Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám

*. oldal lsríti. m'í his 11 Kenu Diplimáciai látogatások, utazások Csütörtökön kezdődik az erfurti találkozó Koszigin levele Nixonhoz DIPLOMÁCIÁI esemé­nyeiktől mozgalmas volt a hétfői nap. Baráti látoga­tásra tegnap Moszkvába indult Fock Jenő vezetésé­vel egy magyar kormány- küldöttség, hogy mélyre­ható megbeszélést folytas­son Alekszej Kosziginnel, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével. Ugyan­ezen a napon idult Var­sóba Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a bolgár miniszter- tanács elnökének vezetésé­vel bolgár párt- és kor­mányküldöttség a lengyel fővárosba. A két ország párt- és állami vezetőinek tárgyalásai, találkozói az egység erősítését, sokolda­lú együttműködésük bőví­tését szolgálja, s hozzájá­rul a szocialista országok közötti véleménycsere megszakíthatatlan folyama­tához. A szovjet külügyminisz­tert, Andrej Gromikót hét­főn a csehszlovák főváros fogadta. Gromiko prágai, majd szlovákiai tanácskozá­sa után csütörtökön írja alá Prágában a csehszlo­vák—szovjet barátsági, együttműködési, kölcsönös segélynyújtási szerződést. TOVÁBBRA IS nagy az érdeklődés Stoph NDK miniszterelnök és Brandt boami kancellár csütörtöki erfurti találkozója iránt. A két német állam köl­csönös, nemzetközi jogú elismerése az a logikus alap, amelyre az NDK ál­lamtanácsa elnöke által ja­vasolt államszerődés-terye- zet ponjai, közöttük a két német állaimnak az erő­szak kizárásáról szóló A török parlament va­sárnap délelőtti ülésén 232 szavazattal 172 ellenében, 44 tartózkodás mellett bi- ■almat szavazott Demirel Teljesen váratlanul, a költségvetési vitában „vér­zett el” Demirel pár hóna­pos kabinetje. A török al­kotmány értelmében a kor­mánynak ezért még nem kellett volna visszalépnie, de a kormányzó igazság­párt döntése értelmében Demirel benyújtotta le­mondását. Senkit sem ért meglepetésként, hogy Su- nay török köztársasági el­nök mégis ismét Demirelt bízta meg kormányalakí­tással. Sőt, ahhoz is hozzá­járult, hogy az igazságpárt elnöke ugyanazokból a sze­mélyekből állíthassa össze kormányát, akikkel együtt lépett vissza február dere­kán. Lényegében úgy tűnik tehát, hogy semmi sem változott. A változás nem is az októberben óriási többséggel újjáválasztott Demirel februári és már­ciusi politikája közt vár­ható. Ha különbségekről beszélhetünk, Demirel múlt esztendei és idei koncep­ciójának eltérése a szem­beötlő, vagyis alapjában megállapodása felépülhet­nek. Hétfőn Moszkvából visz- szautazott Bonnba Bahr nyugatnémet államtitkár, hogy jelentést tegyen kor­mányának Gromiko szovjet külügyminiszterrel folyta­tott megbeszéléseiről. Az államtitkár e hét végén utazik ismét Moszkvába, hogy folytassa az eszme­cserét a szovjet diplomácia vezetőivel. MEGHOSSZABBÍTOTTA moszkvai tartózkodását Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő, aki pá­rizsi tárgyalásairól útban hazafelé, a szovjet főváros­ban tanácskozott Podgor- nij államfővel és Koszi­gin miniszterelnökkel. A tárgyalásokon szóba került az Egyesült Államok in­tervenciója folytán az in­dokínai félszigeten és a délkelet-ázsiai térség más részeiben kialakult veszé­lyes helyzet. Szihanuk elő­reláthatólag kedden utazik tovább Pekingbe, a szovjet kormány által rendelkezé­sére bocsátott repülőgépen. HATNAPOS ázsiai kör­útra indult Husszein jor- dániai király, hogy Abu Dhabu sejkség, Pakisztán és Irán vezetőivel tanács­kozzon a közel-keleti hely­zetről. Husszein vasárnap érkezett meg Pakisztánba, ahol a tiszteletére rende­zett fogadáson Jahja Khan pakisztáni elnök hangsú­lyozta, hogy Pakisztán tá­mogatja az arab országok igazságos ügyét, s követeli, hogy Izrael haladéktalanul vonja vissza csapatait a megszállt területekről. Hír- ügynökségi jelentések sze­rint a jordániai király miniszterelnök kormányá­nak. A szavazás véget vet a kabinet február 14-én bekövetkezett lemondásá­val kirobbantott válságnak. véve az, ami a belpolitikai válságot kirobbantotta. Feltételezhető volt ugyanis, hogy miután De­mirel igazságpártja múlt év őszén abszolút többség­re tett szert a parlament­ben, a külpolitikában rea­litásokra törekvő politikus kísérletet tesz belpolitikája modernizálására is. Erre azért van szüksége, mert pártjának nacionalista, fa­natikusan vallásos frakció­ja, Menderesz 1960-ban fel­oszlatott pártjának Demi- relhez csapódott töredéke, jobboldalról gáncsolja, aka­dályozza a demireli reál­politikát. Mivel pedig az ország társadalmi struktú­rája miatt éppen ez a szárny biztosíthatta a 40 ezer török falu voksait, a választások alatt Demirel csupán a legszélsőségesebb erőkkel számolt le, azaz Erbakán és néhány társa jelölését akadályozta meg. Viszont éppen ez a körül­mény már jelezte, hogy összecsapás várható a párt centruma és jobbszárnya között. Ez a konfrontáció a meglátogatott országok­ban pénzügyi támogatást szeretne kérni hazája fegy­veres erőinek fejlesztésé­hez, miután nem bízik többé abban, hogy az ENSZ és a nagyhatalmak képesek lennének a közel- keleti béke helyreállítá­sára. A KÖZEL-KELETI hely­zet kapcsán érdemes meg­említeni, hogy Egyiptom ENSZ-küldötte New York­ban üzenetet adott át Gun- nar Jarring svéd diploma­tának, U Thant közel-ke­leti megbízottjának. Az üzenet szerint az Egyesült Arab Köztársaság nem emel kifogást az ellen, hogy Jarring az általa megfelelőnek tartott idő­pontban visszatérjen a Kö­zel-Keletre. Ennek mind­össze az a feltétele, hogy olyan programot vigyen magával, amely meghatá­rozott időszakon belül elő­irányozza az izraeli csa­patok kivonását a meg­szállt területekről. K. A. Gagarin firliaféfa (tokában Az Expo—70 első kiállí­tási napján az amerikai, a szovjet, a japán és a kana­dai pavilonok aratták a legnagyobb közönségsikert. A szovjet pavilonban nagy érdeklődést keltett az űrkutatás szovjet eredmé­nyeinek bemutatója. A ki­állításon látható — a többi közt — a Vosztok űrhajó kabinja, amelyben Jurij Gagarin elsőként jutott ki 1961-ben a világűrbe. A szovjet kiállítás másik érdekessége a Lenin életét bemutató nagyszabású fo­to- és dokumentumkiállí­tás. még bizonyosabbá vált, amikor Demirel a válasz­tások után összeállított ka­binetből kihagyta a promi­nens jobboldali pártvezére­ket, így a többi közt Bil- gics volt közlekedési mi­nisztert. Ezt a indirekt tisztogatási folyamatot feb­ruár első napjaiban telje­sen egyértelmű tisztogatás követte. Az igazságpárt fe­gyelmi tanácsa kizárt a pártból két olyan nemzet- gyűlési képviselőt, akik vallási megfontolásokból ellenezték Demirelnek a baloldali áramlatokkal kapcsolatos politikáját. Ekkor men! át a jobboldal ellentámadásba. A konzervatív — szárny Bilgics vezetésével —, hogy kizárásukat megelőzzék — kollektiven elhagyta az igazságpártot. A kenyértö­rés talán nem vezetett vol­na komolyabb következmé­nyekhez, ha a távozók nem lettek volna egyben nem­zetgyűlési képviselők, s néhány nappal később nem kerül sor a parlamentben a költségvetés vitájára. A távozók azonban, s ezúttal 41 szavazatról volt szó, fel­használva az alkalmat, az ellenzékhez csatlakoztak, s a 450 fős parlamentben 224-en foglaltak állást De­mirel költségvetési tör­vényjavaslata ellen. Azzal kapcsolatban, hogy kiéleződött a laoszi helyzet az Egyesült Államok fegy­veres beavatkozásának eredményeként, Alekszej Koszigin, a szovjet minisz­tertanács. elnöke levelet in­tézett Nixon amerikai el­nökhöz. A levél szövegét hétfőn hozták nyilvános­ságra. Levelében Koszigin kije­lenti, hogy a szovjet kor­mány továbbra is erőfeszí­téseket tesz a laoszi had­műveletek beszüntetése és olyan viszonyok megte­remtése érdekében, ame­lyek lehetővé teszik, hogy Laosz a béke, a független­ség és a semlegesség útján fejlődjék. Azzal kapcsolatban, hogy Nixon elnök támogatja azt a javaslatot, amelynek ér­telmében konzultációt kel­lene tartani az 1962. évi genfi egyezményeket alá­író államok között, Koszi­gin levele rámutat: e ja­vaslat ellenkezik a reali­tásokkal a jelenlegi hely­zetben, amikor az Egyesült Államok folytatja a hábo­rút Vietnamban, fokozza fegyveres beavatkozását Laoszban, a vientiane-i koalíciós kormány műkö­dése a jobboldali erők te­A kommunista párt és a gaulleista párt, az UDR elő­retörését mutatta a fran­ciaországi járási választá­sok most lezárult két for­dulója. A második forduló után összesített eredmé­nyek azt mutatják, hogy a kommunista pórt, amely az egy héttel ezelőtti első for­dulóban megszerezte a sza­vazatok csaknem 24 száza­lékát, mintegy hússzal, a gaulleista párt, az UDR pedig mintegy harminccal növelte járási tanácsosainak számát. Egészében véve azonban a választás lénye­Ebhen a szituációban következett be Demirel visszalépése. A politikai megfigyelők számára nem volt azonban kétséges, hogy Demirelt csak Demi­rel követheti. A hadsereg (s a mai Törökországban kétségtelenül ez a legfon­tosabb tényező) egyértel­műen támogatja ugyanis azt a politikust, akinek volt bátorsága lazítani Tö­rökország korábban egyér­telmű amerikai elkötele­zettségén, aki ezzel párhu­zamosan javította az or­szág kapcsolatait a szocia­lista világgal, s aki igen pozitív politikát kezdemé­nyezett az arab világgal is. S mivel, kétségtelenül ép­pen a hadsereg biztatására igyekezett Demirel össz­hangba hozni a külpoliti­kai realitásokat a belpoli­tika modernizálásával, csu­pán azzal kapcsolatban oszlottak meg a vélemé­nyek, milyen utat választ Demirel hatalma restaurá­lására. A legkézenfekvőbb­nek a koalíció alakítása kí­nálkozott, bizonyos kisebb pártokkal. Demirel viszont éppen ezt a megoldást igyekezett elkerülni. A par­lament feloszlatását pedig, mint alternatívát, az ellen­zék igyekezett kivédeni, mert a pártok többsége ar­ra a megállapításra jutott, hogy új választások esetén Demirel abszolút többséget vékenysége következtében megbénult. — A laoszi béke helyre- állítását az ország politikai erői közötti konzultációval kellene kezdeni — írja le­velében Koszigin. — A rendezést illetően határo­zott és igen realisztikus programot terjesztett elő a napokban a Laoszi Haza­fias Front Központi Bizott­sága. — Elsősorban az szüksé­ges, hogy az Egyesült Ál­lamok mielőbb vessen vé­get a háború eszkalációjá­nak, teljesen és feltétel nélkül szüntesse be laoszi területek bombázását. Csak ily módon lehet megterem­teni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé . teszik, hogy az érdekelt laoszi fe­lek találkozzanak. — Mi örömmel üdvözöl­jük Souvanna Phouma és Szufanuvong herceg kiala­kulóban levő kapcsolatfel­vételét és úgy véljük, hogy ez az az út, amely — az amerikai beavatkozás meg­szüntetése esetén — lehe­tővé teszi a laoszi feszült­ség enyhülését és a poli­tikai rendezés feltételeinek megteremtését — írja leve­lében Koszigin. ges változást nem hozott, a megyei tanácsok összeté­telében és újból megerősí­tette a francia választótes­tület viszonylagos stabilitá­sát. A mostani szavazás fpntos tanulsága az is, hogy a baloldal összefogása ezúttal is eredményes volt: megszilárdította a baloldali pártok helyzetét. A választás eredményé­nek ismertté válása után Georges Marchais, az FKP főtitkárhelyettese nyilatko­zatában megállapította, hogy az 1969-es elnökvá­lasztás után megtartott el­képes biztosítani a maga számára. Az igazságpár«, mint a legutóbbi fejlemé­nyekből kitűnik, a harma­dik utat választotta. Ahogy a török lapokból ismere­tessé vált, Demirel erőfe­szítése, amely egyes párt­ütők visszahódítására irá­nyult, sikeresnek bizonyult. Ezenfelül nemcsak eddig független képviselők lép­tek be az igazságpártba, hanem többen csatlakoztak az Uj Törökország Pártjá­ból, a Nemzeti Rend Párt­jából és az úgynevezett Nemzeti Pártból is Demi­rel blokkjához. S hogy Demirel mégis megszilárdulva került ki a belpolitikai válságból, arra egyértelműen enged követ­keztetni az a tény, misze­rint a török kormány az amerikai hatodik flottának a válság idején „véletle­nül” éppen török kikötők­be készülő egységei szá­mára megtagadta a látoga­tási engedélyt. Vagyis a külügyeiben reálpolitikai ösvényeken járó török kor­mányt ez a jobboldal ré­széről ért hátbatámadás nemcsak nem tudta eltérí­teni elképzeléseitől, hanem van ereje és bátorsága még szinte a válság más­napján e politikának ezzel a határozott lépéssel ér­vényt is szerezni.... (—j —i) Gyász Jugoszláviától Vasárnap délben sokez­res tömeg jelenlétében nagy részvéttel kísérve temették el a szombat reggeli bre- zai bányarobbanás 49 áldo­zatát. A temetés kezdete­kor, 12 órakor egy percre egész Jugoszláviában meg­állt az élet. Jugoszláviában vasárnap országos gyász volt: a középületeken fél- árbócra engedték a zász­lókat, az újságok a szoká­sos vasárnapi vörös fejléc helyett fekete címbetűkkel jelentek meg, a rádiók gyászzenét sugároztak, a te­levízió megváltoztatta prog­ramját és elmaradtak a sportesemények. Breza vá­rosában a gyász három na­pon át tart. A vizsgálat a szombat reggeli robbanás okairól még három-négy napot igé­nyel, s csak ezután tesznek közzé hivatalos jelentést a szerencsétlenségről. Annyi azonban bizonyos, hogy a robbanást metán okozta. ső szavazás a Francia KP újabb előretörését mutatta. A közvélemény az FKP- ban látja a monopóliumok hatalmának legkövetkeze­tesebb ellenzékét. A válasz­tás másik fontos tanulsága — jelentette ki Marchais —, hogy a dolgozók és a de­mokraták ezúttal is kifeje­zésre juttatták mélységes törekvésüket a baloldal egységének megvalósítá­sára. Ha! golyó találta NICOSIA (MTI) Holtan találták Dolikar- posz Georgadzisz volt ciprusi belügyminisztert. Nicosiái hivatalos köz­lemény szerint Geor­gadzisz holttestét vasárnap este találták meg a ciprusi fővárostól 13 kilométernyi­re egy autóban. Georgadzisz testét hat golyó érte. A rendőri beje­lentés nem szól arról, hogy a merényletet kik követ­ték el. Mint ismeretes, a volt belügyminiszter ellen ko­rábban vizsgálatot indítot­tak a Makariosz elnök el­len intézett sikertelen me­rénylet ügyében. Lakását átkutatták és a rendőrök ott fegyvereket, valamint lő­szert találtak. A volt belügyminiszter három nappal ezelőtt kí­sérletet tett arra, hogy ki­szökjön az országból. A rendőrök az utolsó percben távolították el őt az egyik Bejrútba induló repülőgép­ről. Georgadzisz 1968. novem­berében vált meg belügy­miniszteri tisztségétől, mi­után alapos gyanú merült fel, hogy maga is részese a Papadopulosz akkori gö­rög miniszterelnök ellen szőtt Összeesküvésnek. Demirel bizalmat kapott Á török válság kulisszái között Eredményes veit a baloldal összefogása Francia választások

Next

/
Oldalképek
Tartalom