTÁBB A Fejér megyei KÖJÁL a megye két városában másfél éve vizsgálja a levegő szennyezettségét. Székesfehérváron huszonkilenc, Dunaújvárosban húsz ponton helyeztek el mérőedényeket, amelyeket pontos időközönként vegyészmérnök irányításával laboratóriumban vizsgálnak meg. Az első évi vizsgálati eredmények szerint a két város közül Székesfehérvár a porosabb, gázosabb, Dunaújváros tisztább levegőjű. KIBERNETIKA A KÖNYVTÁRBAN A Szegedi József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumának dolgozói az oktató és kutatómunkát segítő sokrétű tevékenységük mellett részletes katalógusokat állítanak össze az Országos Műszaki Könyvtár részére. A Budapestről kapott adatokat feldolgozva, elemezve, posta- fordultával továbbítják megrendelőjüknek. Ezzel hozzájárulnak, hogy a könyvtárban az olvasóknak nyújtott tájékoztatásokban a legfrissebb publikációk is szerepeljenek. ÜJ PULYKAFAJTA Üj pulykafajta honosodik meg hazánkban, amelyet az angliai Norwichban nemesítettek ki, s a Baranya megyei mezőgazdasági vállalat tenyészti és szaporítja. A naposkorú szárnyasokat Cambridgeben rakják repülőgépre, és Londonon át érkeznek Budapestre, ahonnan gépkocsival szállítják tovább a pécsi nevelőbe. Az angol pulyka nagy előnye, hogy feleannyi takarmánnyal meghizlalható, mint a nálunk elterjedt bronzpulyka, és már tizenkét hetes korában eléri a kívánatos négykilogrammos átlagsúlyt. A Baranya megyei mezőgazdasági vállalat által továbbszaporított pulykákat a termelőszövetkezetek hizlalják meg. ÜJ TSZ-KÖZI HÚSFELDOLGOZÓ A sárvári területi tsz- szövetség kezdeményezésére tizenhat termelőszövetkezet, a sárvári általános és fogyasztási szövetkezet, valamint a tsz-közi értékesítési vállalkozás összefogásával korszerű húsfeldolgozó üzemet létesítettek Sárvárott. A húsz éve kihasználatlanul állt régi vágóhidat több mint kétmillió forintos költséggel rendbehozták, kibővítették és hűtőtérrel látták el. KOCSIMOSÓ AUTOMATA Olasz gyártmányú, Emanuel elnevezésű automata kocsimosó építését és szerelését kezdték meg Debrecenben. Ez lesz a Tiszántúl első gyorsmosója: héhány perc alatt tisztára mossa, majd szárítja a személygépkocsikat. Ebben a hónapban helyezik üzembe. VÁSÁRDÍJAK EOZINBÓL A július 3-án nyíló II. pécsi ipari vásár iránti érdeklődés. A határidő után is újabb nevezések történtek. így most már száznál több kiállítója lesz az ipari seregszemlének. Tavaly kilenc fővárosi és vidéki vállalat állított ki, az idén harmincnégy, a vásár díjait az idén is a Pécsi Porcelángyár készíti zöld és piros eozinból. KORRÓZIÓVÉDELEM GARANCIÁVAL Hat-nyolc évvel meghosszabbítja a személygépkocsik élettartamát az az új komplex korrózióvédelmi eljárás, amelynek üzemi próbái a múlt héten fejeződtek be a Hungaroszerviz Kisipari Szövetkezetben. Az eljárást az osztrák Lóba Cheime cégtől vették át. Ausztriában 450 szerviz alkalmazza ezt a korrózióvédelmet A befúvást — amelynek költsége 1000— 1400 forint — kétévenként kell megismételni, a Hungaroszerviz Szövetkezet, Budapest, XIV., Cserei utca 8. szám alatti üzeme rendezkedett be a munkára. A korrózióvédelemről minőségi bizonyítványt adnak és a munkáért garanciát vállalnak. IPARI TERMÉKBEMUTATÓ Kisiparosok a lakosság szolgálatában címmel nyílt meg Debrecenben a város negyven kisiparosának termékbemutatója. Az érdekes, több mint 100 kisipari terméket felvonultató kiállításon látható többek között egy belgiumi megrendelésre készült díszes, aranyveretes lószerszám is. BAKONYI FASZÉNÉGETŐK A bakonyi szénégetést, amely hajdan kiterjedt foglalkozási ág volt, és sok embernek nyújtott megélhetést, most modern erdei üzemben keltik életre. A külföldi igények arra késztették az Erdőchemia Vegyi és Ipari Vállalatot, hogy faszénelőállító üzemet létesítsen a Bakonyban, Franciavágás-pusztán. A 7 millió forintos beruházást igénylő üzem évente 30 ezer tonna, ipari hasznosításra alkalmatlan fát dolgoz majd fel, s még az idén tavasszal megkezdi a munkát. összeállította: K. A. Elnökségi ülés a tsz területi szövetségnél (8.) Az első szigorú népbírósági ítélet azonban nem jelentette azt, hogy a kecskeméti népbíróság mindenkor a hivatása magaslatán állt volna. Igazságos ítéletei mellett, egyre-másra születtek az enyhébbnél enyhébb büntetések. Több esetben nyilasokat, vagy egyéb népellenes bűnösöket minimális büntetésre, legtöbb esetben csak internálásra ítélt. A kommunista párt szinte állandóan tiltakozott az elvtelen, nyilasmentő ítéletek ellen Követeléseinek hangot adott a sajtóban, sőt, tömegtüntetésekkel is kifejezte elégedetlenségét. Például május 9-én közel kétezer fős tömeg tüntetett, s követelték a nyilasok szigorú megbüntetését. Többször megtörtént, hogy a bűnös a bírósági ítélet kihirdetése után, de sokszor már előtte is megrendült egészségi állapotára hivatkozva, kórházba utaltatta magát. Az effajta bűnösök a rájuk szabott büntetési időt pihenéssel töltötték. A kecskeméti kommunista pártszervezet felfigyelt ezekre a jelenségekre és a Népbíróságok Országos Tanácsánál protestált, kérte e büntető szerv felülvizsgálását. Eredménye: a népügyészség vezetőjét leváltották, s helyébe mást neveztek ki. A Kecskeméti Lapok 1945. június 25-i száma Ismét* a népbíróság címmel közölt cikket, melyben szenvedélyesen elítélte a népbíróság tevékenységét. Néhány sort idézünk: „... .Tessenek végre megérteni, bíró urak, hogy a népbíróság nem az irgalmasok otthona. Önök ott a népet képviselik, s ennek szellemében is hozzák meg ítéleteiket.” A népbírósági tárgyalásokon, különösen a párt figyelemfelkeltő felhívása nyomán, a lakosság is nagyobb érdeklődéssel kísérte az ítéleteket. Általában zsúfolt tárgyalóteremben folytak a tárgyalások és gyakoriak voltak a szimpátianyilvánítások a népügyész mellett. Bár a népbíróságok sem országosan, sem Kecskeméten nem váltották be teljes mértékben a hozzájuk fűzött reményeket, társadalmi jelentőségük mégis fontos volt, mert működésük révén bevonult az állami életbe a „laikus társadalmi elem”, mégpedig a koalíciós pártokban helyet foglaló, különböző árnyalatú demokratikus erők összefogásának eredményeképpen. Az évtizedek óta felhalmozódott fasiszta szemét kisöprése a magyar társadalmi, gazdasági és politikai életből, a dolgozó magyar nép erejének, a fiatal magyar demokrácia életrevalóságának próbaköve volt. A népbíróság elé rendszerint csak a háborús bűnösök, gyilkosságokkal és különböző attrocitásokkal vádolt fasiszták kerültek. De ott voltak még a közhivatalokban, a magán vállalatokban, a társadalmi és kulturális élet minden területén a német fasisztákkal együttműködő hivatalnokok, vállalati igazgatók, bajtársi egyesületek stb. tagjai, akik még nem adták fel a harcot és most már a nyugati imperialisták felé orientálódva, a koalíció jobbszárnyán helyezkedtek el. Ezeknek a fékező erőknek a kiiktatása, vagy legalábbis a lehető legnagyobb mérvű meggyengítése, kiűzése mindazokból a pozíciókból, amelyekből a siker reményéből támadhattak, különösen nehéz és bonyolult feladat volt. Ezért jelent meg az ideiglenes nemzeti kormány 1945, január 4-i rendelete a közalkalmazottak igazolásáról. A rendelkezés a nemzeti bizottságokat bízta meg az igazoló bizottságokba való jelölés jogával. Kecskeméten a rendelet megjelenése után a nemzeti bizottság kijelölte az igazoló bizottság tagjait. Három pártból összesen harminc embert bocsátott a főispán rendelkezésére, aki két bizottságot alakított. Az első számú bizottság elnöke kommunista volt, a második számú bizottságé kisgazdapárti. A bizottságok 1945. február 1-én kezdték meg működésüket. Az igazoló bizottságok tevékenységét hasonló hibák jellemezték, mint a népbíróságokét. Ez különben nemcsak kecskeméti jelenség volt, hanem országos is. Révai József 1945. február 18-án a következőket írja; „Az igazolások ímmel-ámmal, vontatottan folynak és már vannak híreink, hogy az igazoló eljárás sok helyen lyukas háló, amelyen átcsúsznak a nyilasok.” Bár az igazolási eljárásokat megszigorították, mégsem változott lényegesen a helyzet. Azután is előfordult Kecskeméten is nem egy esetben, hogy kifejezetten reakciós tisztviselő megúszta az igazolást „dorgálással”, mert nem akadt, vagy legalábbis csak legritkább esetben volt tanú, aki az illető magatartására vonatkozó felvilágosítással szolgált volna. Vajon mi okozta, hogy a város lakossága nem segítette kellően az igazoló bizottságok munkáját? Kecskemét abban az időben mezőgazdasági jellegű város volt, az Alföldnek az a része, ahol az elvetélt amerikai utas mezőgazdasági fejlődés következtében hiányzott a harcos agrárproletariátus, nem volt nagyüzemi munkásság, ezek helyett viszont megtalálható volt a politikai iskolázatlanság, a közömbösség és a kispolgári eszmék dominációja. Még mindig elevenen élt a népben az 1919-es orgo- ványi és izsáki ellenforradalmi vérengzés, ami nagyfokú félelemérzetet ébresztett az egyszerű emberekben. (Folytatjuk) AZ IRGALMASOK ÉS A NÉP IGAZOLÚ BIZOTTSÁGOK „SOK HELYEN LYUKAS HÁLÓ“
